Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
UJ KELET ___________ De rűre ború Tiszanagyfaluban ONKORMANYZATOK 1995. március 9., csütörtök 7 Tiszanagyfaluban — sok más településhez hasonlóan — anyagi nehézségekkel küszködik az önkormányzat. Elképzelhető, hogy a közeljövőben nem lesznek újabb beruházások a községben, csak a meglévő intézmények és az infrastruktúra szinten tartása lehet a cél. Az elmúlt négy esztendőről és az elkövetkezendő időszak kilátásairól kérdeztem Mester Béláné jegyzőnőt. A rendszerváltás óta eltelt négy év. Ebben a ciklusban milyen változások voltak a faluban? — Nagyon szép eredményeket értünk el. Közel négyszáz helyre kapcsolták be a telefont, az utakat por- talanítottuk, szilárd burkolatot kaptak, és a gázvezeték lefektetésére is sor került. Ezeken kívül gyógyszer- tárat építettünk, melyet egy vállalkozó magánpatikaként üzemeltet. A község üde színfoltja a november 10-én átadott, tavaly megépült tornaterem. A létesítmény harminchárom millió forintos beruházás, melyre 40 százalékos céltámogatást kaptunk. A közigazgatásilag hozzánk tartozó Virányoson a múlt esztendőben avattunk fel ravatalozót. — Ön borúsan vagy derűsen látja a jövőt? — A költségvetésünk most készül, s úgy tűnik, hogy négymilliós lesz a költségvetési hiányunk. Abban azonban reménykedem, hogy intézményeink közül egyet sem kell majd bezáratni működésképtelenség miatt. Megpróbálunk takarékosan gazdálkodni abból az ötvenhárom millió forintból, mely az idei költség- vetési koncepciónkban szerepel. Hitelek felvételére is szükségünk lesz, és a pályzati lehetőségekkel is élni fogunk. — Az előbb említette Virányost. Erről a településről mondana néhány szót? — Virányos tulajdonképpen tanya, ahol háromszázhetvenen élnek. Itt van egy óvoda, aztán orvosi rendelő, melyben hetente egy alka.lommal fogadják a betegeket, de sürgős esetekben bármikor el tudják látni az embereket. Az alapvető élelmiszerekért nem kell Tiszanagy- faluba bejárni, mivel helyben is megvásárolhatják. — Sokan részesülnek jövedelem- pótló támogatásban? — Körülbelül százötvenen kapják, s nagyon nagy megterhelést jelent az önkormányzatnak, mert az állam csak az ötven százalékát biztosítja, a többit nekünk kell fedezni, és ez súlyos milliókat vesz ki a zsebünkből. —Milyen megoldást próbálnak találni arra, hogy a tiszanagyfalusi munkanélküliek száma csökkenjen? — Ennek érdekében már tettünk lépéseket. Megvásároltuk a volt termelőszövetkezet irodájának épületét átalakítottuk varrodává, és harminc nőnek adunk itt munkát. A munkanélküli hölgyek hat hónapos átképzésen vesznek részt, s ezután varrónőként helyezkedhetnek el. — Az általános iskolában nem okoztak gondot a pedagógusbérek? — Az F-kategória körüli huzavona egy kis konfliktust okozott, de végül megoldódott, és nem kellett bíróságokra járnunk ez ügyben. — Elégedett Tiszanagyfalu fejlődésével? — Sokat szépült a község, és ez a környező falvak véleménye is. Ennek ellenére volnának megoldandó feladataink, de sajnos forráshiányos költségvetésünk miatt ezek egyelőre függőben maradnak. A falu határában, a Tokaj felé vezető út mentén éktelenkedő szeméttárolónkat szeretnénk egy eldugottabb helyre költöztetni, de eddig még nem találtunk neki megfelelő környezetet. Virányoson az utak állapota siralmasnak mondható, nagyobb eső esetén nehezen járhatóak, és fogalmam sincs, hogy ebben a pénzszűkös világban és az önkormányzatunk szegénységében mikor tudjuk rendbe tenni. Tóth Mihály A község üde színfoltja (Fotó: Csonka) Aligha van igazuk azoknak, akik azt mondják, az embereket nem érdekli a közélet, saját sorsuk, környezetük. Mándok önkormányzata vállalta a találkozást a lakossággal, és a választópolgárok közügyek iránt fogékony része elment a közmeghallgatás estjére. Vitaindítójában Sajtos István polgármester elmondta, hogy a képviselő-testület ezt megelőzően már délután ülésezett, és ez a nyolcadik napirendi pont, amikor is a lakosság a kilencvenötös költségvetéssel kapcsolatban mondhatja el észrevételeit. A polgármester úr ismertette az előző év önkormányzati pénzügyi helyzetét, és felvázolta ennek az esztendőnek a várható egyenlegét is. A hozzászólásokat Gáncsos István MÁV-dolgozó kezdte, aki a következő kérdéseket tette fel: Mi lesz a gázberuházással? A vasút mellé telepedett különböző társaságokból mi a haszna Mándoknak? Miért kapjanak tiszteletdíjként évi kétmilliót a helyi képviselők, amikor a polgárőrök, a futballban dolgozók ingyen végzik munkájukat? Válaszában Sajtos István elmondta: — A gázépítésre létrejött egy gázberuházási társulás, de ez a probléma a környező településekben is gond, mert hibás felső döntések miatt a záhonyi térség infrastrukturális fejlesztését rosszul kezelték, de ez az év elmozdulást jelenthet. Ha a vasút mellé települt vállalkozók eljutnak arra a szintre, hogy iparűzési adót lehet kivetni rájuk, akkor haszna lesz belőle a nagyközségnek. A tiszteletdíjat még nem kapják a képviselők, de a törvény lehetőséget ad fizetésére, és ezért megdolgoznak ezek az emberek. Dr. Berecz Lajos kérte, hogy az Aerokaritász működéséről mondjanak valamit, mert az nem világos az emNem titkolózott senki IgSsEWi berek előtt. Kifogásolta, hogy nem jött el elég ember. A polgármester válaszát a kifogással kezdte, és elmondta, ez nem falugyűlés, a részvétel is ezt igazolja. Mellesleg megjegyezte, szerencsésebbnek tartja a személyes találkozást, mint a névtelen levelek írását, mert az utóbbi időben az is szokássá vált. A légimentő szolgálatba való belépéskor szükség esetén a mán- dokiak is részesednek a segítségnek ebből a módjából. Ha egy ember életét menthetjük meg ilyenformán a társulással, akkor is csatlakozni kell a mentőszolgálathoz. ' - Most alakult a testület, de máris azon vitatkoznak, mennyi legyen a fizetésük — kifogásolta Vojtkó SánA résztvevők egy csoportja dór. — A népet már nem lehet tovább terhelni, több bőrt lehúzni az emberekről, így is tele vannak adókkal. Eladták az országot, mező- gazdaságot, ipart, és ez itt is érződik. A fogorvosi rendelőben nincs ellátás, nincs ügyelet a gyógyszertárban, Kisvárdára kell menni, nincs tűzoltóság, tavaly olyanok kapták a segélyt, akik nem érdemlik. Nincs itt titok, minden kitudódik. Elszaporodtak a zsiványságok, miért vessük a kukoricát, krumplit, ha úgyis ellopják?! Válaszában a polgármester elmondta, hogy sok mindenben egyetért a felszólalóval, de a segélyt igazságosan elosztani nem lehet. Most három orvos van a szociális bizottságban, várható, hogy ezután jobban működik a dolog, mert ők, hivatásuknál fogva is, ismerik a rászorultakat. Itt a társadalom nem működik — vetette fel Balázsi Dezsőné. — Ez a sok kocsma nem segíti a közművelődést, a sportot. A téeszt — aki bírta marta — széthordták. Megyünk a temetőbe, sár van, a Petőfi-szobor nem látszik a sok bokortól. Nagyon jó jövedelmű képviselők vannak, pedagógusok, orvosok, mire nekik a tiszteletdíj, adakozni kellene nekik, nem csak mindent markolni, mert már a kocsmában is ezt beszélik.- A tudati fejlődést kellene fejleszteni - szögezte le válaszában Sajtos István polgármester. - Nem tudunk mindent pénzből megoldani. A vizet levezetheti az árokba az is, aki az út mellett lakik. Elmúlt a tanácsi rendszer, nem kötelezhetem a pedagógusokat, hogy szedjék rendbe a szobor környékét. A téeszből legalább annyi haszna lett az . embereknek, hogy hozzájutottak földjükhöz.- Nagyon újat nem tudok mondani az előzőekhez viszonyítva - szólt megfontoltan Szeles András. - Az elmúlt száz évben, ipar ide, ipar oda, itt a mezőgazdaságból éltek meg az emberek. Van itt agrárklub, kertbarátklub, gazdakör. Erre válaszoljon az, akinek kell, higgadtan. A polgármester válaszában kifejtette, hogy eddig is higgadtan válaszolt, mert ez a szokása, de azt is figyelembe kell venni, milyen a kérdés. Az önszerveződéseket nem az önkormányzatnak kell szerveznie. Működik a falugazdász-hálózat, fogadóórákat tart rendszeresen, ez is segíti a lakosságot. Megköszönte a lakosság aktív részvételét, és továbbra is számít a nyílt, őszinte beszédre, a mándokiak aktív részvételére településük fejlesztésében. Kép és szöveg: Aradi Balogh Attila ■m Nulla megoldás és igazságos közteherviselés Éjszakába nyúló közgyűlésen tanácskoztak Biri község képviselő- testületének tagjai. A hajnalig tartó ülés döntéseiről adott tájékoztatást Benő János jegyző. — Kidolgoztunk egy „nulla” bázisú költségvetést, amelyet meg is szavazott a testület. Ez az egyetlen lehetőségünk a túlélésre. Lényege, hogy az 1995. évi bevétel és kiadás összege megegyezik — ez 43 millió 500 ezer forint. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy intézményeinket és a hozzájuk kapcsolódó szakfeladatokat a tavalyi évhez hasonló színvonalon tudjuk működtetni, ellátni. Amennyiben terveinken felüli kiadások terhelnének bennünket, akkor az önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatok támogatására fogunk pályázni. Ezzel is számolni kell. Elképzeléseink szerint a falu bölcsődéjét átszervezzük. A tavasztól ősz végéig tartó időszakban különösen sokan veszik igénybe ezt az intézményt. Az itt élő emberek főként mezőgazdasággal foglalkoznak, a gyerekeket nem vihetik ki a határba a nagy munkák idején. A bölcsőde sajnos kikerült a normatív támogatásból, a működtetési költséget az ön- kormányzatnak kell biztosítani, ez több mint hárommillió forint. A kiadások csökkentése érdekében összevonjuk az óvodával. Fenntartási kiadásokat és energiát takarítunk meg, ez évente 350—400 ezer forintot jelent. —Az összevonás a dolgozói létszám csökkentését is magával vonja? — Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ez ne történjen meg. Az óvodai konyhából éppen hiányzott két alkalmazott, az átszervezéssel ez megoldódik. A gondozónőket sem engedjük el, mert általuk jobb kondícióba hozható az óvoda, hiszen dajkaként is- tevékenykedhetnek. Egy embert pedig területi gondozóként fogunk alkalmazni. Idős emberek részére szállítja majd az ebédet, szükség esetén takarít, bevásárol, s a gyógyszer- beszerzéseket végzi. — Mire használják majd a bölcsőde épületét? — Valószínűleg lebontásra kerül. Ettől is fontosabbak az iskolával kapcsolatos elképzeléseink, mert a jelenlegi már alkalmatlan oktatási célokra. Tavaly nyolc életveszélyessé vált tanterem kiváltását pályáztuk meg. Ez tulajdonképpen már befogadott pályázat, ez év áprilisában szeretnénk elkezdeni az építkezést. Az átadást 1996 szeptemberére tervezzük. Kedvezőtlenül érintett bennünket, hogy az új tornaterem építésére nem tudtunk pénz szerezni, ugyanis kikerült a cél- támogatási rendszerből... Ennek ellenére nem tettünk le a megvalósításról. A jelenlegi iskolaépületet már oktatásra nem, de egyéb célokra még felhasználhatjuk. Helyet adnánk vállalkozóknak különböző szolgáltatási tevékenységekre. Továbbá szeretnénk minigarzonokat kialakítani, szolgálati férőhelyeket biztosítani. Az építkezést olyan vállalkozókkal szeretnénk megvalósítani, akik a községben élő munkanélkülieket foglalkoztatják. — Egy egész építési brigádot tudnak létrehozni belőlük? — Egyre több az olyan család, akik a létminimum alatt élnek. Összesen százhúszan kértek szociális támogatást — megjegyzem, a faluban 1440en élnek. Hatmillió 600 ezer forintunk van erre a célra, de a jövedelempótló támogatásokat is ebből finanszírozzuk, ami az összeg 60-70 százaléka. Rendszeres gyermeknevelési segélyt kért kilenc család, 51-en eseti segélyt, heten ingyenes közgyógyellátást, ketten ápolási díjat, húszán pedig az intézmény térítési költségeinek átvállalását — középiskolások részére is. Lakásépítési támogatást eddig kilencen igényeltek — s még csak március eleje van! —Eszerint itt maradnak a fiatalok, s nem vándorolnak máshová... — Véleményem szerint csökkent a városok befogadóképessége, a migráció nem fordult meg, de lassult. Az itt letelepedő fiatalok részére kedvezményeket szeretnénk biztosítani, amennyiben vállalják, hogy legalább három évig nem költöznek máshová. Örömünkre az ’93-94-es évben növekedett a születések száma, hosszú idő után először lépte túl a lakosság halálozási arányát. — Mit terveznek még ebben az évben? — Lesznek népszerűtlen intézkedéseink is... Saját bevételünk növelése érdekében a helyi adó bevezetésének lehetőségével is számolnunk kell. Természetesen a lakosságot legkevésbé terhelő, de igazságos közteherviselésben gondolkodunk. Növelnünk kell a térítési díjak költségeit, több önkormányzati ingatlan eladását tervezzük, s mint említettem, az intézmények finaszírozási költségeit is korlátozzuk. Mindezt egy cél, mégpedig az iskola építése érdekében. Tavaly az önkormányzat és az egyház megállapodást kötött az ingatlanok visszaadása ügyében. Ez a jelenlegi óvodát és a napközit érinti, amely régebben kántorlakás volt. A jövőben idősek klubjaként működne, illetve egyéb karitatív tevékenységre használná a görög katolikus egyház. Mindezért 15,7 millió forintnyi kártalanítási igényt nyújtottunk be, amelyet mint saját erőt tudnánk befektetni az oktatási intézmény kialakításába. Ez most az első és legfontosabb feladatunk. Kozma Ibolya