Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

UJ KELET TÖRTÉNELEM 1995 január 7., szombat Álláskeresőknek Munkalehetőségek megyénkben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Telefon: (42) 411 -800, 411 -802, 315-107. Szakma!állás fő hol kereseti lehetőség Vízvezeték-szerelő (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 17 600 Ft Óvodai dajka (nő, szakképz.) Baromfigondozó 1 Sényő KJT szerint (szak-bet.segédmunk.tart.mn csak nő) 13 Nyíregyháza 16 eFt Villanyszerelő (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 20 eFt Pénztáros eladó 1 Nyíregyháza 18—19 eFt Gyógyszerész (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 45—50 eFt Köszörűs szakmunkás 1 Nyíregyháza Megáll, szerint Marós szakmunkás 1 Nyíregyháza Megáll, szerint Gyártás-előkészítő (technológus, tart. mn.) 2 Nyíregyháza 25 eFt Vegyipari szakmunkás (férfi) Gépjármű- targonca-, tgk.­1 Nyíregyháza 22—26 eFt szerelő szakm. (17—40 éves Nyh+10 km.) 5 Nyírpazony 12 eFt-tól — telj. bér Hentes eladó (férfi szakm.) 2 Nagy kalló 11 500—15 eFt Gépész üzemmérnök (pályák, tart.mn. nyh.­i) 1 Nyh—Császárszállás 20—25 eFt Varrónő (szak.v.bet. Nyh.+25 km.) Asztalos (szak- v.bet. műnk. gyak. 25—40 é. nyh.-i, 20 Nyíregyháza 16—18 eFt saját gk. redőny kész.+szer.) Élelmiszeripari üzletkötő (25—35 é.férfi, éleim. ip. v. vegyip. mérnök 2 Nyíregyháza Megegyez, sz. német- v. angolnyelv-ismer.+jog.) 1 Nyíregyháza 25—30 eFt Szakács (szakképzett) 2 Nyíregyháza Megáll, szerint Felszolgáló 2 Nyíregyháza Megáll, szerint Minősített hegesztő (nyh-i, nagy gyak.) 1 Nyíregyháza 18—20 eFt Gépjárműszerelő (nyh.-i, nagy gyak.) Gépszerelő-hegesztő-lakatos 3 Nyíregyháza 18—20 eFt (23-30 é. nyh.-i szakm.) Ruházati eladó 2 Nyíregyháza 30 eFt (tart. mn. 18—45 é. nyh.-i szakm. nő) 1 Nyíregyháza 10,5—18 eFt Napközis nevelő (főisk. végz. tanító v. tanár) 1 Nyírtelek KJT. szerint Autószerelő (23—35 é. szakm. „B” kát. jog.) 2 Nyírpazony 14—30 eFt Villanyszerelő (20—30 é. nyh-i szakm.) 2 Nyíregyháza 16—20 eFt Pszichológiai szaktanácsadás! Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845,314-751 Álláskereső' klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845,314-751 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Telefon: (42) 322-322/611 Ált. iskolai pedagógus (napközis nevelőnek) 1 Anarcs KJT szerint Gyógypedagógus 1 Pátroha KJT szerint Ének—bármely szakos tanár 1 Pátroha KJT szerint Tanító szakos pedagógus 1 Pátroha KJT szerint Mérlegképes könyvelő 1 Dombrád Megegyezés szerint Termelésirányító 1 Dombrád 40 eFt Biztosítási üzletkötő 2 Kisvárda 30 eFt-tól Szakács 2 Kisvárda 14 eFt Készenléti szolgálatot ellátó tűzoltó állás (gimn. v. szakköz, iskola) 1 Kisvárda 20—22 eFt Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 371-164 Biztosítási üzletkötő 3 Vásárosnamény Jutalék+költségtér. Üzletkötő, területi képviselő (éretts.+műszaki jellegű szakképz.) 1 Vásárosnamény 15—30 eFt Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Fehérgyarmat, Petőfi u. 16. Telefon: (44) 361-943,362-998' Általános iskolai tanító (főisk.végz.) 1 Tanár Tunyogmatolcs KJT szerint (keresk. és vendéglátó elm. okt. főisk.végz.) 1 Fehérgyarmat KJT. szerint Magyar nyelv szakos tanár (egyetemi végz.) 1 Fehérgyarmat KJT. szerint Matematika—fizika szakos tanár (egyetemi végz.) 1 Fehérgyarmat KJT. szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/b Telefon: (42) 352-173 Tanár (magyar—bármely szakos) 1 Szakoktató Baktalórántháza KJT szerint (vendéglátóipari főiskolai végzettséggel) 1 Baktalórántháza KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Ibrány, Árpád u. 4. Telefon: (42) 200-693, 200-092 Biztosítási ügynök, üzletkötő 2 Ibrány Jutalékos rendszer Fafúvós zenetanár (felsőfokú végzetts.) 1 Ibrány KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyírbátor, Kossuth u. 16. Telefon: (42) 381-712 Fizika—testnevelés vagy Testnevelés—bármely szakos tanár 1 Nyírmihálydi KJT szerint Tanító 1 Nyírmihálydi KJT szerint Üzletkötő 2 Nyírbátor Jutalékos rendszer Biztosítási képviselő (Signál Biztosító) 4 NyírbátorAlapfizetés+gk.ktg.térítés+jutalék Álláskereső klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: 44/313-726,44/315-076 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: (44) 310-646 Üzletkötő 1 Mátészalka 15—30 eFt Körzeti ápoló (reg.munkanélk.) 1 Győrtelek 15 eFt Felszolgálónő 1 Ópályi 15—20 eFt Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: (42) 372-755 Testnevelő szakos sportszervező tanár 1 Tiszadob KJT szerint Általános iskolai tanító Textilkonfekcionáló 1 Tiszaeszlár KJT szerint (szak- és betanított munkás) 30 Tiszátok Telj. bér Művezető (faipari technikus) 1 Tiszalök 30 eFt Gyermekorvos (belf. egyetem, szakvizsga) 1 Tiszavasvári KJT. szerint Védőnő (eü. főiskola) 2 Tiszavasvári KJT. szerint Laborasszisztens (szakképzett) 1 Tiszavasvári KJT. szerint Gépi varró (szakképzetlen is) 4 Tiszavasvári Telj. bér Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Üjfehértó, Eötvös u. 14. Telefon: (42) 322-344/7 Betanított textilvarró (nő) 25 Üjfehértó (férfi) Magyar—bármely szakos tanár 5 10—18 eFt -Heljesítménytől függően (főiskolai végzetts.) 1 Érpatak KJT szerint Textilvarró (5 férfi, 10 nő) 15 Üjfehértó 10 500—18 000 Ft Budapest ostroma Sztálinnak sürgős volt „Budapestet a leggyorsabban, gyakor­latilag napokon belül el kell foglalnia. Bármi történjék, ezt el kell érnie. Képes erre?” Sztálin szögezte ezt a kérdést Mali- novsikijnak 1944 őszén és a kemény han­gú telefonbeszélgetés Sztálin következő szavaival zárult: „Kategorikusan megpa­rancsolom, hogy már holnap menjen át támadásba Budapest ellen!” A moszkvai Krasznaja Zvezdában szó szerint idézett egykori telefonbeszélgetés során Malinovszkij megpróbálta elmagya­rázni Sztálinnak, hogy ha a szovjet 46. hadsereget a 2. gépesített gárdahadtest mellett a 4. gárdahadtesttel is megerősítik, a magyar főváros két-három nap alatt bevehető. Ám, ha a szovjet vezérkar a had­test bevárására nem engedélyez öt napot, akkor a 46. hadsereg elhúzódó harcokba bonyolódik a magyar főváros előterében és nem tudja azt „menetből” elfoglalni. Sztálin a szópárbaj alatt öklével verte az asztalt, és Malinovszkij figyelmezteté­se beigazolódott. Fél század múltán a moszkvai katonai lap a katonailag meg­alapozatlan politikai döntéseket kárhoztat­ja mind az ötven évvel ezelőtti telefonbe­szélgetés és azt követően a véres harcok, mind a Magyarországról és más térségbe­li országokból való idő előtti szovjet-orosz kivonulás kapcsán. „A politika, mint ná­lunk mindig, felülkerekedett a katonai stra­tégián, az értelmes célszerűségen és egy hadvezér (Malinovszkij) emberiességi el­képzelésein, aki el akarta kerülni a szük­ségtelen veszteségeket, a felesleges vér­ontást.” — írta a Krasznaja Zvezda. A jubileumi Malinovszkij-portré emlé­keztet a törvénytelen gyermekként szüle­tett Rogyion első katonaéveire az orosz expedíciós hadtest első világháborús fran­ciaországi harcaiban, a tizenévesen a front­ra szökött Malinovszkij életútjára a sztálingrádi, a kisinyovi, a debreceni és budapesti ütközetekig, a bécsi és a mandzsuriai csatákig. Rogyion Malinov­szkij 46 évesen lett a Szovjetunió marsall­ja, a parancsnoksága alatt álló hadosztály­ok, hadtestek, hadseregek és frontok a második világháború alatt 42-szer szere­peltek győzelmi hadparancsokban. 1957- től haláláig, 1967 márciusáig szovjet hon­védelmi minsizter volt, s e tisztségében Zsukov marsaik követte, ami akkor külön­leges követelményeket jelentett. Sztálin 1944 végén Budapest bevételének sürgetésével a magyar kormányalakítási próbálkozásokat akarta befolyásolni, nyo­mást gyakorolva a magyar polgári pártok „ingadozó” képviselőire. Ezért hívta fel Ma­linovszkij figyelmét a szovjet vezérkar „po­litikai megfontolásaira” és semmiféle halo­gatást nem engedett a 2. ukrán front pa­rancsnokának. Végeredményben a magyar- országi hadjárat több mint 112 ezer szovjet katona életébe került, és a budapesti ostrom­gyűrű 1944 karácsonyi bezárása még koránt­sem jelentette a harcok befejezését a ma­gyar fővárosban. A szovjet erők csak 1945 áprilisának elején tudtak hadászati súllyal Ausztria és Jugoszlávia területére lépni. Nyolcvanon nem tértek haza Az elhurcoltak emlékére Emléktáblát avattak a közelmúltban me­gyénk egyik kis településén, Vállajon, ab­ból az alkalomból, hogy ötven éve 478 márki és vállaji svábot hurcoltak el „má- lenykij robot”-ra. Bűnük csak egy volt: né­met származásuk, s ezért a 0060 számú orosz katonai parancs értelmében deportálni kellett őket. Sokan őket tették felelőssé mindenért, és mindenki, aki csak tehette és akarta, gátlástalanul bosszút állhatott raj­tuk... 1945. január 3-án reggel magyar policájok kopogtattak minden sváb család ajtaján, és név szerint sorolták 17-től 45 éves korig azokat a családtagokat, akiket aznap reggel nyolc órára hívattak az isko­lába, mert „sót és cipőt fognak osztani”. Gyanútlanul elmentek, és mire észrevették, az orosz katonák feltűzött szuronnyal kör­bezárták, majd a márki katonai laktanyába kísérték őket. Könyörgés, sírás már nem segített... Három nap múlva a kertek alatt, gyalogosan indultak meg fegyveres lovas­katonák kíséretében Nagykárolyba. Itt két napot töltöttek, és ez idő alatt Csanálos, Kálmánd, Kaplony, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Szaniszló, Kismajtény, Nagy- majtény községek sváb lakosságát is össze­terelték az orosz katonák. 1945. január 8- án marhavagonokba zsúfolták őket, és a dermesztő hidegben, megfélemlítve, éhen, szomjan, teljesen kiszolgáltatva megindul­tak velük a szerelvények Oroszország felé... Január 25-én érkeztek meg a Gorlovka nevű településre, innen a nők egy része Kon- sztantyinovkába, a férfiak pedig Nyikitov- kára kerültek. Az embertelen körülmények, az éhezés, a testi-lelki megtorlás sem tudta azonban feledtetni velük, hogy valahol Magyarországon egy kis falu hazavárja őket. Nagyon hosszú idő telt el éhezésben, megaláztatásban, de bátorították és segítet­ték egymást, s nap mint nap imádkoztak Is­tenhez, hogy segítse haza valamennyiüket. Csontig lesoványodva, megfélemlítve és megfogyatkozva kerültek haza, keserűségü­ket, bánatukat nem mondhatták el senkinek. Rájuk, mérkiekre, vállajiakra és a mostani Románia területén élő sorstársaikra emlé­keztek a hatámienrikis sváb falu lakói... Ki­váltképp arra a nyolcvan férfira és nőre, akik soha nem tértek haza, kiknek teste jeltelenül nyugszik egy idegen ország hideg földjében. Az elhurcoltak emlékére, az elhaltak lelki üdvösségéért szólt a most felszentelt kisha- rang a szeretett falu, Vállaj temetőjében. Szamosi István Idén 50 éves az ENSZ A békefenntartás kellemetlenségei 1992 óta rontják az ENSZ imázsát, s nyugati dip­lomaták szerint kevéssé valószínű, hogy a világszervezetnek 1995-ben, alapításának 50. évfordulójára sikerül kiköszörülnie a csorbát. Ráadásul nem kizárt, hogy az ENSZ iránt ellenséges érzelmeket tápláló republikánusok többségre kerülése az ame­rikai kongresszusban megnehezíti Butrosz Gáli, a 72 éves főtitkár dolgát, aki valószí­nűleg egy újabb ötéves mandátumra is pá­lyázni fog, amennyiben ezt egészségi álla­pota lehetővé teszi. Az általa vezetett szer­vezet hitele — sikeres mozambiki és dél­afrikai közbenjárása ellenére — 1992 óta válságban van, főként az Egyesült Államok­ban, miután más konfliktusokat nem sike­rült felszámolnia, mint például a volt Ju­goszlávia területén, ahol mintegy 40 000 kéksisakos asszisztált tehetetlenül a bosz­niai drámához. Bírálat érte a világszer­vezetet Szomáliában is, ahol ugyan sike­rült megfékeznie az éhínséget, de ahon­nan most kivonulni készül, anélkül, hogy akár minimális biztonságot