Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

ÚJ KELET a hatékonyságról Lapunkban sorozatot indítunk, amelyben kollégánk a napi politika kapcsán támadt reflexióit osztja meg az olvasókkal. A gazdasági szaklapokat folyama­tosan nem olvasók döntő többsége csak áll, és nem hisz a szemének, a fülének. Látja a hivatalosan rövid távú gazdasági stabilizációs intézke­dési csomagnak nevezett kormány- döntéseket vagy azok rövidebb- hosszabb kivonatát a napilapokban, nézi-hallgatja a televíziót, ahol a kor­mánypártiak történelmi döntést em­legetnek, az ellenzékiek pedig a vár­ható katasztrófa miatt tiltakoznak. Mi pedig jól tesszük, ha elkezdünk szá­molgatni, mert legalább gyakorlatunk lesz a családi költségvetés átigazítá- sában. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás minden magyar családban kötelező, és nem mellőzhető tevé­kenység lesz ezentúl, konkrét tippe­ket most még ígérni sem tudok. Csak arra kérek mindenkit, gondolkodjunk együtt: miért következett ez be? Hagyjuk most — egyelőre — a túlköltekező állam problémáit. Az önmagában megér jó néhány elem­zést, koncentráljunk most a gazdál­kodószervekre. Mitől hatékony egy cég? Legyen az a szabolcsi jonatánt termelő egyéni vállalkozó, vagy az egykori Csepel Művek maradéka. MODERN TECHNIKA? A szak­emberek szerint ez a hatékonyság egyik fomtos eleme. Már itt bajaink vannak, mert igazán modem techni­kai berendezésekkel csak azok a cé­gek rendelkeznek, ahol jelentős tőke segítette a kiöregedett, elavult beren­dezések lecserélését. A pénz döntő hányadát a külföldiek hozták a ma­gyar gazdaságba, jórészt az előző kormány által meghozott intézkedé­sek után. Azóta nemcsak a rendkívül szerencsétlenül meghozott HUN­GARHOTELS privatizációs visszalé­pés miatt is csökkent a külföldiek érdeklődése. Másutt nagyobb kedvez­ményeket kapnak a befektetők, job­ban kiszámíthatók a gazdasági követ­kezmények, lényegesen hosszabb ide­ig stabil marad a szabályozórendszer. Azaz a külföldi pontosabban képes kiszámítani, ha x összeget befektet, mikor, mennyi idő múlva mennyi nyereséget ér el? Nem véletlen, hogy a befektetők az utóbbi időkben egyre többször hangsúlyozták: egyelőre ki­várnak. SZERVEZETT TERMELÉS? A hatékonyság második fontos eleme itt-ott már tapasztalható. Elsősorban a külföldi partnereknek bérmunkában dolgozó cégeknél, ahol sokszor még a technológiai sorrendet is megszab­ja a bérmunkáztató. Az egykori ipar- telepítés következményeként felépült üzemekben — főleg ezen a vidéken, Szabolcsban — a gépek sokszor úgy lettek egymás mellé lerakva, ahogy feleslegessé váltak a budapesti „anya­gyárban”. Azaz nem a munkafolya­matok egymás utáni vagy technoló­giai igénye szerinti sorrendben. A magyarázat is egyszerű: olcsó volt a munkaerő, és a szervezés költségeit is sikerült ily módon megtakarítani. PIACORIENTÁLTSÁG? Fogal­maznám magyarul: azt kellene ter­melni, amit megvesznek! A piacku­tatás úgy is elvégezhető, ha a meglévő termékekre keresek vevőt, arra hivat­kozva, hogy valamilyen áron ez a ter­mék is eladható. így évekig erre kon­centráltunk, s egyre lejjebb mentünk az árral, miközben versenytársaink a kereslethez igazodó termékeket kezd­ték előállítani. A magyar termékek meg szépen kiszorultak a világpiac­ról, s már az olcsó és egyre olcsóbb áron sem lehetett eladni. Talán nem felesleges felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a piaci igények­hez igazított termelés az esetek döntő többségében a korábbinál lényegesen modernebb technikát és szervezettebb termelést igényelne. Így eljutottunk az első és második hatékonysági elemhez, és szépen kialakult az ör­dögi kör. Amit épp azért neveznek ördögi körnek, mert abból kikerülni, kitörni szinte lehetetlen. Optimista leszek: nagyon nehéz! Hajdú István hírügynöksé jelentik Amerikai tábornok látogatása Ronald R. Fogleman vezérezredes, az Amerikai Egyesült Államok Légierejének (USAF) vezérkari főnöke Németh Sándor altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke meghívására — delegáció élén — szerdán, háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett — tá­jékoztatta az MTI-t a HM Sajtóirodája. A tervezett program szerint meglátogatják a kecskeméti harcászati repülőezredet és a Magyar Hon­védség Központi Repülőgép-javító Üzemét, majd Keleti György hon­védelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadja a delegáció veze­tőit. Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége — Ébredj magyar, az ősi föld veszélyben! — kezdte beszédét Ekrem Kemál György a Kommunizmus Üldözöttéi Szövetségének március 15-i, Bem téri ünnepségén megjelent mintegy 50 ember előtt. Ekrem Kemál szerint 1995-nek a cselekvés esztendejének kell lenni. Ki kell szabadítani azt a szellemet a palackból, amely kiszabadult 1848-ban és 1956-ban. A KÜSZ vezetője a központi állami ünnepséget csimm-bumm cirkusznak nevezte, és felhívta hallgatósága figyelmét arra, nem vélet­lenül mutat a Bem-szobor a Parlamentre. Ott vannak az igazi bűnösök — jelentette ki Ekrem Kemál, aki úgy fogalmazott: a magyar népnek végre a magyar érzelmű pártok mögé kell állnia. Jugoszláv-magyar tanácskozások Zivadin Jovanovic jugoszláv külügyminiszter-helyettes és Tóth Já­nos magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes kedden a belg­rádi külügyminisztériumban a két ország közötti kétoldalú kapcsola­tokról tanácskozott. A politikusok véleményt cseréltek a volt Jugoszlá­via területén végbemenő békefolyamatról is — jelentette a Tanjug a jugoszláv külügyminisztériumra hivatkozva. Elkötelezetten a szabadságért A nemzeti ünnepen a szabadde­mokraták azokra emlékeztek, akik már az 1970-es, 1980-as években sem feledték megünnepelni a sza­bad március 15-ét. A budapesti Kossuth-klubban összegyűlt vendé­gek — köztük Göncz Árpád köz- társasági elnök és több SZDSZ-es kormánytag — előtt Pető Iván úgy fogalmazott, hogy az állami ünne­pek sorában március 15-e engedi meg a legtöbb önfeledtséget, spon­taneitást. Akik már a ’70-es, ’80-as években is ünnepeltek, azok a sza­badságvágy, s nem politikai ideo­lógiák jegyében tették azt, mint ezt a legfrisebb kutatások is bizonyít­ják. Fodor Gábor művelődési minisz­ter — aki a ’70-es években még csak tizenéves volt — Petőhöz ha­sonlóan szintén a Kenedi János ne­véhez fűződő kutatásokra hivatko­zott, amikor megállapította: már a ’70-es esztendőkben is a másság megjelenítői mentek az utcákra és váltak a március 15-i megemléke­zések kárvallottjaivá. Ma is úgy tartja helyesnek a miniszter, ha kü­lönböző eszmék, megközelítési módok alapján, de a szabadság iránt elkötelezetten ünnepelnek az ország polgárai. Fodor Gábor ada­tok segítségével idézte fel a korai ’70-es évek március 15-éit, amikor például 1973-ban 8-10 000 ember vonult az utcára. A ’70-es évek ele­jén tüntetők közül többeket kizár­tak középiskoláikból, illetve az egyetemekről. Erre emlékezve jelentette ki a miniszter: felháborítónak tartja, ha normális viszonyok között valakit politikai meggyőződése miatt oktatási intézményéből eltávolíta­nak. Kitüntetések a Parlamentben Az Országház Kupolacsarnoká­ban adták át tegnap délután az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat, va­lamint a Magyar Köztársasági Ér­demrend közép- és kiskeresztjeit. Göncz Árpád köztársasági elnök — aki a miniszterelnök javaslata alap­ján a magas kitüntetéseket adomá­nyozta — rövid köszöntőjében hangsúlyozta: „akiket ma kitünte­tünk, azok tudását, tehetségét elven­ni soha senki nem tudta. Ok az élet minden viszontagsága között alko­tó emberek maradtak, kötelességü­ket, amivel a társadalomnak, a nem­zetnek és nem utolsósorban önma­guknak tartoztak, mindig híven tel­jesítették.” Az államfő a magyar nép, a nemzet nevében megköszön­te, amit a kitüntetettek életük mun­kájával alkottak, mert az — mint Göncz Árpád fogalmazott — ,,az országé, az ország népéé”. Ezt követően a rangos elismerés­ben részesült művészek, tudósok, gazdasági szakemberek, közalkal­mazottak, katonák a köztársasági elnöktől átvették a díjakat, majd Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke gra­tulált kézfogással a kitüntetettek­nek. A ceremóniát követően az Or­szágház Vadásztermében rendezett fogadáson koccintottak a kitüntetet­tek az ünnep tiszteletére. Nem volt semmiféle incidens A kolozsvári koszorúzás A tavalyinál népesebb részvétel mellett, többszáz ember — továbbá számos román és külföldi újságíró, tévés, rádiós —jelenlétében került sor szerda délelőtt Kolozsváron március 15. alkalmából Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu román forradalmár emléktábláinak megkoszorúzására az úgynevezett Biasini-háznál. Az épü­let a múlt században szálloda volt, nászútján itt szállt meg Petőfi Sándor, és vendége volt Balcescu román for­radalmár is — erre utalnak az emlék­táblák, amelyek előtt az RMDSZ ügy­vezető elnökségének, megyei szerve­zetének és Magyarország bukaresti nagykövetségének koszorúit helyez­ték el az ünnepségen. Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök magyarul, Kónya Hamar Sándor képviselő ro­mánul szólt az ünnep jelentőségéről az egybegyűlteknek. A megemlékezést semmiféle inci­dens nem zavarta meg, a jelen lévő rendőrök irányították az utcai forgal­mat, amely nem szakadt meg, és laza sorfaluk elválasztotta egymástól az utca egyik oldalán koszorúzókat a túlsó oldalon összegyűlt érdeklődők­től. Mint jelentettük, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester törvényelle­nesnek próbálta minősíteni ezt a meg­mozdulást, ezt azonban sem az RMDSZ, sem Grigore Zanc, a kor­mányt képviselő megyei prefektus nem fogadta el. Az utóbbi közlemény­ben adta hírül, hogy amennyiben a pénteken előzetesen egyeztetett fel­tételek szerint — tehát felvonulás és magyar nemzeti színek alkalma­zása nélkül — kerül sor a megem­lékezésre, biztosítani fogja zavarta­lan lefolyását. A koszorúkon ennek megfelelően fehér szalagot helyez­tek el. Az ünnepségen hivatalosan nem voltak jelen külföldi diplomaták. A bukaresti magyar nagykövetségen ar­ról tájékoztatták az MTI tudósítóját, hogy ennek magyar részről technikai okai voltak, az alapszerződésről foly­tatott keddi tárgyalások ugyanis szer­dán hajnalig elhúzódtak és ez akadá­lyozta meg azt, hogy a meghívott magyar diplomata időben elutazhas­son Kolozsvárra. Funar polgármester szerdán még egy felhívást adott ki, és ebben felszólította a magyar, az amerikai és a svéd nagykövetségeket, hogy ne képviseltessék magukat az általa „törvénytelennek” minősített megemlékezésen. A diplomáciai for­rásból tájékoztatták az MTI-t, hogy ennek a csak szerdán kiadott közle­ménynek semmi köze nem volt ah­hoz, hogy Kolozsváron nem képvisel­tethette magát a nagykövetség. Rudas Ernő nagykövet és a nagykövetség diplomatái több erdélyi városban részt vesznek, koszorúznak a megemléke­zéseken. Múzeumkerti ünnepség Az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc 147. évfordulóján több ez­ren vettek részt a Múzeumkertben rendezett központi ünnepségen. A megemlékezésen ott volt Hon Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök, a kormány és az Országgyűlés több tagja, valamint a diplomáciai testü­letek képviselői, megjelent Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész és Demsz­ky Gábor főpolgármester. A rövid ünnepi műsor után Göncz Árpád lépett a Nemzeti Múzeum lép­csőjére. Á köztársasági elnököt a kö­zönség hátsó soraiból hallatszó fütty­szó fogadta, majd az egyre erősödő taps elnyomta ezeket a hangokat. Az államfő e néhány másodpercnyi köz­játék után kezdte meg emlékező be­szédét. Árpádsáwal Mintegy százan — döntő többsé­gükben kopaszra nyírt fiatalok — vettek részt szerdán a Magyar Nép­jóléti Szövetség budapesti, március 15-i megemlékezésén. Az érdeklődők a Vértanúk terén gyülekeztek, majd Szabó Albertnek, az MNSZ vezetőjé­nek felszólítására „kőkemény arccal”, Árpád-sávos és piros-fehér-zöld zász­lók, valamint NATO-merrtes Magya­rországot, illetve nemzeti hadsereget és rendőrséget követelő transzparen­sek alatt a Batthyányi-örökmécseshez vonultak. Itt Szabó Albert beszédében párhu­zamot, yont 1848, 1956 és a jelenlegi helyzet között, mondván, a hatalom most is idegen érdekeket szolgál. A jelenlévők azt is megtudhatták, hogy „újkori bevándorlók” kamatgyarma­tot csináltak Magyarországból. lövöldözés Budapesten A rendőrség kihallgatta an­nak a XI. kerületi lakásnak a lakóit, amelyben szerda reggel lövöldözés történt. A nyomozás egyelőre nem derítette ki, ki lőtt kire, és milyen sérülést szenve­dett az egyik eltűnt személy. A három ukrán hölgy elmondása szerint a konfliktusnak hat fér­fi volt a résztvevője. A lakásban a rendőrök vérnyomokat talál­tak — közölte az MTI-vel a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A hölgyek eredetileg azt mondták, hogy nem ismerték a férfiakat, akik reggel a Pajkos utca 34. alatti lakásba érkeztek. Később módosítottak a vallo­másukon, és közölték: három magyar férfivel éltek a lakás­ban. Közülük ketten otthon tar­tózkodtak, amikor reggel kilenc órakor megérkezett harmadik társuk, három nagydarab és iz­mos ismeretlen férfi társaságá­ban. A férfiak ezután összeve­rekedtek, és eldördültek a lövé­sek. A rendőrséget a szomszédok értesítették. A lakásban lakó hölgyek azt vallották, hogy nem tudják, mi történt, és ki sérült meg. A hat férfi mindenesetre együtt távozott. A tanuk szerint egy fekete Chevrolet Camaro gépkocsit használtak. Van olyan feltételezés, hogy az ügy hátterében behajtásra váró tar­tozás lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents