Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1995. február 4., szombat ÚJ KELET 3 Kevesebb vízmintát tudunk venni Környezetvédel m i helyzetkép Csütörtökön délután rendezték vek elkészültek, már csak a pénz himeg harmadik alkalommal a Partnerség a gazdaságért elnevezésű fórumot, melynek célja, hogy az érintett szervezetek a megyénket érintő különböző kérdésekben egységes álláspontot alakítsanak ki. A kis konferencián Parragh Dénes, a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese megyénk környezetvédelmének sajátos problémáiról beszélt. — Felügyelőségünk feladata a víz-, levegő- és zajszennyezések okainak feltárása, azok megszüntetése, valamint a veszélyes hulladékok tárolásának megoldása. Mint köztudott, megyénk folyókban gazdag, de a medrekben a vizet „készen” kapjuk a szomszéd országokból. A Tisza vízminőségével általában nincsen gond, amíg a Túr, a Szaányzik a munkálatokhoz. Most tarthatjuk igazán szerencsének, hogy megyénket elkerülték az iparosítás hullámai, ezért kevés veszélyes ipari végtermék, hulladék elhelyezéséről kell csak gondoskodni. A hulladék nyilvántartása önbevalláson alapul, ezért adataink nem megbízhatóak. Gondot okoz a felszámolás alatt álló galvánüzemek (Nyíregyháza, Kállósemjén) területén maradt veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, és a telephelyek szennyezett talajának tisztítása. Jelentős mennyiségű azbeszt tartalmú hulladék található Kisvárdán, a Caroflex Fékbetétgyár telepén, melynek végleges ártalmatlanítására az üzemet köteleztük. Az egészségügy környezetre ártalmas hulladékainak megsemmisítését két égető meg tudja Az áradó Tisza mos és a Kraszna bele nem folyik. Romániából már nemcsak alkalmanként, hanem rendszeresen vegyileg és biológiailag szennyezetten érkeznek megyénkbe a folyók. A környezetvédelemre, a vizek tisztítására — anyagi okok miatt — szomszédaink sem tudnak nagyobb gondot fordítani, így tulajdonképpen a vízminőség szempontjából bizonyos fokig kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Az elmúlt évben csak a Kraszna pakuraszennyezése során tízmillió forintot költöttünk vízkár- elhárításra. A Tisza vízminősége az említett folyók beömlése után romlik. Az elmúlt évben téves volt az az információ, hogy megyénk legnagyobb folyója biológiailag szennyezetten, fertőző baktériumokkal érkezett az országba. Sajnos anyagi okok miatt kevesebb vízmintát fogunk tudni venni, de az ilyen jellegű dolgokra igyekszünk odafigyelni. A megye felszín alatti vízkészlete is hatalmas — folytatta Parragh úr—, ezzel azonban jól kell gazdálkodni. A megye mezőgazdasága olykor naponta 72 ezer köbméter vizet használ fel —- engedélyünkkel — öntözésre, de a tényleges föld alatti vízkészlet-felhasználás ennél nagyobb. Valószínűleg üzemelnek nagy teljesítményű engedély nélküli kutak, nem is beszélve a kiskertekről. A talaj szennyezettsége Záhony térségében a MÁV átrakó kötfzetnél jelentős, a talajvíz fölött már háromméteres vastagságban ivódtak be az olajszármazékok. A kialakult helyzet felszámolására a teroldani. A megyeszékhelyen már épül, Vásárosnaményban pedig a tervek szerint készülne még egy égető. A levegő szennyezettségéről sincsenek pontos adataink, a feladatnak csak egy része tartozik hozzánk. Megint csak örülni kell a megye elmaradott iparának, kevés a légszennyező gyár. A közúti közlekedés, a tranzitforgalom okoz egyre nagyobb szennyezést. Tavaly több mint ötmillió gépjármű lépte át a szabolcsi határokat, megyénk útjait nem ilyen forgalomra tervezték. A román és ukrán gépjárművek műszaki állapota és a benzinük minősége lényegesen rontja a levegő minőségét. Az országos statisztika Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és Záhony levegőjét közepesen szennyezettként tartja nyilván. A zajterhelésért is jelentős mértékben a közlekedés a ludas. Az infrastuktúra megváltoztatásával, rendezési tervek segítségével lehetne a helyzeten változtatni, de ehhez sincsen pénz. Nyíregyházán a hőerőmű környékén magas a zajszint, de annak csökkentésére már programot dolgoztak ki, és intézkedéseket is tettek. A szomszédokat bosszantja az egyre több lakásban, garázsban nagy zajjal járó tevékenység. Sok kisvállalkozónak nincsen pénze, lehetősége megfelelő helyen dolgozni. Mivel a gazdasági lehetőségek hosszabb ideig nem lesznek jobbak, az engedélyek kiadási rendszerén kellene változtam. Kovácsvölgyi Zoltán A megyei gyógyszertári központ privatizációja Ki? Mikor? Hogyan? (Fotó: Csonka) Es merre? Lassan kikristályosodnak a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyógyszertári Központ kezelésében lévő vagyon átadásával és az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntések jogi keretei. Az elmúlt év második felétől több előterjesztés és határozat- tervezet, határozat és módosítás után megszülettek azok a jogi feltételek, amelyek zökkenőmentessé tehetik a privatizáció folyamatát. A megyei bíróság ítélete alapján a BETULA PHARMA Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Vállalat működtető és vállalkozói vagyona 61 önkormányzat közös tulajdonába került. Áz ítélet Nyíregyházát, Mátészalkát, Nyírbátort, Kisvárdát, Fehér- gyarmatot és Vásárosnaményt jelölte ki az alapítói jogok gyakorlására. A testületi döntések összehangolása, a vállalat igazgatójának megbízatása és feladatának tisztázása érdekében szükségessé vált bizonyos eddigi döntések módosítása. A jelenleg érvényes határozatok alapján a megyei gyógyszertári központ kezelésében lévő ingatlanok, gyógyszertárak, valamint az önkormányzat ingatlanaiban üzemelő gyógyszertárak üezemeltetési jogát — a gyógyszertárak privatizációjáig — a BETULA PHARMA Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Vállalat gyakorolja. A vállalat négyfős privatizációs bizottság útján intézkedik a gyógyszertárak privatizációjának és a pályázatok kiírásának előkészítéséről. A privatizációs bizottság a vállalat gazdasági társasággá történő átalakítását tervezi. Az önkormányzati érdekek érvényesítése céljából az alapítók által delegált szakértői bizottság biz- tosítja az átalakulással kapcsolatos testületi döntések előkészítését — legkésőbb ez év december 31-ig. Kovács Bertalant, a vállalat megbízott igazgatóját a vállalat átalakulásáig, de legkésőbb 1995. december harmincegyedikéig munkakörében megerősítik. Feladata, hogy dolgozzon ki javaslatot a vállalat gazdasági társasággá történő átalakítására, és az előkészítést -— a szakértői bizottsággal egyeztetve —június 31-éig végezze el. A privatizációt előkészítő munka eredményességét elősegíti, hogy az alapító jogokat gyakorló önkormányzatok képviselő-testületei az érvényes határozatok figyelembevételével, és azokkal összhangban hozzák meg döntéseiket. F. Sipos Segítség a beszámoló készítéséhez Továbbképzés tisztviselőknek Mint minden évben, 1995-ben is az év első negyedében rendkívül sok információ-szolgáltatási feladat hárul az önkormányzatok, intézmények gazdálkodói apparátusára. Ezek között is talán a legbonyolultabb az 1994. évi költségvetési beszámoló pontos kitöltése. E feladat megoldásához nyújtott segítséget a TÁKISZ azzal, hogy szakmai konzultációs értekezletet tartott, melynek előadója Paszulyka György bejegyzett okleveles könyvvizsgáló volt. A háromnapos továbbképzés utolsó délutánján beszélgettem a budapesti szakemberrel és a szakmai előadások szervezőjével, Mátrai Istvánnéval. — Ennek az intenzív előadás- sorozatnak a célja a pénzforgalmi szemléletű, kettős könyvelést folytató költségvetési intézmények dolgozóinak továbbképzése, amely főleg az éves költségvetési beszámoló tartalmára és kitöltésére irányult — kezdte szakmai fejtegetését Paszulyka úr. Ezen belül, gyakorló példa alapján, az éves beszámoló egyes űrlapjainak a kitöltésével is megismerkedtek a hallgatók. Foglalkoztunk ezzel párhuzamosan a pénzmaradvány-kimutatás és eredménykimutatás kitöltésének módjával, gyakorló példa alapján. Különös figyelmet fordítottunk többek között a vállalkozói tevékenységek elszámolásaira és eredményének felhasználására, alaptevékenységek céljaira. — Ezzel a vállalkozók munkájához adnak segítséget az önkormányzatok? — Egyáltalán nem erről van szó. Az önkormányzatok folytathatnak vállalkozói tevékenységet, és ezek elszámolásának végrehajtásához kaptak eligazítást a résztvevők. — Van-e valami megfogalmazható tapasztalata a konzultációnak? — A résztvevők nagy száma és az itt feltárt problémák azt bizonyítják, hogy a közigazgatási dolgozók nagyon igénylik az ilyen típusú továbbképzéseket. Ennek oka, hogy a törvények gyakori változása újabbnál újabb feladatokat jelent az államigazgatásban dolgozók számára. Ugyanakkor a szakmai ismertetők, gyakorlati tanácsok később jelennek meg, mint ahogy a végrehajtást kezdeni kell. — Ön hot szerzett ilyen széleskörű tapasztalatot? — Tizenöt éve oktatok ezekben a témakörökben. Ráadásul, mielőtt nyugdíjba mentem, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályán voltam vezető. — Amikor Paszulyka úr elfogadta felkérésünket az előadásra, azt mondta, jó lenne, ha más megyék is szerveznének ilyet — folytatta a beszélgetést Mátrai Istvánná, a TÁKISZ képviselője. A mi költségvetési osztályunk szervezte ezt a háromnapos konferenciát. Minden önkormányzatnak küldtünk egy tájékoztatót, amelyben részleteztük, hogy ez az előadás-sorozat a kilencvennégyes beszámolók elkészítéséhez ad segítséget. A megkeresettek kétharmada élt a lehetőséggel, és elküldte munkatársát erre a három napra. Két hét alatt szerveztük meg az egészet, mert február végére a hivataloknak, intézményeknek a beszámolóval kész kell lenni. — Várható-e a közeljövőben hasonló konzultáció? — Amikor a törvénymódosítások szükségessé teszik, azonnal lépünk ebbe az irányba. Elhangzott itt, az előadások alkalmával, hogy utazási könnyebbséget jelentene, ha nem kellene a megye legtávolabbi pontjáról is Nyíregyházára jönni. Nyitottak vagyunk ebben az irányban, és lehet, hogy legközelebb már a nagyobb városok adnak helyt az ilyen továbbképzéseknek. Aradi Balogh Attila
