Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Göncz Árpád olaszországi látogatása Massimo D'Alemát, az olasz Baloldal Demokratikus Pártja (PDS), majd Pierre Ferninando Casimit, a Kereszténydemokrata Centrum (CCD) vezetőjét fogadta kedden délelőtt római szálláshelyén Göncz Árpád köztársasági elnök. Olaszor­szágot jelenleg — átmeneti időre — szakértői kormány irányítja, s bár a pontos dátum még nem ismeretes, hamarosan parlamenti választásokat tartanak az or­szágban. A PDS a most formálódó balközép koalíció legfontosabb ereje lehet, míg a CCD szerves része a Silvio Berlusconi volt kormányfő által már létreho­zott jobboldali választási szövetségnek. Brüsszelben várják Horn Gyulát Igen gazdag program várja Horn Gyula miniszterelnököt szerdán kezdődő háromnapos brüsszeli látogatása során. A magyar kormányfő belga és luxembourgi kollégái, Jean-Luc Dehaene és Jean-Claude Juncker meghívásá­nak tesz eleget, de az alkalmat kihasználva találkozik majd valamennyi európai integrációs és biztonságpolitikai szervezet és intézmény vezető képviselőivel is. A miniszterelnök első munkanapja a magyar-belga kapcsolatok továbbépítése jegyében zajlik. így rögtön brüsszeli érkezése után kihallgatáson fogadja őt II. Albert király, majd pedig Jean-Luc Dehaene kormányfővel találkozik. Pályázati felhívás A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet a határon túli magyar könyvek kiadásának támogatására — tájékoztatta az MKM Sajtóirodája kedden az MTI-t. A pályázattal elsősorban a határainkon túli szerzők műveit kívánják támogatni. Pályázhat minden olyan határon túli témával foglalkozó kiadó, egyházi szervezet, kulturális műhely, alapítvány, társadalmi szervezet vagy magánszemély (kiadói ajánlattal) aki/amely ilyen műveket kíván megje­lentetni. A pályázat teljes szövege és az űrlap az MKM ügyfélszolgálati irodá­ján szerezhető be. A beküldési határidő: 1995. március 31-e. Sajtóbeszélgetés a médiatörvényről „A közszolgálati tévécsatorna koncesszióba adása csak a médiatörvény par­lamenti elfogadása után képzelhető el. Ahhoz azonban, hogy ki kapjon frekven­ciát, a kormánynak nem lehet semmi köze. A törvény elfogadása után megala­kuló Rádió és Televízió Tanács kaphat felhatalmazást a döntésre”. Molnár Pé­ter, az SZDSZ médiaszakértője reagált így a miniszterelnök javaslatára, misze­rint a Magyar Televízió csatornáit koncesszióba kellene adni. A kedden megtar­tott sajtóbeszélgetésen a Mérleg utcai székházban a sajtó képviselői előtt Mol­nár kijelentette: az elkészült változatnak esélye van az öt- vagy akár hatpárti támogatásra, s tavasszal el is fogadhatja a parlament. Gyógyvizeink veszélyben A termál- és gyógyvizek idegenforgalmi helyzetével, fejlesztésének jövőbeni feladataival foglalkozott az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága Idegen- forgalmi és Turisztikai Albizottsága keddi ülésén. Szaló Péter, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára előterjesztésében elmondta, hogy súlyos problémákkal küszködik a hazai gyógyidegenforgalom. A termálvíz-kiemelés 1950 óta több mint ötszörösére emelkedett, viszont az utóbbi időben jelentősen csökkent a víz hőmérséklete, a kutak nyomása, a víz­készletek pótlása pedig elmarad a felhasználásétól. Ezért a helyettes államtitkár — világviszonylatban is páratlan értékű — természeti kincseinkkel való takaré­koskodásra intett, s egy gyakorlati fejlesztési program kidolgozását sürgette. Lezárult a vizsgálat A hajtómű levegőbeömlő nyílásának eljegesedése miatt létrejött teljesítmény­csökkenés okozta az 1994. november 22-én bekövetkezett MD-500 típusú rendőrségi helikopter katasztrófáját. Erről kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A szakmai bizottság vizsgálata szerint, ennek következtében a leszálláskor a túlhűlt vfzcseppek ráfagytak a hajtómű levegőszűrőjére és a beömlőnyílásra. Ez csökkentette a hajtóművön átáramló levegő mennyiségét, amelyből következett a teljesítménycsökkenés és a veszélyes mértékű süllyedés. A kialakult vész­helyzetet a személyzet fékezéssel próbálta elhárítani, de a rendelkezésükre álló 10-15 másodperc és a — vizsgálat szerinti — 80-140 méter közötti alacsony magasság már nem tette ezt lehetővé. 