Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
ÚJ KELET Pénzhiányos önkormányzat Városi rangra áhítozva Rakamazon az emberek minden vágya az, hogy városi rangra emeljék a települést, ahol ötezer-hatszázan élnek. Ennek érdekében az elmúlt években szemmel láthatóan fejlődött, épült-szépült a község. Pirint Frigyes polgármesterrel — aki 1980-tól tanácselnökként irányította a falut és 1990 óta polgármester — beszélgettünk Rakamáz múltjáról, jelenéről és jövőjéről. — Milyen beruházások szükségesek a tervhez? — Főleg az infrastrukturálisak. Tiszanagyfalu és Tímár településekkel együttesen 250 millió forintos gázberuházást végeztünk. Rakamazon minden utcában van vezetékes gáz, ezért az embereknek portánként harmincezer forintot kellett fizetni, amiből 15 százalékot visszatérítettünk. A hatszázat is meghaladja azoknak a lakásoknak a száma, ahol crossbar rendszerű telefonok vannak. A vonalakat most is folyamatosan köti be a Matáv a házakba. Az idősek otthonának épületét 1994-ben adtuk át, s ezzel tizenöt idős embernek a nappali és éjszakai felügyeletét, ellátását oldottuk meg. Ugyancsak ebben az esztendőben épült az új általános iskola, és a polgár- mesteri hivatalt is tavaly újítottuk fel. A szennyvízberuházás már öt évvel ezelőtt lezajlott. A legnehezebb része épült meg eddig a szennyvízhálózatnak, mégpedig a 38-as főút alatt és minden olyan mélységben, ahol az átemelőszivattyúkkal kell továbbítani a szennyvizet. Három átemelőszivattyú készült el, az elkövetkezendő időszakban már esak utcai hálózatokat kell létrehozni. Erre viszont egyelőre sem az önkormányzatnak, sem a lakóknak nincs pénzük. 1992-ben rendőrőrs alakult 15 fővel, emellett a polgárőrség segíti a közbiztonság javulását. Anyagi helyzetünk miatt az idén valószínű, hogy nagyobb beruházásunk nem lesz. Forráshiányos az ön- kormányzat, valószínűleg a meglévő intézményhálózatunkat sem tudjuk hitelmentesen fenntartani annak ellenére, hogy egy fillér hitelünk sincs., a nagyközség arculatát szépítő munkálatokra nem vettünk fel pénzt. Távlati terveink közt. egy egészségügyi központ létrehozása szerepel, mely térségi feladatokat látna el. — Ezek szerint nem könnyű kidolgozni a költségvetést... — A koncepciót januárban hagyta jóvá a képviselő-testület, elfogadni pedig a következő héten fogjuk. Közel négymillió forint hiányzik ahhoz, hogy zavartalanul, nyugodt körülmények között tudjuk működtetni Raka- maz különböző intézményeit. Ennek elsődleges és alapvető oka az, hogy az alapellátáshoz szükséges feltételek központi forrásai hiányoznak. Az óvodát hétmillióval, az iskola az ellátását huszonhétmillió forinttal támogatja az állam, ez tehát összesen harmincnégymillió forint, holott a kettőnek a működése több mint hetvenmillióba kerül. Az egészségügyi ellátás is lényegesen alulfinanszírozott. A társadalombiztosítási pénztár nem ad annyit, amennyit kellene, ebből következik, hogy a hiányzó összeget az önkormányzatnak kell előteremteni. Például egy fogászati rendelőre egymillió-kilencszázezer forint fedezetet, illetve forrást biztosít a tb, ez jóformán csak a bérköltségre elég. A jelenlegi fogászati ellátásokra — a gyógyszerárak emelkedése miatt — közel egymillió forintot vagyunk kénytelenek elkülöníteni, különben működésképtelenné válik a fogorvosi rendelő. Megtehetnénk azt is, hogy nem fordítunk erre egy forintot sem, de akkor a fogorvos a foghúzáson kívül nem csinálna semmit, mert sem pótlásra, sem tömésre nem jut a társadalombiztosítás által finanszírozott pénzekből. —- Gondolom, itt is sok fejfájást okoz a munkanélküliség. — A 20 százalékot valamivel meghaladja. A jövedelempótló támogatásban részesülők száma pillanatnyilag százhetven. Erre is több mint egymillió forintot kell szánnunk. A munka- nélküliek esetében főleg