Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

10 1995. február 9., csütörtök SPORT IH UJ KELET Az Új Kelet dijai a legjobbaknak Megérkeztek! Az Országos Testnevelési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igaz­gatóságára megérkeztek az Év sporto­lója cím díjkiosztójára a díszes plaket­tek, kupák. A szakmai szavazáson első helyen végzett sportolók részére a sportigazgatóság ad át díszes plaket­teket, míg a közönség által legjobbnak vélt versenyzők, csapatok számára ki­adónk képviselői nyújtanak át kupá­kat. Természetesen a szakszövetségek sem felejtkeztek el a szakág legjobb­jairól, ők is elismerésben részesülnek. Az ünnepségre jövő héten szerdán Kisvárdán kerül sor. Férfi kézilabda Magyar Kupa Nyíregyházánál az előny Orosházi MTK—Nyíregyházi KC 27-31 (12-14) Orosháza, 1000 néző. V.: Kliment, Kiss. NYKC: Lencsés, Szergyuk 11, Medve 6, Tóvizi 4, Uzejrovics 4, Jankovics 1, Kun 4/1. Csere: Boczák (kapus), Déváid, Helinger 1. Edző: Szőke István, Bartha Dénes. Kiállítások: 4 illetve 12 perc. Hétméteresek: 8/6 illetve 1/1. Igazi kupahangulat volt Orosházán ezen az estén, hiszen a sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötték a szurkolók. Nagyon kíváncsiak voltak a Fotexet verő Nyíregyházára és természetesen kedvenceikre is. Kicsit álmosan kezdett a Nyíregy­háza, amit a lelkes hazaiak kihasznál­tak, és a kilencedik percben a közön­ség ünneplése közepette 3-1-re ők ve­zettek. Aztán felébredtek Szergyukék, és a 14. percben átvették a vezetést, amit a mérkőzés folyamán végig meg is tartottak. Közben rengeteget hibá­zott a nyírségi gárda, úgy a támadás­ban, mint a védekezésben, de még így sem tudták a lelkes hazaiak megfordí­tani az eredményt. A második félidőben a szabolcsi gárda csak annyit adott ki magából, ami a 3-4 gólos előny megtartásához elegendő volt. Ezzel a győzelemmel már a legjobb négy csapat között érez­heti magát az NYKC, hiszen a február 22-ei visszavágón is mindenképpen Medvéék az esélyesebbek. Fullajtár Férfi röplabda Magyar Kupa Dunaújvárosi Quittnerr—Nyíregyházi VSC 1-3 (-13,13, -13, -9) Dunaújvárosi Dózsa György Általános Iskola, 100 néző V.: Simái, Horváth Dunaújváros: Vass, Gazsi, Fábián, Hodop, Berta, Meskál. Csere. Szalai, Sallay, Tóth, Hajdú, Markovics, Takács. Edző: Ruffing Péter. Fodor Gábor. NYVSC: Makai, Szilágyi, Horváth L., Pampuch, Zajácz, Zádor. Csere: Horváth G., Vitéz, Izsai, Varga. Edző: Járosi János Rosszul kezdődött a mieink számá­ra a mérkőzés, hisz Zajácz András rög­tön az első szett elején megsérült: egy rossz lépésnél enyhe bokaficamodást szenvedett. A sérülése nem túl komoly, de Járosi János vezetőedző a továb­biakban a játékos pihentetése mellett döntött. A dunaújvárosi csapat nagyon lelekesen és meglepően jól játszott, amit az NB I-es tabellán elfoglalt he­lye alapján nem vártak a nyíregyházi­ak. A vendéggárda ráadásul csak kö­zepes teljesítményt tudott nyújtani ezen a találkozón. A mérkőzésen a sza­bolcsi csapatra jellemző volt a gyenge nyitásfogadás, ami végül is egy szett elvesztését eredményezte. A mérkőzés színhelye egy általános iskola torna­terme volt, ami kis mérete miatt szo­katlan játékra kényszerítette az NYVSC-t, hisz a magas labdák helyett gyorsabb ritmusú röplabdát követelt volna a mieinktől, amit nem igazán tudtak megvalósítani. A dunaújváro­siak az elvesztett mérkőzés után a játékvezetőknek bejelentették