Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

UJ KELET

■

II

LABDARÚGÁS

ni

1995. március 2 csütörtök

11

Előkészületi mérkőzések

Buús György Nyírbátorban

Nyírbátor—Nyíregyházi FC 1-1 (0-0)

Nyírbátor 400 néző V: Nagy Nyírbátor: Varró—Lengyel, Er- dősi, Bíró, Lukács, Tóth (Nagy), Savu, Gubányi, Lőrincz (Czim- balmos), Darai (Szilvási), Kertész. Pályaedző: Kínál László Nyíregyházi FC: Kormos—Barna, Drobni, Cselószki, Hudák, Kovács (Szatke), Bessenyei, Bagoly (Paulik), Sira (Papp), Göncz (Mar- csek), Domokos. Klubigazgató: Tóth János.

Gólszerzők: Nagy illetve Paulik Nagy iramú, érdekes találkozót láthatott a lelátón sütkérező közönség. Az első játékrészben három biztos helyzetet hagyott kihasználatlanul a hazai gárda. A második félidő hatvanadik percében a fiatal Nagy tizennyolc méterről kipókhálózta a nyíregyházi kapu jobb felső sarkát, vezetést szerezve csapatának. Tóth János tanítványai Paulik révén a nyolcvanadik percben válaszoltak, amikor a középpályás egy beadást követően helyezett a hálóba. Ösz- szegzésként elmondható, a frissebb házigazdák naggyá tették egykori társukat, Körmös kapust, aki több esetben bravúrosan hárított.

A mérkőzés lefújása után tanácskozásra gyűlt össze a két vezérkar, megoldandó a bátoriaknál felmerült edzőproblémát. Rövidesen felszállt a füst, csütörtöktől Buús György veszi át a szakmai munka irányítását. Az új mester előbb megtekintette az összecsapást, s a látottak alapján bólintott rá az egyezségre.

Tiszavasvári Alkaloida—Új- fehértó 5-0 (4-0)

Tiszavasvári 300 néző V: Balogh M.

Tiszavasvári: Szabó—Boros, Szűcs, Bruchentál, Havelant, Sinka, Fecsku, Rása, Bohács, Erdei, Pitács. Edző: Szikszai Lajos Csere: Simon, Széki, Hegedűs, Horváth M., Romanyenko, Voro- gyilek. Szilágyi.

Gólszerzők: Pitács 2, Erdei 2, Szarka

Nagyszerű első félidőt produkált a hazai legénység, ám a második félidőben kimaradtak a helyzetek, és bár a vendégek a kapura nem voltak veszélyesek, kiegyenlítettebbé tették a játékot.

Rakamaz—Kazincbarcika 1-2 (1-2)

Rakamaz, 100 néző V: Tóth

Rakamaz: Vitkai—Szobonya, Zákány, Csorna (Komlósi), Pásztor (Szondi), Karóczkai, Turóczi, Balogh, Sipos, Kapusztyin, Szekrényes (Gáspár). Edző: Veigli Géza

Kazincbarcika: Nagy G.—Szta- hon, Komlósi, Raducu, Göndör, Rékasi (Balogh J.), Pribék, Kiser, Lukács, Hanyecz, Szurkos (Simkó). Edző: Lipcsei Imre

Gólszerzők: Sipos illetve Zákány (öngól), Kiser

Vadregényes környezetben fogadta NB Il-es ellenfelét Rakamaz. A pályától egy kőhaj ításnyira folyik méltóságteljesen a Tisza, a túloldalon pedig széles ártér kínál remek parkírozási lehetőséget. A vendégek soraiban ismerősökre bukkantunk, Szurkos és Rékasi a tavaszi szezon befejezéséig érkezett kölcsönjáté- kosként Tiszavasváriból.

A rikító sárga mezben virító barcikaiak gyorsan felavatták Vitkai kapuját. Igaz, Zákány testéről pattant a hálóba a labda. Röviddel később Kiser hagyta faképnél a védőket, s a gólvonalon túlra passzí- rozta a „bogyót”. A félidő végén látványos akció után Sipos tette szorosabbá a mérkőzést. Sok pontatlan átadás, néhány, a kelleténél keményebb belépő, s enyhe hazai mezőnyfölény jellemezte a folytatást. Kapusztyin nagyszerű cselekkel hozta olykor kilátástalan helyzetbe őrzőjét, de az egyenlítő találat valahogy nem akart összejönni. Nem is sikerült, így a borsodiak szó szerint kiszenvedték a győzelmet.

Sénvő—Tiszalök 5-0 (2-0)

Liga Kupa

Edzéslesen

Capatina tizenöt gólt ígért

Az NB I-es Labdarúgó Liga és a Magyar Sportújságírók Szövetsége közös sajtótájékoztatót tartott a Csepel SC sporttelepén található étteremben.

Az összejövetel aktualitását az adta, hogy szombaton kezdődik az élvonalbeli bajnokság tavaszi pontvadászata. Sárosi Ferenc, a liga főtitkára elöljáróban említést tett arról, hogy a liga vezetői a napokban Londonban jártak, az angol Premier League képviselőivel tárgyaltak. A közeljövőben újabb tanulmányutak következnek, az osztrák és az olasz kollégákkal cserélnek eszmét. Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a nyáron, valamikor az osztályozok tájékán megrendezik a Liga Kupát. Ezen a sorozaton egyelőre csak a legjobb csapatok vennének részt, később azonban bővítenék a kört. A tervek szerint a mérkőzéseket a televízió is közvetítené, s a reklámokból befolyó pénzből nemcsak a résztvevőknek, hanem mind a 16 NB 1-es csapatnak jutna.

Természetesen a győztes kapná a legnagyobb összeget, ez akár többmillió forint is lehetne. A végleges menetrendről még nem született döntés, minden a szponzorok igényétől függ, így a kupasorozat indulóinak létszáma és a lebonyolítási mód is.

Kedden reggel megtörtént az első kapavágás a sényői sporttelepen. Az alap kiásásával megkezdődött az új. az ígéretek szerint csodás öltöző építése. Innentől a futballistákon a falu lakóinak szeme, a csapaton múlik, hogy ősszel NB Il-es ellenfelek veszik majd használatba a helyiségeket, avagy a harmadik vonalbeli riválisok élvezhetik a szolgáltatásokat.

Az előbbi változat szimpatikusabb Pehely Zoltán szakosztályvezető számára, akivel együtt néztük az együttes délutáni edzését.

— Egyértelműen a feljutásra törekszünk, óriási élményt jelentene, ha másodosztályú csapata lenne Sé- nyőnek. Tudom persze, sokakat irritál, hogy miért akar egy ilyen kis település befurakodni a „nagyok” közé, de mi a saját utunkat szeretnénk járni. Ha csak egy évet is kihúzunk az NB Il-ben, már elmondhatjuk, történelmet csináltunk a faluban. Aki eljön, láthatja, komoly szakmai munka folyik nálunk, mindenki tisztában van feladatával — nyomatékosít meggyőzően a klub első embere.

Gyors számvetést készítünk a tartalék pályán foglalatoskodó játékosok között. Szegedi e napon éppen a gépjárműjogosítvány megszerzéséért indul csatába, így igazoltan van távol. Horváth meghúzódott, ámbátor együtt köröz társaival, de könnyített tréninget végez. Capatina egy rúgás okozta kisebb sérülés miatt, autójának dőlve figyeli társai szenvedését.

— Domokos Nyíregyházára költözött, ezért tőled várják a gólokat. Hogyan fogod bírni a gyűrődést. Hiszen valamennyi mérkőzésen külön őrzőt akasztanak a nyakadba — elegyedek szóba a szőke fiúval.

— Már megszoktam, nem lesz semmi probléma. Még a héten edzésbe állok. Nem tartok a védők keménységétől, ha van egy kis szerencsém, végigfutballozom a tavaszt.

— S mennyi gólt vállalsz?

— Remélem, tizenöt összejön! Ismerem a játékosokat, mindössze öt embernek kellett bemutatkoznom, úgyhogy ez nem lehet akadálya az ígéret teljesítésének.

Szikszaiék ezalatt már rendesen leizzadtak. Bár a hatvanperces foglalkozás első hallásra nem tűnhet kibír- hatatlannak, de az arcok nem erről árulkodnak. Egy-két ugratáson kívül mintha néma leventék dolgoznának, csak időnként csattan fel Rubóczki Tibor játékosedző „basszusa”. Noszogatni senkit sem kell, s az edzés záróakkordjaként elrendelt kapuralődözés vidámságot csal a szívekbe. A két kapus, Mudri és Krizsa- novszki akár a levegő urai, becsületesen repdesnek, szakadatlanul bombáznak a gálád „bajtársak” . Majd eljön a megváltó sípszót helyettesítő „vége” kiáltás, s ki-ki gyalogosan nekivág az étteremhez vehető útnak. Míg a fiatal mester rendbehozza magát, Pehely Zoltánt molesztálom újra.