800 éves eszkimó kislány-múmia Mintegy 800 éves az az eszkimó kislány-múmia, amelyet tavaly augusztus­ban találtak Alaszkában — közölték hétfőn tudósok. A Reuter jelentése szerint a radioaktív szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a kislány körülbelül 1200- ban halhatott meg. A boncolás kiderítette, hogy a 4 és 8 év közötti leányka éhen halt, és egy ritka veleszületett betegségben szenvedett, amely tüdőtágulást és májkárosodást okozott. Erről a boncolást végző szakértő tájékoztatta a többsé­gében eszkimók lakta észak-alaszkai Slope Borough helyi hatóságait. Óriásdelfinek az Antarktiszon? Ősrégi delfintemetőre bukkant egy ausztrál kutató az Antarktiszon. A fosszilis csontvázak közt egy nyolc és fél méter hosszú állat — a valaha is észlelt legna­gyobb delfin — maradványait is megtalálták. Az ausztrál Davis-állomás köze­lében talált delfintemetőben még további húsz állat megkövesedett csontjait hoz­ták felszínre — valamennyinek az életkora 3,5 millió évre tehető. A felfedező, Pat Quilty, az ausztrál Antarktisz Hivatal kutatója szerint még több száz tengeri emlős tetemét rejtheti a környék — idézi a dpa a Sydney Morning Herald című lap jelentését. Országgyűlési tudósítás Megkezdődött a vita a nyugdíjemelésről A már szokásos napirend előtti felszó­lalás után az Országgyűlés megkezdte és lezárta a nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások márciusi emeléséről szóló országgyűlési határoza­ti javaslat általános vitáját. Kovács Pál népjóléti miniszter expozéjában emlékez­tetett arra, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíjakat évente kétszer — márciusban és szeptemberben — a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelően kell emelni. Idén a bérki­áramlás várhatóan 13,5 százalékkal fog növekedni, ezért a népjóléti kormányzat azt javasolja, hogy a törvényhozás márci­usban 10, szeptemberben pedig további 3,5 százalékkal emelje meg anyugdíjakat. Ez az emelés 58-59 milliárd forint kiadást jelent a társadalombiztosításnak. Kovács Pál rámutatott arra is, hogy a nyugdíjeme­lés minimális mértéke 800 forint lesz. A kormány és a tb-önkormányzat véleménye a felső határ kérdésében azonban eltérő, ugyanis a kabinet 3500 forintban maxi­málná a nyugdíjemelést, míg a társadalom- biztosítás nem kíván felső határt szabni a növekedésnek. A kormányzat döntött a nyugdíjszerű ellátások 10 százalékos emeléséről is, így a parlamentnek ebben a kérdésben nem kell határoznia. Béki Gab­riella (SZDSZ) felszólalásában leszögez­te, hogy jó volna sokkal nagyobb mérték­ben emelni a nyugdíjakat, de ennek jelen­leg nincs realitása. Czoma Kálmán (FKgP) azt javasolta, hogy azt az összeget, ame­lyet a kabinet megspórol a nyugdíjemelés mértékének maximálásával, fordítsa a minimális nyugdíjemelés növelésére: a legkisebb emelés 800 forint helyett 1200 forint legyen. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) rámutatott: pártja igent mond a kormány előterjesztésére, annak ellenére is, hogy keveslik a 10 százalékos emelést. A kereszténydemokraták úgy vélekednek, hogy a nyugdíjasok gondjait az oldhatná meg, ha átalakítanák a nyugdíjrendszert és kiküszöbölnék annak igazságtalanságait. Trombitás Zoltán (Fidesz) arra emlékez­tetette a kormánykoalíció pártjait, hogy két évvel ezelőtt más elveket vallottak a nyug­díjemelés vitájában, mint most. A képvise­lő végül azt javasolta, hogy a kormányzat az adó- és áremelésekből befolyó össze­get fordítsa a nyugdíjak nagyobb mértékű emelésére. Torgyán József (FKGP) han­goztatta, hogy az az ország, amely nem gondoskodik nyugdíjasairól, nem nevez­hető jogállamnak, így nálunk is meg kell kezdődnie a jelenlegi nyugellátási konst­rukció átalakításának. Kis Gyula József (MDF) pártja nevében bejelentette, hogy az MDF módosító indítványt fog beter­jeszteni, amely a minimális emelést 1000 forintban határozza meg. * Kovács Pál válaszában egyetértett azok­kal a felvetésekkel, hogy a társadalom- bizosítási rendszert meg kell változtatni; olyan szisztémát kell kialakítani, amely az Országgyűlés helyett a tb-re bízza a nyug­díjak évenkénti emelését. A miniszter em­lékeztetett arra is, hogy az adóemelésekből befolyó pénz nem kerül a tb kasszájába, és az áremelésekből származó többletbe­vételeket is a kompenzációra fordítja a ka­binet. Ezt követően az Országgyűlés meg­kezdte a szociális igazgatásról és a szoci­ális ellátásról szóló törvény módosításá­nak általános vitáját. Fidesz-vélemény a gazdaságpolitikáról Egy korszak véget ért a Horn Gyula vezette MSZP—SZDSZ-kormány működésében. Békési László — a par­lamenti ciklus szempontjából nagyjá­ból Rabár Ferenccel egy időben — a hatalomváltást követően alig fél évvel benyújtotta lemondását. Ezt Horn Gyula különösebb hezitálás nélkül el­fogadta. Mind a lemondás, mind an­nak elfogadása sokat elárul. A dolog történeti előzményéhez hozzátartozik az a tény, amiről Békési László is beszélt egy interjúban. Ne­vezetesen az, hogy az úgy­nevezett Békési-programot ő egy személyben készítet­te, azokhoz az MSZP részéről csupán kritikai ész­revételeket kapott. S bár más gazdaságpolitikai koncepció az MSZP-ben nem látszott (hacsak nem tekintjük annak a Horn Gyula nevével fémjelzett Népszabadságbeli fizetett hirdetést, amely sokkal inkább egy kí­vánsággyűjtemény volt, semmint egy valós program), s ma sem létezik. A lemondás (annak benyújtása, illetve ki­kényszerítése) nyilvánvalóán annak is a bizonyítéka, hogy Horn Gyula nem nagyon tűr maga mellett semmilyen vezető személyiséget, konkurenst. Először korábbi. MSZMP-n belüli hi­vatali főnökét, Szűrös Mátyást izolál­ta, most pedig, Békési Lászlót hozta kész helyzetbe. Horn politikai nyilatkozataival, amelyek Békési ördögszerepét és az ő angyali mivoltát voltak hivatottak nyo­matékosítani (lásd különböző népsze­rű kijelentéseit a privatizációs ügyek­ről, a 13. havi bérekről, stb.), végül sikerrel jártak. Az utolsó csepp a po­hárban a privatizációnak Békésitől való „elvétele” lehetett, de ezenkívül minden bizonnyal számos személyes és koncepcionális konfliktus is szere­pelt az indítékok mögött. Kétségtele­nül az is befolyásolta az eseményeket, hogy a Békési mögött lévő emberek, vagy a Horn Gyula kegyeit kereső üz­leti körök részesülnek-e a privatizáció húsos fazekából. A konfliktus, amely kettőjük között kirobbant, nem kis mértékben a két koalíciós pártnak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a konfliktusa. Ugyanis mint Békési Lászlónak számos nyilat­kozatából kitűnt, ő az SZDSZ-t teljes egészében maga mögött tudta, míg ezt saját pártjáról, az MSZP-ről már nem mondhatta el olyan bizonyosan. Békési személye az SZDSZ szempontjából garancia volt arra, hogy nem érvénye­sül az MSZP osztogatásos, adakozó stílusa és gyakorlata. Valószínűsíthető — bár jelenleg még nem tudjuk, hogy ki lesz az új pénzügyminiszter, esetleg csak azt, hogy ki nem —, hogy a ko­rábbi irányvonal módosulni fog. Azon­ban ne feledjük, hogy szakértői kormá­nyunk van, ahol is Hóm Gyulának sze­mély szerint egy olyan tudományos cí­me is van, hogy a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa. Bár igaz, hogy ezt a régi rendszerben és a jugoszláv modellből szerezte. (Érdekes lenne újra elővenni ezt a tudományos (?) munkát.) A következmények messzire vezet­nek. Egyrészt Horn Gyula elvesztette az egyetlen olyan miniszterét, aki raj­ta kívül miniszterként tagja volt az egykori Németh-kormány­nak, másrészről alapvető hiányosságok bukkantak elő a kormány működésé­ben. Még a partner szak- szervezetek (például az MSZOSZ, élén a politikai ambíciói mára már egyre kevésbé titkoló Nagy Sándorral — bár ez utóbbi tudja, hogy amíg az -SZDSZ a koalíciós partner, addig belőle miniszter sose lesz, hát mégis más...) is azt hangoztatják, hogy a kormánynak nincs gazdaságpolitikai programja. Azt hiszem, az elmúlt fél év nem vonul be dicsőséges időszak­ként a magyar történelembe. Addig- addig ijesztgették a nemzetközi gaz­dasági közvéleményt a magyar gazda­ság válságos és veszélyes helyzetével, amíg azt az lassan el is hiszi. Márpe­dig akkor nagyon negatív forgatóköny­vek is lehetségesek. Bízzunk a szak­értelem kormányában? Mádi László Tudnivalók adóbevallás előtt Ahogy közeledik az adóbevallás benyúj­tásának határideje, egyre többször veszik elő az adócsomagban található útmutatót mindazok, akik önmaguk készítik el ez évi adólrevallásukat. Sokan azonban a többszö­ri, figyelmes elolvasás után vagy több éves adóbevallási tapasztalattal a hátuk mögött is követnek el elemi hibákat. írásunkkal mindazon lehetséges hibákra szeretnénk rámutatni, amelyeket leggyakrabban szok­tak elkövetni az adózók... Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az adóbevallást saját kezűleg aláírva kell elküldeni a helyileg illetékes adóhatósághoz. Ha valaki elmulasztotta aláírni a bevallását, az adóhivatal levélben bekéreti az illetőt, hogy kézjegyével hitelesítse a papírokat.Bár a hétköznapi életben és a hivatalos okirato­kon ma már törvényellenes a személyi szám feltüntetése, az azonosító jelet továbbra is használni kell az adózásnál ebben az évben. Sokszor előfordul, hogy a bevallás elké­szítésekor rajtunk kívülálló okok miatt nem rendelkezünk valamennyi szükséges igazo­lópapírral. Emiatt hibásan töltjük ki a bér vallást. Ilyen esetben nem újabb adóbeval­lást kell benyújtani, hanem önrevíziós nyomtatványon lehet korrigálni a hibákat. Rengeteg problémát és bosszűságpt okozhat mind az adóhivatalnak, mind pe­dig az adóbevallónak a nyomtatvány 95-ös és 98-as számok összekeverése. A 95-ös sorba a kifizető vagy kifizetők által levont adóelőleget kell beírni (ez az összeg szere­pel a munkáltatók által kiadott adóigazolá­son), a 98-as sorban pedig az adózó által befizetett adó összegét kell feltüntetni. A névre szólóan kiküldött adócsomagban azonosító számmal ellátott csekk van, amin az adóhátralékot kell befizetni. Ismét­lem, azonosító számmal van ellátva. Éppen ezért a csekken csak az fizetheti be az adó­tartozást, akinek a nevére ki van állítva. Családtagok sem tehetik meg azt, hogy a férj lehúzza feleségének nevéből az asz- szonyképző „né” szócskát, és a feleség sem írhatja hozzá ugyanezt a férje nevéhez. Nagyon fontos, hogyha az adószámmal rendelkező áfás magánszemélyeknek a sze­mélyi jövedelemadón kívül más adójuk is van (például támogatást vettek igénybe, vagy alkalmazottat foglalkoztatnak és utá­na szja-t fizetnek), bevallásukat a 9403-as számú nyomtatványon kell benyújtaniuk. Az adóbevallással együtt nem kell be­nyújtani a különböző igazolásokat. Ezeket otthon kell megőrizni öt évig. Az adóbe vallások határideje: — az egyéni vállalkozóknak — kivéve a kettős könyvvitelt vezetőket — a személyi jövedelemadó bevallást a vállalkozásra vo­natkozó éves bevallással együtt 1995. feb­ruár 15-ig kell benyújtani — a kettős könyvvitelt vezetőknek 1995. május 31 -ig kell benyújtania. — minden más esetben 1995. március 20. az adóbevallás benyújtásának végső határ­ideje. Úri Mariann

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents