Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
UJ KELET 1 GAZDASÁG ír 1995. április 24., hétfő 5 Tőzsdei árfolyamok 1995. IV. 18—21. Az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén a legnagyobb árfolyamesést ismét a kárpótlási jegy produkálta. Napról napra csökkenő árfolyamon, csökkenő forgalom mellett kereskedtek a jeggyel, és hét végén már csak 140 Ft-ot adtak az 1000 Ft-os címletű jegyekért a befektetők. A tőzsdén kívüli kereskedelemben nem egy brókercég 100 Ft alatti vételi ajánlattal jelentkezett, sőt a BÉB Rt. már csak 80 Ft-os áron hajlandó kárpótlási jegyet vásárolni. Az elmúlt hetek egyik legnagyobb árfolyamveszteségét tehát a kárpót- lásijegy-tulajdonosok könyvelhették el. Pénteken aztán néhány perc alatt feltornázták a brókerek az árfolyamot egészen 170 Ft-ig, de ennél az árnál felfüggesztették a kereskedést, mivel a tőzsdei szabályok szerint a 10 százalékot meghaladó árfolyam- változás esetén néhány perc szünetet kell elrendelni. Az árfolyamok csak kis mértékben tértek el a már megszokott sávból. A legstabilabb papír a héten a Prímagáz volt 24Ö0 Ft-os árfolyammal, és a Pannonplast részvényei is 1050 Ft-on forogtak. Némi fellendülést hozott az Inter- Európa Bank részvényeinek forgalmában az a hír, miszerint bonusz részvényekhez ugyan nem jutnak hozzá a befektetők, de az osztalék a várt 12,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Péntekre már 12 800 Ft-ra tornázta fel a hír a részvény árfolyamát. A Richter Gedeon papírjai elérték az 1800 Ft-ot, míg az EGIS részvényeiért már 2350 Ft-ot is adtak a befektetők. A Fotex papírja a kezdeti árfolyamcsökkenés után hét végére ismét 154 Ft-on forgott, jóval elmaradva a befektetők által várt árfolyamtól. A Soproni Sörgyár részvényeseinek sincs oka az örömre, hiszen az előző heti 1840 Ft-os mélyponthoz viszonyítva csekély a részvény árfolyamemelkedése. Hét végén néhány darab erejéig már 2000 Ft- on is kötöttek üzletet rá a brókerek. A tőzsdén kívüli kereskedelemben zuhan az OTP és a MÓL elsőbbségi részvényeinek árfolyama. Köszönhető ez annak, hogy a várt részvényátalakítások elmaradnak, és a spekulánsok már nem keresik a két cég elsőbbségi papírját, hiszen rövid távon nem ígérkezik kedvezőnek a jelenlegi árfolyamon ezekbe az elsőbbségi részvényekbe befektetni. Az OTP elsőbbségi papírjáért 55- 60 százalékot, a törzsrészvényért 100 százalékot kínálnak a brókercégek. A MÓL elsőbbségi részvényére 60-65 százalékon, míg a törzsrészvényre 110 százalékon van a legjobb vételi ajánlat. A legbiztosabbak továbbra is a 30 százalékos éves hozam fölött ígérő állampapírok. Akár 2-3 havi lekötés esetén is 30 százalék fölötti éves hozamot lehet elérni egy-egy sikeres diszkont kincstárjegy vagy államkötvény tőzsdei megvásárlásával. Befektetéssel, tőzsdével, állampapírokkal kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszol Turcsik Ottó, a BU-KÉ Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója a 42/406-910 vagy a 30/ 353-667-es telefonszámokon. A pénzügyi egyensúly tovább romlott Kiemelkedő helyen a megyei fiókok Megerősödött takarékszövetkezetek A takarékszövetkezetek az előzetes számítások alapján nagyon sikeres évet zártak — országosan és a megyében is. Mindezt dr. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke mondta a napokban rendezett nyíregyházi sajtótájékoztatón. Mint megtudtuk, régebben a megyében tizennyolc szövetkezeti fiók működött, mára a gávavencsellői megszűnt, illetve idén március 27-én a hodászi és a győrteleki egység egyesült, úgyhogy tizenhat helyen vehetők igénybe a szövetkezet szolgáltatásai. A hiteligények visszaestek a korábbi évekhez képest Januárban illetve februárban a pénzügyi folyamatokat nagyban meghatározták a leértékeléssel kapcsolatos spekulációs várakozások. Mindezektől eltekintve is tovább romlott a pénzügyi egyensúly az év első két hónapjában. Az államháztartás teljes folyó finanszírozási igénye ebben az időszakban 74- 75 milliárd forintot tett ki, a fizetési mérleg deficitje pedig 471 millió dollár volt. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t. A tájékoztatás szerint az államháztartás deficitjének a finanszírozásához a pénzintézeti rendszer 33 milliárd forinttal, a bankrendszeren kívüli jövedelemtulajdonosok 41-42 milliárd forinttal járultak hozzá. A költségvetés az év első két hónapjában nettó hitelfelvevő volt, 30 milliárd forintos kölcsönhöz jutott a hiány finanszírozására. A vállalkozói hitelszektor nettó hitelfelvételének növekménye ugyanakkor megközelítette a 60 milliárd forintot. A kialakult 90 milliárd forintos hitelszükséglettel szemben a lakossági megta karítások csak 35 milliárd forinttal bővültek. A különbözetet kellett külföldi nettó forrásbevonással finanszírozni. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleghiány megközelítette a félmilliárd dollárt. A folyó fizetési mérlegen belül kedvező irányzat, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya csökkent: csaknem 80 millió dollárral kisebb volt, mint egy égy évvel korábban. A fizetési mérlegben megjelenő export értéke viszonylag magasan alakult. Januárban az export elérte a 832 millió dollárt, az import viszont 1,1 milliárd volt. A megelőző év azonos időszakában a 605 millió dolláros kivitellel szemben 994 millió dolláros behozatal állt. A kereskedelmi mérleg bizonyos mértékű javulását ezúttal a szolgáltatási kiadások rontották. Ebben a tekintetben meghatározó az idegenforgalmi kiadások alakulása. Nem történt más, mint hogy a korábbinál sokkal többen váltották ki a valutakeretüket, ami a fizetési mérlegben, az idegenforgalmi kiadásokban jelentkezett. A takarékszövetkezetek előzetes mérlegkönyvi adatai azt mutatják, hogy a lakossági betétállomány értéke meghaladja az ötmilliárd forintot. A két évvel ezelőtt felfutó hiteligények tavalyra visszaestek, mert a megyei közművesítések nagyrészt mára befejeződtek és a kihelyezett pénzek visszafelé áramlanak a kasszába. A mintegy 0.6 százalékos egyenletes visszaesés másik magyarázata, hogy a megszűnt kamat- támogatás miatt a tagok inkább a betétjeiket használják fel ilyen célokra. 1994. december 31-éig lakáscélú hitelt 1,37 milliárd forintos nagyságrendben vettek igénybe a tagok. Az áruvásárlási hitelek iránti érdeklődés megcsappant, mert a régebbi kedvezményes, három százalékos konstrukciót tizenkét százalékos váltotta fel, így a tavaly előtti 66 milliárd forintos igényről ez lecsökkent 54-re. A két évvel ezelőtt elkezdődött, és a takarékszövetkezeti gazdálkodásra kedvezőtlenül ható, de szükséges bankkonszolidációs folyamat a '94-es évre pénzügyileg sikeresen véget ért. A tizenhét megyei takarékszövetkezet közül előzetesen csak egy fiók mutatott ki mintegy 5,7 millió forintos veszteséget. Összességében az itteni kirendeltségek több mint 60 millió forintos nyereséget produkáltak. Kiemelkedik ezek közül a nyírbélteki fiókintézet, ami egymaga 5 millió forintnál több nyereséget halmozott fel, illetve a fennállása óta egyszer sem volt még veszteséges, de dicséretet érdemel az újfehértói, a rakamazi és az ibrányi egység is. Országos viszonylatban a megyei pénztárak Zala megye után az előkelő második helyet foglalják el, csekély 1,5 millió forintos lemaradással. A szövetséghez tartozó fiókok közül 174 nyereséget, 38 nullszaldót - azaz 100 ezer forintot nem haladta meg a nyeresége vagy ennél nem volt több a vesztesége -, és 22 egység mutatott ki előzetesen tényleges veszteséget, ami egyes helyeken eléri a 150-200 millió forintot is. A hálózat két évvel ezelőtti kis tőkemegfelelési mutatója a szükséges nyolc százalékot három és féllel mára túlhaladta. Az egyéb banki műveletekhez (például a bankkártya-forgalmazáshoz) minimálisan szükséges 25 millió forintos szavatoló tőkét nyolc megyei kirendeltség tudta felhalmozni, a többi egység e határ közelében gazdálkodott. A szövetség 1995 októberére tervezi tagfiókjai összekötését egy egységes számítógép-hálózattal, ami napi kétszeri adatcserét tesz majdan lehetővé, jelentősen meggyorsítva ezzel a pénzügyi intézést. Ez összességében mintegy 800 millió forintos beruházást jelent a Takarékszövetkezeti Szövetségnek. — vp — Bankvilági érdekességek A világon a legnépszerűbb szövetkezeti forma a bankszövetség. Hazánkban mintegy 3,6 millió tagot számlál, külföldön pedig az összes szövetkezeti tag 36 százaléka valamely hasonló pénzügyi szervezetnek a tagja. Magyarországon a rendszerhez tartozó közel 1800 fiók a magyar bankok összesített mérlegfőösszegéből 5.5 százalékos szeletet tudhat a magáénak. Ez az arány Nyugat- Európában 8-14 százalékos. Tény. hogy nálunk az emberek a honi pénzintézeteket „ellenségként” kezelik, de ennek ellenére sokkal egyenletesebb gazdasági fejlődést eredményez a bankmodulált (például a német vagy a japán) gazdaság, mint a tőzsdemodulált amerikai és kanadai rendszer. Amíg csak Frankfurt városában annyi bank van. mint Magyarországon összesen, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a világ legnagyobb pénzintézetének kikiáltott, az 1. és 6. legnagyobb japán bank egyesülésével nemrég létrejött bank mérlegfőösszege közel huszonnégyszerese hazánk éves nemzeti össztermékének. A magyar bankok, mint a Takarékbank is, lassan áttérnek a bus-line (értsd: autóbuszos) kommunikációról az on-line, a számítógépes összekötetésű hálózatokra, aminek eredményeképpen a 4-14 napos átutalások akár l-2(!) órásra is lecsökkenhetnek, így a pénzforgás akár 100-200 szorosára is megnőhet! Több mint százmillió forintba került az a felújítás, amit az 1993-ban a Ford Zeftrusz Kft. tulajdonába került Korona Szállodán végeztek az elmúlt két évben. A háromcsillagos szálloda és kiszolgáló egységei igényes étteremmel, önkiszolgálóval és salátabárral várják vendégeiket. Hamarosan véget ér a süteményesbolt és a sörkert rekonstrukciója is. A létesítmény hivatalos megnyitója 1995. április 30-án lesz. Ezt követően a négyezer forintos egyágyas szobáktól egészen a nyolcezer forintos lakosztályig válogathatnak a pihenni vágyó turisták és üzletemberek. Lesz szépségszalon, szauna, merülőmedence és szolárium. A szálloda alkalmas konferenciák megrendezésére, az üzletemberek találkozójára reprezentatív tárgyalóterem áll rendelkezésre. Továbbra is lehetőség van társadalmi rendezvények, esküvők és egyéb csoportos összejövetelek lebonyolítására. Az illetékesek szerint 70 százalékos kihasználtság esetén már gazdaságos lesz az üzemeltetés — már eddig is több telt házas megrendeléssel dicsekedhetnek az üzemeltetők. Külön érdekességként említhető, hogy a Belgiumban élő André Szabó festőművész Krúdy Gyula bohém életét ábrázoló monumentális — 5 m x 2,5 m- es — olajfestménye díszíti az éttermet. Tervben szerepel egy állandó kiállítás is, valamint a későbbiekben a művész számára műtermet kívánnak kialakítani az épület padlásterében. Új köntösben a Korona Szállá