— Nem bántátok meg, hogy másoktól eltérően január utolsó hetében kezdtétek meg az alapozást?

— Ez szakmai kérdés, ebbe nem kívánok belemenni. Mindenesetre, ha az én véleményemre vagy kíváncsi, akkor annyit közölhetek: amennyiben sikerül ilyen módon a felkészülés, jövőre talán mindenhol a sényői receptet fogják követni. Ellenkező esetben beletelhet egy kis időbe, míg elérjük a csúcsformát. Előre felesleges jósolgatni, a választ úgyis a bajnoki szereplés adja meg.

— Az első fordulóban Vámos- pércsre utaztok, s van mit törleszteni a hajdúságiak ellen, emlékezve az őszi döntetlenre.

—- Ne is folytasd! Fejhasogató emlék az a meccs, nyernünk kellett volna. Eredményt nem mondok, de győzni megyünk, ezt nyugodtan állíthatom.'

A társaságunkban lévő Csáki Miklós, a csapat egyik lelkes támogatója már nem kertel, biztos, három-egyes diadalra tippel.

— Játsszunk el a gondolattal, miszerint ősszel ugyanazon osztályban, tehát az NB Il-ben találkoztok az élvonalból kifelé kacsingató Vasassal. Mit hozhat az a derbi?

— Nézőcsúcsot. Nyilvánvaló, nagyon távoli még ennek lehetősége, de ha mégis összejönne a meccs, hát felkötnénk azt a bizonyost. Elsősorban Capatinának lenne fantasztikus, soha vissza nem térő alkalma rádöbbenteni a fővárosiak vezérkarát, hogy kár volt ejteni őt, amikor náluk járt próbajátékon. Nem kellett a falusi futballista, inkább megvették Bácsit. Lelkűk rajta, azóta a „nagy” tehetség már kikopott a magyar labdarúgásból.

Immáron civilben lehuppan mellénk Rubóczki Tibor, míg a játékosok csoportokra oszolva iddogálnak vagy az étterem csendes zugába húzódva zsugáznak.

— A bajnoki mérkőzéseken szükséges formához képest milyen edzettségi állapotban van most a csapat? — nyaggatom a felkészülés felelősét.

— Olyan hetvenöt százalékosra taksálom a keret jelenlegi formáját. Még bő két hetünk van a rajtig, addig már hosszútávfutásokat nem tervezek, annál fontosabb a frissesség elérése. Velünk edzenek az ifjúsági játékosok közül is egy páran, lehetőséget adtam számukra az előkészületi meccseken, hadd szokják a keményebb belépőket. Úgy láttam, túlzottan is tisztelik az idősebbeket, megijednek a vehemensebb ellenfelektől.

— A bemelegítő találkozók eddig nem sikerültek valami fényesen.

— Az eredmény másodlagos, különben nem cserélgetnék oly sokat. Tiszavasváriban például egészen szépen futballoztunk, a második félidőben bedobtam a fiatalokat, s az utolsó tíz percben egyéni hibákból kaptuk sorban a gólokat. No, de ez nem számít, hadd tanuljanak.

— Mintha a sors is a ti kezetekre játszana, a legnagyobb ellenlábas Nyírbátor háza táján sokasodnak a gondok. Mi erről a véleményed?

— Nem lenne szerencsés, ha külső körülmények döntenének a bajnoki cím kérdésében. Meg persze ott ólálkodik még Szerencs, és én ide sorolom mint esélyest Kisvárdát is. Tavasszal ránk is jobban odafigyelnek majd, cseppet sem lesz könnyű dolgunk. Szegedi érkezésével lab- dabiztosabb lett védelmünk, s amennyiben átmentjük a korábbi elszántságunkat, azt hiszem, nincs mitől tartanunk.

Ideje a távozás mezejére lépni, márcsak azért is, mert egyre többen pislantanak a televízió felé, a külföldi csatornákon javában dúlnak a kupameccsek. A Frankfurt---Juventus derbi márpedig lebilincsel! a törzsközönséget. nincs már helye a további faggatózásnak.

K. T.