Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

10 1995. március 28., kedd SPORT UJ KILEI Mire lesz elég? Sorozatunkban az elmúlt héten a nyíregyházi csapatsportágak képviselőit kerestük fel a címbeli kérdéssel. Továbbra is arra vagyunk kíváncsiak, hogyan áll össze a versenysportban a szakosztályok költség- vetése. A csapatsportok után az egyéni versenyzőket foglalkoztató szak­osztályok vezetőit kerestük meg. A korábbi években megszokhattuk, hogy a nyíregyházi atlétikának mindig voltak nemzetközi szintű versenyzői, de a teniszezők is szép eredményekkel büszkélkedhettek. Most ezt a két szakosztályt kerestük meg. Előrelépésre nem... Orendi Mihály, az NYVSC atléti­kai szakosztályának vezetője azzal kezdi a beszélgetést, hogy szemlélte­ti, mennyit csökkent a támogatásuk az 1980-as évek eleje óta. Reálérték­ben ma 19 millióval gazdálkodhatná­nak, ha nem csökkenne évről évre a támogatás reálértéke. Most a városi költségvetés tartalékából, melyből sportcélokat támogatnak, 1,8 millió forintot kaptak az atléták. — A mai realitások mellett az adott lehetőségeket tekintve, Nyíregyháza önkormányzata előrelépett. Ezen nemcsak azt értem, hogy több jut sportcélokra, mint tavaly, de az elosz­tás elvei is tisztultak. Szakosztályunk az utánpótlás-neveléshez is kap támo­gatást, mivel az NYSI keretén belül folyik az ifjú atléták képzése. — Mire lesz elég a támogatás összege? — Két főállású edzőnk van, Pokrovenszki Józseféi Kerekes Lász­ló. Ebből fedezzük bérüket, ami saj­nos nagyon alacsony, és annak járu­lékait. Az országos bajnokságokon induló versenyzőinknek napi 300 Ft étkezési támogatást adunk. Ennyire jut. Van még két mellékfoglalkozású edzőnk. Molnár Ist\’án és Tamás Zol­tán — ő nemrég kötött velünk szer­ződést, korábban Miskolcon dolgo­zott —, nekik csak minimális össze­gű költségtérítést tudunk fizetni. Két felnőtt versenyzőnk van — Molnár Tamás és Bacskó Sándor — akiknek szerződés alapján kisebb térítéseket fizetünk. Ezenkívül évente 3-4 edzőtáborra is szükség lenne, sport­ösztöndíjakat kellene létesítenünk, hogy jöjjenek a főiskolára az atléták, az étkezési hozzájárulást is illene fel­emelni, szerelési támogatást kellene bevezetni. A hatvan leigazolt ver­senyzőnk zöme ugyanis saját szere­lésében edz. Még sorolhatnám, hogy mire lenne szükség, ha szakmailag előre szeretnénk lépni. — A városi támogatáson kívül mire támaszkodhattok még? — A MÁV ingyenjegyet biztosít a versenyekre való utazáshoz, az NYVSC biztosítja a dobók létesítmé­nyeinek fenntartását, a város és a főiskola pedig a többi létesítményt. Ezenkívül még néhány szponzor se­gít minket, ők legtöbbször egy-egy verseny megrendezéséhez kapcsolód­nak. Az élsportolók a pályázatokra fenntartott tartalékokból számíthat­nak még egy-egy edzőtábori támoga­tásra. Mindezek mellett nem panasz­kodunk, szeretnénk az ifi Eb nyújtot­ta lehetőséget is felhasználni a városi atlétikai élet támogatására. Elismerik eredményeinket Nagy Tibor, az NYVSC teniszszak­osztályának vezetője először arról beszélt, hogy a körülményekhez ké­pest — újonnan megalakult bizottsá­goknak kellett gyorsan véleményt al­kotni és dönteni — jó döntés szüle­tett. Az arányok a csapat és az egyéni sportok között jók, a csapatoknál az eredményességi elvek is érvényesül­tek. Azt viszont fontosnak tartják, hogy az eredményességtől függő el­osztást az egyéni sportoknál is vezes­sék be valamilyen formában. Azt vár­ják, hogy a