Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

2

1995. március 20., hétfő

BELFÖLD-KÜLFÖLD

UJ KELET

/REFLEX/ Horn Gyula tévényilaHcozala

.... ': _____________JF

a tévedésekről

Jobb későn, mint soha — jutott eszembe a közmondás, amikor meghallgattam miniszterelnökünk szombat esti beszédét a televízióban. Először azt hittem, rosszul hallok. Azon még nem csodálkoztam, hogy a kormány első embere bevallja: adósságainknak még a kamatát is hitelből fizetjük. Ezt a figyelmes újságolvasó évek óta tudja. Azt viszont csak sejtetni engedték a kormány pénzügyekért felelős tisztségviselői, amit a miniszterelnök kimondott: ELJUTOTTUNK A BELSŐ FIZETÉSKÉPTELENSÉG HATÁRÁIG.

Ekkor már érezhető volt, hogy a néhány perces, kicsit szomorúan és színtelenül előadott monológ nem más, mint leszámolás az illúziókkal. Szakítás azzal a tévhittel, hogy létezik egy kevésbé gyöt- relmes út a Békési-programban megjó- soltnál. A nemzeti össztermék 27 százalékának szociális kiadásokra fordítása ezentúl nem engedhető meg. EZ SZAKÍTÁST JELENT AZ EDDIGI FELFOGÁSSAL ÉS GYAKORLATTAL, SOK TEKINTETBEN AZZAL IS, AMIT ÉN MAGAM HITTEM ÉS VALLOTTAM— mondta Horn Gyula.

A beszéd további részéből már csak egyetlen mondatot emelnék ki: TÖBBSZÖR HIBÁZTUNK, NEM VOLTUNK ELÉG KÖVETKEZETESEK, DE NEM TÉVEDTÜNK EL.

Ennyi önkritikát hivatalban lévő magyar miniszterelnöktől az elmúlt harminc esztendőben összesen nem hallottam. Az olvasót meg bizonyára az érdekli, miért most mondta el az egészet a miniszterelnök? Lehetséges, hogy az egyre jobban kibontakozó ellenállás az oka? Azt még csak elviselte volna az MSZP, hogy az ellenzék összekovácsolódik épp a valamikori szocialista állam nyújtotta vívmányok megtartása érdekében, de az már sok lenne, hogy a nagyobb kormányzó párton belül is egyre több a törésvonal?

Az sem elképzelhetetlen, hogy valaki a kormányfő eszébe juttatta a régi aranyszabályt: kilencven százalékban csináld jól, tíz százalékban beszélj róla! Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a változások menedzselésével foglalkozó szakemberek szerint a változások előtt kell megnyerni minél több érintettet, de ha ez valamilyen ok miatt nem sikerült, legalább utólag ismerjük el, hogy szükség lett volna rá! — akkor már számomra kicsit világosabb a kép. Mert ez idáig dolgozatok tucatjait írhattam volna a fentebb említett, változásmenedzselés című tantárgy hazai oktatóinak (akik egyébként posztgraduális képzés keretében magyarul oktatnak) arról, hogy milyen szarvashibákat követett el a kormány a változások bevezetése kapcsán.

Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy rosszat akartak, hanem arról, hogy rosszul fogtak hozzá. Ilyenkor még az egyébként jó szándékú kezdeményezés, változás is duplán esélyes a kudarcra. Ha a miniszterelnöki beszéd e korszak végét jelenti, akkor máris megkezdődött egy másik menedzselési alapelv végrehajtása. Mely szerint mindenkinek szabad tévedni, csak arra kell ügyelni, hogy kétszer ugyanazt a tévedést már nem szabad elkövetni.

Hajdú István

hírügyEiöksé Jelenti

Szlovák vélemények az alapszerződésről

Ján Slota, a Vladimír Meciar kormánykoalíciójához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke „Szlovákia számára elfogadhatatlannak” minősítette a Párizsban aláírt magyar-szlovák alapszerződést. Slota szerint ez „az Európa Tanács inkriminált ajánlásai miatt elfogadhatatlan, annak ellenére, hogy az ajánlás rendelkezéseit csak az egyéni jogok gyakorlataként lehet értelmezni”. A pártelnök úgy látja, hogy az 1201-es ajánlások besorolása a Szlovákia számára előnyős rendelkezéseket semmissé teszi, köztük azokat is, amely a Szlovák Köztársaság területi integritását szavatolták volna. Szerinte tehát ez nem a szlovák fél győzelme volt. „Az igaz, hogy a szerződést aláírták, de hátravan még a ratifikálás is” — mondta, jelezve ezzel pártja várható magatartását, s megerősítve azt a feltevést, hogy a szlovák kormány „Párizs előtti” ülésén igencsak nagy vita lehetett. A szlovák televízió vasárnap este egyenes adásban közvetítette Párizsból a magyar-szlovák szerződés aláírását.

