Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-15 / 89. szám
2 1995. április 15., szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Pótköltségvetési törvényjavaslat A kormány eljuttatta pénteken az Országgyűléshez az 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés tőketörlesztés nélküli hiányát az eredetileg tervezett 282,7 milliárd forintról 156 milliárd forintra kell csökkenteni. A bevételeknek mintegy 157 milliárd forinttal kell meghaladniuk az eredeti költségvetési törvényben rögzített szintet, miközben a kiadások 30 milliárd forinttal növekedhetnek. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a kialakult gazdasági körülmények közepette az eredeti költségvetés teljesítése lehetetlenné vált. Ezen túl a kormány stabilizációs programjának végrehajtása is megkívánja a központi költségvetés előirányzatainak módosítását. Két költségvetési változat Nagy valószínűséggel két változatban kerül a kormány, majd a parlament elé az Egészségbiztosítási Önkormányzat idei költségvetése. A Pénzügy-, illetve a Népjóléti Minisztérium ugyanis ragaszkodik a járulékalap-szélesítéshez és a betegszabadság kiterjesztéséhez, amit viszont a tb-önkormányzat ellenez. Ezt Kökény Mihály népjóléti politikai államtitkárjelentette be pénteken Budapesten, az Egészségbiztosítási Ön- kormányzatról rendezett sajtóbeszélgetésen. Az MSZP-elnökség Göncz Árpádot támogatja — A Magyar Szocialista Párt elnöksége azt javasolja a párt országos választmányának, hogy április 22-i ülésén Göncz Árpád köztársasági elnökké jelölését támogassa — jelentette be Jánosi György alelnök az elnökség pénteki ülését követő sajtóértekezleten. Hozzátette, hogy az elnökség az államfő megválasztásának módjával is foglalkozott, úgy foglaltak állást, hogy az ország politikai stabilitása, társadalmi békéjének megőrzése érdekében az eddigi eljárás szerint történjék meg a választás. Az MSZP nem zárkózik el attól, hogy a jövőben a közvetlen elnökválasztás legyen, ezt a kérdést azonban a szocialisták szerint az új alkotmánynak kell szabályoznia. Érettségizők dömpingje A korábbi évekhez hasonlóan az idén is nőtt az érettségire és felsőoktatási intézményekbe jelentkező fiatalok száma — tudta meg pénteken a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseitől az MTI. Juhász József, a tárca érettségi ügyekkel foglalkozó főtanácsosa elmondta: az idén csaknem 95 ezer fiatal kíván érettségi vizsgát tenni. Közülük jelenleg 75 ezren nappali, 12 ezren esti tagozatosként folytatják tanulmányaikat, míg mintegy nyolcezren már a középiskolai tananyag elsajátítása utáni egy- vagy kétéves továbbképzést követően jutottak el a megmérettetésig. Fagykár a gyümölcsösökben Kelet-Magyarországon a reggeli fagyok szinte termésképtelenné tették a kajszibarackfákat; a termő bibék zöme megfeketedett, elpusztult, csak a fagytól védett helyeken várhatnak gyümölcsöt a gazdák. Károsította a hideg a korai őszibarackfajtákat is, de szerencsére kisebb mértékben. A több mint 25 ezer hektárnyi almaültetvényekben a zöldbim- bós állapotba került fajtákat érte kár, bár a szakemberek úgy vélik, a csészelevelek kellő védettséget adtak a hideg ellen. Állításuk néhány nap múlva igazolódhat, amikor a várható felmelegedés hatására szirmot bontanak a fák. MÁV-közlemény A MÁV-hoz több vasúti szolgálati helyről tiltakozások érkeztek a tervezett sztrájk ellen — olvasható a MÁV Tájékoztatási Iroda pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében. A MÁV és a szakszervezetek képviselői pénteken is tárgyaltak. A szakszervezetek ezúttal először mutattak hajlandóságot arra, hogy a gazdasági tevékenységi körbe tartozó, általuk kifogásolt ügyekben tett javaslataikat a MÁV Rt. tételesen írásba foglalhassa. A MÁV Rt. még mindig bízik a tárgyalásos rendezésben, ezért arra tesz javaslatot, hogy az ünnepek alatt is minden nap folytatódjanak a tárgyalások. Erre kötelezi az is, hogy egyre több vasúti szolgálati helyről érkeznek tiltakozó táviratok a szakszervezetek tervezett akciója ellen. A MÁV Tájékoztatási Iroda pénteken a Keleti pályaudvarról több mint száz, a székesfehérvári állomásfőnökségről 118 aláírással kapott sztrájkellenes felhívást. MSZOSZ-állásfoglalás Az MSZOSZ tagszervezetei várhatóan április 18-án 12 óráig nyilatkoznak arról, milyen álláspontot képviselnek a tervezett vasutassztrájkkal kapcsolatban. Erre az MSZOSZ Ügyvivő Testületé kérte fel a pénteki ülésén elfogadott állásfoglalásában a tagszervezeteket. Az MTI- nek is eljuttatott állásfoglalás többek között rámutat: az Ügyvivő Testület megerősítette a Szövetségi