Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-22 / 94. szám

A FOLD NAPJA

„Állítsátok meg a világot!"

„Stop the world! I want to get off.” — azaz: „Állítságok meg a világot! Ki akarok szállni.” — ekép- pen szól egy, az úgynevezett felszabadító idézeteket tartalmazó, népszerű könyvecske címadó darabja. Minden bizonnyal nem véletlenül került e kimondottan mai, modem korunk életérzéseit megfogalmazó gyűjteményből a kirakati helyre, mint ahogyan ezen írás bevezetőjéül is.

Április 22-e a Föld napja. A gomba módra szaporodó világnapok közül talán az egyetlen, amely mindannyiunkat egyformán kellene, hogy érintsen, azonos felelősséget tá- núsítva, hiszen a Naptól számított harmadik bolygó a földkerekség valamennyi emberének közös tulajdona.

Egy hamburgi ingatlanügynökség játékos kedvű munkatársai, néhány évvel ezelőtt, országonként összegyűjtötték a földterületek forgalmi értékeinek adatait, és kiszámolták, mekkora számlát kellene kifizetnie annak a „vevőnek”, aki meg akarná vásárolni a Föld egész felszínét. Nos, a végeredmény: az összes, a 120 millió négyzetkilométernyi földfelszín ára százhétbilliárd-száznyolcvanöt- milliárd forint lenne.

Természetesen nekünk, földi halandóknak e fel nem fogható számtól is többet kell, hogy érjen, hiszen — a jelenlegi ismereteink szerint — létezésünk egyetlen tere a Föld. Vigyáznunk, óvnunk kell, kellene! S

nem csak miattunk, hisz nem egyedüli élőlényei vagyunk e bolygónak. Amióta az ember tudományos alapossággal foglalkozik az őt körülvevő világ megismerésével, összesen csaknem 1,6 millió fajt (növényt, állatot, gombát, mikroorganizmust) azonosított és írt le.

A legtöbb fajt a rovarok csoportja számlálja, mintegy 800 ezret. Utánuk a zöld növények és a gombák (300 ezer) következnek. Igen sok faj képviseli a férgeket, az ízeltlábúakat (a rovarokon kívül) és a puhatestűeket. A gerincesek közül a halak vezetnek (23 ezer faj), őket a madarak (8700), a hüllők (6300), az emlősök (4100) és a kétéltűek (3000) követik. A Földön ténylegesen élő fajok számát jóval többre, mintegy tízmillióra becsülik. Az eddig azonosított fajok kétharmada a mérsékelt égöv alatt, egyharmada a trópusokon él. A még fel nem fedezett fajok túlnyomó többsége valószínűleg a trópusokról fog előkerülni — persze, ha ki nem pusztul még azelőtt, hogy megismernénk.

Mert tény, szomorú tény, hogy az ember „áldásos” tevékenysége következtében évente több ezer faj tűnik el végérvényesen a földi élet palettájáról. Csak ez önmagában is kiáltó intelem: vigyázzunk a Földre! A Földre — miként az ismert mondás is figyelmeztet —, amelyet nemcsak a nagyapáinktól örököltünk, de kölcsönbe kaptuk az unokáinktól is.

Nemzeti értékeink

Magyarország területén jelenleg öt nemzeti park található. A nemzeti park olyan természetes ökológiai rendszer, amelyet az emberi civilizáció még nem vagy csak csekély mértékben érintett, és természeti adottságai jelentős tudományos, esztétikai és szociális értéket képviselnek. A nemzeti parkokban a természeti értékek védelméről és szakszerű kezeléséről az állam gondoskodik. Magyarországon az első nemzeti parkká nyilvánított terület a Hortobágyi Nemzeti Park volt (1973-ban, területe: 52 ezer hektár). További nemzeti parkjaink: A Kiskunsági, a Bükki, az Aggteleki és a legújabb, a Kőrös-Maros Nemzeú Park. (A világ első nemzeti parkját, a Yellowstone Parkot az USA-alapították 1872-ben).

Tájvédelmi körzetnek nevezzük a természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti adottságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb területet vagy tájrészt. Magyarországon 42 tájvédelmi körzet van, az első a tihanyi (1952), a megyében a Szatmár-Beregi nevet viselő tájvédelmi körzet az egyetlen.

A nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek mellett megkülönböztetünk úgynevezett országos jelentőségű védett területeket is. A megyében az ilyen ismert védett területek a következők: a baktalórántházi erdő, a bátorligeti legelő, a bátorligeti ősláp, a kállósemjéni Mohos-tó, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, a Marót-zug, a tiszavasvári Fehér-szik, a cégénydányádi park és a fényi erdő.

A nap programja

1995. ÁPRILIS 22.

