Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
ÚJ KELET in BALKÁNY ■ ii 1995. február 11., szombat A megelőzés mindennél fontosabb Függünk a (kábító)szeren A kórhazak, a drogambulanciák és a rendőrség adatai alapján Magyarországon negyvenezerre tehető a rendszeresen kábítószert fogyasztók száma. Ugyan nem első számú bűnügyi probléma az úgynevezett beszerzési bűnözés, amikor a kábítószer-fogyasztók azért követnek el bűncselekményeket, hogy a napi drogadagjukhoz szükséges pénzt előteremtsék, a hazai drogosok a legtöbb esetben kábítószer-kereskedelemből szerzik be mindezt. Ez annyit jelent, hogy kínálat van, s mindinkább lesz is a leginkább fogékony 14—17 éves korosztály számára. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Intézetének szervezésében Murányi István és Seres Ildikó felmérésére alapozva megjelent egy tanulmány Drogfogyasztás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolások körében címmel. A tanulmány kapcsán hazai és megyei drogügyeinkről dr. Pénzes Mariannát, a megyei ÁNTSZ egészségvédelmi csoportjának csoportvezető főorvosát kérdeztük meg. A „begyűrűzés" — Korábban nem beszéltünk róla, tehát „nem is volt ilyen”. Struccpolitikát folytattunk, pedig már a hetvenes években léteztek szipus fiatalok, a nyolcvanas évektől kezdve pedig beáramlottak a kemény drogok is az országba. A szipusok az úgynevezett pszichoaktív pótszereket alkalmazták: ragasztók, festékhigítók, különböző sprayk, habszifonpatronok, jégoldók „gőzét” használták fel ötletes változatokban is. — Honnan tudták, hogy mivel lehet bódult állapotot elérni? — Gyakorlati tapasztalatok útján ismerték meg. Az ember festésnél vagy parkettázásnál észreveszi, hogy tartós bódulatot lehet elérni, s ha erre egy gyerek rájött, a társait is belevitte a szipuzásba. Ugyanez a helyzet a magyarországi kemény kábítószerek esetében is, tehát nem az iskolák előtti cukros (bélyeges) bácsik jelentik a nagy veszélyt, hanem a társaság: az egyik beleviszi a másikat. — Egyfajta mintát teremtenek a kábítószer-élvezettel. — Igen, hiszen a korosztályukban ez a minta. A szipusok életkora 10— 14 év, de az idősebbek is élnek vele, hiszen akinek nincsen pénze a közkedveltebb drogokra, az később is a szipunál marad. Ezért hívják ezt szegénydrognak. Tehát régebben is volt ilyen Magyarországon, de nem akartak róla beszélni, mert mindez a Nyugathoz való vonzódást, a nyugati minta követését jelentette volna. — Vannak lágy és kemény drogok. Mit jelent ez a csoportosítás? — A lágy drog kategóriába tartozik a marihuána és a hasis. Azért lágy drogok, mert az agykéregre hatnak, és nem lehet túladagolni őket. Bár esetükben csak lelki hozzászokásról beszélhetünk, egészségkárosodást, személyiségtorzulást okoznak. A kemény drogoknál komoly testi, elvonási tünetek keletkeznek. Mindkettő esetében a felszívódás gyorsaságát a szervezetbe juttatás módja határozza meg. Ha vénás úton adagolják,.akkor azonnal hat, a drogfogyasztónál pedig fontos az időtényező, mert a drogos azonnal a csúcsra akar jutni. — Mennyi idő alatt alakul ki a drogfüggőség ? — A heroin esetében már néhány adag után kialakul, míg például a marihuánás függőséghez sokkal több időnek kell eltelnie. Kialakulásának ideje tehát függ a szertől, a beadás módjától s az illető személyiségétől, de még attól is, hogy mit vár a kábítószertől, miért használja. — Tavaly