teremtett vol­na. — 1995 történelmi alkalom arra, hogy meghallgassuk a bírálatokat, beszéljünk ró­luk, s elemezzük a sikereket és a kudarco­kat, és ily módon lássuk, hogyan lehet az ENSZ hatékonyabb a következő fél évszá­zadban — jelentette ki Gillian Sorensen, Butrosz Gáli tanácsadója, akit a szervezet megalapításának 50. évfordulójával kapcso­latos teendőkkel megbíztak. Sorensen asszony számára ez az ENSZ legfontosabb kihívásainak egyike, „s az igények és az el­várások napról napra sürgetőbbek”. Senki sem találta még meg a csodás megoldást a békefenntartás korlátáira, s nem várhatók nagy átalakulások 1995-ben sem — véle­kedett a Biztonsági Tanács egy állandó tag­jának képviselője. Szerinte az ENSZ-nek a megelőző diplomáciára, reagálóképessége javítására és a válságmegoldó módszerek tökéletesítésére, azaz elsősorban a huma­nitárius és diplomáciai területre kellene kor­látoznia erőfeszítéseit. Szó sem lehet arról, hogy a szervezet ismét költséges és esetle­gesen kudarcra ítélt katonai akciókba bocsátkozzék. Ceausescuék kivégzése A Ceausescu házaspár elítéléséről, kivégzéséről, az eseményeket övező rejtélyekről közölt cikket a Paris Match című francia hetilap csütörtöki száma. Az írást Petre Roman volt román kormányfő, az akkori történések egyik közvetlen része­se és alakítója készítette, hogy — mint fo­galmaz —eddigi hallgatását megtörve fényt derítsen az öt évvel ezelőtti „román forra­dalom” legfontosabb mozzanataira. Roman szerint a Ceausescu-kérdés rendezését az tette sürgőssé, hogy a hadseregen belül még mindig voltak hozzájuk hű erők, másrészt pedig Bukarestben továbbra is terroristák és orvlövészek garázdálkodtak. Mint Petre Roman írja, 1989. december 24-én reggel tanácskozásra ült össze a két nappal koráb­ban létrejött Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsának „kemény magja” (Ion Iliescu későbbi román államfő, Silviu Brucan, Gelu Voican, s maga a szerző), hogy eldöntsék, milyen sors várjon az időközben elfogott, menekülésben lévő Ceausescu házaspárra. A megbeszélésen Silviu Brucan leszögez­te: „ahhoz, hogy a lehető legkevesebb vér­ontással meg tudjuk állítani a terroristák te­vékenységét, meg kell értetni velük, hogy már nincs miért harcolniuk, tehát a lehető leggyorsabban ki kell végezni Ceausescut, és ennek bizonyítékát a tévé útján azonnal a világ elé kell tárnunk”. Iliescu úgy vélte, hogy a kivégzést mindenképpen egy per­nek kell megelőznie, „mert máskülönben az egész világ örökre gyanúval övezi majd a román forradalmat” — s így került sor a tirgovistei eljárásra, illetve az ítélet végre­hajtására. Roman elbeszélése szerint a holtteste­ket az otopeni katonai repülőtérre egy hangárba szállították, az eljárást bemuta­tó videokazettát pedig a védelmi minisz­térium egyik szobájában levetítették az NMFT tagjai előtt. Ok döntöttek arról, hogy az eljárás résztvevőinek védelme végett az eredeti kazettát csak egyes ar­cok kiretusálása után lehet közreadni — e döntés miatt azonban utóbb nehéz pilla­natokat éltek át, mert az átmásolásra kül­dött kazettát szállító páncélkocsi kerülő­utakra kényszerült, hosszabb időre nyoma veszett, éppen akkor, mikor az otopeni repülőtér illetékesei Ceaucescuék holttest­ének eltűnését közölték. Ceaucescuékat végül egész éjszaka folytatódó keresés után az eredeti helyszíntől kétszáz méter­re találták meg. Petre Roman szerint a mai napig nem tudni, hogyan kerültek oda, mert a holt­testeket őrző katonák semmit sem észlel­tek. A későbbi román kormányfő azt is el­magyarázza, hogy miért nincs rajta a film­felvételen Ceausescuék kivégzése: szerin­te a videós egyszerűen nem érkezett meg időben a helyszínre, a kivégzőosztag tag­jaiban pedig olyan nagy volt a gyűlölet és a félelem keveréke, hogy a kivégzési pa­rancs megerősítése után jóformán elle­nőrzés nélkül kezdtek tüzelni az előttük álló két elitéltre.

Next

/
Thumbnails
Contents