Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04 / 30. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1995. február 4., szombat ÚJ KELET 3 Kevesebb vízmintát tudunk venni Környezetvédel m i helyzetkép Csütörtökön délután rendezték vek elkészültek, már csak a pénz hi­meg harmadik alkalommal a Part­nerség a gazdaságért elnevezésű fó­rumot, melynek célja, hogy az érin­tett szervezetek a megyénket érintő különböző kérdésekben egységes álláspontot alakítsanak ki. A kis kon­ferencián Parragh Dénes, a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese megyénk környezetvédelmének sa­játos problémáiról beszélt. — Felügyelőségünk feladata a víz-, levegő- és zajszennyezések okainak feltárása, azok megszünte­tése, valamint a veszélyes hulladé­kok tárolásának megoldása. Mint köztudott, megyénk folyókban gaz­dag, de a medrekben a vizet „ké­szen” kapjuk a szomszéd országok­ból. A Tisza vízminőségével általá­ban nincsen gond, amíg a Túr, a Sza­ányzik a munkálatokhoz. Most tarthatjuk igazán szerencsé­nek, hogy megyénket elkerülték az iparosítás hullámai, ezért kevés ve­szélyes ipari végtermék, hulladék elhelyezéséről kell csak gondoskod­ni. A hulladék nyilvántartása önbe­valláson alapul, ezért adataink nem megbízhatóak. Gondot okoz a felszá­molás alatt álló galvánüzemek (Nyír­egyháza, Kállósemjén) területén ma­radt veszélyes hulladékok ártalmat­lanítása, és a telephelyek szennye­zett talajának tisztítása. Jelentős mennyiségű azbeszt tartalmú hulla­dék található Kisvárdán, a Caroflex Fékbetétgyár telepén, melynek vég­leges ártalmatlanítására az üzemet köteleztük. Az egészségügy környe­zetre ártalmas hulladékainak meg­semmisítését két égető meg tudja Az áradó Tisza mos és a Kraszna bele nem folyik. Romániából már nemcsak alkalman­ként, hanem rendszeresen vegyileg és biológiailag szennyezetten érkez­nek megyénkbe a folyók. A környe­zetvédelemre, a vizek tisztítására — anyagi okok miatt — szomszédaink sem tudnak nagyobb gondot fordí­tani, így tulajdonképpen a vízminőség szempontjából bizonyos fokig kiszolgáltatott helyzetben va­gyunk. Az elmúlt évben csak a Kraszna pakuraszennyezése során tízmillió forintot költöttünk vízkár- elhárításra. A Tisza vízminősége az említett folyók beömlése után rom­lik. Az elmúlt évben téves volt az az információ, hogy megyénk legna­gyobb folyója biológiailag szennye­zetten, fertőző baktériumokkal érke­zett az országba. Sajnos anyagi okok miatt kevesebb vízmintát fogunk tudni venni, de az ilyen jellegű dol­gokra igyekszünk odafigyelni. A megye felszín alatti vízkészle­te is hatalmas — folytatta Parragh úr—, ezzel azonban jól kell gazdál­kodni. A megye mezőgazdasága oly­kor naponta 72 ezer köbméter vizet használ fel —- engedélyünkkel — öntözésre, de a tényleges föld alatti vízkészlet-felhasználás ennél na­gyobb. Valószínűleg üzemelnek nagy teljesítményű engedély nélkü­li kutak, nem is beszélve a kis­kertekről. A talaj szennyezettsége Záhony térségében a MÁV átrakó kötfzetnél jelentős, a talajvíz fölött már háromméteres vastagságban ivódtak be az olajszármazékok. A ki­alakult helyzet felszámolására a ter­oldani. A megyeszékhelyen már épül, Vásárosnaményban pedig a ter­vek szerint készülne még egy égető. A levegő szennyezettségéről sin­csenek pontos adataink, a feladatnak csak egy része tartozik hozzánk. Megint csak örülni kell a megye el­maradott iparának, kevés a légszennyező gyár. A közúti közle­kedés, a tranzitforgalom okoz egyre nagyobb szennyezést. Tavaly több mint ötmillió gépjármű lépte át a sza­bolcsi határokat, megyénk útjait nem ilyen forgalomra tervezték. A román és ukrán gépjárművek műszaki álla­pota és a benzinük minősége lénye­gesen rontja a levegő minőségét. Az országos statisztika Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és Záhony levegőjét közepesen szennyezettként tartja nyilván. A zajterhelésért is jelentős mérték­ben a közlekedés a ludas. Az infrastuktúra megváltoztatásával, rendezési tervek segítségével lehet­ne a helyzeten változtatni, de ehhez sincsen pénz. Nyíregyházán a hőerőmű környékén magas a zaj­szint, de annak csökkentésére már programot dolgoztak ki, és intézke­déseket is tettek. A szomszédokat bosszantja az egyre több lakásban, garázsban nagy zajjal járó tevékeny­ség. Sok kisvállalkozónak nincsen pénze, lehetősége megfelelő helyen dolgozni. Mivel a gazdasági lehetőségek hosszabb ideig nem lesznek jobbak, az engedélyek kiadá­si rendszerén kellene változtam. Kovácsvölgyi Zoltán A megyei gyógyszertári központ privatizációja Ki? Mikor? Hogyan? (Fotó: Csonka) Es merre? Lassan kikristályosodnak a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyógy­szertári Központ kezelésében lévő va­gyon átadásával és az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntések jogi keretei. Az elmúlt év második felétől több előterjesztés és határozat- tervezet, határozat és módosítás után megszülettek azok a jogi feltételek, amelyek zökkenőmentessé tehetik a privatizáció folyamatát. A megyei bíróság ítélete alapján a BETULA PHARMA Gyógyszergyár­tó és Gyógyszerkereskedelmi Vállalat működtető és vállalkozói vagyona 61 önkormányzat közös tulajdonába ke­rült. Áz ítélet Nyíregyházát, Máté­szalkát, Nyírbátort, Kisvárdát, Fehér- gyarmatot és Vásárosnaményt jelölte ki az alapítói jogok gyakorlására. A testületi döntések összehangolása, a vállalat igazgatójának megbízatása és feladatának tisztázása érdekében szük­ségessé vált bizonyos eddigi döntések módosítása. A jelenleg érvényes határozatok alapján a megyei gyógyszertári köz­pont kezelésében lévő ingatlanok, gyógyszertárak, valamint az önkor­mányzat ingatlanaiban üzemelő gyógyszertárak üezemeltetési jogát — a gyógyszertárak privatizációjáig — a BETULA PHARMA Gyógyszergyár­tó és Gyógyszerkereskedelmi Vállalat gyakorolja. A vállalat négyfős priva­tizációs bizottság útján intézkedik a gyógyszertárak privatizációjának és a pályázatok kiírásának előkészítéséről. A privatizációs bizottság a vállalat gazdasági társasággá történő átalakí­tását tervezi. Az önkormányzati érde­kek érvényesítése céljából az alapítók által delegált szakértői bizottság biz- tosítja az átalakulással kapcsolatos tes­tületi döntések előkészítését — leg­később ez év december 31-ig. Kovács Bertalant, a vállalat megbí­zott igazgatóját a vállalat átalakulásá­ig, de legkésőbb 1995. december har­mincegyedikéig munkakörében meg­erősítik. Feladata, hogy dolgozzon ki javaslatot a vállalat gazdasági társaság­gá történő átalakítására, és az elő­készítést -— a szakértői bizottsággal egyeztetve —június 31-éig végezze el. A privatizációt előkészítő munka eredményességét elősegíti, hogy az alapító jogokat gyakorló önkormány­zatok képviselő-testületei az érvényes határozatok figyelembevételével, és azokkal