Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
KÜLFÖLD-BELFÖLD jL 1995. február 7., kedd 1 UJ KELET Parlamenti ülés Csépe Béla (KDNP) napirend előtti felszólalásával kezdődött meg hétfőn délután 3 órakor az Országgyűlés e heti első plenáris ülésnapja. A kereszténydemokrata képviselő a társadalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulása miatt fejezte ki aggodalmát. Felvetésére Héthy Lajos munkaügyi államtitkár reagált. Ezután Torgyán József (FKgP) tett javaslatot — ugyan- ■ csak napirend előtt — a külügyi vezetésnek, hogy a környező országokkal kötendő alapszerződések az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal egy időben lépjenek csak életbe. A kisgazda frakcióvezető felszólalására Kovács László külügyminiszter válaszolt, rámutatva, hogy az alapszerződések kidolgozásakor a határok újbóli megerősítése mellett a kisebbségek védelme is elsőrendű szempont. A nap programjában szerepelt a privatizációs törvényjavaslat általános vitájának folytatása, a tb-törvény tárgyalásának megkezdése, valamint a gépjárműadó-törvény módosítása, a helyi adókról szóló jogszabály-módosítás és a tb-pénzügyi alapok kinnlevőségének rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása. A Pest Megyei Hírlap megszűnése A Pest Megyei Hírlap szüneteltetése a sajtószabadság megtépázása, hiszen manapság Magyarországon nincs szokásban 30 millió forintos adósságok miatt újságokat megszüntetni — mondta Vödrös Attila, a lap főszerkesztője hétfőn, Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az újságírókat a napilap megszüntetését előidéző okok ismertetésére hívta össze az újság szerkesztősége. ENSZ-embargó? A jugoszláv polgárháború folytán bevezetett ENSZ-embargó kijátszására tett kísérlet miatt a magyar határszakaszokon lévő vámhivatalok a múlt héten összesen öt esetben indítottak eljárást. A tompái, hercegszántói és vámosszabadi határátkelőhelyeken elkövetett szabálysértésekért összesen mintegy 20 millió forint bírságot szabtak ki az illetékes határ- vámhivatalok. Hamis ezerforintosok Hamis ezerforintossal fizetett néhány napja egy ez idáig ismeretlen tettes Kaposvárott, a Honvéd utcai cipőboltban. A Somogy Megyei Rendőrfőkapitányságon elmondták, hogy a hamis pénzt a vásárlás után nem sokkal észrevette az eladó, és rövidesen jelentette is a történteket. A nyomozás során megállapították azt is, hogy a tettestől még öt helyen fogadták el az egyébként igen jó minőségű, fénymásolt hamis pénzt. Összesen nyolc darab hamis ezerforintost találtak eddig a rendőrök, de megeshet, hogy további hamis bankókra bukkannak. Magyar alelnök a GAFTA-ban A Gabona- és Takarmánykereskedők Szövetsége (GAFTA) legutóbbi ülésén Londonban alelnökévé választotta Lacfi Dánielt, a Gabona Rt. elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének elnökségi tagját. Korábban nem volt a szervezetnek közép-, illetve kelet-európai tisztségviselője. Az alapszabály értelmében két év múlva Lacfi Dániel személyében magyar elnöke lesz a szervezetnek. Magyar ellenőrök Németországban Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés keretében hétfőn magyar vezetésű többnemzetiségű ellenőrcsoport utazott a Német Szövetségi Köztársaságba — tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóiroda. Az ellenőrcsoport ■— amelyben szlovák, cseh és lengyel vendég ellenőr tevékenykedik — egy-egy, a szerződés szerint bejelentett brit és német katonai objektumban a harci technika mennyiségét és a személyi állomány létszámát ellenőrzi. Vatikáni magyar nagykövet Bratinka József, Magyarország új vatikáni nagykövete hétfőn átadta megbízólevelét II. János