Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-08 / 57. szám
UJ KELET 1 1 ARnARMfiÁc; LMDUMnUVJMO 1995. március 8., szerda 1 1 A Bujtoson készül az NYFC Lőrinci a keretben, Gere lehet... Kedden délelőtt az egykor szebb napokat megélt bujtosi labdarúgópályán edzett az NYFC legénysége. Tóth Jánossal a foglalkozás után beszélgettünk. —Hétfőn tartotta az NB II liga az ülését, milyen érdekesebb témák szerepeltek napirenden? — Különösebb dolog nem volt, a beígért ligaátszervezés elmaradt — válaszolta a szakosztályigazgató. — Annyi történt, hogy Mezeiék elmondták: szeretnék, ha az NB I-es és az NB Il-es profi liga összefogna. Tények itt sem voltak, csak elképzelések tömkelegé. Ezt követően tisztújításra került sor, mert a liga vezetőinek mandátuma lejárt. — Ismét változott az NYFC játékoskerete, kettős igazolással Nyíregyházán készül a nyírbátori Lőrinc. Mi indokolta ezt a rajt előtti változtatást? — Lőrinc Sanyi, ha korábban nem betegszik meg, akkor már fél évvel hamarabb itt van a csapatnál. Rendkívül tehetséges, jó futballistának tartom. Cukorbetegsége szépen beállt, úgy tűnik, lehet rá számítani. Sérültjeink felépültek ugyan, de még vannak lemaradásaik. Sanyi gólerős játékos. Az NB Ill-ban most még nem indul a bajnokság, és nekünk szükségünk van egy csatárra, mert eltiltások, sérülések miatt nincs meg Domokos párja. Az is Lőrincz mellett szól, hogy Fehérgyarmaton Domokossal éveken át együtt játszott. Ha tehát egy mérkőzésre is, de a III. kerület ellen kipróbáljuk a játékost. Lehet még ebből hosszú távú kapcsolat... — Mi a helyzet Gerével, a múlt héten péntekre volt beígérve a válasz. — Ezt az Új Keletnek mondom először, egyelőre leállt az ügy. Anyagilag ugyan megegyeztünk a játékossal, de Laciékat borzasztóan megijesztette az az egy hét, amíg itthon voltak. Túl nagy Magyarországon az infláció. Jobban jár, ha még három évet tud játszani Belgiumban. Két hét múlva ad végleges választ. —Vasárnap Rakamazon ikszelt az együttes. Gondolom, nem ilyen eredményre számított főpróbaként. — Nem vagyok csalódott a raka- mazi 0-0-ás eredmény miatt. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a támadójátékunkkal elégedett lennék. Össze kell szokni, frissíteni kell még a rajtig. Remélem, hogy szerdán Ibrányban felszabadultan, jó pályán kijátszuk magunkat. Nem véletlenül mondom a jó pályát. A stadion még nem jó, a Tiszavasvári úti pályán pedig fekália van. A salakot pedig már a rajt előtt kinőttük. Kényszerből edzünk jelenleg a Bujtoson. Száraz A. Hét légiós a válogatottban A kedd délelőtti edzés Mán Mészöly Kálmán szövetségi kapitány véglegesítette a Lettország ellen pályára lépő kezdőcsapatot. Ezek szerint a Petry Zsolt (30) — Lőrincz Emil (30) — Mracskó Mihály (5), Lipcsei Péter (25)—Halmai Gábor (11), Illés Béla (14), Kovács Ervin (22), Urbán Flórián (13) — Csertői Aurél (8), Sallói István (7), Klausz László (12) összeállítású együttes lép pályára. (Zárójelben az eddigi válogatottságszám.) — Mindenkire sor kerülhet, a tartalékok is készülnek, szeretnék minél több labdarúgónak játéklehetőséget adni. Elképzelhető, hogy Hajdú Attila újra véd a válogatottban, ezúttal hazai közönség előtt; Mexikóban debütált tavaly decemberben. Persze, ezekre a cserékre az eredmény ismeretében kerülhet sor. Elsődleges a győzelem! — mondta a szövetségi kapitány. Előkészületi mérkőzések Sényó—Tiszavasvári Alkaloida 14,30; Ibrány—NYFC 14,30; Kisvárda—Nyírkárász 14; Mád—Rakamaz 14 óra. Edzéslesen Tiszavasváriban Az új fiúk bizakodnak Hétfőn délután nagy kedvvel készültek a Tiszavasvári Alkaloida NB Il-es labdarúgói a délutáni edzésre. Az egyetlen hiányzó a mester volt, mert szerződése sze'rint neki nem kell ott lennie a hétfő délutáni tréningeken. Hiányát az új pályaedző, Balázs László pótolta. Míg a fiúk készülődtek az edzésre, volt idő szót váltani az újakkal. Szűcs Sándor elmondta, hogy 1988-ban jött át Magyarországra Romániából. Két évet a Debreceni Kinizsiben játszott, majd három évre a DVSC-hez igazolt, ahol pályára lépett az NB I-ben is. Ezt követte Hajdúnánás, illetve most Tiszavasvári. — Ha a tabellára nézünk, mondhatnánk azt is, hogy csöbörből vödörbe kerültél... — Én ezt nem így látom. A vasvári csapatban sokkal több van annál, mint amit a helyezés mutat. Egyénileg képzettek a játékosok. Ha kijön a lépés a csapatnak, akkor nem lehet gond. — Milyen poszton számítanak rád? — Söprögetőt szeretek játszani. Bár, ha kell, megállóm a helyem emberfogóként is. Amikor NB I-ben játszottam a DVSC-nél, éppen azt a fradista Baloghot fogtam, aki most a III. kerületben játszik. Nem az a lényeg, hogy mit játszok, hanem hogy nyerjen a csapat! Nem lennék meglepve, ha felküz- denénk magunkat az első tízbe. Szűcs után a másik volt hajdúnánási játékost, Leute Lajost kértük arra, hogy mutatkozzon be ( azoknak, ha egyáltalán vannak, akik nem ismerik őt). — Harminckét éves vagyok, elég sok helyen megfordultam az elmúlt években, mint például a Balmazújváros, a Békéscsaba, a Diósgyőr, az Eger, a Kaba, a Miskolci VSC, a Hajdúnánás csapataiban, aztán Belgiumban, és most itt vagyok. — És ugye az elmúlt fél évben ezekből három csapatnál is voltál. Ezt a bajnoki idényt az MVSC-nél kezdted, aztán jött Hajdúnánás, most pedig Vasvári. — A miskolci igazolás elég szerencsétlen dolog, volt. Pedig amikor hazajöttem Belgiumból, az látszott a legjobb megoldásnak. Azért váltunk el, mert a csapat egykori szponzora, aki azóta már a börtönben van, két hónapig nem fizetett egyetlen játékosnak sem. Szerződést bontottunk, és mivel megkeresett Hajdúnánás, odaigazoltam. Úgy érzem, jól ment a játék, nem okoztam csalódást. Tiszavasvári hívott januárban, és én igent mondtam. — Ennek ellenére nem vagy vándormadár... — Igen, de azt sem lehet mondani, hogy több évig vagyok egy csapatnál. — Mi a fontos a számodra? — Nyerő típus vagyok, nem szeretek veszteni. Most is azért jöttem el Nánás- ról, mert itt komoly perspektívát látok. Nem hiszem el, hogy ez a gárda kieshet. Valószínűleg védekező bal oldali középpályást játszok majd. Korábban támadó voltam, most egy kicsit mást kell játszanom, mint amit megszoktam. Bohács Sanyi és Fecsku lesz a középpályán, támadót fognak játszani. — Két hónapja edzel a fiúkkal. Hogy tetszik a csapat? — A játékosok nagyobb részét már ismertem korábbról, nem ismeretlenül jöttem ide. Jól megvagyok velük, nincs semmi gond. A csapatba is beilleszkedtem, és mint már mondtam, nem szeretek veszíteni, sokat futok, lelkesedek. Bízom benne, hogy nem esünk ki, és akkor jövőre jobb lesz! Boros Károly 29 éves, Szatmárnémetiből érkezett Tiszavasváriba. Korábban Pilács Gyurival játszott egy csapatban, így van, aki segítse beilleszkedését. Bemelegítés közben Fotó: Martyn — Magyarországon nagyon jól érzem magam. Még újdonságként hat a környezet. Teljesen más felfogásban játszunk, mint otthon. „Emberibben” kell itt hozzáállni a dolgokhoz, Romániában sokkal keményebben, durvábban kell játszani, bár emberfogóként itt sem lehetek túl engedékeny. — Milyen az öltözői hangulat? — Nagyon jó, és számomra ez is szokatlan. Az edzőmérkőzéseken nagyon hajtottam, a társak eddigi megnyilvánulásaiból úgy ítélem meg, hogy befogadtak. — Mi a véleményed arról, hogy ősszel nagyon sok gólt kapott a hátvédsor? — Igen, azt én is nézegettem, hogy harminc-valahány góllal terhelték meg a Vasvári hálóját. Nyilván ehhez valami közük a védőknek is volt. Otthon védekező középpályás voltam, most emberfogót kell játszanom. Kicsit még új a feladatkör, de igyekezni fogok, hogy megháláljam a bizalmat. Fő erényem a labdaszerzés. Bruckentál Gábor nem igazán beszéli a magyar nyelvet, de már nagyjából megérti. Boros Károly segít a miniinterjú elkészítésében. — Májusban leszek harmincéves, 1981 -tői futballozom — mondja bemutatkozásként. — Legszívesebben emberfogót játszom. A tiszavasvári együttes jó benyomást tett rám, ebben szerepe van annak is, hogy az előkészületi mérkőzéseken nem szenvedtünk vereséget. Csodálkozom, hogy eddig ilyen gyengén szerepeltek a bajnokságban. — Milyen csapatban játszottál korábban? — Nagyváradon, az NB 1-ben játszottam éveken át. — Más magyar csapat nem keresett meg? — Korábban a Vasassal tárgyaltam, de nem sikerült megegyeznünk. Meg aztán Magyarországra inkább középpályásokat és gólerős csatárokat keresnek, nem pedig védőket. — Mennyire stabil az új hátvédsor? — Mindenkinek megvan a saját feladata. Nem mondom, hogy nincs senkinek semmi hibája, de meg kell találni azokat a játékosokat, akik az adott mérkőzéseken a legtöbbet nyújthatják. Csak a csapat számít! Kötelező, hogy a csapat bennmaradjon. Így látják tehát az új Tiszavasvári- szerzemények a tavaszt. Bízzunk benne, hogy igazuk lesz. Mindenesetre a hétfői edzésen nagy kedvvel dolgoztak, újak-régiek egyaránt. Száraz Attila Megyei i. esztáiy: felemás remények a középmezőnyben Fehérgyarmat Érkeztek: Földi (Tarpa), Pál (Náb- rád), Kosa (Olcsvaapáti), Kajdi (Olcsvaapáti). Távoztak: Hadadi (Nyírlugos), Szűcs G. (Nyírmeggyes), Borbély (Penyige), Kiss (Vámosoroszi), Tar- pai, Badak (mindkettő Olcsvaapáti), Bíró, Kosán (Nyírvasvári), Ágoston (Milota), Lakatos (Demecser). Dr. Katona Sándor egyesületi elnök: — Folytatódott a hosszú ideje tartó sorozat, miszerint a télen tovább gyengült a csapat. Felkészülésünket aszerint értékelem, hogy az első szakaszban ólomlábakon mozgott a társaság, ez megmutatkozott az előkészületi mérkőzések eredményén. Később már helyrerázódtunk, a Tarpa elleni főpróba már bizakodással töltött el, hiszen három-egyre nyertünk. Tinédzseralakulatunktól az első tíz hely valamelyikének megszerzését várjuk, bizalmunk irántuk töretlen. Egyértelműen Baktalórántháza a bajnokság favoritja, megjósolhatatlan a búcsúzó kiléte. Tiszaszalka Érkeztek: Udvarhelyi (Tiszamenti SE), Oláh, Dojcsák, Pál, Antal (valamennyi Vámosatya), Nagy G. (Tá- kos), Kiszeljuk (Nagykálló). Távoztak: Bodnár J. (Nyírmegy- gyes), Heczel (Nagykálló), íjgyártó (Jéke), Kozma, Súgta (mindkettő Tisza- menti SE). Lapos István sportköri elnök: — Gyengültünk, s a felkészülés sem sikerült tökéletesen. Szilágyi Bertalan váltotta a kispadon Eszenyi Dénesi, és nincs irigylésre méltó helyzetben. Az alacsonyabb osztályból igazolt játékosok állóképessége még nem éri el a kívánt mértéket, tehát a bajnokság első része a lemaradás pótlásával fog eltelni. Erőnléti hiányosságaink kitapinthatóak voltak a szombati, Olcsva elleni mérkőzésen is, semleges pályán négy-kettőre kikaptunk a szomszédvártól. Csendes, nyugodt hetet szeretnénk a rajt előtt, már az első fordulóra összpontosítunk. Vérmes reményünk nincs, szeretnénk kivívni a bennmaradást. A bajnok Baktalórántháza lesz, a búcsúzó bármelyik együttes lehet. Nyírkárász Érkezett: Virtás A. (Baktalórántháza). Távozott: Kovács Zs. (Baktalórántháza). Ragány Ferenc szakosztályvezető: — Legnagyobb erősítés, hogy együtt maradt a társaság. A felkészülésünk, azt mondom, megfelelő volt, az edzéslátogatottság egy-két játékos kivételével elégedettségre ad okot. Persze az elvégzett munka minőségéről úgyis a bajnoki mérkőzéseken nyerhetünk tiszta képet. Korábban szárnyra kelt a hír, hogy Bitó vári távozik a csapattól, most hál’ istennek újra köztünk van. Időközben fogműtéten esett át, rendeződtek családi problémái, és saját bevallása szerint tréningezett Ukrajnában. Baktalórántháza tovább acélosodott a szünetben, ezért elvitathatatlan várományosa a bajnoki címnek. A kiesés elkerüléséért, nem nehéz megjósolni, hatalmas harc várható, nevekkel nem akarok dobálózni. Rólunk annyit, az ősznek elegendőnek kellett lennie, hogy összeérjen a gárda, az előkészületi mérkőzéseken látottak táplálják reményemet, hogy előrelépjünk a tabellán. Tarpa Érkeztek: Siti (Milota), Tóth T. (újra- kezdte). Távozott: Földi (Fehérgyarmat). Guti Béla szakosztályvezető: — Nem dúskálunk az anyagi javakban, ezért felkészülésünket is úgy alakítottuk, hogy minél kisebb beruházással teremtsük meg a szükséges feltételeket a munkához. Ezek után jónak ítélem a fiúk hozzáállását, úgy gondolom, erőnléti problémák nem lehetnek. Négy előkészületi mérkőzést játszottunk, az utolsót vasárnap Fehérgyarmaton, s viharos meccsen három-egyre kikaptunk. Nem futballoztak rosszul a srácok, a lelkesedés, az akarati tényezők most sem hiányoznak. Bár Baktalórántházán sok dudás gyűlt össze abban a bizonyos csárdában, feljutásukat azonban nem fenyegeti veszély. Hogy ki fog kiesni? Jó kérdés. Ahol a pénzügyi hátteret biztosítják, ott továbbra is megyei első osztályú csapat lesz. Minden attól függ, hogy a helyi önkormányzatok mennyit áldoznak a futballra. Ez döntően befolyásolhatja az adott település csapatának szereplését. Lásd Tiszaszalkát és Birit, akik kutyakemény tavasz elé néznek, mert megcsappant a támogatás. Ibrány, valamint Kemecse dolga tűnik igen nehéznek, a harmadik búcsúzó kilétét homány fedi. Kisléta Érkeztek: Berettyán G., Thúróczi (mindkettő Vásárosnamény). Senki nem távozott. Czirbik Richard vezetőedző: — Nyugodtan állíthatom, a két új fiúval sikerült nyélbe ütnünk erősítési elképzeléseinket. Jóval hasznosabban töltöttük a szünetet, mint teszem azt, a nyári időszakban. Eltekintve az apró sérülésektől, a keret zavartalanul dolgozott, ezért reálisnak vélem a 7-8. hely meg- kaparintását. Hét előkészületi mérkőzést kötöttünk le, vasárnap zártuk le ezt a folyamatot. Kállósemjénben egy-nullra nyertünk. Az élmezőnyt alkotó csapatok inkább gyengültek, így Baktalórántháza legfeljebb csak elszórakozhatja a bajnoki címet. A kiesés kérdéséről már megoszlanak a vélemények, én azt tartom, az alsó házban telelő öt-hat csapat belügye lesz dönteni arról, hogy mely csapatok szomorkodnak majd a nyáron. Tiszalök Érkeztek: Gyemiszenko, Ulicki (Dnyetropetrovszk), Balázs L. (Kézdi- vásárhely), Balogh Gy. (NYFC), Mogyorósi (Mikepércs), Bakos (Duna- ferr), Pente (újrakezdte). Távoztak: Szakács (Ibrány), Suhai (abbahagyta), Bóz, Erős (katona). Gál Sándor vezetőedző: — Jól sikerült a felkészülésünk. Emberemlékezet óta nem voltunk edzőtáborban, idén ez is összejött. Bár vasánap nagy zakót kaptunk Sényőtől, feltétlenül kihangsúlyoznám: a vendégek nagyobb fajsúlyt képviselnek, mint csapatom. Szerdán javíthatunk Tiszaladány ellen, egy győzelemmel és persze tetszetős futballal hitet önthetnénk szurkolóinkba. Előrelépést remélek minden téren, a mezőny első felébe várom Csatlósékat. Ismert, hogy változások történtek az egyesület vezetésében, de mindez a labdarúgó-szakosztályt csak részlegesen érintette, hiszen Király Bertalan személyében hamar megtalálták a lemondott szakosztályvezető, Csáki István utódját. Gondolom, nem én leszek az első, aki Baktalórántháza első helyére tippel, míg a kiesés legalább hat csapatot veszélyeztet. K. T.
