Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-18 / 90. szám
UJ KELET 1995. április 18., kedd 7 Jövőre is hangversenyek Komolyzene diákoknak A Nemzeti Filharmónia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ifjúsági hangversenysorozata október 10-én kezdődött el, és a mai napig közel harminc településen százhúsz előadást élvezhettek végig általános, szakmunkásképzős és szakközépiskolás diákok. Az iskolások márciusig a komolyzenei hangversenysorozat keretében a Muzsikás Együttes és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában ismerkedhettek meg különböző magyar tájak népzenéivel, a bécsi klasszikusok és a magyar zenei élet nagyságai, például Erkel Ferenc vagy Bartók Béla örökbecsű műveivel. Az általános iskolások sorozata márciusban véget ért, de a középiskolások részére készült komolyzenei összeállítás április 18-tól még folytatódik a megye közel húsz oktatási intézményében. Az ő zenei műveltségük szélesítésében a Nyírség Néptáncegyüttes és a Csűrdöngölő Népzenei Együttes közös műsorai segítenek. Általuk betekintést nyerhetnek a diákok a magyar népzene és népi tánc világába. Mint a Nemzeti Filharmónia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőjétől, Boronkay Ferencnétől megtudtuk, a mai világban a gyerekeknek gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőségük, hogy megismerkedjenek a komolyzene sokszínűségével, aminek külön érdekessége, hogy megyénkben sikerült országosan a legtöbb ilyen jellegű előadást megszervezni. A családoknak ez nem jelent különösebb anyagi megterhelést, mert az iskolánkénti három-négy előadás ára egy mozijegyért kiadott összeggel egyenlő. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az általános iskolások és a szakközépiskolások egy előadást negyven, a szakmunkásképzős diákok pedig harmincöt forintért nézhettek, illetve hallgathattak végig. Az árak azért ilyen alacsonyak, mert egy részét a Komolyzene Népszerűsítésére elnevezésű alapítvány finanszírozta, de részt vállaltak belőle a szponzorok és a Nemzeti Filharmónia is. Jövő tanévre is készülőben van az éves program, az ideihez hasonló vagy a lehetőségekhez képest még egy fokkal talán színvonalasabb műsorral. Ugyanúgy, mint idén, iskolánként három-négy alkalommal adnának műsort neves előadók, de most egységesen ötven forintos előadásonkénti bérletárért. — A rendezvények igazi jelentőségét abban látom — mondta a szervező —, hogy az iskolákban egy-egy előadásra a kétszázötven-háromszáz bérletes helyett időnként ötszázan is kíváncsiak, ami azt jelenti, hogy a diákoknak szükségük van a mai zene mellett az igényes komolyzenei kultúrára is. —vp— Versmondók versenye Mátészalkán A Kocsis-Hauser Művészeti Alapítvány díjaira pályázó fiatalok képzőművészeti kiállítása méltó környezetnek bizonyult a mátészalkai művelődési központban megrendezett József Attila szavalóversenynek, amelyet április 10-én rendeztek meg. Ifj. Szamosi István átveszi a díjat Tóth Lászlótól, a zsűri elnökétől A költő születésének 90. évfordulója és a Költészet Napja alkalmából kiírt versenyre 23 általános és középiskolás diák, valamint felnőtt versmondó jelentkezett, bizonyítva a vers és versmondás sze- retetét. A remek szervezésnek köszönhetően — a városi könyvtár, a helyi könyvesbolt és a polgármesteri hivatal jóvoltából — minden résztvevő könyvjutalmat kapott a szereplés emlékére. Az általános iskolások között első helyen végzett Tukacs Edit, a mátészalkai 5. Számú Általános Iskola tanulója. Kiemelkedő szerepléséért könyvjutalmat és ajándékutalványt vehetett át Szováti Agnes és Grabovszky Anikó a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából, valamint Siket Gyöngyi, a Hősök