Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
KÖZELKÉP 1995. január 3., péntek Nem nálunk van a bölcsek köve Kemény erők nyomulnak Bizonyára már megszokták olvasóink, hogy a Jonatán Rádió kedd esti, várospolitikával kapcsolatos beszélgetéseit szerkesztett formában olvashatják a Közelképben. Ezúttal Berencsi Gyulával, Nyíregyháza Megyei Jogú Város január 30-án megválasztott társadalmi alpolgármesterével és Dr. Fekete Antallal, a kulturális, sport és kúl- kapcsolatok bizottságának vezetőjével beszélgettünk. OEddigi szokásunkhoz híven, arra kérem Önöket, nagyon röviden mutatkozzanak be! Először Berencsi Gyulát kérem meg erre. — Negyvennyolc éves közgazdász vagyok, jelenleg a Háziipari Szövetkezet elnökeként dolgozom. Nagyon régen Nyíregyházán élek családommal. ODr. Fekete Antal? — Furcsa véletlen, de egyidős vagyok Berencsi úrral. Eredeti foglalkozásom tanár, egy időben felnőtteket is oktattam, öt éve újságíróként tevékenykedem a Heti Szó Sajtóügynökségnél, és én vagyok a Magyar Hírlap megyei tudósítója. Feleségem a nyíregyházi rádiónál dolgozik. O A kulturális bizottság hivatalba lépésének első napjától megvolt a maga múltból hozott öröksége, jó néhány problémát kellett nagyon sürgősen megoldaniuk. — Valóban, még össze sem rendeződtünk igazán, amikor döntésre kellett javaslatot tennünk a közgyűlésnek a városi művelődési központ igazgatójának személyével kapcsolatosan. Végül is a közgyűlés Bra- dács Máriát nevezte ki, aki eddig megbízott igazgatóként dolgozott. Q Bonyolult történet. Másik régi adósság volt a Városi Televízió igazgatójának kinevezése. —Közismert, hogy itt is elég nagy volt a mozgás. Az igazgatói posztra itt is ketten pályáztak, Tapolcai Zoltán és Mátföldi István, aki már több vezetőváltás közötti időszakban megbízottként vezette a televíziót, összesen csaknem két esztendeig. Tapolcai úr pályázata egy kicsit irreális volt, míg Márföldi István, valószínűleg eddigi gyakorlatának köszönhetően is, egy józan, reális célokat kitűző dolgozatot készített. Ezért döntöttünk mellette. Egyébként én az elmúlt hetekben számtalanszor elmondtam: nehogy ázt gondolja valaki, hogy mi vagyunk itt a főokosok. Én azt gondolom, hogy ezek a döntések a józan megfontolás, mérlegelés eredményeként jöttek létre, és vállalhatók a jövőben is. O Berencsi úr! Ón a város munkaerőhelyzetével és a vállalkozások élénkítésével kapcsolatos területet irányítja majd. Ez kemény kihívás! Felmérte, mire vállalkozott? — Közgazdász vagyok. Ez arra is kötelez, hogy alaposan végiggondoljak minden döntést. Most is ezt tettem. Tudom, hogy igen nehéz helyzetben van a város, ám látok esélyt arra, hogy pozitív irányban mozduljunk el. Példaként említem, hogy felvesszük a kapcsolatot az egykori NGKM, most már az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretei között működő ITD Hungaryval, amelynek egyik fontos feladata a külföldi tőke behozatala, felkutatása. ÜCsak úgy lehet ilyen ajánlatokat tenni, ha megfelelő információkat szolgáltatunk. Az ITD-nek is szüksége lehet a városról szóló befektetési kiadványokra. Vannak, lesznek ilyenek? — Nem véletlenül említettem, hogy az igények és lehetőségek felmérésére kell először időt fordítanunk. A külföldi befektető, amikor érdeklődik, pontos, tényszerű információkat akar a piaci környezetről, az infrastruktúráról, a humán erőforrásokról. Ennek a városnak van egy nagyon nagy előnye. Közel van három országhoz. Ez bővíthető, hiszen Ukrajna a FÁK tagja, s ezen keresztül innen további országok is elérhetők. A befektetőknek kell egy „támaszpont”, ahonnan hamar el tudnak jutni a szomszédos országokba és ahova hamar vissza is ér. Ezt azért tudom, mert nemrégiben francia és német befektetőkkel találkoztam, akiknek az első kérdése az volt: hány kilométerre van a határ? ÜEgyidőben voltak olyan álmok— éppen a FÁK közelsége miatt —, hogy Záhony környékén különleges gazdasági övezet jön létre, Nyíregyháza pedig Kelet és Nyugat találkozásának pénzügyi központja lesz. Mintha kevesebbet hallanánk mostanában erről. Berencsi Gyula is így látja? — Én nem hiszem, hogy fel kellene adnunk ezeket az elképzeléseket! Nem kell ábrándokat kergetnünk, de tudomásom szerint a térség ilyen irányú fejlesztésének kidolgozása folyamatban van. OA pénzügyi központ majd lehetővé teheti azt is, hogy a városnak sokkal több pénze jusson kultúrára. Am nemcsak városi művelődési központ létezik, vannak kerületi intézmények, és van két szakszervezeti művelődési ház is a városban. A két utóbbi mostanában egyre sanyarúbb napokat él meg. Tud nekik segíteni a kulturális bizottság? — A közelmúltban először a művészeti csoportok, majd a művelődési intézmények képviselőivel találkoztunk. Utóbbin természetesen a galéria, a vadaspark, a könyvtár vezetői is részt vettek. Itt kiderült, hogy a két szakszervezeti ház — közDr. Fekete Antal ismert nevükön a KPDVSZ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház — nagyon nehéz helyzetben van, mert a szakszervezettől nem kapják meg azt a támogatást, amit korábban megkaptak. A Móricz művelődési ház igazgatója elmondta, hogy négymilliót költöttek a felújításra, ezután az MSZOSZ „rátenyerelt” az épületre, ők egészen kis helyre szorultak össze, azért is kemény bérleti díjat fizetnek az MSZOSZ-nek. Ettől valamivel könnyebb a körzeti művelődési házak helyzete, ott még bizonyos felújításokra is látszik pénz. ÜMit tehet a város egy szakszervezeti tulajdonú épülettel...? — Ahogy tudom, a Bethlen utcai épületet 1910-ben az akkori önkormányzat és a városlakók pénzéből építették. Eszerint az akár újra városi tulajdon is lehetne. Q Számos külföldi lap Magyarországgal szembeni bizalomvesztésről beszél a privatizációs ballépések és Békési lemondása kapcsán. Önök az erősebb kormánypárt tagjai, városi képviselői. Hogyan értékelik ezt a helyzetet? — Én a Békési által folytatott restrikciós politikát nem tartottam járható útnak — válaszolja Berencsi Gyula. — A gazdaság fellendítését ez semmiképpen nem segítette. Úgy fogalmaztam magamban, hogy a vállalkozásnak egyik kerékkötőjévé vált, még rövid távon is. Nem tudott mértéket tartani abban, hogy meddig tartson a restrikció, és mikor adjon egy lehetőséget a gazdaság szereplőinek, hogy meglendítsék a szekeret. OA Palotás János vezette nagy- vállalkozókat tömörítő Köztársaság Párt és a parlamenti ellenzék pártjai kifejezetten üdvözölték Békési lemondását. Most az MSZP egyik tagja is ezt mondja. Én azonban egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy Békési csak a restrikcióban gondolkodott. — De állandóan erről beszélt — mondja ismét Berencsi úr. — Más lehetőségekről alig szólt. Hogy ennek mi volt az oka, nem tudom. Csak egy példa: ha a vállalkozási szférát kedvezményes hitellel nem próbáljuk segíteni, akkor elakad a privatizáció és leülnek a vállalkozások. Az MNB kamatpolitikája, amely befolyásolja a kereskedelmi bankok hitel- politikáját, egyszerűen meggátolja a vállalkozásokat. Hogyan lehet ma 30-35 százalékos kamatok mellett ilyen adó és járulékfizetési kötelezettségekkel jó vállalkozásba kezdeni? O Fekete Antalnak mi erről a véleménye? — Én nagy tisztelettel hallgatom a közgazdász elemzését. Egy magamfajta filosz óvatosabban fogalmaz, és talán egy picit szubjektív. Én áprilisban Békésit kísértem me- gyénkbeli kampánygyűlésére. Sokat beszélgettünk, és számomra rendkívül meggyőző módon adta elő azt, hogy ő mit gondol ezekről az ügyekről. Én szombaton még bíztam abban, hogy valami kompromisszum születik. Amikor mégis meghallottam a lemondást, azt mondtam, hogy ez nem jó hír. Én arra gondolok, hogy nehogy megint felpuhuljanak a dolgok, és elkezdjünk itt dagonyázni. O Van egy olyan érzésem, mintha az egykori létező szocializmus helyébe napjainkban a lopakodó szocializmus kezdene lépni. — Nekem ma is kedvenc politikusaim közé tartozik Békési — szólal meg Berencsi Gyula. — Mégis azt látom, hogy ő egy magányos távfutó, az útról semmi áron nem tér le. Nincs benne kompromisszumkészség. Lehet 70 százalékban megszorító intézkedéseket tenni, ha muszáj, de 30-40 százalék lehetőséget hagyni kell a vállalkozóknak, mindenkinek. Az áremelések nyomán elfogy a vásárlóerő, a vállalkozók tönkremennek, a munkanélküli járadék nem teremt sem vásárlóerőt, sem GDP-t, ahhoz termelni, a tőkét forgatni kell... OA magányos atléta eszembe juttatja a sportot. A Fekete Antal által vezetett bizottságnak igen sok feladata van ezen a területen is. Mi a helyzet a tömegsporttal Nyíregyházán? — Ezúttal ismét óvatosabban kell fogalmaznom. Az elmúlt néhány héten kiderült, hogy itt nagyon kemény érdekcsoportok nyomulnak. Nem nevezem meg a sportágat, de az első napokban megkerestek, hogy mikor jön már a pénz? A másik ilyen dilemma, hogy a diáksportot, a tömegsportot, az élsportot milyen arányban támogassuk. Éppen a napokban hallottam, hogy az ezredfordulóra a magyar férfiak átlagéletkora a hatvan évet sem fogja elérni, s ennek egyik oka a mozgáshiány, de a másik ok akár Berencsi Gyula területére is átnyúlik, ez az eszméletlen hajtás, ami ma a vállalkozók egy részét nagyon is jellemzi. Van aztán olyan sportdillemma is, hogy azokat kell-e támogatni, akik már mutattak eredményeket vagy azokat, akik mutathatnának kedvezőbb körülmények között. OKonkrétan mire gondol? — Például arra, hogy mindenkinek jár egy kis támogatás. Ez nem jó, mert szétforgácsolja az erőket. Röviden, nincs nálunk a bölcsek köve. Éppen tegnap beszéltem arról Felberman úrral, hogy a bizottságok beltagjai a politikai erőket lefedik. Jó lenne most már szakértő kültagokat behozni. De mivel minden párt szuverén joga, hogy olyan kültagokat hozzon, amelyik szimpatizál vele, tartok attól, hogy a kültagok közt is sok lesz a laikus. Emiatt valószínű, hogy létre kell hozni egy sportalbizottságot, amelyben már sportszakemberek vannak. ONem igazán értem, hogy miért kell a külső szakértőknek is pártelkötelezetteknek lenniük. Miért kell emiatt még külön albizottságokat létrehozni, hiszen így a munka is több, az információ is jobban torzul. Berencsi Gyulának mi erről a véleménye? — Nemcsak pártelkötelezettnek nem szabad lennie egy szakértőnek, hanem sportágakkal sem lehet elfogult. — Az is igaz, hogy a politikai elkötelezettség mellett lehet még valaki kiváló szakértő — szól közbe Fekete Antal. — Bizottságunk dolga a nemzetközi kapcsolatok szervezése. Erre is elkelne egy szakértő. De említhetném a kultúra területét is. Politikai ellentétek nélkül is favorizálhatja valaki a Mandalát a Szimfonikusokkal szemben, a néptáncot a modem tánccal szemben, vagy a Szabolcs Tánceggyüttest a Nyírséggel szemben. Ez is konfliktusforrás. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, a legfontosabb motiváció mindenütt a támogatások elosztása. Én azt szeretném elérni, hogy ne fű alatt, hanem nyilvánosság előtt történjenek ezek az elosztások. U A kiilkapcsolatok mindkettőjük területével nagyon szorosan összefüggenek. A városnak számos testvérvárosi kapcsolata van. Ez a kultúrában már kiválóan működik, csoportjainkat mindenütt ismerik, mi is számos csoportot fogadtunk már. A gazdaságban viszont kihasználatlannak látszanak ezek a lehetőségek. Valóban így van ez, Berencsi úr? — Ez tény! A koalíciós tárgyalásokon az MSZP-frakciónak az volt az álláspontja: maradjunk mi Európában, ezeket a testvérvárosi kapcsolatokat erősítsük. Személyes véleményem, hogy a finn