Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-04 / 54. szám
Az orvos igazgató mindennapjai Séta kell az átálláshoz A Csinády névről Mátészalka környékén legtöbb embernek az orvos jut eszébe. Mégpedig — ahogy névjegyén olvasható —dr. Csinády György belgyógyász és aneszteziológus, kórházi osztályvezető főorvos, orvos igazgató. Debrecenből jött Mátészalkára, ott végezte iskolai tanulmányait. A — mai nevén — Kenézi Kórházban dolgozott, belgyógyászaton. Ezt követően egy ideig vérellátóban volt, majd a kórház akkor alakult intenzív és aneszteziológiai osztályára került. Itt letette második szakvizsgáját 1974-ben aneszteziológiából. Az aneszteziológiai osztály adjunktusa, majd megbízott osztályvezető főorvosa lett. Ekkor alakult úgy a magánélete, hogy el kellett hagynia Debrecent, és olyan helyet keresni, ahol lakást adnak. Ez a hely Mátészalka lett. Itt a belgyógyászati osztályon másodfőorvos lett, aztán egyéves ceglédi kitérő után osztályvezető főorvos az egyes belgyógyászati osztályon, 1983. január 1-jétől a mai napig. — Tulajdonképpen itt két szakvizsgával belgyógyászati osztályt vezetek, amelynek kardiológiai profilja van. A térség legsúlyosabb szívbetegeit kezeljük a fehérgyarmati kórház részére is szolgáltatásokat nyújtva. — A családja? — Feleségem és két nagy lányom van. A nagyobbik érettségizett már, nem vették fel az egyetemre, jelenleg a Kossuth Egyetem pszichológiai tanszékén pszichológus-asszisztensi tanfolyamra jár. Ennek az eredményétől függően lehet, hogy felveszik első évre. Ő egyébként verseket ír, a városban egyre népszerűbb úgy mint költő. A kisebbik lányom az Esze Tamás Gimnáziumban most másodikos, a feleségem pedig éppen azért, hogy a gyerekeket családiasabb légkörben tudjuk nevelni, kiskereskedő lett. Az én leterheltségemet ellensúlyozzuk így, mivel szabadon rendelkezik az idejével, tud a családdal foglalkozni. — Mit csinál amikor éppen nem dolgozik? Van hobbija? — Hát... Mondjam azt. hogy múlt évben nem voltam szabadságon két hétig?! Járt volna nekem negyven nap. és ebből tizet tudtam kivenni. Ha fáradt vagyok, akkor lemegyek néha a Tisza-partra. Ha rossz az idő nézem a vizet, ha jó, akkor úszom egyet és napozok. Szeretem a zenét, színházba is szeretek járni, de erre mostanában nem nagyon van időm. Általában az operát, a vokális zenét kedvelem, és Debrecenbe szoktam néha színházba menni. Érdekes, de itt helyben nem nagyon jut rá időm. jellemző lekötöttségemre, hogy az elmúlt négy évben egyszer voltam, pedig azelőtt ezt havonta gyakran kétszer is megtettem! — Akkor mit nézett meg? — Úgy emlékszem Verdi Álarcosbálját láttam, de ott is lekéstem az első felvonást. Az igazgatóság, az igazgatás az rendkívül időigényes, sokszor kell utazni, én pedig egy kispolgári beállítottságú, családcentrikus ember vagyok, aki nem szeret otthonról távol maradni ha nem muszáj. Ha fel kell menni Pestre, még aznap haza is jövök, és nem maradok ott csak azért, mert eltelt a nap. — Kertes házban laknak? — Nem. Sohasem voltam az a fajta, aki az orvostársadalomból meggazdagodásra törekedett volna. Nyugodtan akartam aludni, becsületesen élni, nem telt soha kertes házra. — Tulajdonképpen csak arra akartam rákérdezni, tartanak-e állatokat? — A második emeleten nem lehet. de az benne van az életformánkban, hogy ha a négy fal közt már szűk, akkor beülünk a kocsiba, és kimegyünk a természetbe a családdal. A gyermekeim tényleg szeretik az állatokat, de ez a vágyuk kielégül akkor hogyha elmegyünk a nagymamához ahol kutyával lehet játszani. A kisebbik lányom még lejár a lovardába is, és rendszeresen lovagol. Még az is fokozta a kihasználtságomat, a magánidőm minimálisra szűkülését, hogy az elmúlt ciklusban önkormányzati képviselő voltam, és ez a feladat is tekintélyes időt vett el az életemből. Idő hiányában erről lemondtam, hogy a város egyéb ügyeivel is foglalkozzam. Mint vállalatvezető jó kapcsolatban állok az önkormányzattal, nem döntő a személyes jelenlétem, csak ha a kórház ügyeit