téri iskola versmondója. A középiskolások versenyében első helyen Porkoláb Anikó végzett, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanulója. Kiemelkedő szereplésükért hárman kaptak könyvjutalmat és ajándékutalványt: Kincs Alexa a helyi Gépészeti Szakközépiskolából, Tőkés Levente az Esze Tamás Gimnáziumból, valamint ifj. Szamosi István, a nagy- kállói Korányi Frigyes Gimnázium dráma tagozatos tanulója. Díjat vehetett még át Belicza Árpád Nyírbátorból és Udvari Noémi, a helyi gimnázium diákja. A felnőtt versmondók között Kaptur- né Bíró Beáta, a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskola tanárnője bizonyult a legjobbnak. Április 17-18. Dusán Makavejev: W.R. — Az organizmus misztériuma Ez a film bizonyos fokig személyes reflexió dr. Wilhelm Reich életére és tanaira. Reich, miközben Sigmund Freud legközelebbi munkatársaként az orgazmikus reflexeket tanulmányozta, olyan életenergiákra bukkant, amelyek a modem ember szabadságtól, igazságtól és szeretettől való rettegésének mélyen húzódó gyökereire világítanak rá. Reich egész életében a szexualitás és a politika terén megnyilvánuló pornográfia ellen küzdött. Hitt a munka demokráciájában, egy a felszabadított szerelemre alapozott organikus társadalomban. Az 1971-es Can- nes-i Filmfesztivál rendezői hetének legnagyobb szenzációja a W. R. —r Az organizmus misztériuma című film volt. Robin Wood kritikus a Második hullám című esszégyűjteményében a Godard utáni nemzedék egyik legfigyelemreméltóbb alkotójának nevezte a film forgatókönyvírő-rendezőjét, módszereit Luis Bunueléhez hasonlította. „Ha valami komolyat akarsz elmondani, légy szórakoztató! Nem hiszek az olyan tudományban, ami untat, az olyan politikai üzenetben, ami elálmosít.” (Dusán Makavejev) Április 19. Claude Chabrol: Unokafivérek Ebben a történetben van egy rossz fiú és egy jó fiú. Az egyiket Paulnak hívják, a másikat Charlesnak. Unokafivérek. Az élet nem a nemes lelkű, naiv, az erényeket védőpajzsul használó szorgalmas diákot halmozza el ajándékaival, hanem a züllött és számítgató másikat, aki noha nem tanul, simán átmegy a vizsgán. A véletlen halál szinte logikusan következik Paul már-már unalmas győzelmeiből és Charles szüntelen bukásaiból. Aki nem tart lépést az életszabályokkal, még ha szörnyűek és kegyetlenek is ezek az előírások, pusztulásra ítéltetett. Ezt hirdeti Chabrol. Ha van idejük, feltétlenül tekintsék meg!!! Április 20-21. Kuroszava Akira: Ran (Káosz) A rendező ismét Shakespeare-hez fordult alapanyagért, ahogyan tette ezt már egyszer közel harminc éve, amikor a Machbeth alapján elkészítette a Véres trónt. A hetvenöt éves Kuroszava leforgatta élete eddigi legköltségesebb filmjét, egyedülálló pályája újabb csillogó ékkövét. Ez a mozi minden bizonnyal túlszárnyalja a vetítőtermekben az előzőt, az Ámyéklo- vast is. A Ran (szó szerint: káosz) alapjául a Lear király szolgál. Ilyen nagyszerű drámai anyagot kapván a kezébe, Kuroszava elemében van. Komótosan indítja a filmjét, ahogy felvázolja az alaphelyzetet és bemutatja a főszereplőket. Százhatvan perces játékideje ellenére az alkotás csöppet sem tűnik hosszúnak, a dráma kibontakozása tökéletesen indokolja és igényli ezt az időtartamot. A Ran nem derűs film. A kimo- nók szétbomlanak, a düh felszínre tör. Egy öregember felfedezi gyermekeinek gyűlöletét, rózsaszínű látóhatárban kék zászlókkal, gyilkos udvariassággal. A néző belefulladhat, ha behatol a Ran különlegesen plasztikus képeibe (felhők, egek, arcok). Hosszú évek kitartó munkája, sok-sok gyakorlás és tanulás előzte meg azt a sikersorozatot, melyet a két nyíregyházi tagot is magában foglaló ifjú fúvóskvintett aratott a közelmúltban