Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-12 / 86. szám
UJ KELET GAZDASAG ■ 1995. április 12., szerda 5 Személyéi vagyonvédelem A rendszerváltást követően a tulajdonformákban bekövetkezett változások, a bűnözés különösen a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodása hívta életre, teremtette meg a személy- és vagyonvédelmi szervezetek, vállalkozások létjogosultságát. A Szépművészeti Múzeum nevezetes képrablása nyomán született Markos-Nádas paródiából ismert múzeumőr, Laci bácsi figurája — aki töpörödött alakjával, félig süketen, sokdioptriás szemüvegével úgy tájékozódott a sötétben, „mint a denevér” — tudjuk, hogy nem állt azért olyan messze az igazságtól. E Laci bácsikat mára már többnyire a fizikumukkal, önmagukkal is tekintélyt parancsoló, e csöppet sem veszélytelen feladatnak megfelelni tudó, képzett személy- és vagyonvédelmi őrök váltották fel. — Az ezen alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozások megyénkben vannak a legnagyobb számban, jelenleg mintegy hetven szervezet működik — tudtuk meg az egyik legnagyobb, e tevékenységet végző kft. ügyvezető igazgatójától, Danes Pétertől. A beszélgetésre a kft. közelmúltban átadott új telephelyén, a Bocskai út 62. szám alatti irodában került sor. Danes Péter elmondta, hogy a Polgári Biztonsági Szolgálat Kft. négy megyére — Szabolcs, Borsod, Hajdú és Békés területére — vonatkozó hatáskörrel alakult meg 1991-ben Nyíregyháza székhellyel. Az alapítók között megtalálhatók: Civil Biztonsági Szolgálat Kft., Budapest, melynek tagja az Országos Rendőrfőkapitányság és egy német (pontosabban bajorországi), azonos nevű biztonsági cég, valamint a NYIDO- FER Rt. és a Szabolcs Volán Közlekedési Rt. A rövidített nevén, PBSZ Kft-ként ismert cég alapvető tevékenységét különböző objektumok, intézmények portarendészeti, külső vagyonőri feladatok ellátása jelenti, de foglalkoznak pénzszállítással, biztonságtechnikai eszközök telepítésével és árusításával, tűz- és munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok végzésével is. A jövő tervei között szerepel szolgáltatásuk bővítéseként az úgynevezett központi felügyeleti rendszer megvalósítása, az elektronikai védelem hálózatának kiépítése, valamint az e tevékenységet végző cégektől merőben szokatlan vállalkozás, további elképzelésként a mozgáskorlátozottak otthoni ellátása vagy a hostess-szolgálat bevezetése. Az 1991. évi alakulástól kezdődően évente 60-70 fővel nőtt a létszámuk, jelenleg közel 300 főt foglalkoztatnak. Egyébként, hogy a régió adja a legtöbb munkanélkülit, következésképp, a fiatalok elhelyezkedési lehetőség hiányában inkább vállalják e nem minden veszély nélküli, de viszonylag jó megélhetést nyújtó foglalkozást, míg a másik, a határainkon túlról érkezett bűnözési hullám elsőként itteni lecsapódása indokolta, indokolja a személy- és vagyonvédelmi szervezetek számszerű megnövekedését. Danes Péter elmondta továbbá, hogy katonaviselt, orvosi vizsgán megfelelt, 20-35 év közötti fiatalemberek jelentkezhetnek hozzájuk, akik megfelelő képzésen, majd előírt rendszerességű továbbképzésen vesznek részt. Közeli célként fogalmazta meg a képzésben várható jelentős változást, mely szerint a PBSZ Kft. által megvalósulandó 240 órás szakmásított tanfolyam már országos érvényű vizsgabizonyítványt ad. Ezen oktatási program révén nemcsak a saját, leendő alkalmazottaikat juttathatják országos érvényű oklevélhez, de más, hasonló cégek embereinek is lehetőséget nyújtanak majd, és jelentős létszámú munkanélküli átképzésében is szerepet vállalnak. Korábbi helyükön — a Szabolcs Volán épületében — továbbra is megmaradt a vagyonvédelmi iroda és a pénzszállító csoport. Kinőtték magukat — magyarázta az ügyvezető —, a mostani, Bocskai úti telephelyen egy műszaki, biztonságtechnikai szaküzletet is nyitottak, ahol a biztonságtechnikai árukészleten, főleg a Paradox- termékcsalád forgalmazásán felül még egyéb műszaki cikkeket (villanyszerelési anyagokat, hazai vízórákat, víztisztító készülékeket) is árusítanak. Az ügyvezető elmondása szerint stabil szerződésekkel rendelkeznek, csupán néhányat megemlítve, ahol vagyonvédelmi tevékenységet végeznek: a NYIDOFER Rt. és telephelyei, EKO Kft., Szabolcs Volán Közlekedési Rt., munkaügyi központ, Mező- gazdasági főiskola, Taurus Mező- gazdasági és Abroncs Kft., és lehetne még tovább sorolni. Jó kapcsolat alakult ki a rendőrséggel. Az ügyvezető itt személy szerint Tisza Miklós rendőr őrnagy nevét említette, a civil szférából pedig Bacsó János IPOSZ-titkárt. Munkájuk elismerését jelenti többek között az is, hogy ők felügyelik a minden tekintetben különlegesnek számító Kelet-Nyugat EXPO-t. A PBSZ Kft. munkáját segítik a hűséges négylábúak, a törzskönyvezett német juhász kutyák is, melyek munkaviszgás, őrszolgálatra alkalmassá tett „társak” a mindennapok során. Az viszont nem mindennapos eredménynek számít, hogy a megyében egyedül tőlük indulhattak a budakeszi járőrversenyen, s egy harmadik és egy hetedik helyet szereztek meg. A kutya egyébként a PBSZ Kft. emblémájában is szerepel, egy pisztolyból „kilövésre kész” alakban megjelenítve. — A jól sikerült, kedves embléma bevált, sok helyen őrzi, védi biztonsággal a ránk bízott területeket, értékeket—mondta befejezésül Danes Péter ügyvezető igazgató. (lefler) Mezőgazdasági Nem sokáig tartható állapot Volt idő, amikor óriásplakátokról tekintettek le ránk a mosolygó arcú traktorosok, kombájnosok, akik végeláthatatlan földeket szántottak vagy éppen arattak. Egységben az erő — sugallták a gondolatot a képek, kevesebb géppel hatékonyabb a munka... Ezek a plakátok mára már megsárgultak, s mint az uralkodó tendencia mutatja, az emberek szabadulni, menekülni akarnak a közösből a nem minden esetben biztonságot nyújtó magángazdaságokba. A nyírkércsi Aranyhomok Termelő- szövetkezetben szerettünk volna érdeklődni a tavaszi munkák állásáról. A kapott válaszból kiderült, hogy a szövetkezet elméletileg létezik ugyan, de gyakorlatilag már csak a homokot pergeti a szél a valaha sok embert foglalkoztató nyereséges té- esz udvarán... Ezt a mára megmaradt két alkalmazott egyikétől, Köbli György elnöktől tudtuk meg. Mint elmondta, a 176 fős tagság két pártra szakadt: egyik részük — a nyugdíjasok többsége — a kiválást szorgalmazta, a fiatalabbak pedig az egyben maradásra voksoltak. Százhatvan szavazattal a legrégebbi tagok akarata érvényesült, így január közepétől megkezdődött a tagsági vagyon felosztása. A szövetkezet összes földjét kivették, melléktevékenységet, szolgáltatásokat nem végeznek a megmaradt emberek, úgyhogy Nyírkércsen most minden áll. Többek között azért is, mert a megmaradt, 30-35 millió forintos értékesíthető