Pál pápának. A katolikus egyházfő vatikáni magánkönyvtárában fogadta az új nagykövetet, akivel a hivatalos beszédek kicserélése után negyedórás négyszemközti beszélgetést folytatott. Félmillió a nyomravezetőnek Félmillió forint jutalmat ajánl föl a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság annak, aki az eltűnt nyolcéves dombegyházi kislány, Fodor Nikolett nyomára vezeti a rendőrséget. A hétfő délutáni fölhívásban az is szerepel, hogy a nyomravezető személyét bizalmasan kezelik. A kislány körülbelül 140 centiméter magas, vékony testalkatú, a haja vállig ér, egyenes szálú és sötétbarna, az álla „gödröcskés”, s karika alakú arany fülbevalót visel. Eltűnésekor tarka (több színű) kapucnis dzsekit, alatta rózsaszín mintás pulóvert, lila színű melegítő alsót, zöld gumicsizmát, a fején pedig rózsaszínű „pilótasapkát” hordott. A kislány vasárnap délelőtti eltűnése óta ismeretlen helyen tartózkodik. Török vámunió Mindenekelőtt az EU-török vámunió „sínre helyezését”, illetve Ciprus és Málta majdani EU-tagfelvételi tárgyalásainak bizonyos időbeli menetrendhez kötését várják Brüsszelben a tagországok külügyminiszteréinek hétfőn kezdődött szokásos havi tanácsülésétől. Horn maradjon pártelnök és kormányfő! Mint köztudott, az SZDSZ-nél a pártvezetés elkülönül a kormányzati munkától. A párt elnöke Pető Iván, a kormányban pedig Kuncze Gábor koalíciós miniszter képviseli a szabaddemokratákat. Talán emiatt is egyre gyakrabban röppennek fel vélemények arról, hogy a Magyar Szocialista Pártban az elnöki funkció, amit Horn Gyula tölt be, különüljön el a kormányfő személyétől. — Mi a véleménye erről Tukacs Istvánnak, az MSZP megyei ügyvivőjének? — Horn Gyula miniszterelnököt a Szocialista Párt tavaly ősszel megerősítette pártelnöki tisztségében. A párt következő, szeptemberre tervezett országos kongresszusán személyi kérdések nem szerepelnek, így a párt- és miniszterelnöki posztok kettéválasztása nem aktuális. Nekem az a véleményem, hogy a miniszterelnök maradjon a párt elnöke, szorosabbra kellene azonban fűznie a kapcsolatot az MSZP országos elnökségével. A politikai döntések meghozatala előtt konzultálnia kellene e szervezettel, és javítania kellene a kapcsolatot, az együttműködést. Meg kell találnia a párt, az MSZP parlamenti frakciója és a miniszterelnök megfelelő helyét, szerepét, feladatait. Ez most még egy kicsit döcögve megy. A pártnak a kormányra bizonyos döntésekben politikai hatást is ki kell fejtenie, ugyanis a kormánynak egy-egy nem szerencsés döntése a Szocialista Pártra is kihat. —Milyen ön szerint a kialakult helyzetben az MSZP—SZDSZ koalíció jövője? — Magánvéleményem, hogy a két pártnak és parlamenti frakciónak az ország érdekében nemcsak lehet, de hosz- szabb távon együtt is kell működnie! KvZ A gazdasági bűnözésről A gazdálkodással összefüggésben mintegy 20 ezer bűncselekményt követtek el tavaly. E számba beleértendők a csalás, a hűtlen kezelés, bizonyos korrupciós, valamint környezet- és természetkárosítást okozó ügyek is. Erről Kacziba Antal, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese beszélt a „Nyitott tárcák” sorozat hétfői, a gazdasági bűnözést elemző sajtótájékoztatóján. A továbbiakban rámutatott: csökkent a hagyományos — a Btk. 17. fejezete körébe tartozó — gazdasági bűncselekmények száma. Kacziba magyarázata szerint ennek oka az, hogy a vám- és devizaszabályok módosítása megemelte a szabálysértési értékhatárokat, aminek következtében csökkent az ebbe a kategóriába tartozó bűn- cselekmények száma. A tábornok a rendőrség munkáját a szerzői jogokkal kapcsolatos, valamint a termék- és pénzhamisítási, továbbá a hitelezési csalásokkal összefüggő ügyekben tartotta a legsikeresebbnek. Megemlítette: az új rendőrségi törvény lehetővé teszi a nyomozók számára, hogy bank- és adótitokra vonatkozó információkat kérjenek az adott intézményektől, ám azok — mondta a vezérőrnagy — nem nagyon lelkesednek azért, hogy tájékoztatást adjanak. Kacziba úgy ítélte meg, hogy a rendőrség és a többi állami ellenőrző szervezet között jó az együttműködés a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben. Nagy János, a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokságának helyettese arról számolt be, miszerint 1994-ben közel 17 ezer bűncselekményben, illetve szabálysértési ügyben jártak el, amelyek elkövetési értéke több mint 21 milliárd forint volt. Kiemelte: kilencszeresére nőtt a jövedéki termékekre elkövetett jogsértések száma. Nagy János szerint csak az olajtermékekkel összefüggő és felderített bűncselekmények miatt ötmilliárd forint bevételtől esett el az állam. A felderítetlen esetekből eredő károk — egyes szakértői becslések szerint — ennek mintegy a hatszorosát teszik ki. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség csoportvezető ügyésze azt tette szóvá a tájékoztatón, hogy nem működik az a gazdaságvédelmi koordinációs bizottság, amit tavaly májusban hoztak létre. Elmondta, hogy tavaly 4085 gazdasági bűncselekményt derítettek fel, 33 százalékkal kevesebbet mint az azt megelőző évben. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy csak látszólagos csökkenésről van szó. Kifejtette: amennyiben eltekintünk a vám- és deviza-bűncselekmények szabálymódosításból fakadó csökkenésétől, akkor az egyéb gazdasági bűn- cselekményeknél két és félszeres növekedés figyelhető meg. (MTI) A kipukkant paktum Kipukkant vagy inkább leeresztett luftnak bizonyult a szociális paktum — hivatalos nevén: a társadalmi-gazdasági megállapodás — látványos léggömbje. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter a kormány múlt heti ülése után kimondta azt, amit mindenki tudott, de illendőségből hallgatott róla: a tervezett formában és tartalommal nincs esély a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésére. A bejelentés fontosságát tekintve nem märad el a néhány nappal korábbi bombától, Békési László lemondásától. A szociális paktum ugyanis a Magyar Szocialista Párt talán legfontosabb belpolitikai ígérete volt a tavalyi választási kampány során, s bekerült a koalíciós kormány júliusi programjába is. Egyrészt — és főleg! — a szociális érzékenységet volt hivatott demonstrálni a kapitalizmus „építésének” körülményei közt tömeges elszegényedéssel, munkanélküliséggel, a szociális ellátások megkurtí- tásvával fenyegetett rétegek számára. Másrészt megnyugtathatta a Szocialista Párt győzelmétől esetleg megriadt vállalkozókat is. „A Magyar Köztársaság kormánya társadalmi békére törekszik.” — deklarálta már a kormány- program bevezetője. A program mintegy csattanóként, az utolsó, XV. részben külön is részletezi az érdekegyeztetést, a társadalmi-gazdasagi megállapodást. A kormány „átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését kezdeményezi. A megállapodás átfogó stratégiai egyezség a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekről ... a gazdaság- és társadalompolitika őket érintő fő irányairól, legfontosabb intézkedéseiről, a gazdasági erőfeszítésekben való társadalmi részvételről, a terhek megosztásáról és a szociális következmények kezeléséről... A megállapodás kifejezi, hogy a kormány párbeszédet kíván folytatni a társadalommal, és a gazdasági válság kezelésére való eltökéltsége szociális érzékenységgel