Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

IV

KÖZELKÉP

1995. április 21., péntek

Röplabda

Szeszélyes április

Virágkereskedők, közülietek!-1

Egy szép siker küszöbén!?)

Az utóbbi időben, ha a röplabda kerül szóba városunk sportéletével kapcsolatban, akkor nagyon sok sportszerető ember csak legyint, és hozzáteszi: hol van már a tavalyi hó? Az igazsághoz sajnos hozzátartozik, hogy ezeknek az emberkéknek valahol igazuk van, hiszen az idei szezonban a felnőttek igen „szerényen” szerepelnek. Ez a jelenlegi rájátszás küzdelemsorozatában is kitűnik. Viszont a „nagy” csapatnak van egy utánpótlásgárdája, az úgynevezett juniorcsapat. Róluk az elmúlt időszakban igen kevés szó esett, illetve kevés nyilvánosságot kapott a gárda. Pedig ha az eredményeiket nézzük, akkor a saját bajnokságukat alapul véve, jócskán megelőzik a felnőtt társaságot. Szeptember végén összeállt egy olyan társaság, illetve csapat, amely a bajnoki küzdelemsorozat indulásánál komoly játékerőt képviselt a juniorok mezőnyében. Szabó Péter utánpótlás-vezetőedző irányításával szorgalmasan kezdték gyűjtögetni a győzelmeket, s akkor az a cél fogalmazódott meg a vezetőkben, hogy ennek a gárdának jó lenne legalább a keresztjátékig eljutni, és ott már akármi is lehet. Nos, a fiatal röpisek nemhogy eljutottak odáig, hanem ezt a célt túlteljesítve, megnyerték a keresztjáték mérkőzéseit, és első helyen jutottak be a magyar bajnoki döntőbe. Ez végül azt a tényt is jelenti, hogy attól függetlenül, hogy a felnőtt csapat bukdácsol, azért még van eredmény a nyíregyházi röplabdás életben, illetve azt, hogy azért vannak még tehetséges fiatal, nyíregyházi játékosok. Ezek a „labdazsonglőrök” jelen pillanatban az ország legjobbjai között szerepelnek, ami egyfajta minősítés is a szabolcsi utánpótlás-nevelésre. A hét végén megrendezendő bajnoki négyes döntőn a mieink lehetnek az egyik titkos esélyesei a végső győzelemnek. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy a Dunaferr SE utánpótlásgárdája igen erős ellenfélnek fog mutatkozni, hiszen a tavalyi bajnoki címet is ők birtokolják. Mindettől függetlenül, ha az NYVSC fiataljai ki tudják használni a hazai pálya és a közönség által adatott előnyt, akkor „akármi is kisülhet a végén”. A másik két ellenfél — Veszprém és Kaposvár — már könnyebben feltörhető diónak bizonyul, ha a szabolcsiak komolyan veszik e mérkőzéseket. Szabó Péter edzővel beszélgetve, ő úgy fogalmazta meg a bajnoki döntő célkitűzését, hogy egy bajnoki ezüstérmet már hallatlanul nagy dolognak tartana, de azért a végső győzelem lenne az igazi. Mindenesetre már azzal a ténynyel, hogy az ország négy legjobb csapata között szerepel az NYVSC, bebizonyították a fiatalok, hogy érdemes rájuk odafigyelni, hiszen újra van egy fiatal társaság — hasonlóan a 80- as évek elejéhez —, akik, hajói vannak menedzselve, akkor bármire képesek, és ismét fel tudják (majdan) virágoztatni az egykori, országosan is elismert nyíregyházi röplabdás „társadalmat”. Batai János

Az április — változékony időjárásával —- kétségtelenül kiérdemelte a legszeszélyesebb hónap elnevezést, hiszen amellett, hogy a legszelesebb hónapunk (a szél leggyakrabban nyugati, északnyugati irányból fúj), átlagosan 10-13 olyan nap is van, amikor a csapadéknak valamilyen formája előfordul. A hónap elején hulló hózápor, havas eső nem ritkaság, éppen úgy, mint a hónap végén kialakulójégesővel társuló nyári zivatar. Nos, eddig megtapasztalhattuk valamennyi arcát, szeszélyét áprilisnak, valóban áprilisinak indult e hónap. De feljegyeztek a krónikák egészen különös, szenzációszámba menő bolondos áprilisokat is. íme:

— 1420 áprilisában olyan enyheség volt, hogy a cseresznye megérett, a gabonának kifejlett kalásza volt. 1798. április 2-án Szekszárdon 2 láb- nyi, Pécs vidékén 5 lábnyi hó esett. Székesfehérvárott a hóförgetegben a juhok és szarvasmarhák egy része a hirtelen betört hideg és a hó következében elhullott. — 1893 áprilisában az egész országban szárazság tombolt.

— 1903. április 18-án és 19- én hatalmas havazás és hófúvás volt, helyenként egyméteres hótorlaszok keletkeztek. Nagykanizsán 20 cm, Vá- roslődön 30 cm, a hegyekben 1-2 méteres hó hullott. — 1913. április 13-án kivételes arányú késői havazás lepte meg a Dunántúlt és a fővárost, a közlekedés megbénult. Ugyanezen esztendőben, április 27-én, Kecskeméten nem kevesebb mint 31,5 fokot mértek. — 1930. április 16-án Budapesten 60 cm hó esett. — 1934. április 10-től május 15- ig nem volt eső hazánkban, és ez rendkívüli melegrekorddal párosult 16 napon keresztül.

Reméljük, az idei év áprilisa már nem szolgál ekkora szenzációkkal, kezdeti bolondozását alábbhagyva a szebbik arcát mutatja nekünk.

(letter)

Csontkovács

Dr. Igor Akszjonovics orvos-természetgyógyász (csontkovács) ismét rendel 1995. április 24-től 28-ig Nyíregyházán, a Vöröskereszt Malom utcai székházában. A betegek előjegyzése munkanapokon 9—16 óráig személyesen, vagy a (42) 310-320-as telefonon történik.

Hirdessen az Új Keletben!

Gazdag ANYÁK NAPI

CSEREPESVIRÁG-VÁLASZTÉKKAL várjuk Önöket a

DEBRECENI KÖRZETI VIRÁGCSARNOKBAN.

Kiváló minőségben kínálunk saját termeszésű és importból származó virágos cserepes és zöldnövényeket, dekorációs növényeket, kerámia- és üvegedény-beültetéseket, muskátlit, Surfiniát (Petunia-t) és orchideát.

Szeretettel várjuk:

Kertész MSZ. körzeti virágcsarnoka

Debrecen, Vértesi u. 1. Tel.: 52/328-748

^Nyitva: hétfőtől—péntekig, naponta 06—14 h-ig.^

Molnár Faiskola Áruda

Debrecen — Apafa, 4-es számú főút, 232 kilométerkő Nyitva: minden nap 7-7-ig Telefon: 52/319-654 (este is)

CSEMEGESZŐLŐ: Szőlőskertek k., Pannónia k., Soszla piros, Fehér, Jávorit, Hamburgi musk., Kozmáné m.. Boglárka, Mathiász Jné, Suzy, Itália, Téli musk., Augusztusi musk., Glória Hungária, Imola, Szminnai Izmir, Narancs íz, Erzsébet királyné, Attila, Pölöskei m.

BORSZŐLŐ: Cserszegi fűsz., Zalagy., Bianka, Rizlingszilváni, Chardanay, Kékfrankos, Bíborkadarka, Hárslevelű, Kékoportó, Zweigelt, Vértes csillaga, Otonel muskotály, Kocsis Irma.

ÁRNYÉKOT ADÓ DÍSZFÁK: japáncsemye, nyír, tölgy, hárs, platán, szívarfa, borsófa, juhar, szomorúfűz, barkafűz, szelidgesztenye, magnólia.

Örökzöldek, cserjék, lilaakác, lőne virágföld, humusztrágya, fűmag, tőzeg, faszén és gyújtó, Gardena kerti szeszámok, olasz virágcserepek kis és nagy méretben.

„Devizamegtakarításhoz segítjük az országot és a vállalkozásokat../'

Beszélgetés Géresi József vállalkozóval, a megyei Kézműves Kamara alelnökével

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, mint mindenütt az országban az elmúlt években, évtizedekben, jelentős változások történtek. Legszembetűnőbb a vállalkozások óriási ütemű szaporodása. Géresi József, akinek a műhelye Nyíregyházán, a Rozsnyódi utca 1. sz. alatt van, 16 éve döntött úgy, hogy önálló iparostevékenységbe kezd. Vele beszélgettünk ipari és társadalmi tevékenységéről, a lehetőségekről és a jövőről.

— Hidraulikus elemek felújításával és javításával 1979 óra foglalkozunk. Saját technológiát alakítottunk ki, jelenleg országos szintű a megrendelői és ügyfélkörünk, ami azt bizonyítja, hogy kidolgozott technológiánk bevált, és széles körben elfogadott. Különböző típusú hidraulikus berendezéseket, vezérlőegységeket, munkahengereket, szivattyúkat javítunk.

— Hogyan sikerült megismertetni önmagukat, munkájukat itthon és más megyékben?

— Elsősorban szájhagyomány útján terjedt a hírünk, a partnerek adták át egymásnak a tevékenységünkkel, szolgáltatásunkkal kapcsolatos információkat, de hirdettünk is, és a korábbi munkahelyemen kialakult kapcsolataim, ismeretségeim révén az Alföldtől a Dunántúlig sok cég, vállalkozó keres meg, és ad megrendeléseket cégünknek.

— Milyen széles az ügyfelek palettája?

— Mondhatom azt, hogy minden területen van kapcsolatunk: kisvállalkozó, gazdálkodó kft. és nagy cég is van üzleti nyilvántartásunkban. Szerződésben vagyunk kohókkal, gépgyártó cégekkel, repülőgép-javítókkal, vagyis olyan személyekkel, gazdálkodókkal, akik hidraulikus berendezéseket, elemeket gyártanak, működtetnek, javítanak. Nem fognak ki rajtunk a rakodógépek, a földmunkagépek, sőt, még a repülőgépek sem. Mondhatom azt, hogy tevékenységünk piaca fokozatosan alakult ki. Amiben specialistákká váltunk a 16 év során, az a különböző földmunkagépek — a JUMBO, POCLAIN, VOLVO stb. típusok — javítása. Nem hagyhatom ki a targoncák és emelőgépek kategóriáját sem. Nem hiszem, hogy — hidraulikus vonatkozásban — bármelyik kifogna rajtunk. Felkészültek, piacképesek és versenyképesek vagyunk a nagy nyugati világmárkatermékek javítása, felújítása tekintetében is. Ez vonatkozik az árakra is. Összegezve: minden olyan hidraulikus berendezést — a legegyszerűbbtől az extra bonyolultig — javítunk amely Magyarországon megtalálható legyen az keleti származású vagy nyugatról behozott.

— Ezekre a munkákra vannak-e megfelelően felkészült szakemberek?

— Jelenleg a magyar képzési rendszerben nincs hidraulikus szakmérnöki, szaküzemmémöki képzés. Egy régi tanárom — aki a hidraulikus berendezések működtetését tanította — segített beindítani a

műhelyemet, üzememet, ezt követően minden olyan szakmai fogást, javítási technológiát, amit jelenleg is alkalmazunk, mi kísérleteztünk, fejlesztettünk ki. Munkatársaim több szakmával rendelkező kollégák, járatosak hidraulika-szerelésben, gépi munkában, köszörülésben, forgácsolásban. Üzemi körülmények között próbáljuk ki a megjavított, elkészített berendezéseket. Nagyon pontosan, precízen kell dolgozni, mivel ezek a 200-300 bar nyomásra méretezett berendezések megkövetelik az ezredmilliméteres illesztési pontosságot. Tehát az embereimnek nemcsak szakmai szempontból kell kiválónak lenniük, hanem nagyon figyelmesnek, türelmesnek és pontosságszeretőnek is kell lenniük. Ezekhez a munkákhoz a tisztaság megtartása kiemelt jelentőségű követelmény szakembereink részére.

— Milyen a konkurencia, van-e elégendő munkájuk, vállalnak-e alvállalkozói feladatokat?

— Elindultunk a nulláról, és mostanra eljutottunk odáig, hogy a tízfős szakembergárdánk el van látva munkával, tehát a jelenlévő konkurencia nem csökkenti számottevően a megbízatások számát. Komoly alvállalkozói, bedolgozói hátterünk van, gyakran 30-40 fő is végez munkát számunkra. Most érzem azt, hogy a sok munkának, küszködésnek kezd beérni a gyümölcse.

— Géresi úr! 1979-től mostanáig egy komoly szellemi és anyagiműszaki potenciállal rendelkező üzemet hozott létre. Azonkívül, hogy nagy szükség van az önök javító-szolgáltató tevékenységére — hiszen a nagy értékű gépek folyamatos működtetése, javítása nem kérdőjelezhető meg — az ország, a vállalkozók más hasznot is látnak ebből.