Helyszín: Nyíregyháza, Kossuth tér 10.00: Megnyitó 10.30: Vetélkedő gyerekeknek Pantomim

11.00: Petíció átnyújtása a polgármester asszonynak

11.15: Vetélkedő gyerekeknek

11.30: Népzenészek fellépése 12.30: Vetélkedő gyerekeknek Utcaszínház

13.00: A Dongó együttes koncertje 14.30: Karikatúra-pályázat, a Föld napja Totó eredményhirdetése 14.45: Utcaszínház 15.30: A Texas együttes koncertje. Ezenkívül az érdeklődők láthatnak még szemétkiállítást, rajzokat, plakátokat, betonpikniket, környezetbarát termékeket és egyéb érdekességeket.

A Föld napja alkalmából a Magyar Televízió két műsorára hívjuk fel olvasóink figyelmét: az 1-esen 15.55-kor: Környezetvédelmi világ- konferencia Berlinben; a 2-esen 14.20-as kezdési idővel a Föld éve — a Föld napján címmel láthatnak az április 22-i világnap apropójából készült műsort. A Duna TV 12.15 órakor ismétli a népszerű sorozat, A megsebzett bolygó 10. részét.

1995. április 22., szombat

Környezetünk védelméért

A Föld napja alkalmából hivatalában (Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kerestük meg dr. Balogh Árpádot, a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóját azon egyszerű kérdéssel: — Milyen gondolatokat ébreszt benne az április 22-i világnap?

— A környezetvédelemről szólva elmondható, hogy azt más és másképpen értelmezik az állampolgárok; a szakmában dolgozó tudományos-műszaki ember aspektusa: milyen beavatkozást igényel, hogy a baj ne következzen be; de más szemszögből közelít a biológus, s ugyancsak másként jelenik meg a pedagógus esetében, stb. Lényegi meghatározása szerint a környezetvédelem elsődleges célja: az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása a megfelelő életkörülmények kialakítása, védelme, illetve a környezet fejlesztése révén. Fontos része a természet- és tájvédelem. A mesterséges környezet (pl. település) védelmével is foglalkozik, elsősorban a környezeti ártalmak (zaj, hulladék, káros sugárzások, por, stb.) kiküszöbölése, másodsorban a környezetszennyezések megszüntetése által. Feladata a természeti kincsekkel (víz, levegő, energiaforrások) való ésszerű gazdálkodás is.

Magyarországon ez ideig a környezetvédelemről az 1976. évi II. tv. rendelkezett, s mint ismeretes, új törvény van születőben: a parlament általános vitáját követően 536 módosító indítványt nyújtottak be, közülük eddig 186-ot vitattak meg. A környezetvédelem irányítását a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium látja el, amely horizontális felépítettségében meglehetősen széles területet ölel fel (ide tartozik pl. a műemlékvédelem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, stb.).

—A környezetvédelmi felügyelőségek milyen feladatot látnak el?

— Az országban 12 felügyelőség működik, működési területük tehát valamelyest eltér a közigazgatásilag érvényes megyehatároktól. Feladatunk a már általánosságban megfogalmazottakon túl az ellenőrzési terveink alapján végzett vizsgálatok, az ezekből eredő esetleges eljárások, valamint a különböző szintű és körű oktatások, a lakossági fórumok keretében a társadalmi párbeszéd megvalósítása. Az ellenőrzések során nem célunk a szankcionálás (pénzbüntetés), de a törvényi szabályozás nem nyújthat más lehetőséget. Sokszor ez sem hozza meg a kívánt eredményt, az „ejnye-bejnyék” meg aligha válhatnának a környezetvédelem hasznos segítőivé.

Felügyelőségünk szakemberei (65 fő) mintegy háromnegyed részben felsőfokú végzettségűek, nem ritka a többdiplomás személy. Egyetemeken, főiskolákon tanítunk, több középiskolával alakítottunk ki jó kapcsolatot. Nagyon fontosnak tartom a társadalommal, az adott lakóközösségei, azaz az emberekkel való kommunikálást, mert ez bizony eleddig nemigen, vagy csak csekély mértékben valósult meg. Feltétlenül kívánatos kikérni a véleményüket minden olyan esetben, amikor közvetlen környezetük problémáira akarunk megoldást találni. Ilyen jellegű célt szolgált a Felső-Tisza- menti települések (Záhonytól Rakama- zig) 53 polgármesterének meghívása, akik közül végül is csak heten jöttek el (ebből négy felkért előadóként érkezett). Hasonlóan elszomorító a vásárosnamé- nyi hulladékégető sorsának alakulása, amely, úgy tűnik, a különböző helyi politikai csatározások ingamozgását követi, nem pedig a környezetvédelem szükséges realitását. Mindemellett továbbra is elengedhetetlenül fontosnak tartom az emberek véleményének mindenkori kikérését.

—Az önkormányzatoknak milyen szerepük van a környezetvédelem területén?

— Mondhatnám: sajátos, mint ahogyan sajátos szervezeti felépítése a környezetvédelemnek is. Vegyünk egy egyszerű példát: a levegőt. Az,'hogy mennyi hatósághoz tartozik, már önmagában nagy levegővételre készteti az embert: a munkahelyen beszívott levegőt a munkavédelmi felügyelőség ellenőrzi, az utcán belélegzett levegőt az E-misszió, a lakásban (főleg a padlószőnyeg áldásos hatásaként) lévőt az ÁNTSZ kontol- lálja (hatja). A kéményen kibocsátott füstős levegőért (az E-misszió) a környezetvédelmi felügyelőség a felelős, míg ha az a szolgáltatás kategóriájába tartozik, az önkormányzat. Az autók kipufogógázainak (úgynevezett mozgó pontforrások) már a közlekedésfelügyelet az eljáró hatóság. Az országhatárokon „áthaladó”, a magas légkörben végbemenő változásokat az Országos Meteorológiai Szolgálat kíséri figyelemmel.

Az önkormányzatokra visszatérve még annyit: sem személyi, sem tárgyi (sőt többnyire anyagi) feltételekkel sem rendelkeznek ahhoz, hogy a rájuk testált alapvető környezetvédelmi feladatukat el tudnák látni. Mindezt gyakran mi végezzük helyettük. A kapcsolattartásról még annyit: nagyon jó munkakapcsolatban állunk az E-misszióval mint egyesülettel, a többi felügyelőséggel, valamint a szomszédos ukrán és román környezetvédelmi szakemberekkel.

—A felügyelőség területén vannak-e, s ha igen, hot, neuralgikus pontok?

— Egy, a közelmúltban készített tanulmány szerint ilyen területnek számít Záhony vegyianyag-átfejtő telepe. A szennyezett terület feltárása megtörtént, részletes adatokkal rendelkezünk. A terület nagysága 49 200 négyzetméter, erősen olajjal szennyezett. A felügyelőség kötelezte á záhonyi üzemigazgatóságot a szennyezés felszámolására: Az elvi engedélyes terv a mentesítésre elkészült, a kivitelezést pénz hiányában

még nem tudták elkezdeni. A szennyezési góc veszélyezteti Záhony és térsége vízbázisát.

Hajdúsági Iparművek — Téglás. A telephelyen körülbelül 10 ezer tonna I. veszélyességi osztályú galvániszap van felhalmozva. A felügyelőség kötelezte a céget a veszélyes hulladék ártalmatlanítására.

Vulkán Öntödei Vállalat — Kisvárda. Levegőtisztaság-védelmi szempontból korszerűtlenek az alkalmazott technológiák. Súlyosbítja a helyzetet a városi kórház közelsége.

Ugyancsak Kisvárdán, a Caroflex Fékbetétgyár Kft. telephelyén okoz problémát a mintegy 3-4 ezer tonna aszbeszt- tartalmú csiszolati por felhalmozása.

A galvanizálás következtében a talaj és a talajvíz nehézfémmel szennyezett az e tevékenységet végző, ma már felszámolt Elfém Szövetkezet nyíregyházi Vasgyár úti, s kállósemjéni, Kossuth úti telephelyén. Hasonló tevékenységet folytatott a nagydobosi Petőfi Tsz is, melynek következtében mintegy ezer tonna galvániszap keletkezett. A tsz is felszámolás alatt áll.

Meg kell említenem még az elmúlt év hasonló időszakában készült felmérés eredményét, mely országos méretű volt, s a levegő szennyezettségét vizsgálta. Szennyezett minősítésűnek sorolták be azt a települést, ahol valamely szeny- nyező anyag koncentrációja a 24 órára vonatkozó levegőminőségi határértéket a mérési időszak (félév, év) 10 százalékánál, por esetében 30 százalékánál hosszabb időtartamban meghaladta. A megyében e minősítés alapján szennyezett levegőjű településnek minősül Nyíregyháza (amely az országban a 7. legszennyezettebb levegőjű településnek bizonyult — a megszaporodott, főleg külföldről érkező gépkocsiforgalom miatt), Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári és Záhony.

— A felügyelőség élvez-e valamiféle előnyt, hogy a tárca első embere — mondhatni — nyíregyházi?

— Baja Ferenc miniszter úr egységes környezetvédelmi stratégiában gondolkodik, ennélfogva mi „külön bánásmódban” nem részesülünk.

—Terveznek-e valamilyen programot a Föld napjára?

— Nem. Az első kérdése az volt, milyen gondolatok asszociálódnak bennem e világnap kapcsán. Nos, a Földünkért érzett felelősséget érzem, de nem szeretném, ha ez pusztán retorikai fogásnak tűnne. Amúgy sem rajongok az ilyen egynapos kampánylelkesedésekért, nem látom nagy hasznát. Annak sokkal nagyobb értelmét gondolom, ha egy tiszta vizű folyó partján az ember elvan magával, a világgal. S ahogy József Attila figyelte a Dunát: -— „hogy fecseg a felszín, hallgat a mély”, hasonlóan fülelni e csobogást- fecsegést, s kifürkészni, megfejteni annak a mélynek a titkát.

Lefler György