Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-31 / 76. szám
1995. március 31., péntek KÖZELKÉP A múlt és a jelen találkozása Sulyánbokor és a nagyharang A megyeszékhelyről indulva Nagycserkesz felé, körülbelül félúton, egy bal oldali elágazásnál hatalmas zöld tábla mutatja az utat Sulyánbokor felé. Tíz-egynéhány éve egy akácfára szegezett deszkán alig olvasható ákom-bákom betűkkel jelezték, hogy a nehezen észrevehető földút Sulyánbokorba vezet. Mára már megszűnt a mély homok, a tengelygyilkos „kottyanok” a múlt emlékeivé váltak — a kis települést ma aszfaltút köti össze a külvilággal. Az elágazástól ezerháromszáz méterre áll az eredeti Sulyán-rezidencia. Néhai Súlyán Adóm közel száz hektáron gazdálkodott itt, a jelenlegi gazdasszony — Szmolár Mihályné — nevelt fia, Balogh János ma már csak három hektáron termeli az állattartáshoz szükséges takarmányt. — Nevelőanyám nem bírja már egyedül rendezgetni ezt a nagy portát. Én Nyíregyházán lakom, de majdnem minden szabad időmet itt töltöm a tanyán. — Lehet-e ekkora területet gazdaságosan művelni? — Ahhoz legalább 50 hektár kellene. Ez csak annyira elég, hogy a saját szükségleteinket megtermeljük, egy kis takarmány az állatoknak, és ezzel be is zárult. Ennek ellenére ezt a területet már nem lehet gépek nélkül művelni. Van egy MTZ, eke, tárcsa, rotációs kapa... Csak a vetőgép hiányzik. — Nem láttam sehol fiatalokat a tanyán... — Ötven-hatvan sulváni fiatal már Nyíregyházán lakik. Né- hányan — mint én is — kijárnak művelni a földet, gondozni a jószágot. Azt hiszem, nincs is olyan fiatal, aki a saját földjére vagy a téeszbe járna dolgozni. —Iskola? — Már a hatvanas évek végén megszűnt. Özvegy Szmolár Mihályné, a gazdasszony ismerteti a Sulyán- birtok történetét. — Én 1948-ban jöttem ide férjhez. Apósom apja közel száz éve vásárolta meg Súlyán Ádám birtokát. Azóta elköltözött az élők sorából férjem is, aki után már nevelt fiam folytatja a gazdák sorát. — Apósom közéleti ember volt. Képviselő volt a városházán, evangélikus presbiterként nagyon sok helyen járt, sok ismerőse, barátja volt. — Elém tesz egy vendégkönyvet, melyben az első bejegyzés 1932. szeptember harmadikén datálódott. Lapozgatunk. Neves külföldi és belföldi személyiségek élvezték a ház vendégszeretetét. Közben megérkezik Szmolár Jánosné, a komaasszony. — Járt itt még József királyi főherceg is — mondja, miután meglátja előttünk a könyvet —, tízéves lehettem, mikor meglátogatta a bedőbokori iskolát. A tanító úr hazaküldött, mert mezítláb nem voltam méltó a főherceg fogadására. Meg is érte cipőt húzni, mert kezet fogott velem. Olyan puha keze volt, hogy olyat azóta sem láttam. Arra gondoltam, hogy ennek az embernek sohasem volt kapa a kezében. Járt itt Dómján Elek püspök is 1938-ban, amikor Sulyánbokor adott otthont egy nagy evangélikus konferenciának. Sétálni indulok. Megtudom, hogy 1986 óta lehet kövesúton megközelíteni a tanyát, de a betérő busz azóta is várat magára. Az embereknek 1000- 1300 métert kell gyalogolni a főúttól, a legközelebbi telefon három kilométerre található Vajdabokorban, körzeti orvos csak Nyíregyházán van, iskola már nem kell, mert nincs iskolás korú gyerek. Harminckilenc házban körülbelül félszáz ember lakik, tíz házból kihaltak az öregek, és a fiatalok már csak „kijárnak”. A porta kerítésén túl zöldell már a határ, itt-ott hajlott hátú emberek körvonala rajzolódik ki. A gazdasszony a távolba mutat. — Ott állt valamikor az első világháború idején egy hatalmas szalmakazal, az alatt rejtettük el a nyíregyházi evangélikus templom nagyharangját. E harang kondulását hallhatják ma is a nyíregyháziak. Kép és szöveg: F. Sipos József Szmolár Mihályné, Szmolár Jánosné, a komaasszony és Balogh János A Búza tér nevét az egykori gabonapiacról, és az itt zajló híres terményvásárokról kapta polgárházaival együtt Ma ez a város nagy piactere. A teret kettészelő úttest bal oldalán ABC-áruház, tőszomszédságában a Piaccsamok álL A Rákóczi utcára nyíló üzletek mögött, bent a csarnokban különféle élelmiszer-árudák, bazársorok, őstermelők standjai állnak. A tér északi sarkán állt a 19. század első felében a Csillag vendéglő, melyet századunkban a Bundi- nak nevezett kocsma váltott feL Kérdésünk Mikor épült fel a képen látható csarnok? Múlt heti megfejtésünk A stadion Paulinyi Zoltán tervei alapján, 1956-ban épült A jó megfejtést beküldők közül Kozma Bertalan nevét sorsoltuk ki, aki postán kapja meg könyvjutalmát Hunyadiújság A Hunyadi Mátyás Általános Iskola kis újságjában, a Krónikában részletesen olvashattunk a Mátyás-napok a Hunyadiban című verseny- sorozatról, melyen februárban 38 általános iskola 478 tanulója, 169 felkészítő tanára, valamint a házigazda Hunyadi Mátyás Általános Iskola 104 dolgozója vett részt. Tizenhárom verseny számban az általános iskolások minden korosztálya képviseltette magát. Volt történelmi vetélkedő Mátyás és kora címmel, Mátyás mese- és prózamondó verseny, néptánc, rajzpályázat, népdaléneklés, nyelvi vetélkedő, lovagi torna, Mátyás-napi farsang, Mátyás Kupa focizás röplabdatorna. _________ Né vadé kerestetik A nyíregyházi 1. Számú Napközi Otthonos Óvoda pályázati felhívást tett közzé, miszerint a közel negyedszázados múlttal rendelkező — a szülők és a gyermekek körében népszerű — nevelési intézmény névadót keres. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázóik) adatait, valamint az ajánlott névre vonatkozó indoklást. A pályázat jeligés. Beadási határideje: 1995. április 30. A pályázatot az óvoda vezetőjének kell benyújtani: Szombathy Jánosné, 4400 Nyíregyháza, Ferenc krt. 3.1. Számú Napközi Otthonos Óvoda. (Bővebb információt a 42/405-700-as telefonszámon lehet kérni. (Várják, és előzetesen is köszönik az óvodájuk iránt érdeklődők pályázati jelentkezését. Kevesebb a bűncselekmény Új polgárőrségek Talán egyszer a falfirkáinkat is fülön csípik a polgárőrök... Berencsi Gyula társadalmi alpolgármester nemrégiben a városi polgárőrségek vezetőivel találkozott, hogy elbeszélgessenek a szervezetek problémáiról, gondjairól, s hogy a tapasztalatokat átadják a most alakuló polgárőrségeknek. — Nyíregyházán jelenleg hat szervezet működik elfogadhatóan. és 5-6 újabb kíván megalakulni — tájékoztatott Berencsi Gyula.-^Hol alakulnak új szervezetek? —Oroson, Császárszálláson, Rozsréten, az Új-Kertvárosban és Sóstó-Sóstóhegyen. Itt még nem dőlt el, hogy egy vagy két egyesület alakuljon meg. — Milyen követelményeket támasztanak a már működő és a most megalakuló polgárőrségekkel szemben? —A legfontosabb, hogy rendszeresen működ jenek, olyan személyekkel, akiket a lakosság elfogad. Igyekszünk megteremteni és biztosítani a működési feltételeket is. Itt a legfontosabb igény a hírközlő rendszer kiépítése és az anyagi támogatás, amely elsősorban a gépkocsik tankolását takarja. A belvárosi polgárőrök szeretnének egy irodát is maguknak, ami megoldhatónak látszik. Mivel az újonnan alakuló szervezetekkel a város egész területe le lesz fedve, szükségesnek látszik a rendszeres találkozás és tapasztalatcsere. Mindenképpen szükség van ezekre a szerveződésekre, mert a rendőrség a lakosság segítsége nélkül nem tud előremozdulni a közbiztonság javításában. Ugyanakkor megerősítette a rendőrség, hogy azokon a területeken, ahol már működik a polgárőrség, bizonyíthatóan kevesebb lett a betörés, lopás, garázdaság. — Esett szó a problémásabb körzetekről? —Természetesen, hiszen elsősorban ezért hívják életre a most megalakuló szervezeteket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy elég sok a más megyéből