Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
BELFÖLD 1995. április 4., kedd UJ KELET Magyar—amerikai kereskedelmi konferencia a termelés Növekedett A magyar—amerikai gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok javítása a célja a Kereskedelem 2000 címmel Magyarországon rendezett négynapos konferenciának, amely hétfőn kezdődött Budapesten, a Marriott hotelben. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter megnyitó beszédében tájékoztatta a konferencia résztvevőit a magyar gazdaság alakulásáról. Elmondta: 1994-ben 9 százalékkal növekedett az ipari termelés az előző esztendőhöz képest. A mezőgazdaság termelése 4 százalékkal növekedett, az export pedig 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Különösen a második félévben emelkedett jelentős mértékben a kivitel. A ha- ^zai gazdaságban a termelékenység két év alatt 22 százalékkal nőtt, a külföldi befektetések növekedése pedig 27 százalék volt egy év alatt. A magyar—amerikai kapcsolatokat a miniszter pozitívnak ítélte. A legnagyobb befektetők Magyarországon az amerikaik. A General Motors a napokban például 250 millió dolláros újabb befektetést jelentett be. A kétoldalú áruforgalom tavaly 870 millió dollárt tett ki, s az összetétel nagyon kedvező. A konferencia kedden az 1TD Hungarynál folytatja munkáját, ahol magyar és amerikai vállalatok vezetői cserélik ki tapasztalataikat. Szerdán és csütörtökön Debrecenben, illetve Miskolcon a gyógyszer- ipar és a környezetvédelem lesz a tanácskozások témája. Dél-koreai üzletemberek az IKM-ben Samsung, Daewoo, Hyundai Dél-Korea és Magyarország közös érdeke, hogy javuljon a két ország közötti kereskedelmi szaldó, és ehhez szükség van a koreai partner aktív közreműködésére — mondta Soós Károly Attila. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten fogadta Kim Eur-Sangot. a Koreai Külkereskedelmi Szövetség alelnökét, aki üzletember-delegáció élén tartózkodik hazánkban. Erről közleményben tájékoztatta az IKM Társadalmi Kapcsolatok Irodája az MTI-t. A szaldó javítását azért tartják szükségesnek, mert a távol-keleti országba irányuló magyar export még 1994-ben is mindössze 15 millió dollár volt, ezzel szemben az importunk elérte a 100 millió dollárt. A koreai üzletemberek 1990 óta mintegy 70 millió dollár értékben fektettek be a magyar piacon, ez európai befektetéseiknek 10 százalékát teszi ki. Vegyes vállalatot alapított többek között a Samsung, létrejött a kecskeméti Hanwha Élelmiszerek Magyarország Kft., megjelentek az autógyártók, a Daewoo és a Hyundai. Dél-Koreában magyar kereskedelmi kirendeltség van mindössze. A mostani találkozó célja, hogy az üzletemberek tanulmányozzák a további magyarországi befektetési lehetőségeket, különös tekintettel a privatizációra. Vállalkozók devizaszámlája Április 1-jétől a vállalkozók hazai bankoknál devizaszámlát nyithatnak. Ezzel a kormány megadta ugyanazt a lehetőséget a Magyarországon működő cégeknek, mint amellyel az állampolgárok már évek óta élhetnek. A megjelent kormányrendelet szerint a devizaszámla-nyitással vállalkozók, devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek, a társasági adó alá tartozó jogi vagy nem jogi személyek, továbbá a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozók élhetnek. A devizaszámla kamatozó. Ezen a számlán azonban csak meghatározott forrásból származó pénzeket lehet jóváírni. Ilyen jogcím lehet, ha a devizabevétel külkereskedelmi szerződésből származik, de az a pénz is számlára kerülhet, amelyhez vállalkozó devizahatósági engedély birtokában, devizában felvett hitel formájában jutott. A jogszabály kitér arra az esetre is, amikor a külkereskedelmi tevé- kenyésg bizományosi formában folyik. Ekkor ugyanis az üzletet nem a külkereskedő, hanem a megbízó cég finanszírozza, így a devizában befolyó összeget sem a külkereskedő, hanem a megbízó helyezheti el számlájára. A külföldről beérkező összeg átutalásáról a bizományos köteles intézkedni, jutalékát pedig csak forintban kaphatja meg. A devizaszámlán történő összegek jóváírása nem történik automatikusan. Ehhez ugyanis vagy a külkereskedelmi szerződést kell bemutatni, vagy hitelfelvétel esetén a devizahatósági engedélyt mellékelni. Szabályozott az is, hogy miként lehet felhasználni devizaszámlán elhelyezett pénzeket. Ebből fizethető a felvett devizahitel törlesztése, kamata, külföldi hivatalos utazás, külképviselet nyitásának és fenntartásának költsége. A vállalkozó a konvertibilis fizetőeszközt forintra is átválthatja, és felhasználhatja importvásárlás kiegyenlítésére. CIB-eredmények A CIB (Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.) és érdekeltségei konszolidált mérlegfőösszege igen jelentősen, egy év alatt több mint 50 milliárd forinttal emelkedett, és a tavalyi év végén több mint 160 milliárd forintot ért el. A CIB-csoport adózás előtti eredménye az elmúlt év végén 5,1 milliárd forint volt, ami több mint 28 százalékos növekedésnek felel meg. A pénzintézeti csoport adózás utáni eredménye az elmúlt évben az 1993-as 2,7 milliárd forintról több mint 4,5 milliárd forintra nőtt. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, melyen Zdeborsky György, a CIB elnök-vezérigazgatója számolt be a pénzintézeti csoport tavalyi eredményeiről hétfőn, Budapesten. A Keleti Piacokért Egyesület ülése Földgáz, haditechnika, gépek — Az elmúlt évben még nem javult az Oroszországgal folytatott kereskedelmünk egyenlege, hiszen a mérlegben 900 millió dolláros passzívumunk keletkezett. Ez azonban az idén várhatóan a felére csökkenhet — mondta Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület hétfői ülésén. Legutóbbi oroszországi és kazahsztáni tárgyalásairól beszámolva elmondta: kölcsönös érdek az áruforgalom kiegyensúlyozása, egyebek között ennek érdekében született meg a magyar—orosz beruházásvédelmi egyezmény, amelynek ratifikálása a közeljövőben várható. A magyar kormány közvetlenül a régiókkal, azok gazdasági vezetőivel tárgyal külgazdasági kérdésekben. A jamburgi együttműködés magyar részvételéért Oroszország és Kazahsztán még 5,7 milliárd kilométernyi földgázzal tartozik Magyarországnak. Megállapodás született arról, hogy ezt az orosz és a kazahsztáni cégek 1997. december 31-éig leszállítják, ám a miniszter tudomása szerint a mai napig nincs megállapodás Oroszország és Kazahsztán között abban, hogy ki az adós, noha az adósság tényét elismerik. Megállapodás született, hogy az orosz fél 15 évig garantálja a gázszállításokat. A gáz ellenértékének egy részét áruban vásárolja le. Szó volt a Magyarországon átvezető tranzit gázvezeték létesítéséről is, amely hazánkon keresztül nyugatra évente több tízmilliárd köbméter gázt juttatna. A miniszter szólt arról: a tárgyalások alapján valószínűleg Kazahsztánban több magyar vállalatnak lehetősége lesz részt venni kitermelőhelyek kiépítésében, csővezetékek lefektetésében, illetve finomítók létesítésében. A beruházások összértéke 4.5-5 milliárd dollárra tehető, ebből 1,7 milliárd dollár értékű fejlesztés nemzetközi finanszírozású. Ez utóbbiakra tendereket írtak ki, a magyar beruházók is pályázhatnak. Több kérdésben valószínűleg sikerül megállapodni a májusi magyar—orosz vegyesbizottsági ülésen — mondta Pál László. Az orosz államadósságokról Pál László elmondta, hogy a készpénzben kifizetendő összegen kívül mintegy 250-300 millió dollárért hadiipari felszereléseket, továbbá mezőgazdasági gépeket, elsősorban kombájnokat, valamint hajókat vásárolunk, ameny- nyiben a Maharttal a magánjogi szerződés létrejön. Ugyancsak az adósság terhére szállít az orosz partner kőolajtartályokat és teherautókat, ha megfelel a minőség és az ár. Szó van arról is, hogy az orosz vállalatok részt vesznek a budapesti új metróvonal építésében. A főváros még nem döntött a beruházás finanszírozásáról. A magyar gazdaság amerikai szemmel Ellentmondó koncepciók — Az amerikai nagyvállalatok továbbra is érdekeltek a magyarországi befektetésekben, mert az országot ígéretes üzleti-kereskedelmi célpontnak tekintik, ám egyidejűleg erős nyugtalansággal tölti el őket a gazdasági helyzet alakulása és a privatizáció lelassulása — összegezte az amerikai üzletemberek véleményét Gary Litman, a Magyar—Amerikai Üzleti Tanács közelmúltban kinevezett titkára. Magyar újságírókkal beszélgetve elmondta, hogy benyomásai alap- járc'az amerikai vállalkozók — már csak évtizedes, Magyarországhoz kötődő kapcsolataikra való tekintettel is — befektetéseiket hosszú távra tervezik, ám az országról mostanában kialakult üzleti-hangulati képet „katasztrofálisan rossznak” tartják, és ez bizony sok új beruházót várakozásra késztet. A negyven-ötven (magyar érdekeltséggel rendelkező) amerikai céget tömörítő üzleti tanács az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamaráján belül, de független, autonóm testületként működik. Gary Litman kifejtette: a testület elsődleges feladatai közé tartozik, hogy az olyan cégek nevében, mint amilyen az Ameritech, a Guardian International, a Dow Chemical, a Coca Cola vagy a Bankers Trust of New York, érdekkijáró tevékenységet folytasson a washingtoni kormányzatnál és a kongresszusnál, mégpedig azzal a céllal, hogy kedvező üzleti feltételeket harcoljon ki a Magyarország iránt érdeklődő amerikai tőkének. A tanács ugyanakkor szoros figyelemmel kíséri a magyar események és döntések alakulását is, sőt a titkár nem titkolta el azt sem, hogy különböző eszközökkel és csatornákon át igyekeznek azokat befolyásolni, hiszen érthető módon „védeni kell a hárommilliárd dolláros összértékben lekötött amerikai tőke érdekeit”. Megítélése szerint a vállalatok és üzletemberek kedvező Magyaror- szág-képe még a „gulyáskommunizmus” időszakából ered, de a befektetéseket az utóbbi években erősen ösztönözte az ország földrajzi fekvése, tehát az a lehetőség is, hogy kaput nyithat mind az Európai Unió, mind Kelet-Európa (Oroszország) felé. — Másfelől nyilvánvaló, hogy az amerikai cégek nem akarnak kimaradni a versenyből, és nem akarják átengedni a térséget az EU-nak. A magyarokra pedig mindig is úgy tekintettek, mint egy viszonylag sikeres, prosperáló nemzetre — húzta alá Gary Litman. Hozzáfűzte azonban, hogy a „kedvező országkép” igencsak megkopóban van, még ha nem is fakult ki teljesen. Jelezte, hogy az amerikai üzletemberek véleményéről a tanács levélben tájékoztatta Kom Gyula miniszterelnököt, Bokros Lajos pénzügy-, illetve Pál László ipari és kereskedelmi minisztert, a magyar diplomácia irányítóját, Kovács Lászlót pedig április második felében találkozóra várják a kereskedelmi kamarában. Tájékoztatása szerint az amerikai vállalatok úgy látják, hogy a korai reformok miatt élvezett magyar előny kezd elolvadni, és a környező államok — köztük Ukrajna, Románia és Bulgária — egyre komolyabb és vonzóbb versenytársként jelentkeznek. Károsan hat az oszág- ról formálódó véleményekre az is, hogy az utóbbi nyolc hónapban szinte alig jelent meg kedvező hangvételű cikk a magyar gazdaságról az amerikai sajtóban. Zavaró tényező, hogy az amerikai cégek szemében a „magyar kormánytagok nem egyszer egymástól eltérő koncepciókat fogalmaznak meg”; szintén problémaként jelentkezik, hogy nem egészen érthető és áttekinthető számukra az állami bürokrácia döntéshozó mechanizmusa és a hivatali hatáskörök elaprózottsága, a pártok és a gazdaságirányítás viszonya, a szociális ügyek kezelési módja, a szak- szervezetek befolyása. A munkaerőt képzettnek és fegyelmezettnek tartják, de tapasztalataik szerint a vállalatirányításhoz és a könyvvitelhez kevesen értenek igazán Magyarországon. Gary Litman szerint ugyancsak gondot okoz a nyelvtudás hiánya és az eltérő tárgyalási stílus: az amerikai üzletemberek rámenősek, igyekeznek azonnal a tárgyra térni, nem általános, elvont dolgokról beszélni; zavarja őket, ha a választ halogatják vagy módosítgatják. Ennek ellenére az amerikai—magyar üzleti kapcsolatok alapvetően korrektek, és nem az ütközések a jellemzők. Tapasztalataik alapján a korrupció nem jelent olyan problémát, mint általában a térségben — igaz, az amerikai cégeket amúgy is nagyon szigorú szabályok tiltják a kenőpénzektől. Gary Litman kiemelte, hogy az amerikai vállalatok bíznak a magyar gazdasági-befektetési feltételek javulásában, jóllehet beruházásaik eddig még nem hoztak nagyobb hasznot, sőt jobbára csak felemésztették a pénzt. Elengedhetetlenül szükségesnek tekintik a banki-pénzügyi ágazat fejlesztését, hiszen a nagy nemzetközi bankok nem követték őket Magyarországra. Roppant fontosnak tartják a magán- szektor bűvülését, mert abból indulnak ki, hogy igazi üzleti kapcsolatok csak vállalkozók között alakulhatnak ki. Az esetleges IMF- hitelmegállapodás önmagában még nem jelentene különösebb vonzerőt, tény viszont, hogy a Valutaalap kedvező döntését valószínűleg kövemé az infrakstrukturális beruházások világbanki forrásokból történő finanszírozása is — tehát közvetve mégiscsak serkentené a befektetési kedvet. Az üzleti tanács titkára visszautasította azt a feltevést, hogy az amerikai vállalatok csupán a versenytárs megsemmisítésére, a piacok felvásárlására törekednének. Ugyanakkor rámutatott, hogy a közhiedelemmel ellentétben igenis kíváncsiak a dolgozók érdekképviseleti szerveinek az álláspontjára, és azt szeretnék, ha a szakszervezetek partnerek lennének a hosz- szú távú együttműködésben. Általánosságban úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak átgondolt, következetes és összefogott politikát kellene folytatnia — és erről kellő hatékonyságú tájékoztatást nyújtania a sajtón keresztül. (MTI)