Vacaroiu Párizsban

Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök, aki vasárnap Párizsba utazott, felszólal az európai stabilitási paktum értekezletén, de a Horn Gyula magyar és Vladimir Meciar szlovák miniszterelnökkel esedékes találkozóin nem tárgyal az alapszerződésekről — közölték Bukarestben. A Nicolae Vacaroiu vezette kormányküldöttség elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, a gazdasági együttműködésről tárgyal majd Franciaországban. A küldöttség tagja Teodor Melescanu külügy- és Florin Georgescu pénzügyminiszter, valamint Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára. Sor kerül több kétoldalú szerződés aláírására, többek között a beruházások kölcsönös védelméről. A román miniszterelnök hétfőn részt vesz a stabilitási értekezlet megnyitóján. Ez egyben alkalmat nyújt arra, hogy kifejtse Bukarest álláspontját a Románia és Magyarország közötti alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról.

MSZP-elnökségi ülés

A Magyar Szocialista Párt elnöksége egyetért azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök Szabó Györgyöt, a Borsod megyei közgyűlés elnökét javasolja népjóléti miniszterré a lemondott Kovács Pál helyére, és Nikolits Istvánt, az MSZP frakcióigazgatóját jelölje a leköszönt Katona Béla utódjául a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek — jelentették be az MSZP vasárnapi elnökségi ülését követő tájékoztatón. Az elnökség egyúttal köszönetét mondott Csintalan Sándornak, amiért vállalta a felkérést a titkosszolgálati miniszteri posztra, a testület azonban úgy ítélte meg, hogy az ügyvezető alelnökre nagyobb szükség van a pártközpontban.

Rendbe tesszük dolgainkat. A parlamenti ciklus végéig teljesítjük mindazt, amit a kormányprogramban vállaltunk — hangoztatta többek között szombat esti tévényilatkozatában Horn Gyula miniszterelnök. Az ország, mint mondta, eljutott a belső fizetésképtelenség határáig. A március 12-én elhatározott intézkedések célja éppen ennek az elhárítása. Ennek érdekében szembe kell néznünk azzal: az ország nem engedheti meg magának, hogy nemzeti össztermékének 27 százalékát szociális kiadásokra fordítsa. Elkerülhetetlen, hogy a valódi lehetőségekhez igazítsuk az állam kiadásait, de ugyanakkor megteremtjük az igazságosabb teherviselést is.

A miniszterelnök nyilatkozata elején leszögezte: annak az igénynek szeretne eleget tenni, hogy a kormány adjon világosabb képet intézkedéseiről és szándékairól. Mint mondta, ugyanazt tapasztalta, amit a lakosság: a március 12-én hozott döntések felzúdulást okoztak, s több tekintetben megosztották a társadalmat. — Tudom, sokan vélekednek úgy, hogy ez a kormány sem különb elődeinél: az egyébként is nehéz helyzetben lévő családok rovására igyekszik rendbe tenni a dolgokat — állapította meg a kormányfő.

— Megértem az indulatokat! Mégis mindannyiunknak arra kell törekedni, hogy az ország valóságos helyzetét mérlegelve cselekedjünk.

— Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jelenlegi kormány néhány hónap alatt tönkretett egy virágzó gazdaságot és egy gazdag országot. Nem, kérem, a mi hazánk eddig sohasem volt jómódú ország. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy szocialista-liberális kormányzatnak öröme telik abban, ha a társadalmat sanyargathatja.

— Hosszú évek alatt óriási belső és külső adósság halmozódott fel. Talán van Önök között, aki nem tudja, hogy Magyarország jelenlegi adósságának kamatait is külföldi hitelekből fedezi.

— Az ország eljutott a belső fizetésképtelenség határáig. Ha ez bekövetkezik, nem lesz olyan külföldi partnerünk, aki segítene rajtunk. Akkor kórházakat, iskolákat, állami üzemeket, intézményeket kell bezárni, korlátozni kell a közlekedést, a posta működését, az energiaszolgáltatást, azaz újabb százezrek kerülnének az

utcára, s még többen retteghetnének a létbizonytalanságtól.

— Lehet bírálni az idáig vezető utat, a könyörtelen világot, ez azonban semmit sem változtat a tényen. Azon, hogy jelenleg ebben a helyzetben kényszerülünk élni. Javulásra addig nem is számíthatunk, amíg termékeink nem lesznek versenyképesebbek a világpiacon, amíg Magyar- országon nem nő a munkahelyek száma, amíg a termelés nem lesz valóban jövedelemző.

— A március 12-én elhatározott intézkedések célja éppen ezért: legyen érdemes Magyarországon beruházni, a termelést korszerűsíteni, exportálni és becsületet szerezni a hazai piacon a hazai terméknek. Falut és várost egyaránt kizárólag az ezredvég európai színvonalához méltó termelés és szolgáltatás emelhet föl. Mindehhez pénz, újra és újra átgondolt kormányzati lépések sora és a nemzetközi bizalom megtartása szükséges.

— Tudom, hogy felháborodást leginkább a családok megélhetését érintő juttatások bejelentett megnyirbálása váltotta ki. Bármennyire fájdalmas, szembe kell néznünk azzal; az ország nem engedheti meg magának, hogy nemzeti össztermékének 27 százalékát szociális kiadásokra fordítsa. Nálunk jóval tehetősebb országok is kevesebbet nyújtanak.

— Elkerülhetetlen, hogy a valódi lehetőségeinkhez igazítsuk az állam kiadásait. Ez szakítást jelent az eddigi felfogással és gyakorlattal. Sok tekintetben azzal is, amit ezekről a kérdésekről magam is vallottam. Önök tanúi lehettek annak, mennyi mindent megpróbáltam annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalom további megpróbáltatásait. Meg kellett azonban bizonyosodnom arról, hogy csak az ilyen jellegű reformok alapozhatják meg boldogulásunkat. Ezt az utat megkönnyíti az igazságosabb teherviselés.

— Egy súlyos pénzügyi válságtól, az átalakulás terheitől gyötört országban ugyanis nem igazságos dolog családi pótlékot vagy tandíjmentességet adni a tehetős családoknak.

— Meg lehet és meg is fogjuk teremteni az igazságosabb teherviselést. Ez természetesen a kormányt is érinti, amely szigorú takarékosságot rendelt el a saját portáján. Csökkentjük az államigazgatási kiadásokat, lefaragjuk a veszteséges állami vállalatoknál a vezetői illetményeket,

megszüntetjük a többmilliós végkielégítéseket.

— Rövidesen nyilvánosságra hozzuk azokat az intézkedéseket, amelyek a feketegazdaság, a korrupció visszaszorítását szolgálják. Nem gyorsan véget érő kampányt szervezünk, hanem olyan közállapotok megteremtését, amelyek összhangban állnak a társadalom igazságérzetével és határozott kívánságával.

— Kijelentem, hogy a megszorító intézkedések közepette is megvédjük a rászorultakat, és igenis megállítjuk az elszegényedést.

— Milliók szavaztak bizalmat nekünk tavaly tavasszal. Kérem, ne forduljanak el tőlünk. Többször hibáztunk, nem voltunk eléggé következetesek, de nem tévedtünk el. Minket ma is az vezérel, amiért bennünket megválasztottak: ha támogatnak minket, véget vetünk a válságnak. Az átalakulást minden területen végig kell vinnünk. Ez a feltétele, hogy a nemzet felzárkózhasson a fejlett országok közösségéhez.

— Még 1995-ben elkészül a kormány modernizációs programja, amely valójában az Európai Unióhoz való csatlakozás cselekvési terve. Ez a csatlakozás az egész nemzet érdeke. Azoké a tisztelt állampolgároké is, akik nem a mi kormányunkban látták és látják e történelmi vállalkozás sikerének zálogát.

— Én együttes munkát ajánlok. Ehhez az is kedvező feltételt teremt, hogy a kormány tudatosan fellép a társadalom mesterséges megosztása ellen. Hívei vagyunk az értelmes párbeszédnek, az ésszerű megegyezéseknek és a közös feladatvállalásnak.

