Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-21 / 93. szám
1995. április 21., péntek Az otthonban Közgyűlés Picus Viridis — azaz zöld küllő. Ezt a nevet kapta a szent keresztségben egy olívzöld színű, zöld sapkás harkályféle, de most nem vele, hanem névrokonával, a nyíregyházi Zöld Küllő kerékpáros egyesülettel szeretném az olvasókat megismertetni. Az egyesület április 22-ére, a Föld Napjára felvonulást szervezett, de sajnos le kellett, hogy fújják. A miértről, a Zöld Küllőről, tervekről és a múltról faggattam Szöllősi Zoltánt, a Küllő egyik vezéregyéniségét. — Kerékpáros-felvonulást terveztünk, tíz órától, mégpedig úgy, hogy a Kossuth térről indultunk volna, a Kálvin térnél, a Centrum előtt végig a Dózsa György utcán a Ferenc körútig, onnan vissza a Kossuth utcán, a Vay Adám körúton át a Jókai térig, és akkor be a sétálóutcára. Ehhez a rendőrlámpáknál biztosítás kellett volna. De mi azt sem tudtuk, hogy a demonstrációhoz hatósági engedély és még sok egyéb szükséges. —Ez elmarad. De mi lesz helyette? —- Attól függően hányán jönnek ki, csinálunk egy összejövetelt. Itt bemutatjuk például, hogy hány kerékpár fér el egy autó helyén, adatokat szeretnénk kitenni arról, mennyi levegőt fogyaszt egy autó motorja, illetve egy kerékpáros, és kerékpárosfocit is szervezünk. Egy petíciót is szeretnénk a polgármester asszonynak átnyújtani, de erre még nem kaptunk tőle igenlő választ. Ezt mindenképpen meg akarjuk oldani, ha most nem, akkor a felvonuláskor, mert azt is megtartjuk következő hónap 13-án vagy 20-án. Ebben benne van a kérés, hogy segítse a környezet- barát közlekedési eszközök elterjedését, ezek infrastruktúrájának fejlesztését, kerékpár- utakkal, -tárolókkal. — Mikor jött létre a Zöld Küllő? — 1994. február 17-én alakult. Én az E-misszió egyesületnél dolgoztam. Engem a környezetbarát közlekedés, azon belül a bringázás érdekelt, aztán az igényt látva, három fővel, az E-misszió támogatásával szervezni kezdtük a kerékpáros egyesületet. Végül 17 alapító, taggal jöttünk létre, tagja vagyunk az E-missziónak, ami nem függést, hanem közös munkát jelent. Tőlük kapunk irodahasználati lehetőséget. Tavaly volt egy közös kerékpáros túránk a Hortobágyra, és volt egy másik a Tisza mellé. Ebben az évben tervbe vettünk egy mountain bike-os kerékpáros versenyt, amelynek a sikerre való tekintettel több fordulóját is tervezzük. A következő forduló május 23-án, vagy 30- n. Egyik hétvégén a felvonulás, másikon a verseny. Lesz egy Kerékpárral munkába, iskolába elnevezésű akció is. Ennek az a lényege, hogy két közép- és két általános iskolát szervezünk be, lesznek iskolák és osztályok közötti, illetve egyéni versenyek. Aki pedig a hét minden napján kerékpárral megy munkába. iskolába, az jutalomban részesül. Ez az egyhetes program is májusban lesz. Egyébként az országban már több helyen is rendszeresen megszervezik. Az iskolák kapnak majd vásárlási utalványt, az osztályok között torta, egyéniben pedig kerékpáros felszerelés lesz a jutalom. —Miből fedezitek a jutalmak árát? — Nyertünk erre pályázati pénzt, de szponzoroktól is vannak felajánlások, például kerékpárboltoktól. — Hogyan lesz valaki Zöld Küllő-tag? — Beiratkozik. Semmilyen kötelezettséggel nem jár a tagság, a tagsági díj évi 100 forint tanulóknak és 200 dolgozóknak. Ezért tájékoztatjuk őket a programokról, rendezvényekről. Jelenleg 40 körül van a taglétszámunk. Reméljük, a Föld Napján is lesz olyan, aki úgy gondolja, érdemes ezt csinálni, és belép hozzánk. —Idén hol lesz táborotok? — A hely még bizonytalan, de úgy néz ki, hogy az E- misszió szervez állótábort, és mi ott állomásozunk majd. Innen fogjuk a környéket bejárni. Lesznek környezetvédelmi tanulmánytúrák és egyszerű, „happy” túrák is. —Egy személyes kérdés: neked milyen bicajod van? — Egy közepes minőségű Rover mountain bike. Nálunk nem alapfeltétel a drága bicaj, aki egy campinggel jön, az is jól fogja magát érezni. — Mi inspirált benneteket arra, hogy életre hívjátok ezt az egyesületet? — Az, amit a petícióban megfogalmaztunk. Régen voltak kerékpártárolók, mára eltűntek, pedig elég népes itt a kerékpáros tábor. Kellenének kerékpárutak, túrák, rendezvények, amelyek összefognak minket. Ezt mi felismertük, és igyekszünk ennek a feladatnak eleget tenni. Nem csak happy, és nem is kizárólag szakmai csoport a mienk, ezért is Zöld Küllő Kerékpáros Környezeti és Sportegyesület a nevünk. —Az előző napon amikor kerestelek, egy előadáson voltál, ma pedig egy másikról érkeztél ide. Milyen előadások ezek? — Általános iskolák számára hirdetett a megyében oktatási programot az E-misszió egyesület. Környezetvédelmi témák közül választhatnak a tanárok, mi pedig