Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
2 ::v~ ■ BELFÖLD-KÜLFÖLD a 1995. február 16., csütörtök ■ UJ KELET Nem lesz új minisztérium Egyelőre nincs napirenden az európai integrációs minisztérium létrehozása, a társulási intézmények ugyanis kialakultak, működésük jól biztosítható — mondta Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára szerdán az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága ülésén, amelyen az európai ügyek felelősségi rendszeréről volt szó. Szent-Iványi István külügyi politikai államtitkár elmondta, hogy a kormányhatározat értelmében létrehozott Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság — 18 minisztériumot, illetve főhatóságot képviselve — a teljes jogú tagságra való felkészülést fogja össze. Elnöke a külügyminiszter, míg a gazdasági ügyekben a feladatok koordinálását az IKM Európai Ügyek Hivatalának vezetője végzi. Vitás esetekben a Gazdasági Kabinet hivatott döntést hozni, de integrációs ügyekben eddig erre nem került sor. MSZP-sajtóbeszélgetés Várhatóan az első fél év végére elkészül a kormány programja a cigányság válsághelyzetének kezelésére — hangzott el a szocialisták szokásos szerdai sajtóbeszélgetésén, amelyen ezúttal a frakció emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportja adott áttekintést tevékenységéről. Az eszmecsere során a münkacsoport — s egyben az Országgyűlés emberi jogi bizottságának — tagjai több megközelítésből is szót ejtettek a magyarországi cigányság helyzetéről. Vasutasok nyilatkozata A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szerint a MÁV Rt. vezetése veszélyezteti az elmúlt év decemberében megkötött megállapodást, az akkor helyreállt munkahelyi-társadalmi békét — derül ki a VDSZSZ MTI-hez küldött szerdai nyilatkozatából. A megállapodás időarányos részének áttekintése után úgy vélik: egyre több munkáltatói intézkedés utal arra, hogy a MÁV Rt. vezetése a munkahelyeken kötött létszám-megállapodásokkal elégedetlen, illetve azok megszegésére készül. Úgy ítélték meg továbbá, hogy a kollektív szerződés tárgyalása során a vezetés időhúzásra törekszik, veszélyeztetve az új szerződés március 31-éig való megkötését. Ezért a konfliktus tárgyalások útján való megoldása érdekében felszólítják a MÁV Rt. vezetését: térjen vissza a decemberi megállapodás szellemiségéhez, és tarsta be abban vállalt kötelezettségeit. Ha ezt nem teszi, a VDSZSZ ezt megáilapodás-sze- gésnek tekinti. Békési László véleménye Megtörtént az, amit a közgazdászok már jó ideje jósoltak, a belső államháztartás adósságspirálba került. A költségvetés helyzete ennek következtében évente 15-16 százalékkal romlik. Már most a kiadásokban az adósságszolgálati terhek aránya eléri a 36 százalékot, ezen belül a kamatterhek nagysága 200 milliárd forintra tehető. Nem létezik olyan gazdasági növekedés, amely képes az ehhez szükséges jövedelmeket kitermelni. így az adósságspirálból történő kikerülésre csak egyetlen lehetőség van, a gyors privatizáció, az állami vagyon minél előbbi értékesítése és a bevétel adósságtörlesztésre történő fordítása. Mindezt Békési László leköszönő pénzügyminiszter mondta el a Közgazdaság- tudományi Egyetemen szervezett szerdai rendezvényen. Horn Gábor sajtótájékoztatója A négyosztályos elemi iskola nem jó, túl rövid, ezért van szükség ezt hatosztályosra emelni; tehát nem igaz, hogy nyolcról hat osztályosra akarja csökkenteni a kormányzat, illetve a tervezett Nemzeti Alaptanterv az alapiskolát, éppen ellenkezőleg, négyről hat osztállyá szándékoznak tenni az elemi iskolát, s az alapképzés egészét tízosztályossá — fejtegette szerdán Békéscsabán Horn Gábor országgyűlési képviselő. Lőszerek a tengerben Az orosz Csendes-óceáni Flotta szerdán elismerte, hogy mintegy 600 tonna lőszert süllyesztettek a tengerbe a napokban, viszont visszautasította az ennek kapcsán a hajóhadat ért támadásokat. A nyilatkozat szerint a használhatatlan lőszert egy 1986-os szovjet hajózási szabályzatnak megfelelően, az erre a célra engedélyezett térségben borították a tengerbe. A lőszerek egy része a Vlagyivosztoktól nem messze tavaly történt lőszerraktár-robbanás során használhatatlanná vált készletekből származik. A flotta közleményében leszögezte, hogy nem volt a tengerbe szórt töltetek között radioaktív, illetve mérgező anyagot tartalmazó lövedék, amely kárt okozhatna a környezetben. A flotta szerint a lövedékek megsemmisítésére nem volt más mód. Az ENSZ békefenntartókról