Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL m 1995. február 27., hétfő 3 Kárpótoltak, figyelem! Tolmáccsal nem lehet tűzparancsot adni NATO-laktanyák Nyíregyházán? 1995. március 6-tól lehet jegyezni a Pannon-Váltó Vagyonkezelő és Kereskedelmi Részvénytársaság rész­vényeit. A jegyzés március 6-tól március 24- ig tart, túljegyzés esetén legkorábban az ötödik jegyzési napon zárható le. A megyében található jegyzési helyek: Postabank Rt. Nyíregyházi fiók: Nyíregyháza, Nyár u. 8. Tel.: 06-42-408-715 Záhonyi fiók: Záhony, Ady u. 27- 31. Tel.: 06-42-360-150 Kereskedelmi Bank Rt. Nyíregyházi fiók: Nyíregyháza, Országzászló tér 3-4. Tel.: 06-42- 313-455 Nyírbátori fiók: Nyírbátor, Szabad­ság tér 22. Tel.: 06-42-311-358 Fehérgyarmati fiók: Fehérgyarmat, Móricz Zs. u. 2. Tel.: 06-44-363-065 A részvényeket kizárólag az ala­nyi jogon kárpótoltak jegyezhetik. A jegyzés során egy meghatalmazott személytől legfeljebb két meghatal­mazó által kiállított teljes bizonyító­erejű (magánokiratba foglalt) megha­talmazás fogadható el. A jegyzés során szükséges a jegyző személyi igazolványa, a kárpótlási határozat, valamint a kárpótlási ha­tározathoz tartozó átadás-átvételi elismervény eredeti példánya. A részvény értékesítési ára: 20 000 forint címletértékű kárpótlási jegyért (2000 forintért) 30 000 forint névérté­kű részvény jegyezhető. A jegyezhe­tő részvénymennyiség 30 000 forint, vagy ennek egész számú többszöröse. A jegyzéskor a jegyezni kívánt részvénymennyiséghez tartozó kész­pénzt kell befizetni. Például, ha va­lakinek van 88 000 forint névértékű kárpótlási jegye, akkor ebből 80 000 forintért jegyezhet 120 000 forint névértékű részvénycsomagot. A jegy­zéskor a kárpótlási jegyet nem kell átadni, csak a jegyzéshez tartozó 8000 forintot. Ez az összeg a szerző­dés bizonyítékául szolgál. A részvényjegyzőknek a jegyzés lezárását követő 15. naptól számított egy hónap áll rendelkezésükre, hogy a részükre allokált részvénymennyi­ség kárpótlási jegy ellenértékét a jegyzési helyeken átadják. Amennyi­ben ez nem történik meg, a befize­tett készpénzösszeget elveszíti. Túljegyzés esetén a részvények szétosztásánál a kártyaleosztásos al­lokáció elve érvényesül. Ez azt je­lenti, hogy az első lépcsőben min­denki 30 000 forint névértékű rész­vényt kap, a második lépcsőben min­den, az allokációban még részt vevő kárpótolt újabb 30 000 forint értékű részvényt és így tovább, míg a fel­ajánlott pakett el nem fogy. Amennyiben a túljegyzés mértéke olyan nagy, hogy minden rész­vényjegyzőnek 30 000 forint rész­vény sem jut, sorsolásra kerül sor. Az eredeti kárpótoltaknak ilyen szűkös kínálat között mindenképpen csak ajánlani tudjuk a Pannon-Váltó részvényt. Jelenleg ugyanis a kárpót­lási jegy tulajdonosok 30 százalék körül tudnak megválni kárpótlási jegyeiktől. Ha 20 000 forint kárpót­lási jegy eladási ára 6000 forint, ak­kor jelen esetben 30 000 forint név­értékű részvény 6000 forint + 2000 forint készpénz, összesen 8000 fo­rintba kerül. A részvény bekerülési ára 26,7 százalék. Jelenleg Nyíregyházán a BU-KÉ Bróker Kft. határidős szerződést ajánl, amelyben 35 százalékot kínál Pannon-Váltó részvényekért. Azaz 30 000 forint részvényért 10 500 fo­rintot. A kárpótolt így több mint 31 százalékkal többet kap kárpótlási je­gyéért, mintha közvetlenül értékesí­tené. Másképp: ez megfelel 41,7 szá­zalékos kárpótlási jegy értékesítés­nek. Ajánlotta a BU-KÉ Bróker kft. ke­reskedelemi igazgatója, Turcsik Ottó. Nyíregyháza, Rákóczi u. 5/a. 1/2. Tel.: 06-42-406-910,06-42-406- 911. Honvédelmi miniszterünk többször hangoztatta, országunk érdeke, hogy minél előbb a NATO-tagországok soraiba lépjünk. Keleti György nem­régiben — amikor a brit védelmi mi­nisztert fogadta — azt a kijelentést tette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez akár már jövőre is csat­lakozhat hazánk, de mindenképpen hamarabb leszünk a NATO-nak, mint az Európai Uniónak a tagja. Nyíregy­háza egyik laktanyájának parancsno­kával, aki részt vett — igaz csak egy napig — a magyar—brit közös had­gyakorlaton, arról beszélgettünk, mi­lyen változást hozhat ez a honvédség és a nyíregyházi laktanya életében. Olajos Sándor alezredes a Vay Ádám laktanya parancsnoka volt már akkor is, amikor hazánk a Varsói Szerződés országaihoz tartozott, jelenleg a füg­getlen Magyar Honvédség egyik ka­szárnyájának vezetője. A honvédel­mi miniszter állítása reményt ad arra, hogy az alezredes úr egy NATO-lak- tanya parancsnoka legyen. Egy olyan alakulatnak — egy ellátó zászlóalj­nak — az első embere ő, amelyet a harcoló csapatok katonáinak egy ré­sze nem sokra tart. Pedig higgyék el, hogy éhesen, lőszer és üzemanyag nélkül nemcsak támadni, de menekül­ni is képtelenség. — Azzal tisztában kell lennünk, hogy a NATO-tagság politikai dön­tés, és nem is egyértelműen ma­gyar kérdés, a csatlakozás elsősor­ban az Észak-atlanti Szövetségtől függ, utána jön a magyar politika és végül a honvédség —; mondja az al­ezredes. —Előnyös lenne a csatlakozásunk? — Tagságunk mindenféleképpen nagyobb biztonságot nyújtana az or­szágnak, hiszen a NATO-n kívül nin­csen olyan szervezet, amely védelmi garanciát tudna biztosítani. Az is bi­zonyos, hogy a csatlakozás elsősorban feladatokat jelentene a Magyar Hon­védségnek. — Mennyiben lennének másabbak a magyar NATO-katonák? — Nagyon sokat kellene tanulnunk és változnunk, hogy az ő mentalitá­sukat, harci szellemüket megközelít­sük. Nem mintha erre nem lennénk képesek, a magyar katonák semmivel sem rosszabbak a nyugatiaknál. A nyugati hadseregekben szolgálatot teljesítők más felfogással gondolkod­nak, náluk minden feladatcentrikusan történik, aminek technikai, anyagi háttere biztosított. A NATO-katonák a mieinken kívül még más jellegű fel­adatokat is ellátnak, többek között bé­kefenntartóként szolgálnak. Lehet, hogy a baka és az altiszt este közösen AJAKSZ Szakmai rendezvényt tartott feb­ruár 25-én szombaton reggel nyolc órától az Autójavítók és Autókeres­kedők Országos Szövetségének (AJAKSZ) megyei szervezete Nyíregyházán, az inkubátorházban. Délelőtt az AJAKSZ országos vezetői tájékoztattak a szervezet aktuális feladatairól, majd a kör­nyezetvédelmi felügyelőség, a tűz­oltóság, a közlekedési felügyelet és a munkabiztonsági felügyelőség munkatársai tartottak előadást. Délután az AJAKSZ megyei szer­vezete tartott közgyűlést, ahol megválasztották az országos kül­döttgyűlésbe delegálandó tagjai­kat. Kvz sörözik, és másnap, a munka során fegyelmezetten és hibátlanul „harcol­nak” együtt. A másik nagy gond a kommunikáció, bár a nyelvi nehéz­ségek áthidalására már történtek lé­pések. Az angol nyelvtanfolyamokra sajnos a csapattisz­tek tudnak a legke­vésbé járni, akik­nek pedig igazán nagy szükségük lenne rá. Egy harci helyzetben nevet­séges lenne tol­mács segítségével beszélgetni a szö­vetséges csapat ve­zetőjével, vagy esetleg tűzparan­csot kiadni. A csa­patszintű tervezés és vezetés is jóval egyszerűbb náluk. A parancsnokok­nak nincsenek re- pülőtémyi térképe­ik, mint nálunk. Az első számú ve­zető elkészíti az el­gondolását, a rész­leteket a szakági főnökök dolgozzák ki. Igaz, ott a tisz­teknek nagyobb a jogosítványa, az al­egységparancsnokok kirúghatják pél­dául a zsoldost, jta többször hibázik. Nyugaton katonai dinasztiák élnek, akik büszkék múltjukra és jelenükre. Olyan hanyagi háttér áll rendelkezé­sükre, hogy nem okoz gondot, ha a családot az országban — vagy azon túl — ide-oda vezénylik, a katonának teljesen mindegy, hogy hol szolgál. A NATO katonáinak biztosított az anyagi-technikai háttér a kiképzések­hez és az ellátáshoz, a megélhetéshez. — Milyen változást hozna, vagy kellene hoznia a NATO-tagságnak a laktanya életében? — Magyarországon a politikai vál­tást nem követte gazdasági fellendü­lés, amely a honvédség technikai esz­közeinek minőségi fejlesztését lehe­tővé tenné. Igen nehéz megmondani, hogy NATO-tagság esetén — de egyébként is — az ellátó zászlóal­junknál mikor lesz korszerű gépjár­mű, modern raktározási rendszer, technikai műhely. Sajnos nem való­színű, hogy mi leszünk ebben az elsők. Nagyon nehéz megjósolni, hogy nálunk mikor lesz érdemi vál­tozás. Pedig megérné, hiszen a jármű­vek „bütykölése” helyett a katonák­nak több idejük lenne a felkészülés­re, pihenésre. Nagyobb a biztonság­érzetünk, ha tudjuk, hogy tökéletesen működőképes eszközöket haszná­lunk. És nem utolsósorban a modem technika fenntartása jóval kevesebb pénzbe kerülne, ami hosszabb távon kifizetődő lenne. Egyébként az „észak-atlantiakat” nem érdekli, hogy milyen típusú a technikánk. A koráb­ban említett feladatcentrikusságból adódóan nekik az a fontos, hogy a kitűzött célokat a katonák el tudják érni. — Kapna-e „pénzt, paripát, fegy­vert” a honvédség a NATO-tói mo­dernizálásra? — Ez is csak tőlük és a nemzet­közi helyzettől függ. Szerintem, ha adnak is, először a harcoló csapata­inkat, őket is szakaszosan szerelik fel. Igaz, ezek mellett az ellátó szerve­zeteket is megfelelően fejleszteni kell. Véleményem szerint meg kellene is­merni — főképpen a csapattisztek­nek — a szövetséges csapatok anya­gi-technikai biztosítását harci körül­mények között, így el tudnánk dön­teni, mire lenne szükségünk ahhoz, hogy megfelelően együtt tudjunk mű­ködni. — Sorkatonák vagy zsoldosok al­kossák-e a Magyar Honvédséget? —Szerintem egy kellőképpen meg­fizetett szerződéses hadsereg, amelyet rendkívüli helyzetben természetesen kiegészítenének a rendszeresen to­vábbképzett tartalékosok, hatéko­nyabban látná el feladatát. Kovácsvölgyi Zoltán Felvételi a Báthoryban Az elmúlt héten informatika kiválasztó vizsgát tartottak a 6-os Szá­mú Általános Iskolában. Az érdeklődő gyerekek számítógépes kiválo­gató és írásbeli feladatokat oldottak meg /-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Farsangi bátyusból Mátészalkán Szombat délután egy órától megyénk nyugdíjasklubjai adtak randevút egymásnak Mátészalkán, a művelődési központban. A vendéglátók — a szálkái nyugdíjasklubok — farsangi batyusbálra invitálták a me­gye más településein élő társaikat, hogy egy remek, estébe nyúló dél­utánon szórakozzanak. A bál fővédnöke dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka város polgár- mestere volt, s az eseményrend szerint a Napsugár Nyugdíjas Klub köszöntőműsora után nyitótánccal vette kezdetét a farsangi mu­latság. Finom falatok és jóféle házi bor is előkerült a kosarakból, s ki-ki ked­ve szerint ropta a táncot a hépszerű zenész, Németh Sándor, azaz Nani muzsikájára. Pihenésképpen — a zeneszünetekben — a részt vevő klu­bok vidám műsorral szórakoztatták egymást Lengyel Ferenc „báligazga­tó, mókamester és zenebíró” irányításával. Szamosi István V _____________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents