Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
UJ KELET KÜLFÖLD-BELFÖLD ■ 1995 január 5., csütörtök 9 Olajhamisítás, adócsalás Újabb olajhamisítások és adócsalások gyanúja miatt indultak rendőrségi vizsgálatok, miután a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség súlyos visszaéléseket fedezett fel — értesült szerdán a Magyar Távirati Iroda munkatársa. A főfelügyelőség még novemberben végzett országos ellenőrzést, és ennek során eddig nem publikált adatok szerint 114 töltőállomást ellenőrzött. A szakemberek 8 MÓL, 35 külföldi tulajdonú, úgynevezett színes töltőállomást és 71 magánkutat vizsgáltak. Ezek közül 58 helyen többek között nem tudták igazolni az üzemanyag, elsősorban a gázolaj eredetét, 21 esetben pedig bebizonyosodott a rossz minőség. A vizsgált MOL-kutaknál sem dokumentációs, sem pedig minőségvédelmi hibát nem tártak fel. A 35 színes kút közül néhánynál—feltehetően fejtési hiba miatt — fedeztek fel hiányosságot. A vizsgált 71 magánkút több mint a felénél azonban gond volt a gázolaj eredetével, illetve minőségével. A MÓL Rt. illetékes igazgatója, Molnár István arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt év utolsó negyedében csaknem kétszer annyi háztartási tüzelőolajat adtak el, mint 1993 hasonló időszakában. 1994 utolsó negyedében így összesen 280 ezer tonna hto-t értékesítettek, amelynek feltételezhetően nem kis részét a vásárlók gázolajként kívánják eladni. Németh László alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a megyei kapitányságok már javában nyomoznak a fogyasztóvédelem által feltárt visszaélések ügyében. A bizonyítás azonban roppant nehéz, mert az illető kútkezelők többnyire kft.-ktől vásárolják a szőkített gázolajat, és azt állítják, hogy őket is becsapták. A bizonylat alapján pedig nem lehet megtalálni ezeket a szállítókat, mert a szállítók nem bejegyzett cégek, hanem fiktív vállalkozások. Bárdi Miklós, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy az államnak már több tíz milliárd forint kárt okozott olajügyben javaslatot tettek az ipari és kereskedelmi miniszternek. Lényege, hogy átláthatóvá kell tenni az olajimportot, és ennek érdekében drasztikusan csökkenteni kellene az importengedéllyel rendelkezők számát. Mint rámutatott, például Ausztriában csak 30 cég rendelkezik olajimport-engedéllyel, míg nálunk mintegy 100, de ezek közül csak elenyészően kevés importőr mögött áll feldolgozó-kapacitás. A főfelügyelőség mindenesetre az idén is folytatja az ellenőrzéseket. (MTI) Visszafogott tempó HungarHotels után Budapest Bank Ilyen a privatizáció Az idén nem épül tovább a fővárost elkerülő MO-ás körgyűrű — annak ellenére sem, hogy a megemelt benzinárban literenként 3 forint 50 fillérrel növekedett az útalap összege. Szécsi László, az Autópálya Igazgatóság beruházási főmérnöke az MTI munkatársának elmondta: a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy az idén várhatóan összegyűlő 34-35 milliárd forintnyi útalapból 11 milliárdot a korábbi kölcsönök visszafizetésére kell fordítani, újabb külföldi kölcsönökre pedig egyelőre nem lehet számítani. A fennmaradó 24 milliárd forint nagyobb része a különböző intézmények fenntartásához és a már megkezdett beruházások fedezésül szolgál, így csupán 8 milliárd forintot fordíthatnak újabb utak építésére. Ezek közé tartozik a 2-es út Budapest—Vác közötti része, amelynek építése Vácnál kezdődik, a várost elkerülő szakasz kialakításával. Budapest közelében hozzálátnak a 4-es utat az 5-ös autópályával összekötő 15 kilométeres szakasz megépítéséhez is; elkészülte után lehetővé válik, hogy Szolnokról a főváros érintése nélkül tovább lehessen autózni az MO-ás körgyűrűn át Győr irányába. Az idei munkálatok közé tartozik az MO-ás leendő körgyűrű északi szakaszán a 3-as autópályát a 11-es úttal összekötő 11 kilométeres szelvény kiépítésének előkészítése a jövő évre. Itt egyebek mellett régészeti feltárásokat végeznek majd, és különböző hatósági eljárásokra is szükség lesz. Ez az útszakasz a Szentendrei-szigeten átívelő leendő hid építési költségeit is beleértve jelenlegi áron számolva 18 milliárd forintba kerülne. Tovább épül a Győr és Hegyes- halom közötti 42 kilométeres autópálya, azonban nem az útalap pénzeiből, hanem egy koncessziós társaság beruházásával. A terv szerint ezt az utat ez év decemberében adják át, s azután Budapest—Bécs között végig autópályán lehet közlekedni. Bankszakemberek, legalábbis baráti körben, szinte egyöntetűen vallják: a HungarFIotels privatizációs „csomagjának” felülvizsgálata csak egy szempontból volt vitatható: Horn Gyula valószínűleg nem a megfelelő pillantban, azaz túl későn rendelte el a felülvizsgálatot, s az ÁVÜ-nek megvan a maga igaza, amikor azt állítja, hogy ilyenkor már csak a potenciális vevő bizalmát lehet elveszíteni. A privatizáció, mint ez a példa is bizonyítja, az új gazdasági rend legbonyolultabb folyamatai közé tartozik, éppen a politikai és morális szempontok miatt. Mert ami az anyagiakat illeti, a matematikai alapműveletek ismerete is elegendő annak kimutatásához, hogy a kormánynak volt oka némi aggodalomra. A HungarHotels 14 szállodája, melynek fele budapesti, fele vidéki, a kiválaszott vásárlónak 57,5 millió dollárt ért, miközben a Marriott egyedül a Duna Intercontinental szállodáért fizetett több mint 53 millió dollárt. Igaz, a HH esetében csupán a részvények 51 százaléka kerül a kijelölt vásárló tulajdonába, de az aránytalanságok így is szembetűnőek. Az Intercontinental egy négycsillagos fővárosi, Duna-parti szálló, melynek 368 szobája van. A HH csomagjában is van ilyen: a Fórum Hotel, mely ugyancsak egy négy- csillagos fővárosi, Duna-parti szálló, melynek 400 szobája van. Na már most, a HH-csomagban van további tizenhárom szálló, köztük három budapesti négycsillagos (!) és további tíz háromcsillagos szálloda. Ezek összesen érnének 4 millió dollárt? Egy másik egyszerű összehasonMinden Douwe Egberts márkájú kávé árát csökkentette január 1-jétől a Douwe Egberts Compack Kft. — tájékoztatták közleményben az MTl-t a cég képviselői. A magyar piac 40 százalékát uraló kávéforgalmazó cég lényegesen olcsóbban kínálja a kereskedőknek a pörkölt és őrölt lításban a Duna Intercontinental 368 szobájával a HH 3651 szobája áll szemben... Ilyen alapvető matematikai igazságok alapján ítélik bankárkörökben jogosnak a kormány egyébként nem túl szerencsés körülmények között végrehajtott intervencióját, de azt is elismerik, hogy az ÁVÜ- nek ezer magyarázata lehet arra, miért ítélte elfogadhatónak az American General Hospitality ajánlatát. (Eladhatták volna nagyobb összegért a Fórumot, de ezzel eladhatatlanná vált volna a többi: a kormány maga ragaszkodik a készpénzes privatizációs stratégiához, ami mindig alacsonyabb bevételt jelent, mint az egyéb pénzügyi konstrukciók, stb.) Mint a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vizsgálata megállapította, a HungarHotels- ügyben törvénysértés nem történt, korrupciónak a gyanúja sem merül fel. Csak az a kérdés maradt megválaszolatlan, hogy jó üzletet kötött-e az Állami Vagyonügynökség, valós értékén kerül-e magánkézbe az állami vagyon? Ugyanez a kérdés azonban a privatizáció kezdete óta számtalanszor felvetődött, s nem nehéz megjósolni, hogy az új évben sem kerül le a napirendről. A következő privatizációs vita középpontjában nagy valószínűséggel a Budapest Bank magánkézbe adása áll majd. A The Wall Street Journal Europe december 27-én egy jól tájékozott budapesti hírforrásra hivatkozva közölte, hogy a Credit Suisse nevű svájvci bank a holland ING és az Allied Irish Banks PLC megelőzésével megnyerte azt a pályázatot, melyet a hatodik legnagyobb magyar bank privaDouwe Egberts Korona, az Omnia, a Pilvax, a Karaván, a Paloma, valamint a koffeinmentes Omnia márkákat, minden csomagolásban. A kávék kilogrammonként átlagosan 220 forinttal lesznek olcsóbbak. A Douwe Egberts Kft. képviselője, Furkó Zsolt az tizációjára írtak ki. A megállapodás aláírására várhatóan a napokban, január első felében kerül sor. Az erről szóló döntés Békési László pénzügyminiszter és Bokros Lajos bank- igazgató találkozóján született. A pontos részletek nem ismeretesek, de mint hírlik, 100 millió dolláros alaptőke-emelésről van szó, s akárcsak a HungarHotels esetében, arról, hogy a külföldi bank többségi tulajdont szerez. Akkor tehát ismét lehet vitatkozni arról, mekkora nemzeti vagyon vagy vagyontermelő képesség kerül külföldi kézre egy viszonylag szerény összegért, mely mindenesetre csupán csekély töredéke a magyar állam egyetlen évben keletkező küldöldi adósságának. És ismét összecsapnak a szkeptikusok azokkal, akik úgy érzik, nem az azonnali készpénz a lényeg, hanem a privatizáció távolabbi következményei a fontosabbak. Adott esetben a szakértők számára a vészesen megkésett bankprivatizáció, s ezzel együtt a hazai bankrendszer most már elodázhatatlan korszerűsítése jelenti a nagyobb vonzerőt, mint a készpénz. A bankárok tudják legjobban — az idő pénz. Az időveszteség pedig ebben a helyzetben a szakértők szerint különösen veszélyes, mivel az állami tulajdonban lévő bankok a rendszerváltozás éveiben bizonyították be működőképtelenségüket. És a remélhe- tőnél alacsonyabb privatizációs bevétellel szemben ez esetben sem jobb ajánlatok állnak, hanem az a keserves tapasztalat, hogy privatizáció nélkül a hazai bankok évek óta csak az államadósságot gyarapítják. Rékássy Zoltán Atlantic Sajtószolgálat MTI tudósítójának elmondta: az árváltozásra a kávé világpiaci árának tartós csökkenése miatt kerül sor, így az árleszállítás nem akciós jellegű, és nem is ideiglenes. Az árcsökkentésről szóló tájékoztatót január 1 -jére a kereskedők is megkapták. f > A Douwe Egberts is csökkentett Csecsenhelyzet — akár #56 1956 messze van. Legalábbis az orosz hadvezetés számára. Látva a hírtelevíziók grozniji utcaképeit, ezeken a kormos, kilőtt tankokat és a tűz zsugorította halottakat, jogos a gyanú, hogy a csecsen fővárost ostromló erők parancsnokait nem ismertették meg a hadiakadémián az 1956-os súlyos budapesti tapasztalatokkal. Például azzal, hogy nagyvárosi utcai harcokban minden páncélozott harcjármű milyen sebezhető; hogy itt nagyértékű és tűzerejű harceszközök ellen elegendő olykor egy-két benzinespalack. Pár éve csak, hogy reálisan becsülhető 1956 teljes magyar embervesztesége. Összes halottunk 3-4 ezer volt. Országosan, a véletlen utcai áldozatokkal és a sortüzek halottaival együtt. Míg egy félhivatalos orosz közlés a szovjet haderő budapesti veszteségét halottakban 6-700-ra teszi. Magam pedig, itt nem részletezett adatbontással arra jutottam, hogy az egymás ellen közvetlenül fegyverrel harcolók közül több szovjet katona esett el, mint magyar felkelő. A túlerő perszer győzött Budapesten, ám csak e véres áron. Mert tankokkal és páncélozott járművekkel behatolva próbáltak meg „városi gerillákat” leküzdeni. Az 1956- os budapesti lecke ismétlődik meg 1994- 95 fordulóján Groznijban. E harcászati tanulságon kívül azonban — amely egyébként már feltűnt a Reuter tudósítójának is! — ma mind többen más összevetéseket is tesznek nemcsak Afganisztán és Csecsenia, hanem a magyar és a csecsen függetlenségi harc között is. Mennyire joggal? Magyarország 1956-ban független állam. Szuverenitását nem korlátozza más, „csak” az a bizonyos jaltai cetli. Hogy vessük ezt össze azzal, hogy Csecsenföldön ma nemhogy nem volt tagállam, nem a FÁK egyik, önként társult országa, hanem területén a pacifikálást a cár atyuska kozákjai még a múlt század derekán befejezték: Csecsenia 1859 óta „orosz föld”. Államjogilag tehát — erre untig hivatkozik Nyugat — Oroszország birtokon belüli része; ami ott történik az belső „rendteremtés". De nézzünk mást. A csecsének — csak így, általánosítva! — igen rossz hírre tettek szert mostanában, szinte világszerte, a csecsen maffiózók áldatlan tevékenysége miatt. S a csecsen függetlenségi harc élére állt — avagy azt épEz a szovjet tábornokból lett elnök ugyan szerzett jó pontokat az ottani nemzeti erők körében a Baltikumban, amikor még ott parancsnokolt egy légiegység fölött, a csapatkivonás előtt. Hazai magatartása viszont mintha inkább egyéni ambíciókat szolgálna, mint nemzeti érdekeket. Ráadásul azzal is gyanúsítják, hogy enged a maffiának vagy éppenséggel keresztapa. További vétke, hogy egy olyank kényes helyen próbálja megváltoztatni a már amúgy is ingatag hatalmi egyensúlyt, mint a Kaukázus térsége, amely volt már veszedelmes tűzfészek, ma is az, és még inkább az lehet. Már csak azért is, mert e térség egyik határzónája a mohamedán és a keresztény vallási övezetnek. Mindezek mellett és ellenére azt látjuk, hogy a csecsen függetlenségi harc elleni orosz akció nap mint nap ellenszenvesebb. Annál inkább, mert ez újabb hírtelevíziós háború; vériszamos képei éjjal-nappal megjelennek a képernyőkön világszerte. Márpedig a grozniji harcokat nem utolsósorban a rosszul megválasztott, az 1956-os budapesti harcok tanulságait figyelmen kívül hagyó harcászati mód teszi oly rettentően véressé, akár a katonai, akár a civil veszteségek mértékét tekintjük. Egy kör itt bezárul. Csecsen 56? Igen is, nem is. Franciaország, az Európai Unió soros elnöke a szervezet többi 14 tagállamához fordult, hogy magyarázatot kérjenek Moszkvától az orosz haderő csecsenföldi akciói miatt. Ezt Alain Juppé francia külügyminiszter jelentette be egy szerda reggeli rádióinterjújában. Juppé ugyan a csecsen kérdéskört orosz belügynek mondta, de — mint rámutatott — Moszkva december elején, a budapesti EBEÉ-csúcsértekezleten aláírt egy olyan „magaviseleti kódexet”, amely a belső rend fenntartására irányuló akcióknál is bizonyos szabályok tiszteletben tartására kötelezi az államokat. A francia külügyminiszter szerint az orosz álláspont megmerevedett, s még az is elképzelhető, hogy kezdenek visszatérni a korábbi módszerek. — Oroszországban tisztogatásokról beszélnek — tette hozzá magyarázatként. Juppé végezetül burkolt figyelmeztetést intézett a moszkvai vezetéshez. — Már sok pénzt adtunk Oroszországnak, s arra is kötelezettséget vállaltunk, hogy támogassuk felvételét az Európa Tanácsba. Oroszország Európa partnere akar lenni..., de ha valamely állam igazi partnerségre törekszik, akkor áttekinthetőnek kell lennie, párbeszédre, s egyeztetésre, nem pedig erőszakra és katonai erő bevetésére van szükség — mutatott rá. pcnséggcl fölhajtó— Dmlajcv híresem jó.