abbéli szándékukat, miszerint az egy hét múlva esedékes visszavágó mérkő­zésre nem utaznak Nyíregyházára. In­doklásul elmondták, hogy a dunán­túli városnak ez a csapata teljesen amatőr, a játékosok a teljes munkaidő letöltése után edzenek, illetve vállal­ják a mérkőzéseket, így a jövő szerdá­ra tervezett második mérkőzésre mun­kahelyi problémák miatt nem tudnák elutazni. Ezzel a 3-1-es győzelmével a nyíregyházi csapat így visszavágó mérkőzés nélkül bejutott a Magyar Kupa legjobb tizenhat csapata közé. Férfi junior extra liga: NYVSC—Csepel-Kordax 1-3 (10, -12, -3, -9) NYVSC: Vitéz, Veskó, Pampuch, Grexa, Horváth, Varga. Csere: Had­házi, Kiss, Fekete. A mérkőzés első szettjében 10-8-as állásnál a vendégegyüttes edzőjét, Huszár Ernőt a játékvezetők durva sportszerűtlenség miatt végleg kiküld­ték a Bujtosi Szabadidő Csarnok küzdőteréről. B.J. Búvárúszás Expedíció a A honi búvárokat hosszú évek óta élénken foglalkoztatja a magyar hajó­építés mindmáig legnagyobb alkotá­saként jegyzett hadihajó, a Szent Ist­ván története. A Ganz-Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. fiumei telepén 1914, január 18-án bocsátották vízre a 151 méter hosszú, 20 ezer tonnás „monst­rumot”, amely az Osztrák—Magyar Monarchia hajóflottájának tagjaként szolgált. A Szent Istvánt 1918. június 10-én végzetes torpedótalálatok érték. A roncs jelenleg horvát felségterüle­ten sértetlenül pihen hullámsírjában Premuda szigetétől 10 tengeri mérföld­re, 68 méter mélyen a tengerszint alatt. A magyar búvárok számos sikerte­len kísérlet és próbálkozás után tavaly októberben valóra váltották álmaikat, megtalálták a tenger fenekén pihenő hajót. Ezek után úgy döntöttek, hogy nem elégednek meg ennyivel. A Szent István hadihajó immáron meghatáro­zott pozíciójának ismeretében expedí­ciót szerveznek annak külső-belső fel­mérésére, a több magyar vonatkozású műtárgy feltárására és felhozatalára. Az előkészületekről szerdán sajtótájé­koztató keretében is beszámoltak. Amint az elhangzott, a Szent István mélységben csatahajó feltárására induló magyar búvárrégészeti expedíciót a Magyar Búvár Szövetség támogatásával a Deb­receni Búvárklub szervezi. Czakó László, debreceni klubelnök, az expedíció vezetője elmondta, hogy terveik szerint április második felében kezdik el a feltáró kutatást, amely kö­rülbelül egy hónapig tart. A végleges időpont annak függvénye, hogy a hor­vát féllel folytatandó egyeztető tárgya­lások és a víz alatti kutatáshoz szüksé­ges engedélyek beszerzése sikerüljön. Csepregi Oszkár, a Magyar Búvár Szövetség elnöke hangsúlyozta, kivé­teles sportteljesítményként is értékel­hető a vállalkozás, hiszen a 68 méte­res mélységbe alámerülni a szakava­tott expedíciótagok számára sem ve­szélytelen vállalkozás. A Szent István hadihajó víz alatti ku­tatása Czakó László szerint ideális esetben 3 millió forintos ráfordítással valósítható meg. A vállalkozás sikere érdekében várják az adományozók se­gítségét. Az expedíció támogatására szánt összeget a Debreceni Búvárklub (HBM OTP Igazgatóság 349-98007) egyszámlájára, ezen belül az 5296-2 alszámlára lehet eljuttatni. Lépésről lépésre Az elmúlt hét végén rendezték meg a megyei sakk csapatbajnok­ság negyedik játéknapjának keretén belül a 12-14. fordulót. A 14. forduló után a bajnokság állása: 1. Nyíregyházi Vízügy SE/II 45 p. 2. Alkaloida SE/II 44 pont 3. Nyíregyházi VMK/V 43,5 