— Igaza van, erről is nagyon fontos néhány szót ejteni. A munkánk során nagyon sok olyan alkatrészt gyártunk, készítünk, javítunk, mely több irányú hasznot hoz. Először is munkát adunk az embereknek, megismertetjük velük a legmodernebb hidraulikus berendezéseket, vezérléseket, másodszor pedig importtermék-kiváltást végzünk. Devizamegtakarításhoz segítjük az országot, a megbízó vállalkozókat, vállalkozásokat. Ez országos szinten nagy összeget tesz ki.

— Nyereségük tekintélyes részét-— tudomásom szerint — visszaforgatják az üzletbe.

— A megélhetésünk mellett a jövőre is gondolnunk kell. Az elmúlt években és a későbbiekben is arra törekedtünk illetve törekszünk, hogy a nyereségünk tekintélyes részét a legmodernebb, legkorszerűbb gépek beszerzésére fordítsuk. Ezekkel tudunk ugyanis a mai versenyhelyzetben, a mai piaci viszonyok között talpon maradni. AKI NEM FEJLESZT, LEMARAD! Ezt dolgozóink is megértik és tudomásul veszik.

— Kereskedelmi egységek kialakítását is tervezik?

— Igen, több helyen szeretnénk üzleteket nyitni, hidraulikus alkatrészeket, egységeket, tömítéseket szeretnénk árusítani. Korszerű technológiák megvásárlásával egyre több külföldi alkatrészt magyar termékkel szeretnénk kiváltani, és ezeket is szeretnénk forgalmazni ezekben a boltokban.

— Szakmai feladatai mellett Ón nagyon fontos társadalmi megbízatásokat is ellát, többek között tagja, alelnöke a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kézműves Kamarának. Hogyan tud ezeknek a kihívásoknak megfelelni?

— Hála az égnek, olyan családi háttérrel rendelkezem és rendelkeztem régebben is, hogy nyugodtan tudok dolgozni. A másik fontos momentum, hogy régebbi mestereimtől olyan szinten sikerült a szakmát megtanulnom, hogy zökkenőmentesen át tudtam adni a munkatársaimnak a tapasztalataimat, vagyis ha nem vagyok itt, akkor is zavartalanul megy a munka. A több irányú feladataim ellátását nem érzem megterhelőnek. szívesen csinálom.

— A Kézműves Kamara legutóbbi küldöttgyűlésén Önt teljesen váratlanul érte, hogy fel fogják kérni, illetve javasolni fogják a küldöttek az alelnöki poszt betöltésére.

— Jók az információi. Az előkészítés során csupán a bizottság munkájában vettem részt. Választható tisztségre nem voltam jelölve. A küldöttgyűlésen több ember felállt, és javasoltak — csaknem egyöntetű szavazat alapján — az alelnöki tisztség betöltésére... Úgy érzem, a szakmai-emberi tevékenységem elismerése húzódik meg a javaslatuk mögött. A Kamarának rajtam kívül még egy alelnöke van, Gyekis Árpád személyében, akit az iparosok, de mondhatom, a megye lakossága is nagyon régen ismer.

— A kamarai tagoknak milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani, milyen formában tudják őket a leggyorsabban tájékoztatni például a legújabb, legfrissebb előírásokról, üzleti lehetőségekről, jogszabályokról?

— A Kézműves Kamara megyei elnöksége minden olyan lehetőséget igyekszik megragadni, amely az iparosnak, vállalkozónak az alanyi jogon történő juttatáson felül adható. Ezt felsorolni elég hosszú lenne, de ígérhetem, hogy a sajtó-rádió-televízió útján rendszeresen és gyorsan tájékoztatni fogjuk a kamarai tagokat. Kérem e lap hasábjain keresztül is a már regisztrált iparosokat, hogy figyeljék a tömegtájékoztatási eszközöket, és tájékoztassák a még be nem jelentkezett, leendő tagokat a törvényi előírások betartására. Kérem, keressék az ügyfélszolgálati irodáinkat, melyekben nagyon sok hasznos információt kaphatnak, üzletkötési lehetőséget tudhatnak meg. Nagyon sok olyan segítséget tud nyújtani a kamara, melynek az előnyeit a tagok a későbbiekben élvezni fogják.

— Alelnök úr, köszönöm a beszélgetést.

Petró István