Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

UJ KELET KULTÚRA se 1995. április 11., kedd 7 Már a hétvégén elkezdődött az or­szág számos helyén a Költészet Nap­jának a megünneplése. Emelte e ren­dezvények fontosságát, hogy József Attila születésének is kerek száma van, hiszen 90 éves lenne. Budapesten, a Kerepesi temetőben vasárnap ismert színészek, írók, költők, festők és szobrászok mellett közéleti személyiségek is mondták a költő verseit. A Bartók rádióban áp­rilis 11-én 10 óra 5 perckor kezdődő egyórás ünnepi műsort szentel Kell a vers címmel Faludy György, Eörsi István, Határ Győző és Juhász Ferenc mondják el, hogy számukra mit je­lentett és jelent a vers. Szintén ked­den, este 7 és 10 órakor a Nemzeti Sportcsarnokba várják az érdek­lődőket az Én, József Attila itt vagyok című műsorra, amelyen ismert tánco­sok, színészek, zenészek és énekesek lépnek fel. Megyénkben, Nyíregyházán április 8-án szombaton délelőtt a Helyőrségi Művelődési Otthonban tartottak meg­emlékezést József Attila születésnap­járól. Ennek a keretében bonyolítot­ták le a nyíregyházi általános iskolák felső tagozatos tanulói számára meg­hirdetett szavalóversenyt. Szintén szombaton került sor az Irodalmi Kávéház szervezésében a TIT Jurá­nyi Centrumban Jánosi Zoltán: A zuhanás káprázat című versesköte­tének bemutatására. A kötet érdekessége, hogy Ördög János vállalkozó, mint mecénás adta ki, s ezután minden év április 11-én kiad a megyében élő tehetséges író­nak, költőnek a könyvét. E sorozat címe: Nyíri Múzsa füzetek lesz, ame­lyet dr. Katona Béla irodalomtörté­nész szerkeszt. Budaházi István Húzd rá, cigány! Fotó: Bozsó Húszán innen Április elsején Oláh Dezsőné, Beregsurány község polgármestere nyitotta meg annak az agrár nép­főiskolának az alakuló ülését, amely Beregsurány és a kárpátaljai Bereg­szász együttműködésével húsz ma­gyarországi gazda és húsz bereg­szászi gazdálkodó részvételével egy hónapig működik majd Bereg­surány ban. A foglalkozások szom­bati napokon lesznek. A népfőiskola hallgatói a növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, a kertészet, az erdé­szet, a környezetvédelem, a pénz­ügy és ügyvitel, valamint a piaci is­meretek fontosabb témaköreivel is­merkednek meg. A költségeket pá­lyázati pénzekből kívánják fedezni. Dr. Vinnai Győző, a megyei ha­táskörrel rendelkező Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület ügyvezető elnöke örömmel üdvözölte a térség huszonegyedik népfőiskoláját, melynek munkáját az egyesület szakmai és módszertani útmutatók­kal, népfőiskolái tanárok biztosítá­sával és pályázati útmutatókkal fog­ja segíteni. Dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő elsősorban bizonyos tech­nikai kérdésekben tud segíteni. így például a határátlépés zökkenő­mentesebbé tételében tud majd köz­reműködni. Sajnos erre a segítségre már az első nap szükség volt, mert a ma­gyar határőrség órákig várakoztat­ta a beregszásziakat! Szénégető László, a megyei föld­művelésügyi hivatal vezetője a szel­lemi adósságállomány növeke­déséről beszélt a megnyitón. 8500 fő végez évente az általános isko­lákban, a megyében 1766 gyermek jelentkezik szakmunkástanulónak. A mezőgazdasági szakképzést 463- an választják. A megyében 4% az agrárdiplomával rendelkezők ará­nya. Agrár értelmiségünkből sajnos igen kevesen vesznek részt to­vábbképzésben illetve segítik a fa­lusi fiatalok átképzését! Dr. Széles Csaba, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola docense a Westsik Vilmos Farmer Népfőiskola szakvezetője dániai tapasztalatairól beszélt. Olasz Miklós, a KNSZK elnökhe­lyettese arról adott tájékoztatást, hogy ez a képzés hallatlan jelen­tőségű a kárpátaljai fiatalok számá­ra, akik a jövőben a mezőgazda­ságban szeretnének dolgozni, egye­lőre bérelt földterületeken. Az itt tanuló húsz fiatal jelentős mérték­ben fog hozzájárulni az otthoni mun­ka és technológiai kultúra javításá­hoz — mondta az elnökhelyettes. Iff Pete István, a Beregsurányi Környezetvédő Egyesület elnöke szerint nemcsak új ismeretek elsa­játításával kell foglalkozni, hanem azt is meg kell nézni, hogy a gya­korlatban hogyan néz ki ma Magya­rországon egy úgynevezett „minta­farm”, milyen anyagi és szellemi tőke szükséges egy jól működő gaz­daság kialakításához. Dr. Széles Csaba 1. Három fényképet őrzök szobám falán: az egyik a szomorú, a dep­ressziós, a megfáradt József Attilát mutatja, a második Ratkó portréja, a harmadik pedig Nagy László gyö­nyörű, férfias ábrázata. De mégis közös bennük az, hogy mindhárman a szívük felé fordítják a fejüket. Most ismerem föl: ez dráma. A véletlen drámája lenne? Ösztönöm drámája? Vagy működik bennem az a tudat, hogy nem tudok elszámolni egy költő életművével? József Attila élete, költészete és halála körül a kérdések özöne siste­reg. Mindmáig Ó a magyar Hamlet. Lenni vagy nem lenni? Hogyan le­het lenni? Lehet-e lenni még? Lehet- e élni még? Fölteszi a kényes kér­dést és meg is válaszolja: „Mért le­gyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! /Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” 2. Ballasi Bálint óta senki nem mond­ta ki olyan természetességgel: „ Édes Hazám, fogadj szívedbe,! hadd le­gyek hűséges fiad." Ady, mintha megjövendölte volna érkezését, amikor leírta: „Éhe ke­nyérnek, éhe a Szónak,/Éhe a Szép­nek hajt titeket.” S amikor ezt Ady írta, József Attila mindössze három esztendős volt. Éhezett és fázott, de a szó igaz harcosa, a „szépség kol­dusa” volt. Nemhiába mondotta róla Juhász Gyula: József Attila, Isten kegyelméből való költő. Minden magyarul író költő számá­ra megkerülhetetlen kihívás. Petőfi és Ady után csak őt idézték annyiszor versben, emlékezésben és tanulmány­ban. Nagy László például így nyilatko­zott: — Hogy költő lettem, annak oka a drága József Attila, aki korán meg- igézett verseivel, árvaságával, halá­lával. Ratkó pedig elődjének, apjának tartja a költészetben... 3. József Attila szociális érzékenysé­ge élete utolsó percéig működött. S a tisztelt bankelnökök, vezérigazgatók és igazgatósági tagok tűzzék fel a fal­ra, hogy ne feledjék, bár úgyis elfe­lejtik: „Az áruházak üvegén! a kasszá­ig lát a szegény.” Tűzzék a falra az illetékesek Márai Sándor megrendítő mondatait: Aki a szegénységet tudja, az behunyja a sze­mét és hallgat. Aki a szegénységet akarja, az alázatos, anélkül, hogy tu­dattal akarná az alázatot. Aki sze­gény, az végtelen. Aki szegény, az méltóságot hirdet mozdulatával. Tűzzék föl az illetékesek luxus­kéglijük tapétájára József Attila so­rait: „Aki szegény, az a legszegé- nyebb/fázósságát adja a télnek,! me­legét meg odaadja a nyárnak,! üres kedvét a puszta határnak.” Itt ál! előttünk két olvasatban a Sze­génység végtelensége, amit a nyomor­gó József Attila és a polgári erkölcsű Márai Sándor megfogalmazott. És nagyon érdekes, hogy majdnem egyazon évben írták le fölismerésü­ket: 1922-ben, illetve 1924-ben. 4. Minden kortársánál világosabban látott: látta a tényleges fasizmus hó­dítását, de látta és érzékelte a fasisz­ta kommunizmus dermesztő árnyé­kát, amikor az illegális törpék még Sztálinra néztek föl. Látta az önvesz­tébe rohanó országot és mégis leír­ta: „íme, hát megleltem hazámat,la földet, ahol nevemet!hibátlanul ír­jákfölébemjha eltemet, ki eltemet.” 5. Be kell vallanom: nem szeretem túl gyakran elővenni a verskötetét, mert dühöngök, háborgók és néha sírok, hogy még mindig nem fogják fel na­gyon sokan, hogy elveszítettük a hu­szadik század legnagyobb költőjét. S akárhol ütöm föl a könyvét, min­dig találok egy olyan gondolatot, amit ma is tovább lehetne írni, vagy legalább illene tovább gondolni. Illene újra gondolni az Os patkány című versében leírott, meg nem gon­dolt gondolatot. Alapvető lenne, ha tudnánk a Jó­zsef Attila-i törvényt: „Jogállamban a pénz a fegyver. Mert: A hadvise­lés itt ma más. IA hős a kardot ki se rántja.! Bankó a bombarobbanási s mint fillér, száll szét a szilánkja. Magyar József Éretten az iskolába Gondolom, sok szülő izgul már most április elején, hogy hatéves cse­metéje vajon megállja-e majd a he­lyét az iskolában. Az ezzel kapcsola­tos gondokról, problémákról és ma­gáról az iskolaérettségről Cvik Éva pszichológussal, a nevelési tanácsadó munkatársával beszélgettünk. — A legtöbb családban az óvodá­ról iskolára való váltás nem okoz gondot. Am mi van akkor, ha mégis problémák merülnek fel a gyerekek körül? — Húsz évvel ezelőtt még ilyen kiterjedt is­kolaérettségi vizsgálat nem volt. A hatodik évét betöltött gyereke­ket beíratták a körzeti iskolába. Ma már azon­ban kicsit másképp áll a helyzet, mert 1986-tól hatévesen még nem kö­telező iskolába menni. —Mi a feltétele az is­kolaérettségnek? — Az alkalmasság­nak három fontos, ösz- szetevője van a testi érettség, az értelmi képesség és a szo­ciális érettség. Éppen ezért nem túl szerencsés, hogy az óvodákban meg­szüntették a kötelező foglalkozásokat. Az új módszer szerint, ha a gyerek unja a munkát, akkor leülhet, vagy folytathatja a játékot. Gondot jelent az is, amikor 3-tól 6-7 éves korig egy csoportban vannak a gyerekek. Ekko­ra nagy létszám mellett az óvónő nem tudja az apróságokat felkészíteni kellőképpen az iskolára. Ennek „köszönhetően” elég sok a játékos gyerek az alsó osztályokban. — Ha esetleg az óvónő még nem javasolja az iskolába való beiratko­zást, a szülő viszont ragaszkodik hoz­zá, akkor abban az esetben ki dönt? — A rugalmas beiskolázás azt mondja, hogy a 6. évüket május 31- ig betöltött gyerekek már tankötele­sek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy muszáj iskolába menniük. Ha a kér­désben nem egyezik meg a szülők és az óvónő véleménye, akkor bármelyi­kük kérheti a vizsgálatot a nevelési tanácsadótól. — Mi ennek a menete? — Mivel elég sok vizsgálatra, be­szélgetésre váró szülő és apróság van, így nem árt, ha előre bejelentkeznek az érintettek hozzánk. Néha hónapo­kat is várni kell, míg rákerül a sor valakire, de a beiskolázásig minden gyereket megvizsgálunk. — Van elegendő szakemberük erre a munkára? — Azt kell, hogy mondjam, nincs. A város és vonzáskörzetében három pszichológus és egy pedagógus dol­gozik ezen a területen. Csak hogy könnyebb legyen viszonyítani, az el­múlt tanévben 600-650 gyereket vizs­gáltunk meg. — Milyen konkrét vizsgálatokon kell a kicsiknek átesniük? — Az iskolaérettségi vizsgálat egy nagyon alapos, részletes élettörténeti felvétellel kezdődik, amit az apától és anyától kérdezünk ki. A történet a terhességnél kezdődik, majd olyan kérdésekkel folytatjuk, hogy mikor állt fel, indult el a baba, mikor kez­dett beszélni és így tovább. Ez azért fontos, mert nekünk egy fél óránk, óránk van arra, hogy a gyerek sorsá­ról döntsünk. A vizsgálatokat az is nehezíti, hogy gyakran még január­ban sor kerül a beszélgetésekre, és akinek gyereke van az tudja, hogy néhány hónap alatt is mennyit fejlődik egy kisfiú vagy kislány. Éppen ezért jellemzést kérünk az óvodától is, amiben leírják, hogy a náluk töltött idő alatt milyen fejlődésen ment ke­resztül a kis óvodás. Természetesen a szülőket is megkérdezzük, ők hogy látják a dolgot, menjen-e iskolába csemetéjük, vagy maradjon még egy évet az óvodában. Ezt követően le­ülünk a gyerek mellé, és ezután már csak vele foglalkozunk. A vizsgála­tokat megelőző játék általában felold­ja a feszültséget, ha nem, akkor pe­dig bevetünk mindenféle hókuszpó­kuszt a, gátlások megszüntetése vé­gett. Fontos terület az írás-, rajzkész­ség az ábrázoló kifejezőkészség vizs­gálata is. A rajzokon keresztül nagyon jó információkat kapunk a gyerek ta­nulékonyságáról, kitartóképességéről, és arról, hogy az apró kezekben ki- alakult-e már a finom mozgás. Nem kell meg­ijedni, ha egy hatéves gyerek még nem rajzol szépen, hiszen ez is az érési folyamathoz tarto- zik. Megvizsgáljuk, hogy bal vagy jobbke­zes-e a gyerek, és hogy ismeri-e az irányokat. Sajnos még mindig na­gyon sokan esnek abba a hibába, hogy balkezes gyermeküket minden­áron a jobbkéz haszná­latára akarják rávezetni. Ez nem helyes, a kisem­ber maradjon csak bal kezes, ha neki így köny- nyebb. A-rajzkészség mellett a dyslexia is ki­szűrhető a vizsgálatok során. A másik fontos terület a matemati­kai ismeret. Alapfeltétel, hogy a gye­rek tízig tudjon számolni, összeadni és kivonni. Természetesen nem fej­ben, de tárgyi segítséggel magabiz­tosan. Az alapszínek ismerete is fon­tos. — Mennyire fogadják meg a szülők a pszichológus tanácsait? — Ez nagyon változó. Ha a szülő csak meghallgatja a tanácsainkat, de nem működik velünk együtt, akkor nagy sikerekre nem számíthatunk. Szerintem csak azon lehet segíteni, aki hagyja magát. Ez azonban már nem csak rajtunk múlik. — A közeljövőben nagy peda­gógusleépítésekre lehet számítani. így az iskolákban 30-32fős osztályokfog- nak működni. Mi erről a nevelési ta­nácsadó munkatársának a vélemé­nye? — Ha ez megtörténik, akkor itt ka­tasztrófahelyzet lesz, mind a pedagó­gusok, mind a szülők és gyerekek részéről. A mai oktatáspolitika egyál­talán nem gyerekcentrikus. Ilyen nagy létszám mellett nem lehet hatékony munkát végezni. SiTi

Next

/
Thumbnails
Contents