pont 4. Nagykállói Sz. SE 37 pont 5. Vajai Rákóczi SE 36 pont 6. Alkaloida SE/III 35,5 pont A csapatküzdelmek mellett a baj­nokság folyamán eddig igen kima­gasló eredményeket értek el egyé­niben a következő versenyzők: Hogyinszki József (Nyíregyházi VMK/V) és Mezei László (Alkalo­ida SE/II) igen magas, 90-90 szá­zalékos teljesítménnyel állnak az élen. Őket követi 86 százalékos tel­jesítménnyel Mizik Zs. és Kuripla J. (Alkaloida), Illés M. (Vaja), dr. Szilágyi I. és Forró S. (Nagykálló). Huszti B. és dr. Bodnár A. (NYVMK) 85 százalékos teljesít­ményével egyéniben a harmadik helyet foglalja el. Kézilabda NB II Fehérgyarmat felfelé kacsint Második éve szerepel az NB II- ben Fehérgyarmat férfi kézilabda­csapata, s az őszi idényt az ötödik helyen zárták a fiúk. Az elmúlt évi szereplésről, a tavaszi idényre való felkészülésről, a tervekről Czibere Istvánnal, a Fehérgyarmati VSE fér­fi kézilabdacsapatának technikai vezetőjével beszélgettünk. — Elégedett-e a csapat őszi sze­replésével, illetve az ötödik hellyel? — Az első évben, amikor felke­rültünk az NB II-be, a hatodik he­lyen végeztünk. A célkitűzés a mos­tani idényben az volt, hogy megra­gadjunk a középmezőnyben. Ezt a célt sikerült elérnünk, s mivel „evés közben jön meg az étvágy”, most már ezt a tervet szeretnénk túltelje­síteni... — Mi újság a csapat körül, lesz-e Fehérgyarmaton új játékos ta­vasszal? — A csapattagok nagyobbrészt azok maradtak, akikkel felkerültünk az NB II-be. A napokban rende­ződött Andó Karcsi átigazolása Hodászról, a tavaszi idényben vele szeretnénk erősíteni. Ő átlövő-irá­nyító poszton fog játszani a csapat­ban. Másik játékosunk, aki a nyír­egyházi tanárképző főiskolán tanul, és ott is játszott. Széles Zoltán. Ő a mi játékosunk, s most szeretnénk visszaigazolni, így valószínűleg ta­vasszal már nálunk kezd. Még annyi a változás, hogy Alexa Tamás, aki fiatal, tehetséges balkezes átlövő, most Szolnokon van kölcsönjáté- kosként. A kölcsönszerződés szerint ő tavaszra visszajön, de ha Szolnok továbbra is igényt tartana rá, akkor még erről tárgyalnunk kell. Minden­esetre mi szeretnénk, ha újból Gyar­maton játszana és erősítené csapa­tunkat. — Kik segítik a Fehérgyarmati VSE munkáját? — Az önkormányzat részéről sze­rencsés helyzetben vagyunk, mert a tavalyi választáson a korábbi polgár- mesterünk nyert, s ő támogatja a sportot, a kézilabdát. Természetesen az önkormányzaton kívül mások is segítik a csapatot. Van egy vállal­kozói réteg, akik rendszeresen támo­gatnak bennünket, így különösebb anyagi gondjaink nincsenek. Nagy segítséget jelent az is, hogy a hazai meccseinkre sokan járnak, talán ná­lunk van a legtöbb szurkoló a kézimeccseken, az NB Il-es me­zőnyben. Ez talán annak is köszön­hető, hogy a Fehérgyarmaton mű­ködő Városi Televízió is nagyban segíti munkánkat, hiszen meccse­inkről, eredményeinkről rendszere­sen tudósítja a sportszerető nézőket. — Kezdődik az alapozás idő­szaka... Hogyan készülnek a tavaszi idényre, és mik a csapat tervei a bajnokság befejezésére? — Az alapozást már elkezdtük ja­nuár végén, közös edzésekkel. Ezen­kívül részt veszünk az Új Kelet ál­tal meghirdetett kézilabda-tornán, amely most folyik, és öt héten át tart. Ez arra is jó, hogy a csapat összerá­zódjon a tavaszi bajnokságra, s köz­ben természetesen edzőmérkőzé­seket is játszunk. Március elején sze­retnénk megrendezni —elhunyt já­tékostársunkra