Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
UJ KELET ■I SPORT 1995. február 7., kedd 11 Röptében Tizenötmillióból' kell gazdálkodni A Magyar Kupa keretén belül Nyíregyházán vendégszerepeit a Szeged extra ligás csapata. Jelenleg a Tisza-partiak az ország egyik legjobb gárdáját vallhatják a magukénak. Ezt az eredményeik is alátámasztják, hiszen a bajnokság kezdete óta lejátszott tizenhat mérkőzésből tizenötöt megnyertek az alapbajnokság folyamán. Nem akármilyen szériát produkáltak tehát a szegediek eddig, s minden valószínűség szerint a bajnoki cím sorsába is nagymértékben beleszólhatnak majd. A nyíregyházi vendégeskedés alkalmából egy rövid beszélgetést folytattunk a dél-alföldi csapat vezetőedzőjével, Nyári Sándorral, hogy ő személy szerint milyennek is látja a mai magyar röblabdát, illetve a külföldi játékosok szerepeltetését a hazai bajnokságban. —Jelenleg első helyen áll a csapatod a bajnokságban. A végső döntésbe még beleszólhat Kaposvár és a Vasas, hiszen az interligából visszaszállnak a magyar bajnokságba. Milyen esélyeket látsz a bajnokság megnyerésére? — Elég nehéz jósolgatni, mivel ebben az idényben nem játszottunk az említett két csapattal. Az biztos, hogy a Kaposvárt nem lehet „leírni” azért, mert nincs náluk Kántor Sanyi. Nehéz dolguk van, hisz Rácz és Tomanóczi nincs a tavalyi stabil kezdőjátékosok között. Ezzel együtt, ha Kántor a döntőre hazatér Németországból, akkor a kaposváriak meghatározóak lehetnek a bajnoki döntőben. Ettől függetlenül én bízom a saját csapatomban, hisz ez az egy év nekünk jól jött, mivel a fiatal játékosok „összeértek”, és egységesebb együttest alkotnak, mint a rivális Kaposvár és a Vasas. Tőlünk is öt játékos távozott, amit pótolnunk kellett, és ezért nem is bántuk, hogy az idén nem az interligában szerepeltünk. A végső küzdelmek során nagyon csalódott lennék, ha nem végeznénk a dobogó valamelyik fokán. — Egy ilyen „elit" csapatnak, mint a Szeged, mennyi az éves költségvetése? — Tizenötmillió forintból kell gazdálkodnunk — ez az alapösszeg —, ennél kevesebből nem tudjuk megoldani a csapat szerepeltetését a hazai bajnokságban és a nemzetközi kupában. A hazai szereplésünk 2,5—3 millió forint, a nemzetközi kupára kellett az idén 3,5 millió forint, a szakosztály bérjellegű kiadásai a költségvetés több mint ötven százalékát teszik ki. Nekem az a véleményem, hogy ennél az alapösszegnél kevesebből nem lehet egy nemzetközi szereplésre is jogosult csapatot összehozni. — Egy indiszkrét kérdés. Szegeden mennyit keresnek a játékosok egy hónapban? Elsősorban az alapfizetésre vagyunk kíváncsiak.-— Összegszerűen nem lenne szerencsés belemenni ebbe, de annyit talán elárulhatok, hogy egy jó átlagkeresetnek — nem tizenvala- hány ezerre gondolva — a két-há- romszorosát megkeresik a húzóemberek. Egy kicsit számszerűsítve a dolgot, harminc- és ötvenezer forint között mozog a játékosok fizetése, ez természetesen nettó összeg. Úgy gondolom, ilyen fizetés mellett nem igazán lehetnek a játékosoknak megélhetési gondjaik, így nyugodtan megkövetelhetjük tőlük a teljes koncentrációt és a megfelelő teljesítményt edzéseken és mérkőzéseken egyaránt. A fizetésük mellett még kereshetnek jócskán, hiszen igen erős premizálási rendszerünk van, amiből mindenki annyit kaphat, amennyit mutat, illetve teljesít mérkőzésenként.-—Mit szólsz a Csepel ötvenezer dolláros igazolásához? — Azt mondják, hogy a sport olyan, mint a háború: pénz, pénz és pénz kell hozzá. Egy kicsit gusztustalannak tartom a dolgot, hogy a Csepel egy fél évig csak bukdácsol, aztán két nagyon jó képességű bolgár játékossal akar beleszólni a bajnokságba. Miért nem tették meg ezt a szezon elején? Én úgy tudom, s ezzel nem vagyok egyedül, hogy a két külföldinek a játékjogosultsága nem egészen hibátlan. —Szerinted ilyen árú játékosoknak van létjogosultsága a magyar bajnokságban? —Egy feltétellel. Ha magyar bajnoki címet nyer az a csapat! Ha ez megvan, akkor igen, ha nincs, akkor anyagi túlkapásnak tartom, mivel mi röplabdások vagyunk, nem pedig labdarúgók. — Utolsó kérdésként, mit szólsz ahhoz a koncepcióhoz, amit itt, Nyíregyházán Járosi János próbál megvalósítani, mégpedig azt, hogy külföldiek nélkül akar létrehozni egy ütőképes gárdát? — Nem igazán ismerem a helyiek anyagi lehetőségeit. Annak idején pont a nyíregyháziak kezdték el a külföldiek szerepeltetését. Én akkor elleneztem, mert attól féltem, hogy a magyar játékosok rovására megy. Ma már belátom, hogy a magyar csapatoknak egy magasabb szint elérése külföldiek nélkül nem igazán lehetséges. A nyíregyházi csapat egy tehetséges anyag, két külföldi profi játékossal a legjobbak között lehetne. Batai János Atlétika Hosszútávfutók, gyaloglók nem edzőtáborozhatnak? Nem régen sportrovatunkban annak jártunk utána, vajon kik azok az ifjú sportolók, akik az NYVSC atlétái közül a nyári, Nyíregyházán sorra kerülő atlétikai Európa-bajnokságon részt vehetnek. Pokrovenszki József, a gyaloglók és hosszútávfutók edzője több versenyzője nevét is említette, akik szerinte teljesíthetik a kötelező szintet. Ugyanakkor arra panaszkodott, hogy nincsenek meg a felkészülés anyagi feltételei. Ő ugyanis szakmailag szükségesnek tartana januárban vagy februárban egy egyhetes mátraházi edzőtábort, de a szakosztály nem tudja ezt biztosítani. Cikkünk megjelenésekor Orendi Mihály, a szakosztály vezetője külföldön tartózkodott, így csak most sikerült megkérdeznünk, lesz-e pénz a gyaloglók edzőtáborozására? — Elöljáróban annyit mondanék, hogy nagyon szűkös a klubunk költségvetése, s tény, hogy nincs pénzünk edzőtáborozás finanszírozására. Ráadásul az önkormányzati támogatások odaítéléséről még nem döntöttek, várhatóan csak február végén, a város költségvetésének elfogadásakor tudjuk meg, hogy a képviselők megszavazzák-e azt az összeget, amit erre a célra kértünk. — Mindezek ellenére a szakosztályról már több versenyzőnek sikerült eljutnia edzőtáborba. Tudomásunk szerint a felnőtt versenyzők közül Molnár Tamás két hétig Lengyelországban készült, míg az ifjú dobóatléták hétvégén érkeztek vissza Tatáról. Csak a gyaloglók és a hosszútávfutók nem mehetnek? — Molnár Tamás a magyar atlétikai válogatottal edzett Lengyelországban, és ennek a költségeit a magyar szövetség fizette, így ez klubunktól függetlenül jöhetett létre. Annak csak örülhetünk, hogy két hétig kiváló körülmények között, a többi négyszázas futóval együtt készülhetett Tamás. A dobóatlétáknak is nagyon fontos volt ez a tatai egyhetes felkészülés, hiszen a téli hónapokban csak itt tudnak megfelelő körülmények között dobni. Tatán ugyanis rendelkezésükre állt egy Úgynevezett dobófészer, ahol az időjárástól függetlenül lehet gyakorolni.