párosul.” Az elképzelt magyar szociális paktum szorgalmazói elsősorban a szociális partnerség nyugat-európai gyakorlatát tekintették mintának — például Ausztriát és Németországot —, ahol az érdekegyeztetés intézménye a társadalmi béke érdekében hatékonyan korrigálja a piaci mechanizmusokat. Akik viszont szkeptikusok voltak egy ilyen paktum létjogosultságát illetően, azok arra hivatkoztak, hogy a politikai jelszavaknál sokkal fontosabb az aktuális, konkrét kérdésekben történő egyeztetés, és hogy ennek mechanizmusa, a háromoldalú Érdekegyeztető Tanács immár évek óta működik. Másrészt attól is tartottak, hogy egy ilyen átfogó megállapodás túlzott jogokat biztosítana a szakszervezeteknek, amelyek alapvetően ellenérdekeltek az elkerülhetetlen megszorító gazdaságpolitikával szemben. A fejlemények a kétkedőket igazolták. Az elmúlt hetekben Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke bejelentette igényét arra, hogy a szakszervezetek beleszóljanak a gazdaságpolitika általános kérdéseibe, például a privatizációs stratégia meghatározásába. Eközben viszont a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanácsban még olyan konkrét kérdésekben sem tudtak megállapodni, mint a túlóráztatás és a munkaidőkeret rugalmas kezelése. A szakszervezetek képviselői sértetten emlékeztetnek arra, hogy ősszel, az idei költségvetés és az adópolitika ügyeiben ők tettek engedményeket a kormánynak, most pedig hiába várják az ellenszolgáltatást. A munkáltatók ugyancsak a kormánytól — a szakszervezetekkel ösz- szefonódott kormánypártoktól — várják, hogy az ő javukra szülessen döntés a vitás kérdésekben. E napi viták fényében valóban illuzórikusnál; látszik egy átfogó stratégiai megállapodás. Valójában azonban sokkal nagyobb a probléma. A munkaügyi miniszter csütörtökön egy újságíró kérdésére sajátos szarkazmussal válaszolt: nem igaz, hogy zátonyra futottak a tárgyalások a szociális paktumról, hiszen azok valójában el se kezdődtek. Az Érdekegyeztető Tanács szakbizottságai mindössze néhány előkészítő részdokumentumot tárgyaltak meg, mondta Kósáné Kovács Magda. A kormányprogram szerint a kormányzati ciklus egészére—tehát négy évre — szóló társadalmi-gazdasági megállapodásnak őszre kellett volna megszületnie. Együtt a kormány középtávú gazdasági programjával, amelynek tulajdonképpen a megvalósíthatóságát kellene szolgálnia. Mint tudjuk, e stratégiai program mindeddig nem született meg. November végén ugyan a kormány eljuttatott a szociális partnerekhez egy hároméves gazdaságpolitikai programvázlatot, amelyet mind a munkavállalók, mind a munkaadók lényegében megtárgyal- hatatlannak minősítettek. Másrészt azonban nyomban közölték, hogy az „igazi” stratégia, a kormány modernizációs programja még csak készül, valamikor tavasszal terjesztik majd elő. Ebből a szakszervezeteket valószínűleg az államháztartási reform érdekli legjobban, mert ez fogja tartalmazni — ha ugyan fogja — a nagy szociális ellátó rendszerek megváltoztatását. Az államháztartási reform előkészítésére viszont még csak most alakultak meg a szakbizottságok — az időközben lemondott Békési László vezetésével. „Okafogyottá” vált tehát a szociális paktum, nincs miről alkudozni, kompromisszumot kötni. Az Érdekegyeztető Tanács jelenleg legfeljebb ugyanazoknak a politikai és gazdaságfilozófiai vitáknak a folytatására képes, mint amelyek a nagypolitika színterein (és hátsó szobáiban) folynak. A szociális paktum — mondhatni — csak mellékes áldozat. Az igazi hulla — vagy reménykedjünk: csak tetszhalott — a válságból való kijutást biztosító modernizációs gazdasági stratégia. Hajdú András