emlékezve — a Tö­rök Zsigmond Emléktomát, melyre terveink szerint a megyei csapato­kon kívül más megyebeli, esetleg egy szlovák együttes is meghívást kapna. A bajnokság végeredménye? Nos, az őszi záráskor szóba került, hogy megpályáznánk a bajnokság megnyerését, hiszen nagyon jó a közösség és fiatal a társaság. Ez volt az én véleményen, amelyet osztott az elnökség is. A fiúk egy kicsit meglepődtek ezen, de ismerve az NB Il-es mezőnyt, szerintem nem lehetetlen számunkra az első hely megszerzése. Ehhez viszont — ahogy mondani szokták — „min­dennek össze kell jönnie”. Először is be kell hoznunk a hárompontos hátrányunkat, ezért a hazai meccse­ket mindenképp meg kell nyernünk. Idegenből is pontot, pontokat kell rabolnunk, s fontosak a rivális csa­patok teljesítményei is. Itt, Fehérgyarmaton adottak a lehetőségek a magasabb osztály­ban való szerepléshez, úgy az ön- kormányzat részéről, mint a sport- csarnok vagy a szponzorok olda­láról. Szakmailag megoldott az edzőkérdésünk is, hiszen Peter- mann István évek óta nagy szak­értelemmel irányítja a csapatot, s válogatott játékosok is kerültek ki a kezei közül. Ezenfelül sok jó képességű, saját nevelésű játéko­sunk van, így minden bizonnyal meg tudnánk állni helyünket a ma­gasabb osztályban is. Szamosi István Sportbarangolás megyénkben Piricse A községben a futballcsapat az egyedüli szakosztály, amely műkö­dik. A gárda a körzeti II. osztályban tanyázik. Az ősszel nem valami fé­nyesen szerepeltek, az együttes a mezőny vége felé található, s ezzel némi kívánnivalót hagytak szerep­lésük után. A legénység a tavalyi esztendőben kétszázezer forintból gazdálkodha­tott. Ebből az összegből kellett fe­dezni a játékvezetők költségeit és a játékosok biztosítási díjait. Ezenkí­vül felszerelések vásárlására is jelentős mértékben fordítottak pénzt. Az önkormányzaton kívül néhány tehetősebb vállalkozó patro­nálja az egyesületet, felszerelések, mezek, futballcipők vásárlásával. Az általános iskola az autóbuszát több alkalommal rendelkezésére bo­csátotta a csapatnak az idegenbeli meccsekre történő utazáshoz. Ami­kor a jármű foglalt volt, akkor a fut­ballisták saját gépkocsijaikkal vol­tak kénytelenek „vendégségbe” menni. Az általános iskolában a sportol­ni vágyó gyerekek számára aszfal­tozott kézilabdapálya van. Egy te­niszpályát is szeretnének létrehoz­ni, de ehhez egyelőre hiányoznak az anyagiak, csakúgy, mint a községi labdarúgópálya felújításához, ame­lyet füvesíteni kellene, s a játéktér köré védőkorlátot, míg a kapuk mögé labdafogó hálót akarnak épí­teni. Nyírpilis Bélteki Gyula polgármester: — Nyírpilisen jelenleg nincs sport­egyesület. Régebben asztalitenisz szakosztály funkcionált, de ez már a múlt. A legnagyobb gondot az anyagiak hiánya jelenti. Most elsőd­leges célunk az épülő tornaterem befejezése, mely 30 millió forintba kerül, ebből 18 millió saját erő, a többi támogatás. Amennyiben fel­épül, akkor egy sportpályát szeret­nénk létrehozni. Ez a beruházás kö­rülbelül ötszázezer forintba fog ke­rülni. Ha lesz focipálya, úgy egy csa­patot is alakítunk majd. Az általá­nos iskola kézilabda- és labdarúgó­együttesei számtalan körzeti verse­nyen vettek részt, váltakozó siker­rel. Mivel még nem rendelkezünk tornateremmel, így a téli testneve­lési órák ideiglenes helyen, a pilisi kultúrházban vannak. Tóth Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents