Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-29 / 74. szám
4 1995. március 29., szerda AGRARFORUM III UJ KELET Nagy sikerű agrárfórum Csengerben Vasárnap ért véget az az agrárfórum, amelyet a csengeri mezőgazdasági szövetkezet és önkormányzat főszervezésében tartottak a határszéli kisvárosban. A rendezvény vendége volt Lakos László földművelésügyi miniszter. Képekkel és hangképekkel idézzük fel a háromnapos fórum és kiállítás eseményeit. A nyitóbeszéd — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy megnyithatom azt a rendezvénysorozatot, amelyet Csenger város először rendez, szervez — fordult az egybegyűltekhez Gulácsi Mihály helyi szövetkezeti elnök.— Fogadják kezdeményezésünket jóindulattal, és ‘ bízom benne, hogy a jövőben megyénk más településein is találkozunk hasonló demonstrációkkal, amelyek a megyénkben élő emberek eredményeinek, problámáinak tükrei. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye földrajzi adottságainál fogva mindig is agrártérség volt, és várhatóan még nagyon hosszú ideig az is lesz. Létkérdés tehát az itt kell kutatnunk, de a tényeket nem szabad elhallgatnunk, ezek pedig a következők: műveletlen parlagföld, tönkrement gyümölcsös, üresen álló istállók, tönkrement, felszámolás alatt álló mezőgazdasági üzemek, kilátástalan, kényszerhelyzetben lévő mezőgazda- sági vállalkozók, az országos átlagot meghaladó mezőgazdasági munkanélküliség. Nincs adatom a hitet és reményt vesztett emberi sorsokról, tönkrement családokról. Sorolhatnám... Mi, akik itt élünk, szeretjük Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét, itt születtünk, itt szeretnénk megélni. Mi is Európa felé szeretnénk menetelni, nem ellenkező irányba. Nem pénzt kérünk mi, hanem lehetőségiét a munkára. Keressük a megoldást az .almater- • mesztés egyre égetőbb problémáinak megoldására, hiszen ez az ágazat családok ezreinek nyújtott megélhetést. Évekkel ezelőtt minden településünk számottevő szarvasmarha-állomány- nyal dicsekedhetett. Napjainkban üresen tátongó, elhagyatott istállók egész sora figyelmeztet bennünket az állat- tenyésztés katasztrofális helyzetére. Ezeket a súlyos problémákat önerőből képtelenek leszünk megoldani. Hathatós minisztériumi segítség nélkül még arra sem lesz reményünk, hogy meglássuk az alagút végét, nemhogy kiérjünk belőle. Meggyőződésem, hogy az agrárfórum segítséget nyújt megyénk gazdasági helyzetének javulásához. Rendezvényünkkel is bizonyítani szeretnénk, hogy erős hittel és a kormány hathatós támogatásával van még remény megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatására. élő emberek számára a mezőgazdaság helyzete, sorsa. Az itt élők tudják, milyen nehéz helyzetben van országunk, ezen belül a magyar mezőgazdaság. Nem célom ennek okait elemezni. A jövőt, a kitörési pontokat A vendéglátó város... ...polgármestere, Apáti László így köszöntötte a megjelenteket: — Csenger a trianoni országcsonkítással a maradék Magyarország legkeletibb települése lett. Ez évtizedekig hátrányosan befolyásolta az immár újra várossá lett szülőföldünk életét, fejlődését. Az egykor tízezer lakost is számláló, történelmi események helyszínéül szolgáló települést honfoglaló elődeink népesítették be. A történetével kapcsolatos első írásos emlékek a 13. század elejéről származnak. Városi rangot Zsigmond király idején kapott először. Sokáig járási székhely volt, de 1969-ben megfosztották ettől a lehetőségtől is. Ismételt fejlődésnek, városi arculatot mutató településnek az utóbbi évek beruházásainak eredményeképpen indult. Mint a vendéglátó település polgár- mestere, mindent megteszek azért, hogy az agrárfórumra látogatók érezzék otthon magukat itt, hazánk keleti szögletén. A miniszteri tájékoztató — Mit tett, mit akar a kormány? Gondolom, erre a kérdésre akarnak választ, ezért is jöttek ide — kezdte érvelését Lakos László földművelés- ügyi miniszter. — Az előző kormány a kárpótlással volt elfoglalva, nekünk fontos, hogy hatékony, versenyképes piaci termékeket állítson elő a mező- gazdaság. Fontos feladat még, hogy tisztességes megélhetést, támogatott exponálási lehetőséget, olcsó hazai ellátást, védett belső termelést teremtsünk. Már vannak eredmények, mert az előző évben egyedül az élelmiszeripar emelte exportját, ez az az ágazat, amelyik pozitívumot mutatott. Megindulni a fejlődés útján, hosszú távon biztosítani helyünket a világ mezőgazdaságában — ez a fő feladatunk. A tulajdonviszonyok rendezését ebben az évben meg kell oldani. A kárpótlást végrehajtjuk, ez alkotmányos kötelességünk. Sok olyan törvény van, amelyik a tulajdonviszonyok rendezését gátolja, ezeket meg kell változtatnunk. Változtatni akarunk a kárpótlási árverések rendjén. A spekulációkat ki akarjuk küszöbölni, hogy azok jussanak földhöz, akiktől elvették. A földkiadó bizottságok munkáját azzal akarjuk gyorsítani, hogy ahol nem működik a földkiadó bizottság, újat lehessen választani, de a végrehajtásra ez is csak ez év december. 31-éíg kap lehetőséget. Óriási problémája volt az elmúlt éveknek, hogy a termelők nem jutottak feldólgQzóiparhoz és kereskedelemhez. A földtörvényt is tovább kell mó.dosíjtani, hogy olyan konstrukciót hózzunk létre, amely a földhitelintézmény, föld-jelzáloghitel és kedvező kamat alkalmazásával orientálja az embereket, mit termeljenek, és érdemes legyen termelni. Az elmúlt év őszén több termék esetében kedvező értékesítési lehetőségek adódtak. A garantált ár és az állami felvásárlási rendszer körül még vannak viták, mert sikeressége eléggé bizonytalan. A gépi beruházások nagyobb lehetőséghez jutásán, és a vásárlási kamatok nagyobb támogatási rendszerén dolgozunk. Mindezeket az érdekeltek táskás urakat soha. Nem kell nekünk a segítség, csak az igazság, mert szívós a paraszt, mindig talpra áll, de miféle világ az már, hogy a bíróság sem az igazságot pártolja?! bevonásával akarjuk megoldani. Tesszük ezt azért, hogy az agrárpolitika a nemzetgazdaságot, a vidéket hozza kedvező helyzetbe, ne pártok politikájának érdekét szolgálja. A támogatások ne tűnjenek el, fejlesztést szolgáljanak, kisgazdaságokat segítsenek. A kormányzat azt kéri, hogy a lakosság működjön együtt az országvezetéssel ennek az agrárpolitikának a megvalósításában. A panaszok I. — A törvényeket megalkották, csak végrehajtás nincs -r-. buggyant ki Pető A nclrás j án km aj t i s i lakos keserve. A ty'úktolvajt felelősségre vonják, de a nagyokat nem. Amikor még az elnököt nem választottuk, hanem kinevezték mint szakembert, aztán vagy’ elfogadtuk, vagy nem, de más akkor sem lett, csak akit fentebbről akartak, kaptunk mi egy olyan elnököt, akivel megjárta a falu. Hatszáznál is több taggal, jó fizetéssel működött itt nálunk a szövetkezet, de nem maradt már abból szinte semmi. Annyi állatot sem hagytak a közösbe tartozó négy falunak, hogy a halottat kivigye a temetőbe. Beadtuk vagy százhetvenen a kilépési szándékot, hogy lássunk valamit abból, amiért gürcöltünk, de rá se fülelnek, amit mondunk. Tárgyalja már ezt a bíróság is, de addig tárgyalta, hogy azóta már egyszer megváltozott a rendszer, csak mire megint tárgyalja, nehogy újabb rendszerváltás legyen! A bíróság is a nagy zsebűeket pártolja, nem II. — Van egy-két dolog, ami az előző kormány bűne — állt a mikrofon elé Szakszón Sándor mátészalkai agrármérnök. — Agrárszakemberek váltak munkanélkülivé, miközben kialakult egy új földbirtokos réteg, amelyik nem művelni, hanem spekulálni akar. Olyan téeszvezetők, akiknek semmijük nem volt, most erdejük van, és irtják. A mezőgazdasági vállalkozókra kétmillió felett nem vonatkozik a kistermelői kedvezmény, ez hátrányos megkülönböztetés. Aki saját családjával nem tudja megművelni a földet, az élőmunkát nem tudja elszámolni. A tizenkét százalékos konpenzációs felár mindenkit gazdagít, csak a termelőt tudom, lesz-e nekünk valamikor is igazunk az igazunkból. Azt kérjük mi a miniszter úrtól, hajtsák végre a törvényeket a társadalom minden rétegében, ne csak a kurtákat üssék. Mindig a parasztot beretválják, az aktaAz oldalt írta és a felvételeket készítette: Aradi Balogh Attila Elöl: Gulácsi Mihály, Lakos László és Lakatos András A miniszternek is ízlik A helyi téesz almái Tirpák liszt és készáru Agroker-kisgépek nem. Eddig beszéltünk már eleget, jöhetne végre a cselekvés is! Malimpex-szaloncukor és -almachips Papp-Ker-konzervek