Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

UJ KELET ■ 11 II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL H 11 1995. március 18., szombat 3 Szövetség öt megyében Fiatalok és nyugdíjasok Az állami légoltalmat már a máso­dik világháború idején is segítette munkájában társadalmi szervezet, mégpedig a Légoltalmi Liga. A liga mintájára próbálták a polgári véde­lem nyugdíjas és aktív dolgozói és társadalmi segítőik öt évvel ezelőtt a polgári védelmi szövetséget létrehoz­ni. Hosszas próbálkozások után vé­gül is öt megyében — köztük Sza- bolcs-Szatmár-Beregben — maradt talpon a szövetség. A szervezet mun­kájáról abból az alkalomból beszél­gettünk Nemes András megyei elnök­kel, hogy Orovecz István pv. dan­dártábornoktól, polgári védelmi főigazgatótól eredményes munkájá­ért emlékplakettet vett át. — A megyei polgárvédelmi szö­vetség korábbi ingadozó létszáma több mint száz tagban ez évben meg­állapodott, olyan emberek maradtak sorainkban, akik békében és rendkí­vüli körülmények között is lehetősé­geikhez mérten segíteni akarnak em­bertársaikon. —Milyen eredményeket értei el az előző évben? — Jelentősen bővültek szerveze­tünk működési keretei. Dombrádon a már korábban megalakult vízi­mentő alegységünknek sikerült a munkájuk hatékonyabb és biztonsá­gosabb végzéséhez egy korszerű motorcsónakot beszereznünk. Tele­pülési szervezeteink alakultak Zá­honyban és Vásárosnaményban, Nyírbátorban és Jánkmajtison pedig ifjúsági tagozat kezdte meg működé­sét. A polgári védelem nyugdíjas munkatársai polgári védelmi baráti kört szerveztek, amely keretében a munkájuk során felgyűlt tapasztala­tokat rendszerezik, összegzik, és bár­kinek a rendelkezésére bocsátják. A megyei polgári védelmi parancsnok­ság mellett egy eszközökkel teljesen felszerelt étkeztető alegységet hoz­tunk létre, amely békében és rendkí­vüli helyzetben biztosítja szükség esetén az ellátást. Együttműködési megállapodást kötöttünk a polgárőr­ség megyei szervezetével és a „ Be- reg Népe Védelmében” alapítvány­nyal annak érdekében, hogy eddig létrehozott bázisainkat szükség ese­tén koncentráljuk és szélesítsük, a fontosabb teendőkben segítsük egy­mást. —Milyen célokat tűztek ki erre az évre? — Kalakult egy stabil létszámú tag­ság, így a meglévő kereteket tartalom­mal kívánjuk megtölteni. Kiemelten szeretnénk az ifjúsággal foglalkozni. Tudatosítani és elfogadtatni szeret­nénk azt a gondolatot, hogy önkéntes alapon az élet és az anyagi javak vé- delmezése és oltalmazása megyénk lakosságának érdekeit szolgáló fon­tos cselekedet. A Nemzeti Alaptan­tervben meghatározásra kerülő polgá­ri védelmi alapismeretekre való ne­velésben számítunk — és segítünk a felkészülésben — a pedagógusok munkájára. Kísérleti jelleggel egyes településeken polgári védelmi háló­zati rendszert építünk ki. A megbízot­tak békekörülmények között megis­merhetik a körzetükhöz tartozó né­hány száz lakást, a terület közműhá­lózatát. Megismerik a lakosság eset­leges kimenekítési vagy elhelyezési lehetőségeit, riasztásának, tájékozta­tásának módozatait. Folyamatosan tartják a kapcsolatot az ott élőkkel, és egy rendkívüli helyzetben közösen végzik el a szükséges gyakorlati teendőket. Tanácsokat adunk a pol­gármestereknek, hogy milyen önvé­delmi szervezeteket hozzanak létre egy ipari, technikai katsztrófa, elemi csapás utáni károk milőbbi