legközelebbi döntés előtt megkérdik a szakosztályok kép­viselőit, hogy ők mit terveznek, ter­veik megvalósításához milyen forrá­sokra van szükség, s mi az, ami ren­delkezésükre áll. A szakosztály tava­lyi eredményeinek elismerését lát­ják abban, hogy 1995-ben 800 ezer forintot kapnak az önkormány­zattól. Az elmúlt évek csökkenő tenden­ciája most megfordult (1992: 1,2 mil­lió, 1993: 800 ezer, 1994: 600 ezer). A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy a várostól kapott támogatásból és egyéb forrásokból biztosítják az utánpótlás-nevelést, mivel a tenisz nem került be a sportiskolába, s ez a sport a diáksportszövetségektől sem remélhet forrásokat. Ebben, ha lehetőség lesz rá, változást szeretné­nek. — Mire elég a 800 ezer forint? — Egy főállású edzőnk bérét, illet­ve annak közterheit fedezi, bár azt sem teljesen, az körülbelül egymillió forint. — Ezenkívül még milyen kiadáso­kat tartalmaz a költségvetés? — Még egy főállású edzőt foglal­koztatunk, az is egymillió, a felsze­relésekre szintén 1 milliókell —csak labdákra 500 ezer forintot kell költe­nünk —, s 600-800 ezer forinttal kí­vánjuk támogatni a versenyzőink ver­senyeken való indulását, szigorúan eredményességi alapon. — A kiadások és bevételek közötti különbségeket honnan teremti elő a szakosztály? — Az edzések után amatőrök hasz­nálják a pályáinkat, a pályahasznosí­tási bevételek nélkül nem tudnánk működni. Most is azt mondhatom, hogy köszönet az érintetteknek, a vá­ros sportvezetőinek, a stadion veze­tőjének, hogy biztosítják ezt a lehe­tőséget. Természetesen ennek fejében a fenntartási költségeket mi fizetjük. Ezenkívül élünk a reklámozási lehe­tőségek bérbe adásával is. Szponzo­rokat egy-egy verseny támogatásához keresünk, s ilyenkor azt kérjük, hogy úgy támogassanak, hogy valamennyi megmaradjon a szakosztály működ­tetéséhez, illetve van néhány szpon­zorunk, akik állandóan segítik teni­szezőinket. — Ma már az utánpótláskorúak fejlődéséhez is elengedhetetlen a kül­földi versenyeken való részvétel. Eh­hez tudnak támogatást adni? — Tavaly ilyenre nem volt lehe­tőségünk, most, ebben az évben jó lenne, ha Zubor Ildikó és Tajta Ákos nemzetközi versenyeken is indulhat­na. Ez csak a szülők támogatásával lehetséges, mi abban próbálunk segít­séget nyújtani, hogy egyéni szponzort találjunk nekik. Súlyemelés „A köztársasági elnök asztalán van" Az NYVSC súlyemelő-szakosztá­lyánál nagyüzemi módon tart a fel­készülés az Európa bajnokságra. A viadalig nem sok idő van már hátra, s lassan a figyelem központjába kerül­nek a szabolcsi „erős” fiúk, hiszen Feri Attilán kívül több súlyemelőnek is esélye van az indulási joghoz. Glückmann Pált, a szakosztály veze­tőedzőjét kértük meg, hogy tájékoz­tassa lapunkat a jelenlegi helyzetről a szakosztály háza tájáról. — A múltkorában felröppent a hír, miszerint Feri Attila sérüléssel baj­lódik. Világbajnokunk valóban a ma­ródiak listáján van? — A Magyar Súlyemelő Szövetség elnökségi beszámolóján Zsuga Imre szövetségi kapitány említette Czanka Attila térdproblémáját, majd hozzá­tette, hogy Feri Attila is hasonló gon­dokkal küszködik. Ebből talán annyi a legfontosabb, hogy mint minden élsportolónak, a felkészülés során előfordulhatnak nehézségei, már ami a sérüléseket illeti. Végül is semmi gond nincs, egy-két nap pihentetés után Attila térde rendben van, és foly­tatja tovább a felkészülést. — A záró szakosztályi értekezleten a szövetség főtitkára a megelégedés hangján szólt a nyíregyháziakról. Valóban konszolidálódott a helyzet közietek? — Minden rendben van a szövet­ség és a szakosztály között. Az év ele­ji központi edzőtáborozással volt egy kis vitánk, de mindkét fél megelége­désére megoldódott a kérdés. Minden a „helyére” került, s a megállapodás­nak megfelelően dolgozunk azóta. — Milyen „erőben” vannak a fiúk? — Hárman készülnek a felnőtt Eb­re. Popa Adrián, Feri Attila és Né­meth László képviselheti előre látha­tó a viadalon szakosztályunkat, illet­ve Nyíregyházát. Mind a hárman ben­ne vannak a szövetségi kapitány által kijelölt utazó keretben. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a srácok a for­májuk alapján életük legjobb eredmé­nyére is képesek lehetnek majd. Hát­ravan még hat hét, de például Attila már szakított 145 kilogrammot és a lökésben már megközelítette a vb-n elért eredményét, hiszen edzésen 185 kilogrammot lökött. Ezek a súlyok nagyon jónak számítanak, mivel ter­helés alatt és fáradt állapotban emel­te Attila. — Említetted az Euróba-bajnokság indulói között Popa Adriánt. Az ő rajt­joga legelőször a magyar állampol­gárságon múlik. Mi a helyzet ebben a dologban? — Őrömmel közölhetem, hogy a múlt héten egy megbeszélést kö­vetően tudtam meg: Adrián honosí­tási kérelme Göncz Árpád köztársa­sági elnök úr „asztalán” várja az alá­írást. így minden remény megvan arra, hogy két-három héten belül le­teheti az állampolgársági esküt váro­sunk polgármester asszonya előtt, és ezáltal elhárul Adrián elől mindenfaj­ta akadály, ami az Eb-szereplését il­leti. Batai Kézilabda Egy félidő kevés A kisvárdai NB I-es női kézilab­dacsapatnak egy mérkőzés lement a háromból. Ezek mind olyan talál­kozók, ahol nem sok keresnivalója van a lányoknak. így volt ez a mos­tani, Győr elleni mérkőzésen is, bár szorosabb eredményre számított a közvélemény. Mint ismert, vasárnap este kilenc góllal kaptak ki Prokék Győrben úgy, hogy a második félidőt a szabolcsi csapat nyerte meg egy góllal. — Hogyan lehetett két ilyen el­lentétes félidőt produkálni? — kér­deztük a mérkőzés után Radványi Ferenc technikai vezetőt. — Már a mérkőzés első percétől eléggé fáradt csapat benyomását keltettük, annak ellenére, hogy előző nap elutaztunk a találkozóra. A győriek rögtön az összecsapás ele­jén támadólag léptek fel, amit csak fokoztak, amikor látták gyenge vé­dekezésünket. A két átlövőjük. Nagy és Laczó sorozatban, hiba nél­kül lőtte a gólokat, és a világválo­gatott Szántó is rendre góllal fejez­te be helyzeteit, amiből akadt is neki jócskán. Mire magunkhoz tértünk, a félidő végére, már tíz góllal ve­zettek ellenünk. A második harminc percre már összeszedték magukat lányaink, és feljavult a védekezés, a támadásokat is eredményesebben fejezték be. Ebben a játékrészben aztán egyenrangú ellenfelei voltunk a hazai gárdának, de ez már csak arra volt elég, hogy ne növeljék az előnyüket, sőt, egy góllal még csök­kenteni is tudtuk a tízgólos különb­séget. Meglepő volt még, hogy Lendvain és Nagy Andreán kívül szinte minden játékos akaratgyen­gén játszott. — Továbbra is nehéz mérkőzés előtt állnak. Pénteken a Vasas Dreher csapatát fogadják hazai pá­lyán. Mi várható ezen a találkozón? — Ez egy újabb mérkőzés, ahol nagy bravúr lenne a pontszerzés. A mérkőzés esélyese a kitűnő fővárosi csapat, de bízunk benne, hogy a lá­nyok összeszedik magukat, és egy tisztes eredményt harcolnak ki el­lenük, ebbe belefér