és legközelebbi három — Ungvár, Eperjes, Szatmárnémeti — talán a legelőre- valóbb. Ennek egyik legfontosabb fóruma lehet a már eddig is ilyen szerepet betöltő Kelet—Nyugat Expo. Üzletember-találkozók, konferenciák szervezése is fontos. ü Fogják bírni a kihívásokat, uraim? — Két hónap után furcsa lenne azt mondani, hogy nem — válaszol Fekete Antal. — Erre szegődtünk, botorság lenne most mást gondolni. —Tisztességgel és okos kompromisszumkereséssel kell vállalnunk — mondja Berencsi Gyula. Kézy Béla Nyíregyháza belvárosában 142 m2-es irodahelyiség kiadó. Érdeklődni lehet: Nyíregyháza, Szent István u. 27. Takarékszövetkezet Letette az esküt Lővey Csaba, aki a visszalépett Poroszka Ottó helyett az SZDSZ listájáról lett a képviselő-testület tagja „Vizes" árak Polgármester, alpolgármester és irodavezető hármasa — Csabai Lászlóné, Felbermann Endre és Köteles István a közgyűlésen Bozsó Katalin felvételei A vezetékes ivóvízért és a szennyvízcsatorna használatáért fizetendő tarifa emelkedése jelenti talán a legnagyobb érvágást a nyíregyházi lakosoknak. Ez az a szolgáltatás, amit egyszerűen lehetetlen nélkülözni, és kevesebbet használni belőle is nagyon nehéz. Érzik és tudják ezt a képviselők is, mert ugyancsak sokáig vitatkoztak azon, hogy jóváhagyják-e az előterjesztést vagy sem. Végül azonban a többség úgy döntött, hogy megszavazza az áremelést. Ennek köszönhetően a víz köbméteréért 60 forintot fizet a lakosság és 64 forintot a közületi fogyasztók, a csatorna használata pedig mind a lakosságnak, mind pedig a közületeknek 37 forintjába kerül köbméterenként. Az árak nem tartalmazzák a 12 százalék áfát. Azok a fogyasztók, akik rácsatlakoztak a szennyvízhálózatra is, összesen 108 forint 60 fillért fizetnek majd a köbméterenkénti fogyasztásért. 5100 szövetkezeti lakás Omladozó vagy éppen szépen festett falak, koszos vagy gondosan takarított lépcsőházak. Gondolom, mindenki ráismer saját házára. A karbantartási és felújítási díjakról dr. Erdélyi Sándort, a LAKSZÖV igazgatóját kérdeztük. — „Fennhatóságunk” alá 5100 lakás tartozik, ezek között van paneles és téglaépület egyaránt. A karbantartási és felújítási díjak attól függően alakulnak, hogy a ház 15 érnél régebben épült vagy sem. Ez lakásonként és négyzetméterenként havi átlagban 4, 6 esetleg 8 forintot jelent. — Mire telik ebből a pénzből? — A kiadásokat két részre kell osztani. Az egyik csoport a felújításé, a másik a mindennapi üzemeltetésé. Ez utóbbiakhoz tartozik a víz, villany, szemétszállítás és takarítás, valamint a kisebb javítási díjak rendezése. A felújítás alatt pedig elsősorban a lépcsőházfestés, a tető- és homlokzatjavítás ér-tendő. — Hány évenként válik esedékessé egy-egy nagyobb felújítás? — Ezt általában az építőanyag milyensége válogatja. Mert míg például egy panelház homlokzata kibír 50 évet, addig a tégláé 5—10 év után omlani kezd. A lépcsőházakat hivatalosan 5 évente kellene kifesteni. Minekután azonban ezek a házak jórészt magántulajdonban vannak, a felújításról elsősorban a tulajdonosok döntenek. A munkálatok anyagi finanszírozásához csak 30 százalékban kell hozzájárulni a közös pénzből, mert a többi kiadás OTP-hitelekből is fedezhető. — Mennyi pénz van a lakások számláján? — Összességében kérdi? A '94-es évet 45—50 millió forintnyi tartalékkal zártuk. Évenként 18 millió forint a felújítási hozzájárulás, és a tavalyi év-ben átlagban ennyit is költöttünk el. — Ha már az összesítésnél tartunk. Van-e tavalyról befizetési elmaradás? — Sajnos, jelentős a tartozás. Ám maguk a tulajdonosok kérik, hogy szigorúan járjunk el a nem fizetőkkel szemben. Nyáron még csak felszólító leveleket küldtünk, ősztől viszont már levonatjuk a tartozást a fizetésből, és ha ez sem segít, végső esetben a végrehajtókat is igénybe vesszük. Sikli