az „alulképzetteknek”, az alacsony- iskolai végzettségűeknek vannak elhelyezkedési gondjaik. Akadnak olyanok is, akik tudatosan használnak ki minket. Előfordul, hogy a feleség vállalkozó, a vállalkozásban tevékenykedik a férj is, és emellett „zsebpénzként” felveszik a jövedelempótló támogatást, mert jogilag jár a férjnek, hiszen a különböző dokumentumok azt bizonyítják, hogy a család megélhetése nincs biztosítva, holott valójában ez nem így van. De azért a többség nem ilyen. Az utóbbi időben növekedett a vállalkozói kedv, immár hetven vállalkozó van a településen, ezek közt sok a kiskereskedő. A több embert foglalkoztató cégek fejlődése még nem indult be olyan ütemben, mint amennyire szükséges lenne. Próbáljuk serkenteni az embereket, nem vetettünk ki vállalkozási adót, és ezzel, úgy érzem, komoly anyagi garanciát nyújtunk. — Mi a helyzet az oktatással? — Az általános iskola épületében indítottunk be egy szakmunkásképző osztályt 1994 szeptemberében, ahol cipőfelsőrész-készítést tanulnak a gyerekek. A tanulókat a légiónkba tartozó, ez irányba tovább tanulni szándékozókból verbuváltuk Össze. Erre azért volt lehetőség, mert egyedül ebben tudjuk biztosítani a gyakorlati oktatást. — Úgy tudom, művelődési házuk is van. — Igen, bár vezetője fél éve nincs. Pályázatot írtunk ki, s ezeket a következő képviselő-testületi ülésen bíráljuk el. Az intézményben hétvégén diszkó van, és civil szerveződéseknek is otthont ad. A könyvtár az új általános iskolába költözött, a régi helyén egy helytörténeti gyűjteményt akarunk létrehozni. A mozi négy éve nem működik, az új közművelődési szakember feladata lesz ennek a felélesztése, valamint hogy programokat szervezzen benne. — Ón szerint mikor lesz város Rakamaz? — Lassan egy éve benyújtottuk a pályázatot. Reméljük, augusztusig elbírálják, és a javaslattétel is megszületik. Bízunk abban, hogy kedvező belügyminiszteri előterjesztés alapján, a köztársasági elnök városi rangra emeli Rakamazt. Tóth Mihály Ne szólj szám... Az egykori rakamazi mezőgazda- sági termelőszövetkezet egy állattenyésztési, egy növénytermesztési, és egy hűtőház kft.-vé alakult, valamint a téeszirodában kapott helyet egy könyvelő bt. Ottjártamkor az állattenyésztési kft. vezetőjét, Karóczkai Györgyöt kerestem fel és kértem nyilatkozatra, ám a szarvasmarhatelep főnöke nem válaszolt a kérdéseimre, mondván, korai még cikkezni az állományról és a siralmas gépparkról. Annyit azonban sikerült megtudni a községben, hogy a kft. tavaly áprilisban jött létre és a szarvasmarhák a mezőgazdasági szövetkezetből öröklődtek. A helyi Tiszatej Kft.-vei tejfelvásárlási szerződése van a kft.- nek, ami azt jelenti, hogy a kifejt tejet teljes egészében a tejfeldolgozó vállalat veszi meg. 1995. március 7.« kedd ................ . 5 Ne m fenékig tejföl A rakamazi Tiszatej Kft. 1993. március 1-jén alakult. Előtte Tiszatej Bt. néven üzemelt, ami azt jelentette, hogy beltagként a helyi Győzelem Termelőszövetkezet volt felelős a gazdálkodásért. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy kedvezőbb társasági forma, ha korlátolt felelősségű társasággá alakulnak át. Molnár István ügyvezető igazgatóval az irodájában beszélgettünk. — Tejüzem vagyunk, tehát tejtermékeket gyártunk. Körülbelül 20— 25 ezer liter nyerstejet vásárolunk fel naponta. Ennek egy része mezőgazdasági termelőszövetkezeti tej, másik része pedig az, amit a kistermelők hordanak a csarnokokba. Tehát felefele arányban oszlik meg. Ezekből alapvetően friss árukat készítünk, nevezetesen zacskós tejet, kakaót, tejfölt, túrót, vajat és sajtot. A sajt nem mondható „friss” terméknek, mert huszonegy napig kell érlelni, ezt követően kerülhet csak az üzletekbe, boltokba. — Mely településekről gyűjtik be a tejet? — Rakamazról, Gávavencsellőről és Nagyhalászból a szövetkezetek által termelt tejet, a kistermelőit pedig kilenc helyről, Tiszalöktől Ibrányig. —A nyerstejet mennyiért veszik át? — Az úgynevezett fizikai tisztaságú tejért (csak szűréssel állapítjuk meg, hogy nincs-e benne valamilyen szennyező anyag) huszonhárom forintot fizetünk literenként. Az úgynevezett bakterológiai minőségű tejnél az extráért harmincegy, az első osztályúért huszonkilenc forintot adunk. Külön értékeljük, ha magasább 3,6 százaléknál a zsír- és 3,25 százaléknál a fehérjetartalma a tejnék, ezekért pluszpénzt adunk. Átlagban a harmincegy forintos ár a jellemző. — A készterméket hol adják el? — Úgy alakítottuk ki értékesítési területeinket, hogy gyakorlatilag a Tisza két partjára szállítunk. Ez azt jelenti, hogy a szabolcsi részen, valamint a Bodrog és a Tisza közti területen egészen Abaúj szántóig számos faluban találkozhatnak a vásárlók áruinkkal. Négyszáz olyan kisboltba szállítunk, amely magánkereskedésként működik. Az utóbbi évek statisztikái csökkenő tejfogyasztást mutatnak, sajnos ezt mi is érezzük, hiszen korábban naponta negyvenezer liter tejet is fel tudtunk dolgozni. Ma már csak — mint említettem — huszonötezer liter körüli tejet használunk fel egy nap alatt. Emiatt egy műszakos a munka. Hétfőtől péntekig és vasárnap termelünk, szombaton pedig az üzemet fertőtlenítjük. Az épületben található berendezések eléggé régiek. A Tiszatej Bt. elődje a Tiszatej Gt. volt, mely 1984- ben alakult, és az alapgépek azóta működnek. Ezek a zacskóstej-cso- magolók, a pásztorok és a tejköpülők már több mint tízévesek. 1988-ban indult be a sajtgyártás, és az ehhez szükséges gépeket annak idején vettük Franciaországból. Kétségtelen, hogy ránk férne egy rekonstrukció, de egy vadonatúj technológiai sor tízmillió forintnál kezdődik, amit jelenleg nagyon nehéz kitermelni. Éppen ezért mi a gépek rendszeres karbantartásával, felújításával próbáljuk menteni a menthetőt. A gép- járműparkunkat is mihamarabb cserélni kellene. Az IFA-termoszaink, amelyekkel a terítést végezzük, nagyon régiek, de az új AVIA és IVECO járművek elképesztően drágák, s. ezekből évente maximum egyet tudunk vásárolni. — Szeretnénk több tejet felvásárolni, mert a sajtpiacon élénkülés van, különösen a budapesti részen, de Dunántúlon is, és ezt mi szeretnénk kielégíteni, így társvállalatoktól vásárolunk zacskós tejet, és a megpia- radt nyerstejet sajttá dolgozzuk át, majd Budapesten eladjuk. Amennyiben nekünk több nyerstejet sikerülne felvásárolnunk, akkor több sajtót tudnánk gyártani. A szarvasmarha-állomány növelése érdekében 1993-ban ötvenhárom, 1994-ben harminchat jószágot helyeztünk el kistermelőknél. Ennek lényege, hogy a tejtermelőket ötvenezer forint kamatmentes kölcsönnel támogattuk, ha előhasú üszőt vagy. tejelő tehenet vásároltak. A kölcsönadott összeget egy év alatt kellett törleszteni a tejárból, és két évig nekünk szállítottak. Ezt az akciót szeretnénk folytatni, bár a szűkös anyagiak behatárolják lehetőségeinket. — Hányán dolgoznak a Tiszatej Kft.-nél? — Kilencvenheten vagyunk, a raktárostól kezdve a gépkezelőkön át az ügyvezető igazgatóig. —- Nyereséges a kft. ? — Az árbevételünk 1994-ben 476 millió forint volt. Ebben az évben több lesz, meghaladja az ötszáz- milliót. Valóság és lehetőség A rakamazi ön- kormányzat a ti- szanagyfaluival karöltve a két településen élő munkanélküliek számának csökkentése érdekében kosárfonó tanfolyamot szervezett. A kurzuson elsősorban állástalan férfiak vesznek részt és ismerkednek a kosárfonás csínjá- val-bínjával, hogy a képzés alatt igazi mesterember váljon belőlük. A résztvevők remélik, hogy a megszerzett tudást a későbbiekben kamatoztatni tudják valahol. Úgy vélik, amit az ember egyszer megtanult, azt nem vehetik el tőle... T. M.