-— A gyaloglóknak és hosszútávfutóknak nincs szükségük edzőtáborra? — Pokrovenszki József nem vett részt azokon a szakosztályi megbeszéléseken, ahol ezekről a lehetőségekről döntöttünk. Ott nyilván szakmailag is alátámaszthatta volna kérésüket. Ennek talán egy sajnálatos félreértés lehet az oka, ugyanis a sajtóban tévesen úgy jelent meg. hogy én is ott voltam azon a megbeszélésen, ahol az év legjobb atlétaedzőjére javaslatot tettek — nem őrá esett a választás — a megyei atlétikai szövetség tisztviselői. Ez tévedés, én akkor ugyanis külföldön voltam. Ha engem megkérdeznek, biztosan Pokrovenszki Józsefre szavazok, és mellette érvelek. Annyit hozzátennék, az elnevezés — legjobb edző — kicsit félreérthető, ezt csak úgy tudom értelmezni, a legsikeresebb. 1995-ben a megyénkben az atlétaedzők közül kétségkívül ő a legsikeresebb. — Ezek szerint azért nem edzőtáborozhatnak, mert nem kérték? — Kérték, és néhány napja személyesen is beszéltem az edzővel. Elmondta, hogy mit terveznek a felkészülés során. A megbeszélés végén azt kértem, hogy szakmailag jobban indokolja az edzéstervben foglaltakat, és gondolja át még egyszer a tervet. Az edzőtáborról még annyit, hogy sokkal indokoltabbnak tartanám, ha márciusban mennének hegyi edzőtáborba, akkor már biztosan kedvezőbbek ott is a szabadtéri feltételek, s nem kell az időjáráshoz — hóesés — alkalmazkodniuk. Biztos vagyok benne, hogy a felkészüléshez feltétlenül szükséges edzőtáborozásokat nekik is biztosítani fogjuk. Szerintem most itt, a stadionban is vannak olyan körülmények az edzésekhez, mint bárhol másutt hazánkban. A debreceniek például arra kérnek, hogy adjunk nekik is edzésidőt. Kíváncsiak voltunk Pokrovenszki József véleményére is, aki nem nagyon akart a dologról nyilatkozni. — A véleményemet már elmondtam. Ha a szakosztály vezetésen belül vita is van, azt semmiképpen sem szabad engedni, hogy annak az atléták lássák a kárát. Nem akarom ezt a vitát tovább folytatni, már nem sok időnk van a felkészülésre, az lenne a legfontosabb, hogy nyugodt körülmények között a munkára koncentráljunk. Révay Zoltán A megyei másodosztályból jelentjük Volán Kárpát-Hús: Teiles a ázzál előre A megyei II. osztály első csoportjának őszi harmadik helyezettje a Nyíregyházi Volán Kárpát-Hús együttese lett. A közlekedésiek a megérdemelt téli pihenő után teljes intenzitással vetették bele magukat a tavaszi bajnoki rajtra történő felkészülésbe. Az alapozást január 21-én kezdték el. Hetente négy edzésen izzasztja meg tanítványait Madalina György vezetőedző, aki továbbra is élvezi a klubvezetőség bizalmát. A csapat január 28-án és 29-én részt vett a Kárpát-Hús Kupa teremlabdarúgó-tornán, ahol elsők lettek. A tornagyőztes legénység tagjai nagy önbizalommal tekintenek a márciusi kezdésre. Két új fiú csatlakozott az eddigi kerethez. Az NYFC játékosa, Kendi, aki most szerelt le — a katonaság idején a Ceglédi Kossuth Honvéd labdarúgója volt —, hozzájuk igazolt, csakúgy, mint Fekete, aki Napkorról érkezett. A korábban Nyírturáról szerződtetett Puki hoszszan tartó sérüléséből felépült, és újra a megyeszékhelyi gárda rendelkezésére áll. Még két focistát szeretnének megszerezni, s ennek érdekében folyamatosan tárgyalnak velük, valamint jelenlegi klubjukkal. A Volán keretéből Ajler Kótajba, Tarái a Hardware-be távozott, rájuk a folytatásban