jelent meg az 1993-as felmérésre támaszkodó, Drogfogyasztás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolások körében című kiadvány, melynek már a címe is igencsak mellbevágó. — A fiatalokkal beszélve kiderül, hogy sok szórakozóhelyen mindenféle droghoz hozzá lehet jutni. Az nem igaz, hogy a keménydrog-fogyasztás széles körben jelen van, de a fogyasztás mértéke növekvő tendenciát mutat. Míg négy évvel ezelőtt az illegális és legális drogfogyasztás — a kipróbálás — 3-4 százalékos volt, most ez, a budapesti és szabolcsi tanulmányok eredményét tekintve 13-14 százalékos. Tehát a gyermekek 13-14 százaléka 15—17 éves koráig már kipróbál valamilyen legális szert (például orvosi rendelvény nélkül nyugtatót szed rendszeresen), illetve illegálist (LSD-t, marihuánát, kokaint), s ez megdöbbentő. Szerencsére a nagy többség még a próbálgatás fázisában van. tehát lehet, hogy az esetleges rossz tapasztalatok miatt később sohasem nyúl hozzá. A mintakép már ott van a fiatalok körében, ezért kongatni kell a vészharangot. A könyv igazából a pedagógusokhoz és a szülőkhöz szól. Tudni kell róla, hogy ilyen van, s készülni kell arra, hogy tudjuk megvédeni a gyermekeket. A megelőzés —Milyen szerep jut a pedagógusoknak és a szülőknek? — A drogprevencióban vannak nagyon felkészült tanárok, akik valóban klasszikus értelemben tanítják a gyerekeket. Ma már sok olyan program van, ami elérhető, és több olyan iskolai osztály a megyében, ahol prevenciós programok is futnak. Az általános iskolák alsó tagozataiban megkezdődhet a megelőzés akkor, ha a gyermek életvezetési ismeretekben részesül. Ugyanakkor a szülők kevésbé felkészültek. A nagy többség keveset tud a drogokról, nincsen idejük a gyermekükkel fog- lalkozni. Mindenesetre azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy a drogprobléma nemcsak egészségügyi, nemcsak oktatási és nemcsak szociális, hanem egy összetett társadalmi probléma. Fel kell készíteni a szülőt, a pedagógust, az orvost és a védőnőt is. — A kezemben lévő rendőrségi kimutatást, az elmúlt négy év magyarországi kábítószer-lefoglalásait nézve. 1990-hez mérten 50- 200-szorosára emelkedett a lefoglalt mennyiség. Míg 1990-ben 3897 gramm heroint foglaltak le, 1994-ben már 812 319 grammot. Marihuánából 1991-ben 2300, 1994-ben pedig 102 669 grammot. Ez nyilván azt is jelenti, hogy a bűnüldöző szervek is fokozott hangsúlyt helyeznek a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására. — Igen, évek óta folynak ilyen irányú képzések a vám- és pénzügyőrség keretein belül, illetve a szervezett bűnözés elleni harcban. A magyar rendőrök gyakran mennek külföldre tanulmányútra, s ezért már a korábbinál felkészültebbek, jobb a felszereltségük, s jobban odafigyelnek például az LSD-tartalmú bélyegek terjesztésének megakadályozására is. Ä bélyeg képe a szakember számára megmondja a bélyeg tisztaságát, tartalmát és származását is. Feltehetően azért színesek, mert a fiatal korosztályt akarják megcélozni velük, ilyen formában pedig könnyen lehet adni-venni. így is kevés a kiképzett szakember, ám sok a készséges segítő. Itt azonban vigyázni kell arra, hogy nehogy bumeráng legyen ebből is, mint a Mákvirágok című televíziós műsorban, illetve egyes újságcikkekben, ahol „elrettentésképpen” bemutatták, hogy hogyan lehet előállítani a marihuánát. Elrettentés helyett