felszámo­lására. Ennek eredményeképpen a te­lepülések lakói képesek lesznek ma­gukat, embertársaikat, vagyontárgya­ikat eredményesen védeni, menteni. KvZ A kocát nem ették meg Büszke romák Az aranyosapáti Zhutinás cigányszervezet és az önkormányzat tavaly pályázatot adott be a minisztériumba, hogy támogatást kapjanak önfenntartó foglalkoztatá­sukhoz. Kaptak hétszázezer forintot, aminek sorsáról egy tíztagú cigánycsoport döntött. Elhatározták, hogy tenyészkocát vesznek, mert annak a szaporulata jól jövedelmező. Ahhoz, hogy minden igénylő kérését teljesíthessék, harminc kocára volt szükség. A kapott összeg húsz beállítására volt elegendő. A megvalósíthatóság érdekében ötezer forint önerőt kértek, és így sikerült harminc tenyészállatot venni. Az önkormányzat tizenkét hektár bevetett kukoricaföldet adott, amit hatvankét család között osztottak el. Büszkék a romák, hogy mindenki megművelte földjét, betakarította a termést. A kocák kétharmada még most is megvan, és senki nem vágta le, hogy elfogyassza a sertést. Eladni is csupán egy ember adta el. Az önkormányzattól kapott föld az idén is rendelkezésükre áll, de annak bevetése már a gazdálkodók feladata lesz. így tervezik a cigányok, hogy az idén közvetlen jövedelmet biztosító paradicsomot és burgonyát vetnek a határban. Nem titkolt célja a falu cigány vezetőinek, hogy befogják a csellengőket a munkába, vegyék elő a kapát, dolgozzanak és tartsanak jószágokat. Felügyelettel mindenre képesek Egy másik világ A portáról bizonytalan léptű, félénk, fiatal lány kalauzol bennünket. A fenyőfákkal ékesített parkban pávák és fácánok díszelegnek tolláikkal. A lugasok és a rózsabokrok télen sem tűnnek elhagyatottnak, gondos kezek vigyáznak rájuk. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Értelmi Fo­gyatékosok Szociális Foglal­koztató Intézete egyedi a tér­ségben. Az igazgató, Kopócs Zoltán távolléte miatt Takács Jánosné, Marika mutatta be az intézményt. — Gazdasági vezető va­gyok, s emellett igazgatóhe­lyettes — mondja szerényen. Látszik rajta, hogy nem a sza­vak embere. Kedves mosolya, tekintete bizonyítja, hogy jól döntött, amikor huszonegy évvel ezelőtt hivatást vá­lasztott. — Az értelmi fogyatéko­sok és az elmebetegek között célszerű különbséget tenni — mondja. — Az előbb említetteknek sajátos életük van, s 1976-ban fogalmazódott meg, hogy az ilyen embereket ki kell emelni a szociá­lis jellegű intézményekből, mert más az igényük. Itt foglalkoztatjuk őket. A hie­delemmel ellentétben—képesek a mun­kavégzésre. Munkaviszonyban állnak, bérmunkát végeznek. —Milyen munkára képesek? — Jelenleg a Budapesti Kézműipari Rt.-nek selejtes kábeleket mentenek, il­letve kézilabdákat varrnak. Természete­sen fizetést kapnak, amelyből levonjuk a gondozási költségeket. Az összegyűj­tött pénzükből együtt vásárolunk, min­dig azt, amit előzőleg megálmodtak, el­képzeltek, amire hosszú ideig kuporgat- ták a kis fizetésüket. — Mit csinálnak munka után, a sza­bad időben? — Különböző szakkörök vannak. Sport-, néptánc- és színjátszókor. Az évnek csaknem minden részében verse­nyekre készülünk, futás, magasugrás, távolugrás, asztalitenisz és labdarúgás kategóriában. Júniusban néptánctalálko­zó van, októberben pedig a színjátszók vetélkednek. Meglepetésemet nem tudom leplezni, de Marika alátámasztja mondandóját. — Velük mindent el lehet érni irányí­tással, jó szóval. Az épekhez hasonló teljes életet érnek. Megerősítésként meg- mutatja a gondozottak szobáit. Csak­nem mindenhol színes tévé, magnó áll a polcokon, ezeket a lakók vásárolták a saját pénzükből. Mindenhol rend és tisz­taság uralkodik. A szabad idős tevékeny­ség órái alatt csak egyetlen fiút találunk foteljában ülve. — Csókolom, Marika néni—köszön illedelmesen. Csak később tudom meg, hogy nem lát, csak körvonalakat, mégis mindenkit felismer a lépteiről. Nemrég műtötték a szemét, az átlagosnál is érzé­kenyebb, jobban szeret egyedül lenni, visszavonulni. Mások már a pingpongversenyekre készülnek, meglepő ügyességgel. Kol­légám fényképezőgépét megpillantva azonban rögtön abbahagyják a játékot. De szép, mennyi volt, hol lehet ilyet ven­ni — kérdezik, s többen meg­ígérik, hogy legközelebb egy ilyen gépet vásárolnak meg­takarított pénzükből. — Mindenkivel meg kell találni a hangot ahhoz, hogy jól érezze itt magáz. A ku­darcokat nehezen viselik el — folytatja Marika a beszél­getést, miközben folyton meg kell állnia, puszit kér egy-egy „gyereke”. „Anyu­kámnak” szólítanak minden­kit, aki ápolja, gondozza őket. Talán éppen a hálájuk jeléül. — Naponta többen is be­jönnek az irodámba, pedig már egyre kevesebb időt lehetek velük. — Hogyan töltik az ünnepeket? Ha­zautaznak? — legtöbben itt maradnak. A 210 főből csak harmincnak van családi kap­csolata. Megpróbáljuk meghitté vará­zsolni ezeket a napokat is. Karácsony­kor kis műsorral készülnek, a farsan­got p>edig néhány napja ünnepeltük. A jelmezverseny legjobbja AIDS-es rek­lámfiguraként jelent meg a színen — nagy sikert aratva. — Sok borsot törnek az orrunk alá — fejezi be a beszélgetést Marika —, de évek múlva csak úgy gondolunk vissza rájuk, hogy milyen aranyosak voltak. Ezt a munkát csak szívvel-lélekkel lehet csi­nálni — másként nem is lehet. Kozma Ibolya Pattannak a rügyek Pockok és permetezés Fűszálak bújnak nyugtató-zölden, lándzsafejüket égre tartva, rügyek duzzadnak, s pattan a fényre holnapi virág, bársonylevélke, egyszóval visszavonhatatlanul itt a tavasz, ha ránk is ijeszt néha a hideg. Kertek- telkek benépesülve, metszőollók csattognak, motoros kapák zúgnak, munka van bőven. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson Sallai Pál igazgatóval mi másról is beszélgethet­tünk volna, mint az éppen aktuális ta­vaszi munkákról. Sallai Pál igazgató elsőként a mezei pocok elleni véde­kezés szükségességéről szólt. Elmon­dása szerint megyénk nem tartozik a súlyosan fertőzött területek közé. En­nek ellenére a pocokveszély valós probléma, amellyel feltétlenül számol­ni kell. Tömeges előfordulásuk a mezőgazdaság számára akkor jelent fokozott feszélyt, amikor valamilyen haszonnövény állományába — táplá­lék hiánya miatt — települnek be. A nyálkás, esős, ködös időjárás télen tö­meges pusztulásukat jelentheti. Az idei tél viszont inkább kedvezett ne­kik, éppen ezért, ahol szükséges, a ta­vaszi védekezést (mérgezést) feltétle­nül végre kell hajtani. A mezeipocok- fertőzést úgy állapíthatjuk meg, hogy egy 10x10 méteres területen betapos­suk a lyukakat, s az ezt követő lakott járatok (lyukak) ha elérik, illetve meg­haladják tavasszal az ötöt, az már problémát jelent. A mezőgazdasági nagyüzemek e célból a Thionex és a Thiodán szere­ket használhatják, míg a Redentin 75 készítmény szabadon vásárolható és használható rágcsálóirtó szer, amely a házikerttől az árutermelő területekig, valamint a raktározott termények rág­csáló-mentesítésére egyaránt engedé­lyezett. Emellett azért meg kell emlí­teni, hogy e mérgek mind üzemi, mind házikerti használata óvatosságra int, V________________________1 _____ ré szben környezetvédelmi szempon­tokból, részben pedig azért, mert más állatokat sem kímél meg a pusztulás­tól. A ház körül inkább a mechanikus egérfogók használata ajánlott. A hosszú ősz és az enyhe tél kedve­zett az áttelelő károsítok felszaporodá­sának. A szokatlanul meleg, tavaszi idő erősen sürgőssé teszi a gyümölcsösök­ben a tél végi lemosó permetezés minél hamarabbi elvégzését. Jó szolgálatot tesz a Novenda (sárga méreg) használata kétszázalékos töménységben az almater- mésűeknél. Az esetleg megmaradt per- metszer nyugodtan használható a még nyugalmi állapotban lévő szőlő lemosó permetezésére is. A Novendával ügyel­jünk a perzselő hatás miatt. Almaültet­vényben több kártevő, elsősorban a ka­liforniai pajzstetű, a bimbólikasztó or­mányos elleni védekezés célját szolgál­ja, míg körteültetvényben a körte-levél- bolha magas egyedszáma esetén indo­kolt a kijuttatása. A téli lemosó permetezések végez­hetők még: Agrollal (2-3 százalékos ol­datban), ahol az előző évben erős lisztharmatfertőzés is jelentkezett, ott a Tiosol mészkénlé vagy a Nevikén is ja­vasolható. A csonthéjasok lemosására a Novenda nem használhatói!), helyet­te a már említett Tiosol Nevikén, a jól bevált bordói lé (12 százalékos) és a Neopol (5 százalékos töménységben) javasolt. Az őszibarack metszésekor ke­letkezett nagyobb sebek kezelése elen­gedhetetlenül fontos, ezt különféle sebkezelő készítményekkel (Fixpor, sebkezelő viasz, Faplaszt) lehet elvé­gezni. Ez utóbbi flakonos kiszerelé­sű, hobbikertészeknek előnyös, kör­nyezetbarát szer. Az utóbbi években a talajfertőtle­nítés elmaradása miatt egyre nagyobb területen és mértékben jelentenek gondot a cserebogárpajor és az egyéb károsítok. Különösen a leendő burgo­nyaföldeket szükséges megvizsgálni a cserebogárpajor miatt, s ha kell, talajfertőtlenítést végezni. Erősen fertőzött a terület, ha a próbaszerűén megvizsgált egy négyzetméternyi át­lag 0,5-1 darab károsítót jelent. Vé­dekezés ellenük: Basudin, Basamid granulátum, Counter, Thimet haszná­latával. Az őszi kalászosok alá el kell vé­gezni a kora tavaszi fejtrágyázást, melyhez a 34 százalékos ammónium- nitrát műtrágya használata indokolt, a sápadt vetésnek üde színt és erőt ad. Sallai Pál igazgató elmondta még, hogy sok gazda a telet tanulással töl­tötte, egyéni és szervezett formában szereztek új ismereteket, illetve felele­venítették és bővítették korábbi tudá­sukat. Csak az NTA által szervezett 80 órás, úgynevezett „zöld igazolványos” tanfolyamokon több mint 600-an vet­tek részt. Az idén körülbelül húsz új növényvédőszert hoztak forgalomba, amelyekről két dolog mondható el: megjelenésük a humán és környezet­kímélő irányba mutat, ugyanakkor nem olcsók. Az NTA-n keresztül ha­marosan kézbe vehetik a gazdák azt az új kiadású könyvet, amely az engedé­lyezett növényvédő szereket tartalmaz­za. Befejezésül Sallai Pál igazgató — a lapunkon keresztül — arról biztosít minden hozzájuk fordulót, hogy megfelelő szaktanácsadással segítik munkájában. (lefler) ______________________________/

Next

/
Thumbnails
Contents