már nem számíthat Madalina mester. Ferkó pillanatnyilag sérült, de többen is megkörnyékezték a futballistát, így például a Kemecse és a Kótaj is. Sorsa még nem dőlt el, a nyírségiek szeretnék, ha náluk folytatná pályafutását a csatár. Január 27-én elnökségi ülésre került sor, melyen eldőlt, hogy az öt év után leköszönt egyesületi elnök, Berecz Mihály helyett Moldván Miklós tölti be a továbbiakban ezt a tisztséget. Az egykori NB I-es labdarúgó a pályán is a csapat erőssége kíván lenni, rutinjával segíteni akarja a többieket. A hétvégén, vasárnap lejátszotta első előkészületi mérkőzését a társaság. Hazai környezetben Nyírlugos volt az ellenfél, Bellus két, valamint Dávida, Kendi és Paulik egy-egy góljával 5-3 arányban diadalmaskodtak a vendéglátók. A volánosok nem mondtak le a megyei 1. osztályba való feljutásról, s annak reményében lépnek játéktérre a soron következő előkészületi találkozókon, hogy a március végi, tavaszi nyitómérkőzésre kialakuljon a verhetetlen tizenegy. Az edzőmeccsek programja: február 9.: Kemecse—Volán Kárpát-Hús, február 11.: Hardware—Volán Kárpát-Hús, február 15.: Nyírtura—Volán Kárpát-Hús, február 19.: Sényő—Volán Kárpát-Hús, február 23.: Volán Kárpát-Hús—Kemecse, február 25.: Volán Kárpát-Hús—Sényő, március 1.: Nagyhalász—Volán Kárpát-Hús, március 4.: Volán Kárpát-Hús—Hardware, március 8.: Volán Kárpát-Hús— Nagyhalász. Tóth Mihály Cél a bennmaradás! A megyei II. osztály első csoportjában az őszi idényben a tizenkettedik helyen végzett Kótaj, egy ponttal megelőzve az utolsó előtti helyezettet. A legénység korábban a megyei I. osztályban is szép eredményeket ért el. Jelenlegi pozíciójukban azonban csak a megyei II. osztályban való megkapaszkodásról álmodhatnak. A nyáron jelentősen megfiatalított együttes az ősszel nem valami fényesen szerepelt, nem kényeztették el a vasárnap délutáni meccseken szurkolóikat. A gárda január második hetében kezdte el a felkészülést. Az edzések hetente háromszor vannak szabad téren. Az erőnléti tréningek sulykolását és a taktikai variációk gyakoroltatását továbbra is az eddigi szakvezető, Fekete László végzi. Új futballisták érkeztek a télen a csapathoz. A Volán Kárpát-Hústól Ajler és Kemecséről Balázs döntött úgy, hogy tavaszra felcseréli a klubszíneket. Utóbbi már játszott Kótajban, így számára nem lesz idegen a környezet és ismeretlen a társaság. Még egy focista jövetele várható, a Kápát-Hús Volántól Ferkó. Az ő átigazolási ügye azért nincs még tisztázva, mert jelenleg gerincsérülése van, s nem akarnak vele úgy szerződést kötni és az ablakon pénzt kidobni, hogy nem tud az együttes rendelkezésére állni. Amennyiben felépül, úgy azonnal pecsét kerül az átigazolólapjára. A kótajiaknál nincs sérült, mindenki egészséges. Futószalagon jönnek majd az edzőmeccsek februártól. Megmérkőznek Nagyhalásszal, Ke- mecsével, Vasmegyerrel, a Hardware- rel és Kállósemjénnel. A csapat anyagi háttere erősödni látszik. Az éves költségvetésük előreláthatólag nyolcszázezer forint lesz, ezt a helyi önkormányzat biztosítja. Ezenkívül egy új szponzor, a Kiss-testvé- rek is jelentős összeggel beszállnak a kollektíva támogatásába. Megalakult a baráti kör, mely úgyszintén a patronálok táborába sorolható. Ilyen feltételek mellett csalódás lenne a kótaj i- aknak, ha nem sikerülne kiharcolniuk a bentmaradást. T. M.