megtanítanították! Meg kell gondolni, hogy mit mondunk a gyermeknek, de ne tiltsunk, mert amit tiltunk, az válik számára érdekessé. — Én úgy látom, hogy folyik ugyan megelőzési munka, hiszen a felsoroltakon kívül vannak például életvezetési tanácsadások, drogambulanciák stb, tehát lépések ugyan történtek, de ezek nem kormányzati szintűek, és legfőképpen nem összehangoltak. — Egyrészt nincs a jogi oldal kidolgozva. Kialakították a börtönaltema- tívákat, tehát a drogfogyasztó kiválthatja a börtönbüntetését egy kezeléssel. Ez nagyon jó dolog, de az ehhez szükséges feltételeket nem teremtették meg. Mi az az alapterápiás norma, amit végig kell járniuk, hányszor lehet kilépni és újra belépni a drogelvonó programba, s melyek azok az intézmények, amelyek mindezt felvállalhatják? Vannak már állami, egyházi s magánszférás rehabilitációs helyek, de összehangolatlanok. Nem látják pontosan, mi az a drogmennyiség, ami csekélynek számít, hiszen egy „átlagos” drogfogyasztónak a napi adagja sokszorosa lehet annak a mennyiségnek, amely egy utcai árus zsebében lehet adott alkalommal. A szervezésről szólva: létezik egy országos prevenciós munkacsoport, amelyik igyekszik egy projektet kidolgozni, s ez tavaly el is készült. Átfogó mű, de mindaddig, amíg az Ország- gyűlés és a Népjóléti Minisztérium el nem fogadja mint stratégiát, addig túl sok változás nem lesz, s addig a meglőzéssel foglalkozó emberek magányos harcosokként a saját területükön próbálnak segíteni és előrelépni. Ez még így is nehéz, hiszen hiába van lelkes szakember, ha nem biztosítanak központilag pénzkeretet. Tehát nincsen sem jogi, sem intézményi, sem szervezési háttér. A veszélyek — Mennyiben vagyunk az utolsó percben? — Azért még előtte vagyunk! Még itt nem olyan.mértékű a kábítószer-fogyasztás. Kezdeti stádiumban van, a kipróbálás stádiumában. Még lehet lépni, mert ez még nem a végstádium, de nagyon rövid az idő. Itt éveken belül jelentős változásnak kell lennie úgy az oktatásban, mint az egészségügyben, hogy a megelőzés hatásos legyen. — Mennyiben modell a Nyugat? A fiatalt érő hatások között akár beszélhetnénk az MT\' zenei televíziós csatorna hatásairól is. Az én koromban még a Coca-Cola s a Fanta szolgált nyugatias szimbólumként, ma a drog- fogyasztást elfogadó, éljenző életmód s viselkedéskultúra megint csak mintául szolgálhat afelnövekvő nemzedék számára. — Igen, van ilyen kategória a Sza- bolcs-Szatmár-Béreg megyéről készült tanulmányban is: „Szerinted miért fogyasztanak a társaid vagy te drogot?” — hangzik a kérdés. A fiatalok zöme nem lát lehetőséget a problémái megoldására, Ők vannak a legtöbben. Magyarországon ez az első kategória. Gondjaik vannak az életvitelben, a családban, az iskolában, illetve önmagukkal. A második kategória „a társak is ezt csinálják”. Ezzel próbálnak kiemelkedni a többiek közül, mert mással nem tudnak. Végül vannak a „mintaképek” is, amelyekkel a tömegkommunikációs csatornákon keresztül találkoznak a fiatalok. Amerikában is az a gond, hogy például egy utcai kábítószerárus a sokszorosát keresi annak, mint amit iskola után meg lehet keresni becsületes munkával. A nyugati minta is közrejátszik, s nyilvánvalóan a Konrád György-féle, és a hozzá hasonló viták is azt sugallják, hogy a kábítószerezés az örömszerzésnek egy olyan módja, ami végül is nem annyira veszélyes. Pedig ez nem így van! A régi értékrendek már nem érvényesek, és nincs helyettük új. Míg a gyerekek úttörőként tudták, hogy mi a helyes és mi a helytelen, mit és hogyan kell csinálniuk a mostaniaknak már nincsen mihez kötődniük. Nincs stabil értékrend, amit betartva el lehet jutni a normál felnőtt korhoz. A vizsgálat itt a megyében reprezentatív volt a 15—17 éves korosztályt nézve. A gyermekek 14 éves korukban ismerkednek meg az alkohollal és a dohányzással, 15—17 éves korukban pedig elkezdődhet a drogfogyasztás is. Ezerkétszáz gyermeket kérdeztünk meg teljesen anonim módon. Tavaly, 1994-ben, a hivatalos magyarországi rendőrségi statisztika szerint öten haltak meg kábítószer-túladagolásban. Négyen a heroin áldozatai lettek, míg egy fiatalember hasis hatása alatt szenvedett halálos balesetet. A tisztiorvosok nem hivatalos felmérése szerint tizenhat ember halt meg a múlt évben drogfogyasztás miatt Magyarországon. Varga Attila Droghirek A legtöbb magyarországi kábítószerélvező Budapesten és Miskolcon él. A rendszeres kábítószeresek száma negyvenezer, közülük minden tizedik heroinfogyasztó. A kábító- szeres bűncselekmények a lopások, autólopások és a rablások. A budapesti árakat nézve, egy szál marihuánás cigaretta ára háromszáz, az LSD-vei átitatott bélyeg darabja 1000— 1500, a hasis grammja 1000— 1200, míg a heroiné 3000— 5000 forint. Legdrágább a kokain, amelynek grammjáért 10 000—15 000 forintot is elkérnek a terjesztők. Mivel nagyon drága s nehéz hozzájutni, csak egy bizonyos réteg, a fiatal kereskedők és a vállalkozók engedhetik meg maguknak a fogyasztását. Már évekkel ezelőtt is volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan kokainfüggő személy, akit kezeltek is. Tavaly kábítószerrel való visszaélés miatt 181 esetben 324 gyanúsított ellen indítottak büntetőeljárást, közülük 112 külföldi állampolgár volt. Az elkövetők között, arányukat tekintve, a jugoszláv és török nemzetiségűek vezetnek. Magyarország éghajlata és viszonylag fejlett vegyipara kedvező feltételeket teremt a kábítószer-termeléshez. Valószínű, hogy a jövőben egyes kábítószer-termelők Észak-Af- rikából a nyugat-európai piacokhoz közelebb fekvő Magyarországra teszik át a székhelyüket. Tény az is, hogy a magyar alvilág is mind nagyobb összegeket fektet a kábítószerüzletbe. Három évet kapott a kábítószercsempész Három évi börtönbüntetésre ítélte kábítószerrel való visszaélés bűntette miatt Cendere Abidin török állampolgárt kedden a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. Az 57 éves férfi még tavaly júniusban akart kicsempészni 4,5 kilogramm hasis tartalmú kábítószert az országból. Budapesten szállt fel a Bécsen át Münchenbe közlekedő gyorsvonatra, s a csomagot a felhajtott ülés-alá dugta. A kábítószer 111,4 grammnyi hatóanyagot tartalmazott, amely 2500 alkalommal idéz elő bódulatot. A kábítószercsempészt a Győri Városi Bíróság tavaly novemberben egy év tíz hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem volt jogerős, ellene a vádlott, a védő és az ügyész is fellebbezett. A megyei bíróság súlyosbította az elsőfokú ítéletet, a szigorítás mértékének meghatározásánál azonban figyelembe vette a vádlott büntetlen előéletét. A kábítószercsempésznek - aki mindvégig tagadta tettét -a háromé'/es szabadságvesztést Magyarországon kell letöltenie, s azt követően kiutasítják az országból. (MTI)