koncertjei során. Jámbor Krisztián és Bakó Levente azonban nem csak az együttesben való fellépések révén értek el jelentős sikereket, hanem egyéni teljesítményük révén is. Mindketten a Művészeti Szakközépiskola végzős évfolyamának tanulói. Munkájukról, eredményeikről kérdeztem őket. —Ez a fúvósötös szinte márfogalommá vált Nyíregyháza zenei életében. Hogyan alakult meg, és rajtatok kívül kik a tagjai? — Az általános iskolában kezdtünk mind az öten zenével foglalkozni. A zeneiskolában már akkor is működött egy fúvósokból álló kis csapat Nagy Gyula tanár úr vezetésével, s mi is bekerültünk az együttesbe. A hangszer szeretetét és a zene szépségét is ekkor kezdtük érezni igazán, talán a zene akkor kezdett életcélunkká válni. Nagyon hálásak vagyunk a tanár úrnak, mert tőle kaptuk az első inspirációt, ? ő volt az, aki szakmailag és lelkileg megalapozta pályaválasztásunkat. A nyolcadik osztály befejezése után a fúvósegyüttes ugyan felbomlott, de amikor időnk és lehetőségünk van rá, összejövünk és együtt próbálunk, s koncertezünk is az iskolában, illetve a városban. —Melyik volt az eddigi legsikeresebb szereplésetek? — Mindegyik hangversenyünk nagyon kedves és emlékezetes, de a csúcs talán az 1990-es székesfehérvári kamarazenei fesztivál volt. —Csak komolyzenei műfajokban játszotok? — Elsősorban igen. De nagyon szeretjük a könnyűzenét is. Néhány rendezvényen — legutóbb a zenészbálon — csak könnyűzenét játszottunk — igen nagy sikerrel. —Most érettségi előtt álltok. Hogyan tovább? —Természetesen szeretnénk tovább tanulni zenei pályán. Több intézménybe is jelentkeztünk, elsősorban a Zene- akadémiára. A cél az, hogy sikeres előadóművészek legyünk, de nem idegen tőlünk a zenetanári pálya sem. — Nem riasztanak el benneteket a manapság egyre aggasztóbbá váló — és a művészi pályát is fenyegető—egzisztenciális problémák? — A hivatástudatunkból merítünk erőt. Tudjuk, milyen nehéz ma olyan elismert művésznek lenni, aki még meg is tud élni a tehetségéből. Csak a legjobbak érvényesülnek, de azok biztosan. És mi a legjobbak között akarunk lenni. —Mi lesz az együttes sorsa az érettségi után? — Reméljük, a barátság és a zene szeretete a későbbiekben is összetart majd minket. Matyi Zsuzsa Új helyen a művelődési ház Anyagias világunk már a kultúra köreiben is szedi áldozatait. A mozik után most a művelődési házak léte került veszélybe, legalábbis ez szűrhető le a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház történetéből. Cseh Sándor igazgató szomorúan újságolta, hogy el kellett költözniük arról a helyről, ahol már csaknem egy évszázada működtek. Az ok rettentően egyszerű: nem bírták megfizetni a költségvetésükhöz képest aránytalanul magas bérleti díjat, amit a szakszervezet rótt ki rájuk. így aztán kénytelenek voltak új ház után nézni, és végül a Szabolcs utca 10. szám alatt, a volt Postás épületében leltek „menedékre”. Ám a tanácstalanság és a költözés ideje alatt is gondoskodtak a hozzájuk rendszeresen járó fiatalokról és idősekről, egyetlen pillanatig sem szüneteltették tanfolyamaikat és programjaikat. Továbbra is működik és várja az érdeklődőket a K. O. jazzbalettegyüttes, az Amatőr Társastánc Klub, az aerobic, a klasszikus balett, a Callanetics torna, a szabó-varró tanfolyam, az énekkar és a nyugdíjasklub. A már hagyományos nyári táborokat is megtartják, mi több, ősszel szeretnének rendezni egy dalos találkozót, fesztivált. Az új helyen (mely autóbusszal kiválóan megközelíthető — a Bethlen Gábor utcán 12-es, a Széchenyi utcán a 7-es, 8-as) reggel 8-tól este 10-ig állnak vendégeik rendelkezésére. A programok felől a 314-402-es telefonszámon adnak felvilágosítást a művelődési ház dolgozói.