a városunk felé orientálódott bűnözők száma. Igaz, hogy kirívó bűncselekményt nem követtek még el, de láthatóan egyre többen vannak, és ezt a folyamatot meg kellene állítani. — Hogyan viszonyulnak az ukránokhoz? — Ezt a kérdést én is feltettem. Érdekes módon egyelőre nincs velük sok gondunk, mert a vitás ügyeiket maguk között intézik el. Viszont a megelőzés fontos dolog, fel kell készülnünk mindenre... Magyar humor színvonalas előadásban A „Besenyő család" Nyíregyházán Jól jártak azok, akiknek sikerült jegyet váltaniuk a L'art pour Part társulat hét végén tartott három előadásának valamelyikére a Városi Művelődési Központban. A televízióból —a Vastyúk is talál szeget című műsorukból — már jól ismert népszerű humoristák csaknem két óra teljes kikapcsolódást és önfeledt nevetést nyújtottak közönségüknek. Az előadás után Galla Miklóst kérdeztem a társulatról: — Mióta létezik a L'art pour l'art társulat ? — 1986 óta, és azóta folyamatosan működik. — Kinek az elgondolása alapján jött létre a társulat? — Az ötlet nekem jutott az eszembe, de négyen voltunk az alapító tagjai: Laár András, Do- lák-Saly Róbert, jómagam, és a hölgytag szerepét akkoriban Bálint Bea töltötte be. A megalakulás utánkétéwel, 1988-ban jöttNagy Natália, és azóta ő játssza ezt a szerepet. —Mostanában nagyon keveset lehet hallani a Holló Színház háza tájáról. Működik még egyáltalán ? — Természetesen. Igaz, hogy a társulatból két éve kiváhKovaíik Balázs, de ettől függetlenül a Holló Színház létezik; Pethő Zsolt, Novák Péter, Nagy Natália és jómagam vagyunk a tagjai, esténként rendszeresen játszunk, ugyanott, ahol a L'art pour l'art társulattal, a Budapest Bábszínházban. Májustól egy hosszabb pihenőt fogunk tartani, de megszűnésről szó sincs. — Milyennek tartja a nyíregyházi közönséget? — Itt is lelkesen fogadják a műsorainkat, csakúgy, mint más városokban. —Lesz-e újra Holló-klub Nyíregyházán? — Sajnos, nem lesz. Ez egy olyan dolog, ami csak egyszer fut végig egy adott városban, és ezeket a felolvasásos jellegű műsorokat már nem nagyon csináljuk, inkább színházi előadásokat tartunk. — Ki vagy kik írják a műsorszámokat, és mi alapján válogatják össze őket? — Amiket a L'art pour l'art társulattal játszunk, azokat teljes mértékben mi magunk írjuk. Amit közösen adunk elő, azt együtt írjuk, a monológok eszmei megalkotója pedig általában az a személy, aki előadja. Azt pedig, hogy melyik műsorszám kerül a nézők elé, egyszerűen az alapján válogatjuk össze, hogy jónak találjuk-e vagy sem. —Kinek jutott eszébe a népszerű Besenyő család életre keltése? —Az ötlet egy kedves munkatársunké, Szászi Mónié volt. O találta ki, hogy család legyen, és ki legyen a férj, feleség, gyerek és a nagypapa. Magát a Bessenyő család nyelvezetét a társulat három férfi tagja alkotta meg. —Hogyan jöttlétre aL'art pour l'art társulat? — Először Laár András önálló estjét játszottuk négyen. Robit azért javasoltam, hogy hívjuk el, mert gondoltam, hogy Andrással jól fog passzolni az énekhangjuk. Ezután az énekes számok kimaradtak az estből, de akkor már ott volt Robi, és végül így maradtunk. — Mikor láthatja Önöket újra a nyíregyházi közönség? — Talán ősszel, de lehet, hogy nem itt, hanem a Móricz Zsig- mond Színházban, mivel úgy tűnik, Verebes István igazgató úr szívesen látna minket. —A televízióban szereplőVas- tyúk is talál szeget című műsor következőszáma mikorra várható? — Hamarosan lesz az első négy Vastyúkból egy válogatás, és aztán ősszel kerül bemutatásra a sorozat újabb két része.-—Lesz-e ezen a nyáron Hollótábor? — Csakúgy, mint tavaly, az idén nyáron sem tudjuk megszervezni a társulat időhiánya miatt. Ez egy hobbi volt, amit szerettünk csinálni, ezért lehet, hogy a jövőben valamikor még sor fog rá kerülni. Krasznai Kata