Tanács korábbi határozatát, amelyben szolidaritást vállalt a kollektív szerződésért fellépő vasutasokkal. Csempészt fogtak el Záhonyban Illegális rézszállítmányt foglaltak le szerdán az esti órákban a záhonyi határátkelőhelyen. Minderről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága pénteken tájékoztatta az MTI-t. K. M. ukrán állampolgár az esti órákban jelentkezett belépésre tehergépjárművével a záhonyi határátkelőhelyen. Az átadott árunyilatkozaton a kamion rakományaként fenyőfűrészáru szerepelt. A pénzügyőrök azonban úgy döntöttek, hogy ellenőrzik a rakomány súlyátj és mérlegre állíttatták a járművet. A szállítmánynál jelentős súlyfelesleget tapasztaltak. A tételes vizsgálat során kiderült, hogy a fűrészáru alatt 10 480 kilogramm súlyú rézalapanyag volt elrejtve. A vámhivatal a több mint 2 millió forint értékű árut lefoglalta, és az ukrán állampolgár ellen eljárást kezdeményezett. A szakszervezet kritikus, de nem ellenzéki A stílus elfogadhatatlan — A szakszervezetek nem mosódhatnak össze a politikai hatalommal, s bár jelentős szerepet játszottak abban, hogy a legutóbbi választásokon a jobboldali kormány megbukott és helyét egy, a szakszervezetek által szimpatikus értékeket hordozó szo- ciál-liberális koalíció vette át, velük szemben is meg tartaniuk kritikus hangvételüket és egyéni arculatukat —jelentette ki pénteki kaposvári sajtótájékoztatóján Sándor László, az MSZOSZ alelnöke, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke. A kormánnnyal szembeni kritikus- ság ugyanakkor nem sodorhatja a szakszervezeteket az ellenzék platformjára — hangoztatta —, már csak azért sem, mert véleménye szerint sokan közülük nem éppen azoknak az elveknek a szellemében dolgoztak az előző ciklusban, amit ma vallanak. A kormány március 12-én meghozott szigorító intézkedéseivel kapcsolatosan annak a véleményének adott hangot, hogy egy értelmes szakszervezet soha nem kérdőjelezheti meg egy felelős kormányzatnak az ország érdekében meghozott felelős intézkedéseit, így ennek szükségszerűségét nem is vitatja. Azzal azonban messze nem tud egyetérteni — mondta —, hogy a teherviselést egyoldalúan, csak a bérből és nyugdíjból élőkre hárítják. Az a stílus is elfogadhatatlan — tette hozzá —, ahogy a pénzügyminiszter lesörpörte az asztalról azokat a javaslatokat, amelyek a kormány- javaslattal egyenértékűek, s annál jobban megvalósíthatók lettek volna. Megoldást Sándor László szerint csak az hozhat, ha a kormánykoalíció visszatér a hirdetett elveihez, s egy valóban érdemi, hiteles érdekegyeztetés keretében próbálja a lényeges kérdéseket rendezni. A mai politikai gyakorlatban nincs helye a kirekesztésnek, a kizárólagosságnak. Senki sem nevezheti ki magát nemzetmentőnek, s nincs senki felhatalmazva arra, hogy az ország problémáit egyedül megoldja — szögezte le. A szakszerveztek szerepéről szólva annak a meggyőződésének adott hangott, hogy az ország stabilitásáért e szervezetek is felelősek. Úgy vélte: nem engedhető meg, hogy olyan kezelhetetlen folyamatok induljanak el, amelyek a szélsőséges politikai csoportoknak kedveznek. Az MSZOSZ közelgő májusi kongresszusán tehát mindenképpen higgadtan és megfontoltan kell értékelni a szakszervezetek helyzetét, szerepét és feladatait — hangsúlyozta. A NATO-belépés nagyon költséges Előzésben a csehek A NATO előszobájában tipródó kelet-európai országok hadseregei közül a cseheké kelti a legjobb benyomást — írja elemzésében a The Economist. A neves brit gazdasági-politikai hetilap legújabb számának kommentárja szerint a magyarok, a lengyelek, a szlovákok és a szlovének egyaránt azzal számolnak, hogy benne lesznek az újonnan csatlakozó országok első csoportjában, „a csehek azonban kikönyökölték maguknak a vezető helyet a sorban”. A hidegháború múltával a prágai vezetés alaposan átformálta a hadsereg irányítását: immár polgári személyek ülnek a védelmi minisztérium vezetői székeiben, a tábornokok száma a korábbi 189-ről tizenkettőre apadt, s a magyaroktól eltérően a csehek ellenálltak annak a kísértésnek, hogy az orosz adósságot fegyvervásárlással tudják le — olvasható a The Economist cikkében. Földrajzi elhelyezkedése és viszonylag kis mérete okán Csehország csatlakozása az atlanti szövetséghez könnyebbnek tűnik, mint a többi, keletebbre fekvő térségbeli országé, de azért a cseh hadseregnek is át kell tornásznia magát jó néhány magas palánkon a cél előtt. A legkomolyabb akadályt a NATO-szabványok meghonosításának költségei jelentik: a nemzeti össztermék 2,5 százalékára rúgó védelmi kiadások arra sem elegendőek, hogy akár használt amerikai harckocsikat vagy repülőgépeket vásároljon a prágai szaktárca — írja a brit hetilap. NATO-körökben is akadnak olyan szakértők, akik szerint a szegényes források feltarthatják az ország elsőkénti csatlakozásának folyamatát, s nyilvánvalóan sem a magyarok, sem a lengyelek nem néznék jó szemmel, ha Csehország elébük kanyarodna a sorban — írja a The Economist, megjegyezve: a Klaus-kormány sem szívesen áldozna most túl sokat erre a célra. Mindezen hátráltató tényezők egyelőre várakozásra kárhoztatják a cseh hadsereget is, de talán nem túl sokáig — fejezi be elemzését a neves brit hetilap. A magyar adórendszerben nem szabad kedvezményt adni Bírságuk és befektetések Az SZDSZ szerint a közbeszerzési törvény gyökeres változást hoz majd: ésszerűsíti az államháztartás kiadásait, átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, és alkalmas lesz a közpénzek elköltésében eddig tapasztalt visszásságok nagy részének kiküszöbölésére. Dörnbach Alajos, a szabaddemokraták ország- gyűlési képviselője, az SZDSZ OT elnöke a párt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azzal is bizonyította a jogszabály fontosságát, hogy a törvény elfogadása után büntetőjogilag felelősségre lehet vonni az előírások ellen vétőket. A központi költségvetésből mintegy 120 milliárd forintnyi beszerzés esik majd a törvény hatálya alá, és mindössze 0,1-0,2 százalékra tehető költséggel szemben akár 20 százalékos megtakarítást is eredményezhet* A törvényjavaslat, amelynek részletes vitáját a napokban zárta le a T. Ház, a közbeszerzéseknél — árubeszerzéseknél, építési beruházásoknál, szolgáltatások megrendelésénél — kötelezővé teszi a versenyeztetést, sőt: a legelőnyösebb ajánlat elfogadását. A szabályok megtartását döntőbizottság biztosítja, amely bírságokat is kiszabhat, ezen bírságok összege a beszerzési érték 30 százalékát is elérheti. Dörnbach Alajos emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már az előző parlamenti ciklusban korrupcióellenes bizottságot állított fel, és e testület tagjai számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a közpénzek felhasználásában a visszásságok kiküszöbölése elsősorban törvényhozási feladat. A koalíciós pártok pedig már a választások után kezdeményezték az említett törvényjavaslat előkészítését. A honatyák érdeklődést jelzi, hogy 169 módosító indítványt nyújtottak be, 15-16-ot jegyeztek ebből a szabaddemokrata képviselők. Az SZDSZ javaslatai közül 5-6 volt érdemi, a többi pontosításokra vonatkozott. Dombach Alajos azt tartja a legjelentősebbnek, amely lehetővé teszi, hogy az eredetileg javasoltnál magasabb, a beszerzési érték 30 százalékát is elérhető bírságokat szabjanak ki a szabályok megsértői ellen. Gaál Gyula országgyűlési képviselő úgy vélte: a parlamenti ellenzék a többség által neki biztosított jogosítványokat arra használja, hogy lassítsa a törvényozás munkáját. Ezt bizonyítja szerinte az ellenzéknek az a kifogása, hogy a T. Ház egy csomagban tárgyalja meg a kormány gazdaságstabilizációs programjából adódó törvénymódosításokat, jóllehet ilyen eljárásra volt már példa. A helyi önkormányzatok hatásköréről szóló törvény ugyanis 23 törvényt és 11 törvényerejű rendeletet módosított. Ugyanezt az ellenzéki lassító taktikát fedezi fel Gaál Gyula az SZJA-törvény módosítására benyújtott indítvány kezelése során is, és ezt a viselkedést azért tartja különösen meglepőnek, mert szakmai ellenérvek a bizottsági vitákban nem hangzottak el, az ellenzék ott csak a kormány politikai felelősségére utalt. Gaál Gyula szerint egyébiránt az SZJA-törvény alkalmazásából leszűrt tapasztalatok azt erősítik meg, hogy a magyar jogrendben, az adórendszerben szinte lehetetlen bármiféle kedvezményt adni, mert biztosra vehető: nagyobbrészt nem azok veszik majd igénybe, akiknek szánták. Ez peddig arra ösztönzi a mindenkori kormányt, hogy ne fogadjon el jogos igényeket sem, és generális szabályokat fogalmazzon meg. Gaál Gyula óvta a befektetőket: nagy a kockázata annak, hogy a befektetési kedvezmény igénybevételére újonnan alakult szövetkezeteken keresztül nem juthatnak majd hozzá az — állam rovására — ígért kedvezményekhez. A szövetkezetek maguk ugyanis nem ígérnek semmit, csak azt, hogy majd az állam fizet a befektetőnek. Visszautasította a képviselő, hogy az átalány- adózás bevezetése illetve tervezett korlátozása miatt az SZDSZ-t politikai felelősség terhelné. A kormány tervezete és az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott elvek ugyanis lényegesen eltértek a szabaddemokraták eredeti elképzeléseitől.
