Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-11 / 85. szám
UJ KELET 1995. április 11, kedd 11 NB III Futballvarázs a várkertben Ahogy mondani szokták, öt még gombócból is sok, nemhogy gólból. A vasárnap lejátszott Kisvárda— Nagykálló mérkőzésen a várdai legények mindenesetre ennyi góllal terhelték meg a nagykállói csapat hálóját úgy, hogy kapusuknak csak egyszer kellett maga mögé nyúlnia. Pedig nem úgy indult a tavaszi szezon Béreséknek, hogy az együttes szurkolói ilyen gólzáporos futballparádéban reménykedhettek volna. A Nyírbátor elleni otthoni 0-0 még elfogadható eredménynek számított, majd jött egy fájó kudarc a sereghajtó BÉVSC ellen, szintén hazai pályán, és akkor úgy hírlett, hogy gond van a társaság akarásával, lelkesedésével. A Szerencs elleni idegenben kiharcolt 2-2-es döntetlen már arra utalt, hogy sokkal több van a gárdában, mint az az eredményeiből következik. Aztán a 19. fordulóban azt a Nagykállót fogadhatták, amely egyáltalán nem esélytelenül érkezett a várkerti pályára, de a mérkőzés végén a kállóiak mestere gratulálhatott kollégájának, Komáromi Györgynek, a hazaiak edzőjének a Kisvárda góljaihoz és remek játékához. — Szerencsére villámrajtot vettünk — emlékezett vissza az összecsapásra a várdai tréner —, már a negyedik percben 2-0-ra vezettünk, és ez megadta a találkozó alaphangját. Sok futás jellemezte játékunkat, így sikerült ígéretes gólhelyzeteket kialakítani, amelyekből végre eredményesek is voltunk. A második félidő elején feljöttek a vendégek, szorosabbá is tehették volna az eredményt, hiszen a mezőnyben okosan, szépen adogattak — csapatom távolról fogott embert a középpályán —, végül mégis nekünk sikerült további gólokat szerezni. A kállóiak találatát egyébként nagy védelmi hiba előzte meg: hátul cselezgetett az egyik védőnk, és ez megbosszulta magát. — Ezen a találkozón mutatkozott be a KSE-ben az NB l-et is megjárt Marginean. Az ő harcba állítása mennyiben jelentett segítséget? — Ez inkább pszichikai értelemben vált előnyünkre, a fiatalok így felszabadultabban játszottak, tudva azt, hogy Marginean igen rutinos, jó futballista. A román fiú egyébként gólja ellenére nem játszott igazán jól, kicsit lámpalázasnak mutatkozott, remélem, a jövőben hasznosabb lesz. — Az eddigi tavaszi mérleg kifejezetten jó lenne, viszont ott van a BÉVSC elleni 0-1. Minek köszönhető ez a hullámzás a gárda eredményességében? — Későn állt össze a csapat, csak mostanra tudtuk rendezni sorainkat, bár meg kell jegyeznem, hogy most sem játszhattunk a legjobb összeállításunkban, hiszen Serest eltiltása miatt nélkülöznünk kellett. A BÉVSC elleni fiaskó oka az volt, hogy lebecsültük az ellenfelet, és mire észbekaptunk, már nem tudtunk felpörögni. Szerencsen könnyen nyerhettünk is volna, míg a Nagykálló ellen végre kijött a lépés. Remélem, hogy kinn vagyunk a hullámvölgyből. — Ez a következő, Vámospércs elleni találkozón egyértelműen be is bizonyosodhat... — Igen, bízom benne, hogy ez a győzelem hitet, lendületet ad a legénységnek, és a rapszodikus Vámospércs ellen ez minimum egy döntetlenre elegendő lesz. Csiky Nándor Megyei II. osztály A Kárpát-Hús csoportban lejátszott Napkor—Nyíribrony mérkőzés eredménye 0-0. Kárpát-Hús csoport 1. Demecser 16 13 2 1 41- 3 41 2. G.vencs. 16 10 4 2 35-14 34 3. Kárpát-H. 16 10 3 3 40-15 33 4.Tuzsér 16 5 6 5 23-22 21 5. Anarcs 16 5 6 5 24-26 21 6. Ny.ibrony 16 5 6 5 21-24 21 7. K.háza 16 5 5 6 25-21 20 8. Nyírtelek 16 4 7 5 19-17 19 9. Dombrád 16 5 4 7 15-24 19 10. Kótaj 16 6 1 9 26-44 19 11. Ajak 16 4 6 6 22-29 18 12. F.litke 16 5 2 9 17-25 17 13. Napkor 16 4 4 8 24-27 16 14. Zsurk 16 1 411 18-49 7 Erimpex csoport 1. Ny.csaholy 15 12 — 3 40-15 36 2. J.majtis 15 10 3 2 39- 7 33 3. N.ecsed 15 10 2 3 32-15 31 4. Ny.meggy. 14 8 3 3 33-13 26 5. Túrricse 15 7 2 6 27-18 23 6. Balkány 15 5 7 3 22-18 22 7. Ny.béltek 15 6 2 7 21-28 20 8. K.semjén* 15 5 5 5 21-26 17 9. Kocsord* 15 5 2 8 17-23 14 10. Encsencs 15 5 8 7 14-21 14 11. Vaja 14 3 4 7 14-27 13 12. Olcsva 14 3 2 9 22-39 11 13. Ny.mihály. 15114 8-60 1 A *-gal jelölt csapatoktól három-három büntetőpont levonva. „Gázzá" visszatért Jó játékkal tért vissza az olasz labdarúgó-bajnokságban szereplő Lazio együttesébe Paul Gascoigne, aki egy évig bajlódott combsérülésével. A Lazio 2-0-ra verte a Reggiana csapatát, s az angol válogatott középpályás mind a 90 percet a pályán töltötte. — Meg vagyok elégedve Gas- coigne-nyal. Keményen végigdolgozta a találkozót, és emellett jól is játszott. Nekem nem meglepetés, hogy Gascoigne ilyen teljesítményt nyújtott, mindig is művészi szinten művelte a labdarúgást. A Lazio szurkolói szeretik őt, hiszen egy klasszisjátékos a csapatban — mondta az angol válogatott szövetségi kapitánya, Terry Venables, aki a helyszínen nézte végig az összecsapást. Venables reméli, hogy „Gázzá” a júniusi négyes tornán ott lehet a szigetországiak nemzeti tizenegyében. Az eseményen Anglia legjobb- jain kívül Japán, Svédország és Brazília válogatottja vesz még részt. Ez történt az NB ll-ben NYFC: a győzelem nyugalmai kölcsönöz Amiben a hét végét megelőzően csak reménykedtünk, mára valóra vált, beköszöntött a labdarúgó időszámítás szerinti tavasz a Nyíregyházi FC portájára is. A csapat hullámzó teljesítménygörbéje ugyan megnövelte a szurkolók pulzusszámát, ám, mint tudjuk, a győzelem pótolja a legjobb vérnyomáscsökkentő szert is. Az áldozati bárány szerepét Tiszakécskére osztották, mely együttes vezetőinek gyomrát megfeküdte a kudarcélmény. Nem úgy a hazai táborét. Tóth János klubigazgató idén először fogadhatta a gratulációkat. — Elégedettségről szó sincs. Ez a győzelem annyiból igen sokat jelenthet, hogy jó adag nyugalmat kölcsönözhet a további munkához. Nem szabad túlértékelni a sikert, én sem szálltam el tőle, abban azért feltétlenül bízom, valaminek a kezdete lehet a szombati mérkőzés. Megadhatja a kellő alaphangot a következő, Kaba elleni kilencven percre, illetve energiákat szabadíthat fel játékosaimban, úgymond görcsoldóként hathat. Szükségünk volt a három pontra, már csak azért is, hogy meginduljunk fölfelé a táblázaton. — Miként vélekedsz arról, hogy a tiszakécskei vezetők a játékvezető szapulásában kerestek vigaszt vereségükért, s a mérkőzés megóvásával fenyegetőztek? — Nem szívesen fejtem ki álláspontomat mások nyilatkozatairól. Reszeli-Soós Istvánról közismert — aki figyelmesen olvas újságot, annak ez nem meglepetés —, ha nyer a csapata, akkor szellemesen fogalmaz, minden nagyszerű és szép. Ellenkező esetben a játékvezető a ludas, nem beszélve persze az éppen aktuális ellenfél „bemártásáról”. Ez nála egy felvett rossz szokás, amolyan pesti csibészség, talán a pszichikai harc fegyvere. Mi is élhetnénk panasszal, hiszen, hogy csak egy hetet menjünk vissza az időben, Salgótarjánban a hazaiak számára ítéltek meg a 85. percben egy általunk jogtalannak vélt tizenegyest. Játékosaimnak-sem akkor, sem máskor nem engedem, hogy külső körülményekben keressék a vereségek okait. Addig, amíg nem rúgunk gólokat, hiba lenne erre hivatkozni. — Egy szó erejéig időzzünk el Csehi Tibornál. Ennél eredményesebb visszatérést nem is kívánhattunk volna. — Nem szeretném elkiabálni, de tetszett, hogy önzetlenül, sztárallűröktől mentesen futballozott személyes jelenlétén túl, ami megnyugtatta a játékosokat. Az már csak hab a tortán, hogy mindkét