tárgyalják. —A kórház vezetése három emberből áll. Hogy működik ez a rendszer? —- 1990-ben, amikor az előző kormány azt a rendeletet hozta, hogy a kórházak orvosai válasszák az igazgatót, a kórház és a térség orvosai engem választottak meg orvos igazgatónak. Minden kórház élén három egyenrangú igazgató áll, akiket a tulajdonos Önkormányzat nevez ki. Egyiké az orvos-szakmai vonal, a másiké az ápolási vonal, a gazdasági igazgatóé pedig a gazdasági-műszaki ellátási vonal. Mindháromnak önálló munkáltatói jogköre és hatásköre van. A három igazgató együtt egy igazgatói tanácsot képez, és folyamatos egyeztetéssel hozza összhangba a saját munkáját a másik két igazgatóéval. Ez a rendszer másként vált be az ország különböző intézményeiben. Nyugodtan állíthatom, hogy tisztán emberi tényezőkön alapulva, nálunk eddig ez a rendszer jól működött. Szilvássy Lajosné ápolási igazgató, Harsányi Imréné gazdasági igazgató és köztem egy bizalmi tényezőn alapuló együttműködés van. Talán ennek tudható be, hogy a kórházunk úgy tud működni, hogy ne kerüljön a csőd szélére, mint sokan mások. Szeretném a szakdolgozóinkat is megdicsérni, kiváló és áldozatos munkájukért. Ebben a kórházban még a legkevesebb kritika a nővérek munkáját érte. — A kórházról visszatérve Önre, hogyan telik el az orvos igazgató egy napja? — Általában hatkor kelek, hétkor indulok, negyed nyolckor itt vagyok. Szétnézek a belgyógyászati osztályon a betegek között, az orvosaimtól tájékozódom. hogy melyik beteggel milyen problémák vannak. Az igazgatási teendőktől függ, hogy ráérek-e vizitelni. vagy az orvosaimnak adok tanácsot, és a háttérből távirányítóm a betegellátást. Általában tíztől tizenhat óráig az igazgatóságon van dolgom, különösen most, a rekonstrukcióbefejezőfázisában. Amikor 16 óra körül a többiek hazamennek, akkor van időm olyan dolgokkal foglalkozni, ami elmélyülést kíván. Nem szoktam hazavinni magammal munkát, legfeljebb olyat, amit el kell olvasni, hétvégére esetleg, amit meg kell írni, mert azért azt igyekszem tartani, hogy ha este hétkor megyek is haza, de attól fogva vagy pihenek, vagy a családdal vagyok. Nem járok kocsival, az csak arra jó, hogy kimenjek a városból. Szándékosan kiépített életforma lett nálam, hogy gyalog járok- á munkáhelyemre, és gyalog megyek haza. Ez az idő az otthoni és munkahelyi dolgaim közötti átállásra kell. Ameddig nincs pénz, nem indulhat Baleseti sebészet Mátészalkán Befejeződött a mátészalkai kórház korszerűsítésének második üteme: csütörtökön átadták a gyógyintézet központi diagnosztikai és sebészeti részlegét — adta hírül néhány hete a sajtó. További információkat Csinády Györgytől, a II. Rákóczi Ferenc Kórház igazgató főorvosától kaptunk. — Nagyon röviden összefoglalnám a kórházi rekonstrukció kérdéskörét. A lényeg: ez a kórház a főépületével 1932-ben épült. Akkor ez modern kórházépületnek számított, de a feladat azóta kinőtte. Időközben új szárnyak épültek, a régi részben ma a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat dolgozik. Elavultak az elektromos vezetékei, vizesblokkjai. A kor igénye szerinti modem orvostechnikákat ilyen körülmények között már nem lehetett alkalmazni. Az elődöm, dr. Papp László orvos igazgató olyan újjáépítési tervet dolgozott ki, amely három ütemre tagozódott. Ezt ’92-ben két ütemre szabtuk át. Ebből készült el most az első, a második pedig terv szinten van készen, de a kivitelezés kormánydöntés és pénz kérdése. Megtörtént a kórház teljes közműcseréje, felújították a hőközpontot, a telefon- központot, csináltak szükségáramforrást, amely áramkimaradás esetén az üzemképességet biztosítja, felépült egy 1200 adagos konyhaüzem és egy új kórbonctan, kórszövettani osztály, ami hiányzott addig a kórház profiljából. Ezt követte a most átadott épület építése, amely 1989-ben indult. Ez egy új központi diagnosztikát és sebészeti hotelszámyat foglal magába. Az új diagnosztika a régi épülethez becsatlakozó épületszámyban helyezkedik el az első emeleten. A második