vagyonból csak a vajai hűtőház bruttó 29 milliót ér, a többi vagyoni rész ingatlanokban és építményekben áll. Ezeknek az eladása jelent problémát, ugyanis nincs rá érdeklődő, pedig áron alul lettek vásárlásra felkínálva. Az elnök véleménye szerint jó esetben is csak harmadárat adnak meg érte az új tulajdonosok. A szövetkezet tanyájának egyik részét korábban értékesítették egy vállalkozónak. aki egy húsz, volt munkanélkülit foglalkoztató keltetőállor mást alakított ki a gazdasági épületben. Az ő vállalkozása sikeres, ma már 8 millió csirkét keltet évente, s ezt a kapacitást most különböző beruházásokkal — például kacsakeltetővel, saját tápkeverővei, magtárral — bővíteni szeretné. Gyakorlatilag ő vette át a szövetkezet helyét, mert megoldotta a környékről a terményfelvásárlásokat is. A tanya másik részére egy kárpátaljai vállalkozó szeretne építőanyag-lerakatot létesíteni. Az erről szóló szerződést hamarosan tető alá hozzák a felek, mert az árujuk nagy részét — fenyődeszkákat, hullámpalákat — már ott is tárolják. — Hogy velünk, kettőnkkel mi lesz, azt nem tudom -— mondta az elnök. — Addig kell maradnunk, amíg az összes vagyont szét nem osztjuk. A titkárnő betöltötte a nyugdíj- korhatárt, én itt dolgoztam harminc évet, elmúltam már 57, de sajnos az előnyugdíj intézménye megszűnik nyártól, úgyhogy ezzel sem élhetünk. Kertészmérnök vagyok, majd én is megpróbálok vállalkozni, például növényvédel- mi tanácsadóként talán még szükség lesz rám. A sényői Zöld Mező Termelőszövetkezetben a tavaszi időszerű munkákat sikerült elvégezni — tudtuk meg Scháffer László elnöktől. A 800 hektáros szántót megművelték, a közel 70 hektáros gyümölcsös metszése befejeződött, most a vegyszeres növényvédelme van hátra. A nagyjából 300 hektáros erdejüket folyamatosan — a letermelésekkel egy időben —, a lehetőségeikhez képest telepítik újra. A soron következő munkájuk majd a napraforgó vetése lesz mintegy 200 hektáros területen. Egy lehetséges aszály súlyosan érintené a szövetkezetét, ennek érzékeltetésére az elnök úr elmondta, hogy míg tavaly búzából a termésátlaguk 51 mázsa volt, addig a megelőző aszályos évben 18-20 mázsás átlag volt kimutatható. A termés kétharmada a természet szeszélyes játékának van kitéve... A szövetkezet tavalyi mérlegének zárósora negatív előjellel kezdődik. Ez — mint mondotta az elnök — több, egymást erősítő problémának köszönhető. Egyrészt ez a nagypolitika földtörvényének köszönhető, másrészt a szövetkezeti tagság rendezetlen földtulajdonjogi viszonyainak. Példának okáért megtudtuk, hogy már a szerves- trágyázás megtérülése is bizonytalan, mert három év alatt az egyéni földtulajdonos százszor is meggondolhatja magát. Ezek mellett sok a szövetkezet külső, gyakorlatilag teljes mértékben behajthatatlan lekötöttsége. A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó esetben 30-40 százalékos értékben sikerül a tartozást behajtani. A sényői szövetkezet közel harminc ilyen céggel áll kapcsolatban... Vagy másik példával élve: a bankokban lévő szövetkezeti részvényeket 15 százalékos árfolyamon lehet csak eladni, az ebből adódó esetleges árfolyamveszteség milliós nagyságrendet is elérhet. Bár szükséges lenne például egy öntöző- rendszer telepítése, de ennyire bizonytalan, jogilag rendezetlen körülmények között senki sem vállalhat semmilyen garanciát a megtérülésére vonatkozólag. . Kép és szöveg: Vitéz Péter Piaci helyzet Április elseje szép, napsütéses napnak indult. Gondoltam, talán több árust, kistermelőt és vevőt előcsalogat a jó idő. így elindultam a nyíregyházi, Korányi és Garibaldi utca sarkán lévő, MDF alapította paicra. Odaérkezésem- kor meglepve látom, hogy a piac fele területére fogyott, mivel a másik felét elfoglalta egy vállalkozás. Körbejárom a piacot, nézelődöm, lehet kapni gyökeres karácsonyfát, csapból kimért étolajat, kedvezményes húsárut, természetesen zöldséget, gyümölcsöt, még táblás szalonnát is. Megállók egy árus előtt, aki fakanállal egy nagy bödönből zsírt vesz ki, és odatartja a vevő elé. — Ez friss házi zsír, jó ízű! — szólal meg az egyik vevő. — Inkább vegyünk ebből, mint a boltiból! — s már méreti is ki az egy kiló zsírt. — Meg tetszik látni, milyen jó, máskor is ide tetszik jönni vásárolni — mondja az eladó, s mutatja: van egészséges krumplija, kukoricadarája, babja. Vásárlás közben megtudom: Boris- ka néni Nyírpazonyból jár be a városi piacra, szeret itt árulni. Ezt meg is értem, mert míg beszélgetünk, ő ezen idő alatt a vevőket kiszolgálva eladja az összes tojást, burgonyát. Indulni készülök, amikor oda szól nekem a szomszédos árus, hogy sajnos nem sokáig árulhatnak itt, mert a piac területét az illetékes önkormányzat eladja. Ezen igen elgondolkoztam, s a piac nyüzsgő világába pár szál jó egyméteres, középen behajlított házi kolbász megpillantása térített vissza. Befordulok a másik sorra, és megállók egy hosszú asztal előtt, ahol különféle száraztészták sorakoznak. Beszédbe elegyedek az árus nénivel. Margó néni tíz éve van leszázalékolva, kevés a nyolcezer forintos nyugdíja, így egészíti ki keresetét, mivel nehéz a megélhetés. —Megfogják szüntetni a piacot? — kérdezem. — Igen. Sajnos ez a hír járja, pedig jó ez a piac nekünk. Még abba is beleegyeznénk, hogy egy minimális helypénzt is fizetnénk — csak maradjon meg a piac. Köszönés nélkül távozok, mert pár lépéssel odébb egy zöldséget áruló idősebb bácsi igen olcsón kínálja portékáját. — Tiszta olcsó János vagyok — mondja az egyik vevőnek. Kijelenti, ő már nem akar itt árulni, felőle akár el is adhatják a piacot. Következő állomásom a halárus néni. Megtudom tőle, hogy Gávavencsellőről jár ide a piacra. Ez a terület megfelel neki, mivel gépkocsival is be tud állni. Igaz, igen korán kell elindulnia, hogy jó helyet kapjon. Akár egy évre is kibérelhetné a helyet, és kifizetné előre. Közben egy hal a mérlegről leficánkolja magát a földre, felveszem, elköszönök. Az árusok részéről megfogalmazódik az a gondolat, hogy inkább fizetnének helypénzt, csak megmaradjon a piac. Aggodalmukat fejezik ki a terület eladása miatt. Amit a vevők is éreznek, hogy elvesztik a piacot, viszonylag olcsó vásárlási lehetőségeiket. A piac megközelítése a buszjáratokkal igen jó. Sok idős, nyugdíjas ember a közeli temetőben történő látogatása után bevásárol a piacon. Anyagi helyzetüktől függően tudnak alkudni, átélik a régi vásárok forgatagát, a'piaci élet atmoszféráját. A bevásárlás jótékony hatással van rájuk, a Jósaváros kőrengetegéből kiszabadulva lehet egy piciny vidéki életet s ízeket átélni. Itt megvalósul a városvidék párbeszéde, kötetlen csevegés folyik, egy pillanatra feledtetve az egyre nehezülő életkörülményeket. Ambrus Attila