— Lépésről lépésre haladunk előre a külső feltételek javításáért. Biztató, hogy a fejlett világ kifejezetten kedvezően fogadta döntéseinket.

— Megkezdtük az elvesztett keleti piacok visszaszerzését. Biztonságunkat erősíti alapszerződésünk Szlovákiával, és készek vagyunk hasonló tartalommal megkötni az alapszerződést Romániával is. Ez egyaránt szolgálja a hazai és a határon túli magyarság, valamint a kedvező európai folyamatok ügyét.

— Rendbe tesszük dolgainkat. A parlamenti ciklus végéig teljesítjük mindazt, amit a kormányprogramban vállaltunk. Mi nem a lemondás, hanem a józan ész politikáját folytatjuk. Hiszem, hogy a sok keserűséget felváltja a bizakodás. Ennek reményében köszönöm, hogy meghallgattak.

Deutsch Tamás és Glczy György Nyíregyházén

(Folytatás az 1. oldalról)

A Fidesz alelnökének szavait Mádi László országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke a következőkkel egészítette ki: Miközben a feketegazdaság visszaszorításáról beszélnek az ország vezetői, az elmúlt nyolc hónapban nem tettek ellene semmit. Nincs erkölcsi alapja a szociálpolitika kurtításának, miközben a privatizáció területén lelassultak a folyamatok, a külföldi tőke elbizonytalanodott. A kabinet hibájából elmaradt privatizációs bevételeket most az állampolgárokon akarják behajtani. Miközben a kormány szociálpolitikai megfontolásról beszél, addig a kilátástalan helyzetben lévő nehézipar részére 20 millió, míg Budapestnek, egy korábbi Békési—Demszky találkozó után, 10,7 millió forintot ad.

Giczy György este a Pár-huzam Klubban telt ház előtt megtartott beszédében elmondta, hogy a demokrácia iránt elkötelezett pártok érdekeltek abban, hogy polgárság alakuljon ki. Mivel Magyarországon még nincs

polgárság, éppen ezért a Keresztény- demokrata Néppárt megújulásakor hangsúlyozták, hogy politikai értelemben elsietett a Polgári Szövetség. Ráadásul a kereszténydemokrata párt néppárt, amely nem pusztán csak az értelmiséghez kíván szólni, hanem mindenkihez, aki hajlandóságot mutat a kereszténydemokrata értékek iránt. A KDNP elnöke Takács Péter (MDF) országgyűlési képviselő felvetésére válaszolva kijelentette, hogy természetesen nagyon fontos a parlamentben az ellenzék összefogása. Az viszont más kérdés, elérkezett-e arra az idő, hogy ez szövetségben testesüljön meg. A szervezeti forma — amit meg kell különböztetni az együttműködéstől — veszélyeket is rejt magában. Már csak azért sem szerencsés a Polgári Szövetség, mert itt mindenki csak három pártra gondol (MDF, KDNP, Fidesz), holott a Kisgazdapárt is ellenzékben van, és a szocialisták között is vannak nemzeti elkötelezettségűek. így a Polgári Szövetség óriási hibát követ el, amikor úgy hozza létre szervezetét, hogy

az amúgy is csekély súllyal rendelkező nemzeti erőkből kirekeszt szövetségeseket. Ráadásul a Fidesz szerepe sem egyértelmű a szövetségben, hiszen ők például ’94-ben megkötötték a Liberális Választási Koalíciót. A Fidesznek — és nemcsak néhány vezetőjének —meg kell változnia ahhoz, hogy része lehessen a nemzeti elkötelezettségű oldalnak — szögezte le a KDNP első embere.

Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ország döntött úgy, hogy a szocialistáknak szavaz bizalmat. Giczy György szerint inkább azzal kellene foglalkozni és okulni belőle, hogy hol követtek el hibát a szereplésükben az elmúlt négy évben, mert ilyen arányú vereség nem volt indokolt, és ebben az önkormányzati választásokon is csak kis elmozdulás történt. Nem lehet demokráciát csinálni az állampolgárok akarata ellen. A KDNP csak azzal tud gazdálkodni, ami rá van bízva: 22 mandátuma van a pártnak az Országgyűlésben — jelentette ki Giczy György.

Száraz Attila