a hazai pontszer­zés is. — fuli NB I-es férfi ifjúsági eredmény Nyíregyházi Sportiskola—Tatabá- nya 24-16 (11-8) NYSI: Tóth — Lovász 2, Kovács A. 12/4, Hegedűs, Kun, Kaplonyi 6, Kozma 4. Csere: Kuliár (kapus), Ko­vács N., Ruha, Papp, Lázár. Magabiztos győzelmet aratott a nyíregyházi csapat az alsó régióban tanyázó vendégek ellen. ORSZÁGOS SERDÜLŐ KUPA Nyíregyházi Sportiskola—Szarvas 22-19 (8-10) NYSI: Kuliár— Kriston, Tanczer 5. Budai 2, Braun 7, Ruha 5/5, Papp 3. Csere: Simon. A második félidőben Braun négy, zsinórban lőtt góljával fordított a sportiskolás csapat, és innen már megtartotta az előnyét. Birkózás A bökönyi birkózók a hétvégén újra a birkózószőnyegre léptek. A BVSC birkózótermében megrende­zett Budapest bajnokság résztvevői voltak megyénk képviseletében. Az országos szabadfogású versenyen harmincnyolc egyesület kétszázhu­szonöt „gladiátora” vett részt. A diák B korcsoportos viadalról Radócz János, a bökönyiek meste­re tájékoztatta lapunk sportrovatát. — Négy versenyzővel indultunk a versenyen. A négy srác közül Szálku Szabolcsnak volt a legna­gyobb esélye a győzelemre, de saj­nos nem tudta ezt elérni, s a harma­dik helyet szerezte meg súlycsoport­jában (33 kg.). Végül is nem rossz eredmény ez a harmadik hely, de tőle többet vártam, s talán fogalmaz­hatok úgy, hogy ez részéről egy ki­sebb fajta kisiklás volt. A hatvan ki­logrammos súlycsoportban indu­ló Virág Róberttel meg vagyok elé­gedve. Az ő hatodik helye reális eredménynek tűnik, ha az erő­viszonyokat figyelembe veszem. A másik két fiú — Tóth Zsolt és Máthé Csaba — igaz, hogy nem került be a legjobb hat közé, de amit elvár­tam tőlük, azt teljesítették, hiszen akit meg kellett verniük, azt legyőz­ték, így velük is elégedett lehettem. Összességében a fiúk azt nyújtották, amit elvártam tőlük, talán Szabolcs kivétel ez alól, de neki is lehet „rossz napja”, s remélem, a következő ver­senyén már újra „csillogni” fog. Kosárlabda MÓL Egyetemi és Főiskolai baj­nokság, rájátszás az 1—6. helyért, illetve az NB I-be kerülésért. Pollack M. Műszaki Főiskola — GATE MGF 101-76 (54-36) Nyíregyháza: Garay 31, Mészáros 26, Papp 11, Király 6, Gulyás 2. A nyíregyházi főiskolások Pécsett gyakorlatilag öt emberrel játszották végig a mérkőzést. Ennyire voltak képesek a bajnokság egyik esélye­sével szemben. Három egymás utáni vereségük­kel a főiskolásoknak gyakorlati­lag nem maradt esélyük a feljutás­ra. Tabellaparádé A LABDARÚGÓ MEGYEI II. OSZTÁLY BAJNOKSÁGAINAK ÁLLÁSA: Kárpát-Hús csoport 1. Demecser 14 11 2 1 33-3 35 2. G.vencsellő 14 9 4 1 32-12 31 3. Kárpát-Hús 14 8 3 3 24-15 27 4. Tuzsér 14 5 6 3 23-20 21 5. Dombrád 14 5 4 4 15-19 19 6. Anarcs 14 4 6 4 22-22 18 7. Kálmánházal4 4 5 5 22-20 17 8. Nyíribrony 14 4 5 5 19-24 17 9. Nyírtelek 14 3 7 4 17-15 16 10. Fényeslitke 14 5 1 8 15-22 16 11. Kótaj 14 5 1 8 25-40 16 12. Ajak 14 3 6 5 20-27 15 13. Napkor 14 3 3 8 23-27 12 14. Zsurk 14 1 3 10 16-40 6 Erimpex csoport 1. Nyírcsaholy 13 11 2 38-13 33 2. Jánkmajtis 13 9 1 32-6 30 3. Nagyecsed 13 9 1 3 30-14 28 4. Ny.meggyesl2 7 2 3 28-12 23 5. Balkány 13 5 6 2 21-15 21 6. Nyírbéltek 13 6 7 20-27 18 7. Túrricse 13 5 2 6 23-17 17 8. K.semjén* 13 5 5 3 20-22 17 9. Encsencs 13 3 6 7 13-20 12 10. Kocsord* 13 4 2 7 14-21 11 11. Olcsva 13 3 2 8 22-35 11 12. Vaja 13 2 4 7 12-26 10 13. Ny.mihálydi 13 13 8-53 — A *-gal jelzett csapatoktól három-három büntetőpont levonva.

Next

/
Thumbnails
Contents