gólunkat ő szerezte. Az utóbbi napokban talán kicsit nekikeseredett a fővárosban történt dolgok miatt, de most talpra állhat, a héten végleg elcsitulhatnak a körülötte kialakult hullámok. Nagyon örültem teljesítménye láttán. — A pénteki beszélgetésünk során arról értekeztünk, miszerint Tisza- kécskét több oldalról, így Paulik segítségével is, sikerült alaposan feltérképezni. Mindezek után kirukkoltak a látogatók valamilyen számodra meglepő taktikai fogással? — Nézd, nekem már korábban is az volt a véleményem, hogy a második vonalban az egyik legjobb játékosanyaggal rendelkező csapat a tiszakécskei. Érett labdarúgók egész sora alkotja keretüket, a kulcsposztokra mindig befutott futballistákat igazolnak. De mi a mérkőzés előtt részletesen lezongo- ráztuk a kistáblán felállásukat, valamennyi csapdára felkészültünk, így hát újdonsággal nem szolgálhat-, tak. Itt jegyezném meg, nagyon gondos munkát igényelt a játékosok egyéni feladatainak kijelölése. Ebből következett, hogy Csehi Tibi szokatlan szerepkörrel volt megbízva, neki kellett testőrként kísérni az ellenfél kimagaslóan legjobb játékosát, a karmester Csekét. Mivel Cselószki és Kiss Gyuri sága lapos büntetését töltötte, emiatt négy védőm maradt összesen. Cseke őrzését az ősszel Barna tökéletesen végrehajtotta, ám szombaton rá a közvetlen védelemben számítottam. Ezért lett volna mindjárt kevesebb gondom, ha legalább Cselószkit számításba vehetem. Miután a vendégek három csatárt dobtak harcba, s Drobnihoz, mint utolsó emberhez nem nyúlhattam, a középpályások közül kellett egy főt feláldoznom. Választásom Tibire esett, mert ő a legrutinosabb, élvonalat megjárt játékosom, bár ilyen feladatkörrel még soha nem bízták meg. Ebből a szempontból akadtak nehézségeink, s ha nem is hibátlanul, de kiküszöböltük a problémát. K. T. Pilácsot megszerette a hazai publikum Három null arányban megérdemelten nyert vasárnap délután a Tisza- vasvári Alkaloida SE NB Il-es labdarúgócsapata a ősz meglepetésgárdája, az újonc Salgótarjáni BTC ellen. A találkozót végig jegyzetelte, rajzolta Derdák kapus társaságában Reszeli-Soós István, a hazaiak következő ellenfelének mestere, aki, túlzás lenne azt mondani, hogy megnyugodva utazott haza Tiszakécskére. A karancsaljaiak egyik játékosa a mérkőzés után azon dohogott, hogy Rácz kapusuk hetek óta képtelen egyetlen bravúrt bemutatni, ő leginkább ebben látta a vereség okát. A tarjáni edző, B. Kovács Zoltán már reálisabban értékelte a találkozót: — Úgy érzem, hogy a hazaiak győzelme teljesen megérdemelt. Határtalan lelkesedéssel játszottak. Bár néha nem válogattak az eszközökben a győzelem érdekében. A mi csapatunk, sajnos, ma gyengén játszott. A két együttes között azért volt ma óriási különbség, mert nálunk a fél együttes gyenge teljesítményt mutatott. — Mi történt Önökkel tavaszra, hiszen, bár jelenleg is a Keleti csoport második helyén állnak, egyelőre úgy tűnik, hogy az őszi, remek teljesítményüket képtelenek megismételni? — Nem hiszem, hogy alapvető változás lenne a játékunkban. Az biztos, hogy szűkebb lett a játékoskeretünk, hét játékosunkat kölcsön kellett adni, mert nem tudtuk őket fizetni. Azonban nem ez a legnagyobb problémánk, inkább az, hogy kevesebbet teszünk a jó szereplésért. Gyorsan helyre kell tennünk ezeket a dolgokat, mert könnyen kínos kudarcok érhetnek bennünket. Szeretnénk minél jobban szerepelni. Én bízom benne, hogy a hátralévő mérkőzéseken eredményesebbek leszünk, és a dobogó környékén fejezzük be a bajnokságot. Nagy volt az öröm a hazaiak háza táján, nemcsak a győzelem miatt, hanem azért is, mert ezzel a három ponttal az Alkaloida elkerült a megszégyenítő 15. helyről, melyet húsz fordulón keresztül „őrzött”. Miközben Sulyok József polgármester úr és a vezetők a mérkőzést értékelték, a most már helyezésben is előbbre lépést jelentő győzelem súlyát latolgatták. A mester, Szikszói Lajos ezúttal is szerényen, visszafogottan nyilatkozott az Új Kelet munkatársának. —Mikor lesz valódi az öröm a csapat háza táján? Most is csak azt mondja, hogy egy nagyon fontos győzelmet arattak a kieső hely elkerülése érdekében? — Azt hiszem, a csapat öltözőjében most már igazi az öröm. Az viszont tény, hogy egyelőre túl sok okunk nincs az örvendezésre, az eredményt nem értékeljük túl. Arra természetesen büszkék vagyunk, hogy öt forduló után tavasszal mi szerepelünk a legjobban, 13 ponttal és 13-1- es a gólkülönbségünk. Természetesen sok mindent meg kell még oldani a hátra lévő tíz fordulóban. A jövő héten például Tiszakécskére utazunk, ahol egy nagyon jól menedzselt csapattal kell megmérkőznünk. — Rúgott a csapat három gólt, de több kecsegtető helyzetet elpuskázott. — Számomra ez annyit jelent, hogy rúgtunk három gólt, kihagytunk néhány helyzetet, tehát a vasvári szurkolók jól szórakoztak. Nyertünk, volt izgalom, nem unatkoztak. — Valóban, így a közönség jól szórakozott, a mérkőzés végén jelezte is ezt. Sokszor elhangzott már vezetői értékeléskor, hogy Pitács Gyurit nem igazán szereti a hazai publikum, és ezért nem nyújtja mindig azt a játékos, amit szeretne, a bizalmatlanság béklyót köt a csatár lábára. Lám, most lecserélésekor őt is megtapsolták a szurkolók, teljesítményét ,,Szép volt, Gyuri” bekiabálással honorálták a nézők. — Én is úgy vettem észre, hogy ősz végére nem igazán kedvelte a játékost a közönség, és most direkt azért hoztam le őt a pályáról 3-0-nál, mert kíváncsi voltam, hogyan minősítik a produkcióját a szurkolók. Örülök, hogy a játékos és a vasvári nézők egyre inkább egymásra találnak. Ehhez persze nagyon kellettek a csatár fontos találatai. — Azt kell mondani, hogy számunkra az NB II-ben nem alakulnak kedvezően az eredmények, rendkívüli módon összetömörül a középmezőny. Egy-egy győzelemmel komoly helyezéseket lehet előreugrani, de egy vereséggel könnyen hátra is csúszhat a csapat. Ön miként vélekedik erről? — Mi azt tudtuk, hogy pár mérkőzés után nem leszünk képesek felzárkózni. Ahogy álltunk, onnan bravúr a talpra állás, mint ahogy ezt az öt mérkőzést annak is tekintem. És ezzel is csak annyit értünk, hogy ott vagyunk azoknak a csapatoknak a nyomában, akiket meg akarunk előzni. Kell még három-négy forduló vereség nélkül, hogy megelőzzük őket, felzárkózzunk a középmezőnyhöz. Ha a csapat így folytatja, mint eddig, akkor elérjük a célként meghatározott tizedik helyet. Ha például ma döntetlent játszottunk volna, akkor csak Hatvan és Hódmezővásárhely maradt volna ellenfélnek, győzelmünkkel, úgy érzem, ellenfelünk lesz Szarvas, Gödöllő, Hajdúnánás és még talán Nyíregyháza is. — A mérkőzést együtt néztük meg Reszeli-Soós Istvánnal, a Tiszakécske edzőjével és a kapussal. Derdák úgy fogalmazott, hogy nekik hazai pályán mindenképpen nyernünk kell, mert ha Vasvári kerül ki győztesen, akkor könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint a nyírségi csapat. Mi azt mondtuk nekik, hogy 2-1-re nyer Tiszavasvári... — Most már egyre több csapat edzője nézi kéthetente, vasárnaponként a hazai mérkőzéseinket, rendszeresen itt vannak a nyíregyháziak, a nánásiak. a salgótarjániak, a balmazújvárosiak és a időnként a tisza- kécskeiek. Ez nyilván azt jelenti számunkra, hogy nyugodtabban léphetünk ellenük pályára, mert tartanak tőlünk. Egyébként természetesen a 2- 1 -es győzelmünknek nagyon örülnék, de a döntetlennel is elégedett lennék. Száraz Attila
