Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

4 UJ KELET Szorít a költségvetés, de... ...lesz beruházás is Manapság egy önkormányzat sincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen nap mint nap kapunk híreket arról, hogy szinte lehetetlen­né válik egy-egy település fenntartása. A város vezetői jó gazda módjára igyekeznek minden felesleges kiadást mellőzni, illetve csak a legszükségesebbekre költeni. így van ez Záhonyban is, de arról is kaptunk tájékoztatást, hogy nagyobb volumenű beruhá­zási és fejlesztési elképzeléseik is vannak. — A város költségvetésének összeállításánál tudatában voltunk annak, hogy a település gázberuhá­zásának még ebben az évben meg kell valósulni — mondta Révész Vi­ola, a pénzügyi osztály vezetője. — Ugyanis e tekintetben a megye más településeitől jócskán lemaradtunk, így — a működőképesség megtar­tása mellett —- mintegy húszmillió forintot tartalékoltunk erre a célra, függetlenül attól, hogy nem tudjuk, menynyibe fog kerülni, és mennyi lakossági hozzájárulásra számítha­tunk. Tehát alapvetően ennek szel­lemében dolgoztuk ki az ez évi költ­ségvetésünket, és a beruházások mellett az intézményhálózat fenntar­tása a legnagyobb feladatunk. — Több vagy kevesebb pénzből gazdálkodnak az idén? — Bevételeink ismeretében hatá­roztuk meg a kiadásainkat, így eb­ben az évben az elmúlt évhez ha­sonló nagyságrendű pénzeszközök­kel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy 280 millió forintból tudunk gazdálkodni. Ennek az összegnek a felét elviszi a már említett intéz­ményhálózat zavartalan működ­tetése. — Visszatérve a fejlesztésekre, a gázprogram végül is mennyibe fog kerülni az önkormányzatnak, és hány lakást érint? — Az önkormányzatnak biztosan belekerül majd 100 millió forintjá­ba, de ez még közel sem biztos. Szá­mítunk még pályázati pénzre és az érintett lakosság hozzájárulására is, természetesen hitel nélkül sem fog­juk megúszni. Egyébként a gázprog­ram ezer lakást érint, mivel a város többi lakása — 700 — távfűtéssel van ellátva. — Milyen beruházások várhatók még? — Két céltámogatású beruházást is beindítottunk. Az egyik a szenny­víztisztító telep kérdése, ami Győ­röcskén van — kapcsolódik a be­szélgetésbe Háda Imre polgármes­ter. — Ez jelenleg teljes kapacitás­sal működik, teljesen telített. Ezért a továbbiakban feltétlenül bővíteni kell. Emiatt a körülbelül 250 milli­ós beruházásra az önkormányzatunk céltámogatásra nyújtott be pályáza­tot. Most az a legfontosabb, hogy a támogatást elnyerjük, de a beruhá­zás jövőre indulna. A másik problé­ma, amit már nem lehet tovább elo­dázni, az a szeméttelep kérdése, il­letve a szilárdhulladék-lerakó kiala­kítása. Erre a a környék tizenegy településével együtt térségi pályá­zatot nyújtottunk be. Ez egy 270 milliós beruházás, ami Tiszabezdéd határában épülne meg. A szemétle­rakó medencés kidolgozású lenne, és tömörítené a hulladékot, nem pedig elégetné. A számítások sze­rint 15-20 évre megoldaná a prob­lémát. Ez is csak a következő év­ben indulna. Ezek a legfontosabb teendőink. Természetesen vannak még kisebb feladataink, mint pél­dául az utak egy részének rendbe té­tele. Mindemellett a nálunk még nem rendezett F kategóriákat is na­pirendre tűzzük, de csak ütemezve, ahogy a pénzünk engedi. Elterelték a Z-s rendszámú kocsikat