Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 53. szám Ára: 12,50 Ft 1995. március 3., péntek m Szerződés-gyorsítás A magyar-szlovák és a magyar­román alapszerződéssel kapcsola­tos tárgyalások felgyorsítása érde­kében a Külügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára pénteken Pozsonyban, a jövő hét elején pe­dig Bukarestben folytat kétoldalú megbeszéléseket. Somogyi Ferenc egyúttal a román fővárosban aláír­ja a kétoldalú kapcsolatok állását és a tennivalókat rögzítő emlékez­tetőt. Hiány és export Tavaly 3,9 milliárd dollár hiány keletkezett a külkereskedelemben. A KSH tájékoztatása szerint az el­múlt évben az export és az import változatlan áron számolva egyaránt 18 százalékkal bővült. Az ellenzék az oktatásról Három parlamenti ellenzéki párt szakértői szerint csaknem 100 ezer oktatási dolgozót sodorhat bizony­talan helyzetbe a kormány közok­tatási törvénytervezete. A KDNP, az MDF és a Fidesz közös tájékoz­tatóján elmondták, hogy a norma­tív támogatások csökkentése miatt az önkormányzatok a 6 osztályos képzést választanák és a felsőok­tatásban is jelentős pénzügyi elvo­nások várhatók. Baja Ferenc cáfol A környezetvédelmi miniszter szerint szerencsésebb lett volna, ha Illés Zoltán fideszes alelnök nem­csak sajtótájékoztatón, hanem az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerdai ülésen is ki­fejtette volna véleményét a tárca át­szervezéséről. A testület ülésén ugyanis részt vett a minisztérium közigazgatási államtitkára is, aki a munkálatokat irányítja, így Illés Zoltán első kézből kaphatott volna választ felvetéseire. Baja Ferenc mindezt az MTI kérdésére mondta el azután, hogy Illés Zoltán csütör­töki sajtótájékoztatóján leszögez­te: teljes a káosz a Környezetvé­delmi Minisztériumban. Baja Fe­renc cáfolta azokat a fideszes vá­dakat is, amelyek szerint a minisz­térium átszervezésekor sokaknak azért kellett távozniuk, mert nem voltak politikai támogatóik. A feketegazdaság ellen Pénteken délelőtt a Parlament­ben összeül a Kormány nemzetbiz­tonsági kabinetje. A tanácskozáson képviselteti magát a Belügy-, a Külügy-, a Honvédelmi Miniszté­rium, a pénzügyi, az igazságügyi és az ipari tárca, valamint a rend­őrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság. A testület megvitatja, hogy az érintettek mi­ként hangolhatnák össze intézke­déseiket a feketegazdaság vissza­szorítása érdekében. A kárpótlási jegyek mélyrepülése Nyilvánvalóan annak tulajdonít­ható a kárpótlási jegyek árfolyamá­nak mélyrepülése a Budapesti Ér­téktőzsdén, hogy a kárpótlási jegyek ellenében nincs megfelelő vagyonkínálat — kommentálta Koronczay Agnes, az Állami Va­gyonügynökség illetékese az MTI kérésére azt a tényt, hogy az utób­bi napokban már háromszáz forint alatti áron cseréltek gazdát a kár­pótlási jegyek a Budapesti Érték­tőzsdén. A közeljövőben várható, hogy a tőzsdén is erőre kap a kárpótlási jegy árfolyama, hiszen már elhangzottak olyan politikai állásfoglalások, amelyek alapján a befektetők is elhihetik, hogy megfelelő tulajdont biztosít az ál­lam a kárpótlásijegy-tulajdonosok- nak. Horn telefonált A magyar kormányfő szerdán te­lefonon beszélt szlovák kollégájá­val, Vladimír Meciarral — erősí­tette meg a Szlovákiában nyilvá­nosságra hozott hírt csütörtökön az MTI érdeklődésére a Miniszterel­nöki Sajtóiroda és a Kormányszó­vivői Iroda. A szlovákiai forrás sze­rint a beszélgetés során „a két or­szág közötti alapszerződés aláírá­sához vezető lépések egyeztetésé­ről volt szó”, s ehhez Budapesten hozzátették: a telefon-konzultáci­ót a magyar miniszterelnök kezde­ményezte. Ugyancsak Horn Gyula hívta fel telefonon Ion Iliescu román elnö­köt, akivel ugyanebben a témakör­ben folytatott beszélgetést — ér­tesült az MTI. TAT »TCvT c ’DISZ ZDI^xQI^I HAMAROSAN NŐNEK A LAKÁSHITEL-KAMATOK Még nem született meg a döntés a lakáshitel-kamatok emeléséről az OTP Bank Rt.-nél. Erre azonban ha­marosan sor kerülhet, hiszen az utób­bi hónapokban jelentősen emelkedett az általános kamatszint, s az OTP ja­nuár óta már többször is emelte a be­téti kamatokat. Erről az OTP Sajtó- osztálya csütörtökön tájékoztatta az MTI-t. Jelenleg a piaci kamatozású lakás­hitelek állománya az OTP-nél mint­egy 16 milliárd forint, amely után 28 százalékos éves kamatot fizetnek az adósok. Azóta, hogy az egykor ked­vezményes kamatozású lakáshitelek egy részét piaci kamatozásúra változ­tatták, a kamatok már ennél magasabb szinten is voltak. A kamatok általá­nos csökkenésével az OTP is mérsé­kelte a lakáshitel-kamatokat, most azonban előreláthatólag érvényesül­ni fog az általános kamatemelkedés hatása is. A kamatnövekedés előre­láthatólag eléri a 2 százalékot, és va­lószínűleg április 1-jei hatállyal lép majd életbe. Nem változnak egyelőre azon la­káshitelek kamatai, amelyek után je­lenleg évi 12 százalékos kamatot fi­zetnek az adósok. Az OTP 34 milli­árd forintnyi ilyen hitelt tart nyilván, ami mintegy 220 ezer számla vezeté­sével jár. Ennek a kamatnak az eme­lése a kormány hatáskörébe tartozik. A piaci és a kedvezményes kamat közötti különbség után a költségve­tés különbözetet fizet a banknak. Az idén a tervek szerint mintegy 5 milli­árd forintot kap a Pénzügyminiszté­riumtól az OTP a kamatkülönbözet ellentételezéseként. ■■■■ f n 8 oldalon Városszépítés és lakásépítés • Külterület vagy városközpont? • Utakra, egészségre, segélyekre Közgyűlési pillanatok Az átvilágított Urház Ív Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egy-egv bonsai-t nyújtott át a sajtócsapat tagjainak a kormány és a sajtó együtt­működésének szimbólumaként a közös mérkőzést követően ESKÜSZNEK A HATÁRŐRÖK — A Magyar Honvédség sorkato­náit egy héttel megelőzvén, március 4-én szombaton délelőtt tíz órától a nyírbátori határőrlaktanyában a csa­patzászló előtt teszik le az újonc határőrök a katonai esküt — tájékoz­tatta lapunkat Tanyik József őrnagy, a határőr igazgatóság munkatársa. Az ünnepséget megtisztelik jelenlétükkel az ötven évvel ezelőtt alapított határ- portyázó századok alapító tagjai is. Az újoncok az eskü után hozzátarto­zóikkal hazamehetnek, ugyanis két nap eltávozást kapnak. A STABILIZÁCIÓRÓL CSAK KÉT HÉT MÚLVA A kormány csütörtöki ülésén rész­leteiben nem tárgyalta a gazdasági stabilizációs programot. Módot kí­vánnak ugyanis adni az újonnan hi­vatalba lépett pnzügyminisztemek és a Magyar Nemzeti Bank elnökének, hogy megismerkedjenek az elképze­lésekkel, és véleményt nyilvánítsanak a tervekről. A kormány ezért várha­tóan két hét múlva vitatja meg a sta­bilizációs programot — jelentette be a kabinetülést követő sajtóértekezle­ten Csák Elemér. A tanácskozás napirendjén szerep­lő 27 téma közül a szóvivő kiemelte azt az átfogó törvénymódosító csoma­got, amelyet az igazságügyi tárca dol­gozott ki a bírósági eljárások gyorsí­tására. Foglalkozott a kormány az önkormányzatok helyzetével is: egye­bek közt megszabta, hogy a helyi ön- kormányzatok nem használhatják fel hitelfedezetként az állami támogatást. Arról szintén döntést hoztak a minisz­terek, hogy támogatnak több, erede­tileg a világkiállítással kapcsolatos budapesti beruházást, köztük a lágy­mányosi Duna-híd megépítését, vala­mint útvonal- és villamospálya-re- konstrukciókat. SZABÓ IVÁN LÁTOGATÁSA Megyénkbe látogat Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum par­lamenti frakciójának vezetője, az MDF ügyvezető elnöke. Ez alka­lomból március 4-én 15 órától saj­tótájékoztatót tart az Ózon panzi­óban (Nyíregyháza, Csaló köz 2.). A tájékoztatón részt vesznek a Pol­gári Szövetség létrehozásán tevé­kenykedő politikai pártok vezetői is. Éste 17.30 órától Demecserben tart falugyűlést Szabó Iván, ahol az aktuális gazdasági és politikai kérdésekről tart előadást a lakos­ság részére. KEVÉS A JEGYZŐ, AZ ALPOLGÁRMESTER A megyei közigazgatási hivatal vezetője, dr. Fekete Zoltán sajtótájé­koztatót tartott szerdán délelőtt. Az apropót az adta, hogy a belügyminisz­ter március 1 -jével hagyta jóvá e hi­vatalok szervezeti és működési sza­bályzatát. A hivatal megszervezését ez év január 1-jétől kapta feladatul dr. Fekete Zoltán. Elmondása szerint a 44 álláshely csaknem egészében be­töltésre került, 42 fő a jelenlegi lét­szám. A kiválasztás során szempontként a szakszerűség szerepelt, így vala­mennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A hivatalvezető véle­ménye az, hogy sikerült a megfelelő szakembereket megnyerniük, ugyan­akkor kiemelte, hogy a szakirányú diplomák mellett 13-an jogi végzett­séggel rendelkeznek, amely — ará­nyait tekinteve — országosan is fi­gyelemre méltó. A korábbi köztársasági megbízotti hivatallal szemben bővültek a lehe­tőségeik. Három főosztályos szerve­zetben működnek. Ezek a követke­zők: törvényességi főosztály, vezetője dr. Tóth Sándor, igazgatási és ható­sági főosztály, vezetője dr. Kovács Mihály, szervezési és költségvetési főosztály, vezetője dr. Rácz János. Törvényességi, hatósági és szakmai felügyeletet látnak el. Új dolognak számít a területi referendumok felál­lítása. A területfelelősi szerep partneri viszonyt jelent, megoldási alternatí­vákkal kell hogy tudjon szolgálni az egyes települések problémáira. A hivatalvezető ezt követően tájé­koztatást adott a megye települései­nek önkormányzataival kapcsolato­san. Elmondta, hogy a megye 228 te­lepülési önkormányzata közül 221- nél megtartották az alakuló üléseket. A választások során 188 helyen a régi polgármester kapta meg ismét a bi­zalmat, amely igen jó eredményként értékelhető. A 16 városból mindössze két helyen, Nyíregyházán és Záhony­ban változott a polgármester szemé­lye. A törvényi előírások szerint a ko­rábbi ötezer lakosú települések helyett már a háromezer lakosú települések is főállású polgármestert kötelesek alkalmazni. A megyében 188 ilyen település van. A korábbi 105 helyett jelenleg 122 a főállású polgármeste­rek száma. Dr. Fekete Zoltán az alpolgármes­teri intézményről elmondta, hogy míg eddig az lehetőségként volt adott, na­gyon is racionális indítékok alapján immár kötelező érvényűvé lépett elő. A megyében ennek ellenére 83 helyen nem választottak alpolgármestert. A kisebbségi választásokkal kap­csolatosan megemlítette, hogy 61 te­lepülésen volt remény a kisebbségi önkormányzat megalakulására. Jelen­leg 47 cigány, egy szlovák és ugyan­csak egy német kisebbségi önkor­mányzat működik. — Nem kielégítő a jegyzői ellátott­ság, s ezzel a megfelelő jogbiztonság nyújtása a megyében — hívta fel a figyelmet a hivatalvezető. — Jelen­leg három körjegyzői és 26 jegyzői állás betöltetlen, 37 település kényte­len jegyzőt nélkülözni. A jegyzői in­tézménnyel kapcsolatos változás, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlá­sa a jegyzőre szállt át. A városok szá­mára kötelezően előírt aljegyzőség bevezetésével sem élnek a városok. i

Next

/
Thumbnails
Contents