Az ENSZ békefenntartó erőinek (UNPROFOR) távozása Horvátországból, ahol mandátumuk március 31-én lejár, kedvezőtlenül hatna a térségben zajló eseményekre — egybehangzóan így vélekedett keddi prágai tárgyalása után Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter és Josef Zieleniec, a cseh diplomácia vezetője. Rifkind hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel kell követni a horvát helyzetet, amely könnyen újabb, az európai biztonságot veszélyeztető tényezővé válhat. Cseh kollégájával, Vilém Holánnal folytatott megbeszélésén a cseh védelmi tárca közlése szerint Rifkind tájékoztatta Holánt, hogy a NATO az idei év közepéig kidolgozza a szövetség kibővítésére vonatkozó koncepcióját, amelyet egyenként fog megtárgyalni a békepartnerség programjához csatlakozott országokkal. Nem született konkrét megállapodás MDF-KDNP'CSÚcstalálkozó Az MDF és a KDNP korainak tartja közös szervezet kialakítását, ezért úgy döntöttek, hogy most nem hoznak ilyet létre; szerintük a polgári szövetség is csak helyi szinten lehet működőképes. A két párt együttműködését a parlamenti frakciókban, az ön- kormányzatokban és pártközi ügyekben lehet megvalósítani — hangsúlyozták azon a sajtótájékoztatón, amelyet az MDF és a KDNP szerdai csúcstalálkozója után rendeztek a Demokrata Fórum Bem téri székházában. A pártok vezetői úgy döntöttek. hogy két hét múlva folytatják — immáron a részletkérdésekről — tanácskozásukat. A csúcstalálkozón a meghívó fél tárgyalódelegációját Für Lajos pártelnök vezette, s az MDF-et még Szabó Iván ügyvezető elnök, frakcióvezető, Boross Péter, Lezsák Sándor és Gémesi György alelnök, valamint Balaton Péter választmányi elnök képviselte. A KDNP-delegáció vezetője Giczy György pártelnök volt, s a küldöttség tagjai voltak: Füzessy Tibor ügyvezető elnök, frakcióvezető; Gáspár Miklós alelnök; Szilágyiné Császár Terézia és Pálfi Dénes parlamenti képviselő. Giczy György a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elöljáróban megemlítette, hogy a két párt kapcsolatában — különösen a ’94-es választások után — voltak félreértések, működési zavarok. A találkozón ezt igyekezték tisztázni. A KDNP elnöke azt reméli: ez az első lépés ahhoz, hogy új alapokra helyeződjék a két párt együttműködése. — Minden kapcsolat őszinteségen és bizalmon alapul, s csak az őszinte kritika lehet a további együttműködés alapja — mondta Giczy György. A pártelnök hangsúlyozta: arról is meggyőződtek, hogy a híresztelésekkel ellentétben az MDF vezetői is korainak tartják a közös szervezet kialakítását. Hozzátette: csak erős, egyenrangú és önálló pártok alkothatnak szövetséget. Kérdésre válaszolva a KDNP elnöke kifejtette: a megbeszélésen a két párt vezetői minden ellenzéki párt felé kifejezték nyitottságukat, de a KDNP elnöke más pártot konkrétan nem nevezett meg, mivel mint mondta, „itt két párt találkozott, s nem volt cél, hogy más pártokról alkossanak véleményt”. A polgári szövetségről kifejtette: soha nem arról volt szó, hogy a KDNP elutasította volna az együttműködést, a „szervezett formát utasítja el”. A pártelnök véleménye szerint szövetségről csak a következő parlamenti választások előtt lehet szó, hiszen magától értetődő, „ha egy párt belső megújulás előtt áll, nem keres rögtön szövetségest.” Für Lajos MDF-elnök is kiemelte, hogy a két párt együttműködésének alapja csak az egyenrangúság és az egyenjogúság lehet. Szerinte ez azt jelenti, hogy egyik ellenzéki párt sem törekedhet vezető szerepre, s mindegyiknek meg kell őriznie saját arculatát, karakterét, céljait, belső szervezetét. A politikus rámutatott arra is, hogy jó együttműködést csak erős szervezetek között lehet kialakítani, s ennek nyomán ezek a pártok — ha a helyzet úgy kívánja — megfelelő politikai alternatívát kínálhatnak az országnak. Für Lajos is úgy látja, hogy most nem szükséges közös szervezetet létrehozni, bár utalt arra is, hogy a parlamenti frakciók közötti, az önkormányzatokban már részben megvalósult és a pártközi ügyekben szükséges együttműködés területei jelenleg is adottak. Giczy György kifogásolta, hogy a sajtó kész tényként kezelte a polgári szövetség létrejöttét. Für Lajos ezzel kapcsolatban kijelentette: a sajtókommentárok az események elé futottak, hiszen eddig nem volt szó írásban rögzített, közös szervezetet jelentő szövetségről, hanem csak a helyi pártok között jött létre a helyi önkormányzatokban és a megyei közgyűlésekben az önkormányzati választások előtt és után a szövetség. Az MDF elnöke többször rámutatott: a pártok közötti országos szintű szövetségi együttműködés nem valósult meg, még nem érkezett el az ideje, tehát erről egyelőre tárgyalni sem kell. Göncz Árpád szerint válaszút előtt a gazdaság A válság kulcsa Göncz Árpád, hivatkozva a kormánykoalíción belüli alapvető gazdaságpolitikai nézetkülönbségekre, óva intett attól, hogy a gazdasági növekedést megszorító pénzügypolitikával korlátozzák Magyarországon — jelentette a Reuter az államfő külföldi újságírók részére tartott szerdai budapesti sajtóértekezletéről. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági visz- szaesésre vonatkozó előrejelzések ellenére a bruttó hazai termék (GDP) minden várakozást felülmúlóan, 3,5- 4 százalékkal nőtt tavaly Magyarországon. A Reuter szerint Göncz Árpád azt mondta, hogy az eddigi, a fogyasztás átfogó korlátozásán alapuló irányvonalat legalábbis módosítani kell, oly módon, hogy az ne fékezze le a gazdasági növekedést. Göncz elmondta: már november közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság jobb teljesítményt mutat fel a jósolt 0 százalékos GDP- növekedésnél vagy az 1 százalékos csökkenésnél. A magyar ipar termelékenysége imponáló mértékben, 22 százalékkal emelkedett, az export számos nyugateurópai országba 25-30 százalékkal növekedett, a beruházások 25 százalékkal, a lakossági megtakarítások pedig 20 százalékkal nőttek tavaly — idézte a Reuter a sajtótájékoztatón elhangzott adatokat. Noha ez a teljesítmény részben a nyugat-európai gazdaságok recesszióból való kilábalásának tulajdonítható, jelzi azt is, hogy mikroökonómiai szinten a magyar gazdaság jól fejlődik és modernizálódik — írta a Reuter. A brit hírügynökség szerint Göncz azt mondta, a jelenlegi magyarországi belpolitikai válság kulcsa abban a kérdésben keresendő, hogy fékezni kell-e a magyar gazdaságot vagy sem. Göncz szerint Békési László pénzügyminiszter közelmúltbeli lemondásának megértéséhez fontos ismerni a Magyarországon folyó vitát arról, hogy pénzügyi restrikció általi sokkterápiát vagy pedig növekedésösztönző politikát folytassunk-e? „Nem Békési személye az érdekes, hanem az a többé-kevésbé még eldöntetlen vita, hogy melyik az előttünk álló jobbik út” — idézte Göncz Árpádot a Reuter. A Reuter szerint Göncz Árpád úgy vélekedett, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája, és elvetette annak gondolatát, hogy a parlamenti helyek 54 százalékával rendelkező szocialisták egyedül is kormányozhatnának. Érkeznek az adóbevallások E hét elejéig 271 ezer 465 személyi jövedelemadó-bevallást juttattak el az elsőfokú adóhatóságokhoz. Ez mintegy 50 ezerrel haladja meg a múlt év azonos időszakának adatait, de ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni — mondta el az MTI érdeklődésére szerdán Kovács Istx’án, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig 34 ezer adózónak utalta vissza az APEH a befizetett adóelőlegek és a tényleges kötelezettség különbözeiét, átlagosan több mint 31 ezer forintot személyenként. Ez mintegy 1 milliárd forintnyi visszautalást jelent. Az összeg azt mutatja, hogy még a visszaigényelni szándékozók közül sem igyekszik a többség a bevallás benyújtásával, hiszen tavaly összesen mintegy 9 milliárd forintot utalt vissza a személyi jövedelemadó-bevallásokkal kapcsolatban az APEH az állampolgároknak. Az adózók többsége időben megkapja a visszaigényelt összeget, eddig mindössze 74 darab utalásnál csúszott ki az egyhónapos határidőből az APEH. Ennek oka többek között abban kereshető, hogy tavaly csak az utolsó napokban fogadták el az szja-törvényt, ami bizonyos mértékig befolyásolta a múlt évre vonatkozó adóbevallások feldolgozását is. Az szja-bevallások közül eddig 52 ezer 400 volt hibás, ami az elmúlt évek tapasztalataihoz képest viszonylag kedvező, 20 százalékos hibaarányt mutat. Az eddigi tapasztalatok tükrében azonban előreláthatólag 40 százalék körül lesz majd a hibás bevallások aránya, hiszen évek óta ez a jellemző. Az adóbevallással egyébként nemcsak a személyi jövedelemadót fizetők nem sietnek, az egyéni vállalkozók közül, akiknél a bevallás határideje február 15-e. hétfőig mindössze 67 ezer 520 fő juttatta el bevallását az adóhatóságnak. Az ugyancsak ezen határidőhöz kötött gazdálkodó szervezetek éves bevallásából mintegy 25 ezer, az áfabevallásokból pedig 879 érkezett, pedig az előbbiből mintegy 200 ezerre, az utóbbiból 10- 12 ezer darabra számítanak.