Mi lesz a tisza híddal? Eddigi záhonyi mellékleteinkben kicsit talán túl sokat is fog­lalkoztunk a határon lévő gondokkal, problémákkal, de ez a település sajátosságából adódik. Most azonban csak a legújabb fejleményekről számolunk be, amelyek közvetlenül is érintik az itt lakó embereket. Egy négyoldalú megállapodást ír­tak alá a magyar és ukrán határőr- és vámszervek. Az egyezség értelmében április 10-től Záhonyon keresztül nem lehet kivinni az országból az úgyne­vezett Z-s rendszámú kocsikat, amik korábban olyan sok galibát okoztak. Ettől az időponttól kezdődően az ilyen járműveket Tiszabecs és Bereg- surány irányába terelik el, ott vihetik át őket Ukrajnába. Erre az intézke­désre azért volt szükség, mert eddig A fiatalok egyik legnagyobb problé­mája lakáshoz jutni. Ezen Záhonyban úgy próbál segíteni az önkormányzat, hogy építési telkeket alakít ki a város nyugati részén, melyeket közművesít- ve kínál az érdeklődőknek. A városhá­zán megtudtuk még, hogy legalább har­minc ilyen telket szándékoznak forga­lomba hozni, kimondottan családi há­zak építése céljára. Ez eddig szépen hangzik, viszont egy 700 négyzetmé­teres telekhez 5-600 ezer forintért le­het hozzájutni. A nagy összeg ellenére az önkormányzatnak nem a nyerészke­dés a célja, hiszen ezen az áron csak a ráfordítások térülnek meg. A napokban a polgármesteri hiva­tal meghívására dr. Béres József tar­tott előadást Záhonyban. A most már méltán világhírű biológus-feltaláló gyermek- és ifjúkorának emlékezetes éveit töltötte a felső-szabolcsi város­ban. A hatéves korában általa ültetett ecetfa ma is megtalálható az egykori iskola udvarán. A cseppekről és kutatói munkássá­gáról tartott előadását nagy érdeklő­4-5 kilométeres kamionsor volt folya­matosan a határ előtt, és ehhez jött még két sorban a napi forgalom, plusz az említett Z-s kocsik. Amióta az in­tézkedés megtörtént, a napi forgalmat mindkét oldalon zökkenőmenteseb­ben tudják feldolgozni a vámosok és a határőrök. Ottjártunkkor valóban csend és nyugalom volt, és talán a lakosság is megnyugszik, hiszen ed­dig a település szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól. A határ közvet­A hivatal vezetői azzal tisztában vannak, hogy a telekárak magasak. Éppen ezért most végeznek egy fel­mérést, hogy végül is hány telket ala­kítsanak ki. Jelenleg harminc igénylőt tartanak nyilván, s napokon belül eldől, hogy lesz-e vevő, vagy sem. Ha nincs kellő számú érdeklődő, akkor a programot nem indítják. Talán még abban tud segíteni az önkormányzat, hogy a telkek árát nem kell egy összeg­ben kifizetni. Ha igény van rá, egyéves részletfizetési kedvezményt is adnak, mivel az önkormányzatnak ebben az évben nincs lakásvásárlásra és építés támogatására elkülönített összege. dés kísérte a városházán, a hallgató­ság soraiban — a középiskola kollé­gistáitól a nyugdíjasklub tagjaiig — minden korosztály képviseltette ma­gát. A rendkívül élvezetes, számos sztorival fűszerezett előadást sok-sok hallgatói kérdés követte. A záhonyiakkal való találkozás alkal­mából Háda Imre polgármester köszön­tötte és adta át a városvezetés ajándékát Záhony egyik leghíresebb szülöttének. len szomszédságában lakók csak kerülőutakkal tudták megközelíteni lakásaikat. Az önkormányzat a leg­több gondot okozó Határ utat lezárta a 4-es főút felől. így az itt lakók szin­tén megnyugodhatnak, a zsákutcában azóta szintén csend van. Érdeklőd­tünk a közúti híd felújítása felől is. Megtudtuk, hogy történt egy hatás- vizsgálat ukrán és magyar részről is. Most is vizsgálják a híd műszaki ál­lapotát, de végleges szakértői véle­mény még nincs. Nem tudni, hogy lezárják-e vagy sem a felújításra szánt hidat, s ha igen, akkor mikor? Legu­tóbb az önkormányzatnál megtartott megbeszélésen az hangzott el, hogy esetleg félsávos lezárás lesz, és a hi­dat úgy próbálják rendbe tenni. Szó volt arról is, hogy júliustól megkez­dik a határ bővítését és építését. Ugyanis a PHARE-program keretén belül több határátkelőt felújítanak az országban, köztük a záhonyit is, ami körülbelül 600 milliós beruházás lesz. Sportcsarnok nem épül! A városok, települések sportkö­rei, egyesületei a helyi önkor­mányzatoktól várják el a legna­gyobb támogatást. Aztán a gya­korlatban mindenütt más a hely­zet. Ki többet, ki kevesebbet ál­doz erre a célra. — Úgy hallottuk, hogy a záho­nyi önkormányzat megyei szinten is kiemelten biztosít anyagiakat a város sportjára. Valóban így van? Háda Imrét, a város polgármes­terét kérdeztük. — Talán egyike vagyunk a me­gye azon városainak, ahol legtöb­bet áldoznak a sportra. Ebben az évben a Záhonyi Vasutas Sport Klubnak 4,5 millió forintot adunk. Az uszoda működtetésére 6 milliót áldozunk '95-ben. Ha az összköltségvetésünket nézzük, akkor sportcélokra több mint 10 millió forint a 280 millióból — nem rossz arány. Ilyen költségek mellett természetesen büszkék vagyunk arra, hogy ilyen szép sportteleppel rendelkezünk, és legalább a színvonalat tartani tud­juk, mert a versenysport mellett óvodák és iskolák is itt tartják a testnevelésórákat. — Az utóbbi 'években a megye több városában és a nagyobb köz­ségekben is nagyon szép sport- csarnokok épültek. Záhony miért maradt ki ebből a sorból? — A sportcsarnok építése több­ször volt mái- napirenden az előző testület előtt is. Jelenleg is fog­lalkozunk vele beszélgetés szint­jén. Nagyon kellene, mert a vá­rosban mindössze egy 9x18-as méretű tornaterem van, amit ki- lencszáz gyerek használ. De az alsó tagozatosok még ide sem jut­nak be. Nagyon szorít ez a kér­dés, de egyelőre nem látjuk a megvalósítás lehetőségét. Már csak azért sem, mert ez a beruhá­zás nem céltámogatott. Saját erőből építeni meg ilyen gazda­sági helyzetijén szinte lehetetlen. Az uszoda :s segít a gondokon, mivel sok tornaórát ott tartanak meg. Az oldalt irta: Fullajtár András A felvételeket készítette: Bozsó Katalin Záhonyi bizottságok Településfejlesztési, Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság Szabó János, Bajor Tibor, Csernátoni István, dr. Kalmár József, Kovács Jó­zsef, Sohajda Barnabás, Kurucz Sándor Oktatási, Kulturális és Sportbizottság Lesku Miklós, Csiha András, Földi Ferenc, Dallosné Rozgonyi Mária, Hutás József Népjóléti Bizottság Dr. Petlyánszki Gábor, Lesku Mik­lós, dr. Nagy Anna, Rusznák And­rás, dr. Juhász Béláné, Doktor Kár­oly, Csáki Jenőné Pénzügyi Bizottság Dr. Vadász Agnes, Csernátoni Ist­ván, dr. Kalmár József, Szűcs Ma- tild, Lukács Tibor Ügyrendi Bizottság Plószné dr. Sallai Margit, Rusz­nák András, Lesku Miklós, Vaj­da Bertalanná, dr. Borbély Meny­hért Magas telekárak Dr. Béres Jézsef előadása

Next

/
Thumbnails
Contents