a választott témáról ingyen tartunk előadást a gyerekeknek. Negyedik éve megy ez, és idén nagyon jól sikerült, rengeteg helyre hívtak bennünket. Az öt témakör közül én a Föld globális környezeti problémáival — ezen belül a környezetbarát közlekedéssel is — foglalkozom. Dojcsák Tibor Ék zöld küllő hívei Szokásos hétfő délutáni közgyűlését tartotta ismételten a nyíregyházi képviselőtestület. A városházi ülésen több napirendi pontnál (mint például a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotásánál, valamint a bizottságok feladatainak és hatásköreinek meghatározásánál) már a második fordulóhoz érkeztek. Elkészült és a Közgyűlés elé kerül városunk közbiztonsági helyzetéről és a tavalyi évben tett rendőri intézkedésekről szóló beszámoló. Meghallgatást követően Nyíregyháza Általános Szociális Otthonának helyzetéről és működéséről kapnak képet a képviselők. Újra napirendre kerül a Sóstógyógyfürdő területével kapcsolatos problémák rendezésének lehetséges módja, és felülvizsgálják a bontásra, valamint teljes felújításra és átalakításra kerülő épületek listáját. A képviselők elé terjesztik a Moszkva utcai és a Semmelweis utcai lakásépítési pályázatok elbírálását és az új közterületi elnevezéseket. Szó lesz a nagy port felkavaró intézményi felülvizsgálatról és az óvodák összevonásáról is. A 15. naprendi pontot követően pedig ezúttal is bezárulnak az ajtók a sajtó képviselői és az érdeklődők előtt, ugyanis a személyi kérdésekben a nyilvánosságot kizárva dönt a testület. A testület döntéseiből Új utcanevek Manapság is akadnak Nyíregyházán olyan új utcák, közök, amelyeknek még nincs nevük. Éppen ezért a Közművelődési, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága a legutóbbi ülésén döntött egy-két utca megnevesítéséről. így például hamarosan Babiczkert, Babér, Borostyán, Vackor, Bozót, Csobolyó, Prés, Pince, Füttyös vagy Bögre utcán sétálhatunk. Segit a HÉRA Energetikai cégek egy csoportja saját jövedelme terhére országos alapítványt hívott életre 1991 -ben azzal a céllal, hogy az energiaárak drasztikus emelésével leginkább sújtott rétegeknek kompenzálást nyújtson az áremelésre. Ez részben a díjak részleges vagy teljes átvállalásával, részben pedig energia- takarékos készülékek rendelkezésre bocsátásával valósul meg. A HÉRA Alapítványhoz már 1992-ben csatlakozott városunk önkormányzata, s most a városatyák ismételten hozzá szeretnének járulni az alapítvány tevékenységéhez. Úgy vélik, hogy az átutalandó 300 ezer forintot sokszorosan visszakapják városunk lakói, minthogy 1993-ban a polgármesteri hivatal által benyújtott pályázatra 700 ezer forintot, tavaly pedig 800 ezer forintot kaptak a HÉRÁ-tól. Ehhez kapcsolódóan szeretnék a támogatás igénylését kiterjeszteni az egyéb vezetékes energiahordozókra is. A városi közgyűlés a Sóstói Szociális Otthon gondjairól is tárgyal hétfői ülésén. Csonka Róbert felvételei az otthonban készültek, ahol több száz idős ember talált menedéket az öregkor, a magányosság, a betegség megpróbáltatásai elől. Társas magány vagy magányosok társasága? A kérdés ilyen helyeken óhatatlanul fölmerül a vendégben... A napok csöndesen telnek, a családtagok, a rokonok kihez gyakrabban, kihez ritkábban, kihez soha sem jönnek. Telnek- mülnak a napok, a hónapok, az esztendők, rakódnak egymásra mint az évgyűrűk... Hajlék nélkül Nap mint nap találkozunk az utcákon sétálva padokon, kapualjakban alvó lerongyolódott, elszegényedett emberekkel, akik sokszor magukból teljesen kivetkőzve, már- már állati színvonalra süly- lyedve tengetik életüket. Legtöbbjüknek sem családja, sem munkája, sem pedig lakása nincsen. Fillérekből próbálnak megélni... Városunkban 1991-ben kezdődött meg a hajléktalanok ellátásának kiépítése. Az elmúlt négy év folyamán részben kiépült a hálózat, de a szociális törvények előírásainak jelenleg sem felel meg. Éppen ezért a hiányzó ellátási formák pótlása szükséges. Van segítőházunk, megvalósult a hajléktalanok étkeztetése, éjjeli menedékhely és népkonyha működik, ez év januárjában megnyílt a Bokréta utcai hajléktalanszálló. Ezeket azonban korszerűsíteni és bővíteni kell, amire az önkormányzat pályázatot nyújt be a Népjóléti Minisztériumhoz. A rendszer átalakítását követően az Árpád utca 41. szám alatti épületben nappali melegedő és népkonyha, valamint információs és egészségügyi szolgálat működne. A Bokréta utca 22. szám alatti épület éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállást biztosítana. A Csillag utca 4-6. szám alatti ingatlanon pedig gyermekes krízisotthon működne. Ha a váris elnyeri a pályázatot, a szociális hálózat ez év november 1-jéig kiépülhetne. Túrák, táborok, versenyek, felvonulás