összhangban hozzák meg dön­téseiket. F. Sipos Segítség a beszámoló készítéséhez Továbbképzés tisztviselőknek Mint minden évben, 1995-ben is az év első negyedében rendkívül sok in­formáció-szolgáltatási feladat hárul az önkormányzatok, intézmények gaz­dálkodói apparátusára. Ezek között is talán a legbonyolultabb az 1994. évi költségvetési beszámoló pontos kitöl­tése. E feladat megoldásához nyújtott segítséget a TÁKISZ azzal, hogy szak­mai konzultációs értekezletet tartott, melynek előadója Paszulyka György bejegyzett okleveles könyvvizsgáló volt. A háromnapos továbbképzés utolsó délutánján beszélgettem a bu­dapesti szakemberrel és a szakmai előadások szervezőjével, Mátrai Istvánnéval. — Ennek az intenzív előadás- sorozatnak a célja a pénzforgalmi szemléletű, kettős könyvelést folytató költségvetési intézmények dolgozói­nak továbbképzése, amely főleg az éves költségvetési beszámoló tartal­mára és kitöltésére irányult — kezdte szakmai fejtegetését Paszulyka úr. Ezen belül, gyakorló példa alapján, az éves beszámoló egyes űrlapjainak a kitöltésével is megismerkedtek a hall­gatók. Foglalkoztunk ezzel párhuza­mosan a pénzmaradvány-kimutatás és eredménykimutatás kitöltésének mód­jával, gyakorló példa alapján. Különös figyelmet fordítottunk többek között a vállalkozói tevékenységek elszámo­lásaira és eredményének felhasználá­sára, alaptevékenységek céljaira. — Ezzel a vállalkozók munkájához adnak segítséget az önkormányzatok? — Egyáltalán nem erről van szó. Az önkormányzatok folytathatnak vállal­kozói tevékenységet, és ezek elszámo­lásának végrehajtásához kaptak eliga­zítást a résztvevők. — Van-e valami megfogalmazható tapasztalata a konzultációnak? — A résztvevők nagy száma és az itt feltárt problémák azt bizonyítják, hogy a közigazgatási dolgozók nagyon igénylik az ilyen típusú továbbképzé­seket. Ennek oka, hogy a törvények gyakori változása újabbnál újabb fel­adatokat jelent az államigazgatásban dolgozók számára. Ugyanakkor a szakmai ismertetők, gyakorlati taná­csok később jelennek meg, mint ahogy a végrehajtást kezdeni kell. — Ön hot szerzett ilyen széleskörű tapasztalatot? — Tizenöt éve oktatok ezekben a témakörökben. Ráadásul, mielőtt nyugdíjba mentem, a Pest Megyei Ta­nács pénzügyi osztályán voltam vezető. — Amikor Paszulyka úr elfogadta felkérésünket az előadásra, azt mond­ta, jó lenne, ha más megyék is szer­veznének ilyet — folytatta a beszél­getést Mátrai Istvánná, a TÁKISZ kép­viselője. A mi költségvetési osztá­lyunk szervezte ezt a háromnapos kon­ferenciát. Minden önkormányzatnak küldtünk egy tájékoztatót, amelyben részleteztük, hogy ez az előadás-soro­zat a kilencvennégyes beszámolók el­készítéséhez ad segítséget. A megke­resettek kétharmada élt a lehetőséggel, és elküldte munkatársát erre a három napra. Két hét alatt szerveztük meg az egészet, mert február végére a hivata­loknak, intézményeknek a beszámoló­val kész kell lenni. — Várható-e a közeljövőben hason­ló konzultáció? — Amikor a törvénymódosítások szükségessé teszik, azonnal lépünk ebbe az irányba. Elhangzott itt, az előadások alkalmával, hogy utazási könnyebbséget jelentene, ha nem kel­lene a megye legtávolabbi pontjáról is Nyíregyházára jönni. Nyitottak va­gyunk ebben az irányban, és lehet, hogy legközelebb már a nagyobb vá­rosok adnak helyt az ilyen továbbkép­zéseknek. Aradi Balogh Attila

Next

/
Thumbnails
Contents