emeleten központi laboratórium, a harmadikon a négy műtőből álló központi műtőblokk van, a fölötte levő, negyedik emeleten lévő központi sterilizáló pedig az egész kórházat, de konkrétan a műtőblokkot látja el steril anyaggal. Az épület másik szárnyában van a hotelrész. Itt a földszinten baleseti sebészeti állomás, éjjel-nappali sebészeti ellátás indul kis műtővel, röntgennel, gipszelővei. Az első emeleten 30 ágyas baleseti sebészet van. Ilyen eddig nem volt Mátészalkán. Ennek létrehozására azért volt szükség, mert a románukrán határtól Nyíregyházáig nincs baleseti sebészet. Mindezeknek a kiszolgálására kellett egy intenzív és egy aneszteziológiai osztályt létrehozni a harmadik emeleten. A negyedik emeleten szeptikus, vagyis fertőzött sebeket ellátó sebészet nyert elhelyezést. A legfelső szinten szociális helyiségek, nővéröltözők és a baleseti sebészethez tartozó tornaterem épült. — Mikor vehetik igénybe a létesítményt betegek? — Jogos a kérdés, mert egy épületet átadtunk, és nincsen benne beteg. Meg kell mondjam, hogy már két szint működik: a központi laboratórium és a központi sterilizáló. Az átadás azonban azzal jár, hogy egy csomó civil ember végigjárja, ezért szükséges egy fertőtlenítés, és még néhány munka hátravan. Ez részben bútoros, asztalos munka, egy héten belül befejezik. Ezenkívül a klímarendszer steril szűrőinek beszerelése hiányzik. Tulajdonképpen a betegellátás március végén, április elején indulhatna. Az a gond, hogy a kórház működő egységei —- a sebészet a műtőkkel, az intenzív osztály — elkezdhetik a munkát, de a belépő új profilokkal baj van. Ami eddig a kórházban nem volt, azt meg kell teremteni, nem lehet egyszerűen átköltöztetni. A működtetés, új munkaerők felvétele több pénzbe kerül, mint amennyi a kórház eddigi költségvetése volt. Az egésznek a működését finanszírozó Országos Egészségügyi Biztosítónak kell ezt a fedezetet megteremteni. Erre mi az igényünket még tavaly, először augusztusban, majd szeptemberben, a törvény által előírt határidőre bejelentettük. Ez a kórház éves költségvetését mintegy 290 millió forinttal növelné. Ezt a működési többletigényt az Egészségügyi Biztosító Pénztár eddig nem teljesítette. Amíg ezt nem kapjuk meg, teljes kapacitással. nem indulhatunk el. — Mi lenne a második ütem, ami pénz és kormánydöntés függvénye? — Az tulajdonképpen a kórház másik felének, a mostani aktív betegellátó résznek a szintre- hozását célozza. A mostani épület tükörképére, a Damjanich utca irányában, a régi épülethez képest keresztben, készülne egy új épület, amely gyermekosztályt, szülészetet, szülőszobát, műtőt tartalmazna. — Híddal be lenne kötve a mostani épületbe, hogy az átjárás biztosítva legyen. A másik része ennek a tervnek a mosta- ni gyerekosztály, belgyógyászat épületének felújítása. Ennek az első emeleti szintjére ideggyógyászati osztályt terveztünk, ami most a fertőzőosztály helyén működik, de az akkor lebontásra kerülne. Ennek a helyére épülne az említett szülészeti pavilon. Az idegosztály mellé a kocsordi telephelyű reumatológiát költöztetnénk. A földszintre egy olyan, mozgásszervi betegségeket kezelő fizikoterápiás és fürdőkezelési lehetőséget megvalósító tervünk van, amely járó betegeket is ellátna, és az idegosztály és a reumatológia mozgásszervi betegeit is kezelnék itt. A második ütem harmadik része a zsúfolt belgyógyászat helyzetének javítása úgy. hogy a másik belgyógyászatot is ide költöztetjük a gyermekosztály helyére. Az épület komfortfokozata azonban alacsony. Nincs betegizo- lálási lehetőség, kevés vizesblokk és mellékhelyiség van. Ezen csak úgy lehet javítani, ha ehhez az épülethez egy toldalék épületszárnyat építenek. Ott kisebb kórtermeket, több vizesblokkot lehetne kialakítani. Ennek a tervnek a része az is, hogy a mai kettes belgyógyászat helyére beköltözne Kocsordról a bőrgyógyászat, és akkor a kocsordi telephely teljes egészében átalakulhatna ápolási otthonná. Az oldalt írta és a felvétele- ! két készítette: Dojcsák Tibor
