Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

ÚJ KELET

____________ II

[S

zépségverseny Vaján

A lányok december utolsó előtti napján, délre érkeztek a vajai művelődési házba. Közös ebéden ismerkedtek egymással és a zsűri tagjaival, kötetlenül, vidáman beszélgettek. Délután a kötelező és ingyenes smink és fodrászat következett. Este a majdnem zsúfolásig telt terem színpadi részén következett a csinos lányok parádéja. Először alkalmi ruhában vonultak fel a szépségek, kezükben lámpalázasan szorongatva a Straub Dezső színművész közreműködésével kihúzott sorszámot. Amíg

a tizenhárom versengő tünemény átöltözött egyrészes fürdőruhába, Kovács Kati táncdalénekes és partnere. Kom - Tibor szórakoztatta a közönséget. A műsorbetét után a bájaikat elő-elő villantó lányok a zsűri figyelő te kintete mellett felvonultak a pódiumon. Straub Dezső rögtönzött szórakoztató műsora alatt újabb öltözés (most már fel), és utána es télyi ruhás megjelenek pontozással és a helyező sek megállapításával.

Ezen az estén első helyezett lett, és az aram ékszer-készletet nyerte a megtartható koronával:

Malakuczi Tünde (Nyíregyháza), második helyezett lett, és a videót nyerte: Pecséri Marianna (Nyíregyháza), harmadik lett és az ingyenes D kategóriás gépjárművezető tanfolyami díjat nyerte: Szkita Éva (Nyírbátor).

Különdíjat kaptt: Széplaki Rita (Nyírbátor) és Kiss Kinga (Nyíregyháza).

A szokásos pityergés, meghatottság után a következőket nyilatkozták a díjazottak:

Malakuczi Tünde: Ennyi sok szép lánnyal körülvéve csak a szerencsének köszönhetem, hogy én nyertem. Tizenhét éves múltam, nőiruha-készítő szakmunkásbizonyítványt szereztem, de most egy klubban dolgozom titkárnőként. Vállalkozó szeretnék lenni, egy szép üzlettel.

Pecséri Mariann: Kereskedelmi szakmunkásképzőt végeztem, és egy orosi üzletben, a szakmámban dolgozom. Minden lányban benne volt a verseny előtt, hátha én... Már tavaly és előtte is részt vettem a megyei szépségversenyen. Most megismételtem az eló/ő évi teljesítményemet. Tizennyolc évesen már foglalkoztat a férjhezmenés, és szeretnék egy szép lakást meg egy aranyos, pici babát.

Szkita Éva: Fodrásztanuló vagyok Mátészalkán. Nővéremmel jöttünk a versenyre, melyre egy rokonunk nevezett be. Nem is gondoltam, hogy ilyen eredményt érek el. Nem gondolok a férjhezmenésre, inkább Amerikába szeretnék menni, mert ott nagyobb a mozgáslehetőség, több mindent lehet csinálni. Ehhez viszont angolt szeretnék tanulni.

Széplaki Rita: Végzős kereskedőtanuló vagyok Nyírbátorban. Engem ítéltek leg- csinosabbnak, azért kaptam a kristálykészletet. Ha meglesz a vizsgám, szeretnék valami szép országba menni, bár hazánk is szép.

Kiss Kinga: Engem nem érdekel a pénz.

Előbb-utóbb minden gyerek gondolatában előtérbe kerül a „mi leszek, ha nag_\ leszek” dilemmája. A kisfiúk autóversenyzők, vonatvezetők, tűzoltók szeretnének lenni, a kislányok pedig leggyakrabban óvónéni vagy királykisasszony szerepben képzelik el életüket.

Gulácsi Ilonának is hasonló álmai lehettek, mint játszótársainak, ám felnőtt korára másképp alakultak dolgai. A nyíregyházi SEAT AUTOPORT Kft. szerelő- műhelyében találkoztam először a lófarkas, törékeny kislánnyal. Szerelőruhában, villáskulccsal a kezében egy Toledo olajcseréjét végezte nagy szakértelemmel. A munkát befejezve, mosolyogva válaszolt kérdéseimre.

— Az autószerelés nem kifejezetten női szakma. Miért választottad mégis ezt?

— Érettségi után Ibrányban dolgoztam a polgármesteri hivatalban majd a telefon- központban. Nem találtam a helyem, mást akartam. Huszonkét éves vagyok, gondoltam, még nem késő változtatni. Barátom, Imre vásárolt egy rozzant kis Polski Fia- tot. Állandóan bütykölgette, de engem nem engedett az autóhoz, mondván, nem értek hozzá. Teljesen felbosszantott. Ez adta a végső lökést elhatározásomhoz. Tavaly szeptemberben beiratkoztam a

A mozdulat nőies, de feltétlenül szakszerű

110. sz. szakmunkásképzőbe, autószerelő szakra. Érettségi után két év alatt szerezhetek szakmát. A neheze viszont ezután következett. A gyakorlati képzéshez helyet kellett keresnem, de minden szerelőműhelyben egyforma „jó tanáccsal” utasítottak el: maradjak inkább a fakanálnál. A SEAT AUTOPORT-nál Magyar Ferenc ügyvezető látott bennem fantáziát. Itt töltöm a gyakorlati órákat.

—Az idén végzel. További terveid?

— A szakmunkásvizsga után a Bánki Donát Szakközépiskolában szeretném folytatni a tanulást. Egy év alatt technikusi minősítést szerezhetek. Ezt követné a gépjármű-oktatói tanfolyam, majd a vizsgabiztosi szakvizsga.

— Felmerül bennem a kérdés: nem ezt akartad első perctől?

— Nem, a gondolat közben született. Akár a SEAT-nál is maradhatnék, mint szerelő. Ha sikerül a tervem, akkor is másodállásként kisebb munkákat el fogok vállani. Mindezek előtt azonban májusban férjhez megyek.

— Befejezésül még egy kérdés: ha kislányod születik és autószerelő szeretne lenni, beleegyezel?

— Igen.

Közben újabb autó érkezik a telepre. Ilona fogja a szerelőkulcsot és elindul feléje. Arcáról egy pillanatra sem hervad a derűs mosoly.

Kép és szöveg: Pénzes László

MEGYÉNK ELETEBOL

1995. január 7., szombat

3

A királynő és ud\arholgyei foto: AHA

és ezt nem azért mondom, mert tizennyolc éves vagyok. Minden emberben van valami jó, és ez a fontos. Nem szeretek tétlenkedni, ezért is járok levelezőn középiskolába, és sokat olvasok.

Aradi Balogh Attila

Képzés és képviselet

Évadzáró és évnyitó ülést tartott tegnap a Közigazgatási Kamarák Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tagozata. A kamara eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Győri Andrással, a kamara vezetőjével, aki egyébként Szakoly község jegyzője.

— 1990 őszén alakult meg az országos szintű érdekvédelmi szervezet, a közigazgatási kamara. A megyei tagozat 1991. április 13-án jött létre,mivel a megye is igyekezett lépést tartani az országos közigazgatással. Ma már az elnökség értékelése szerint az ország egyik legjobban működő tagozata vagyunk. Az elmúlt időszakban rengeteg szakmai rendezvényt szerveztünk, ezzel a megyei közigazgatás egységes gyakorlatának kialakulását kívántuk elősegíteni . A választással kapcsolatos felkészítésekben szintén részt vettünk.

— Volt a kamarának jogelődje?

—Ajogelődje még 1988-ban jött létre, egy közigazgatási tagozat volt az országos jogászszövetségen belül. De mivel a jogászszövetség nem szentelt elég figyelmet a mi tevékenységünknek a közigazgatás vezető szakemberei létrehozták az önálló szervezetet. Az alakulás után két évvel már megszerveztük a jegyzők országos konferenciáját. Éves szinten mintegy ezer-ezerkétszáz fő jelenik meg a rendezvényeinken, volt olyan év, amikor. 16-18 rendezvényen 2000-2500 szakember vett részt. Úgy

gondolom, hogy a szakmai továbbképzésekkel sokat tettünk azért, hogy a megye közigazgatása az elvárások szintjén tudja teljesíteni a feladatát. A továbbképzések a törvények egységes alkalmazását célozzák államigazgatási és jogi területe .. Ennek érdekében igyekszünk jó kapcsolatokat kialakítani a megyei szervekkel. Országos szinten most dolgoztuk ki a köztisztviselői etikai szabályzatot. A közigazgatási kamarai törvénytervezetünket elkészítettük, a parlament felé továbbítottuk és reméljük, hogy ebben az évben már törvényi szinten működhet szervezetünk. Az elnökség folyamatosan részt vesz az olyan rendezvényeken, ahol a közigazgatással kapcsolatos érdekvédelmet kell képviselni.- Országos szintű együttműködési megállapodást kötöttünk a közalkalmazottak szakszervezetével. Közösek a céljaink, ők munkajogi, mi pedig szakmai téren biztosítjuk az érdekvédelmet a közigazgatásban dolgozók számára.

A mostani tanácskozáson beszámolunk a '94 -ben végzett munkáról és meghatározzuk a '95 -re vonatkozó feladatainkat. Önkormányzati szinten napontajelentkeznek megoldásra váró feladatok, melyek felkészült, hozzáértő szakembereket igényelnek. Ezért szerepel feladataink között minél több jó szakmai rendezvény megtartása, hogy a közigazgatásban dolgozók meg tudjanak felelni a lakosság és a kormány elvárásainak.

Számunkra a jól végzett munka öröme a kárpótlás

A kiengesztelés hivatala?

Sveda Béla óriási munkába kezdett 1991 -ben, amikor felállította a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatalt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól beszélgettünk Sveda úrral, aki jelenleg is a hivatal vezetője.

— Az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is 1991. augusztus 12- én jött létre a kárrendezési hivatal. Nézegetve a jelentéseket, magam is elször- nyülködtem azon, hogy a megalakulás napján a hivatal öt főből állt. Menet közben fokozatosan gyarapodtunk, ma az engedélyezett létszámunk hatvan fő.

— Mennyire volt ez sziszifuszi munka?

— Nagyon jól felkészült, hozzáértő embereket, alapos munkát igényelt és igényel még mindig. Nem volt előttünk kitaposott út, de nemcsak előttünk, hanem az országban senki előtt. A hivatalt felállító emberek úttörő munkát végeztek, ők vezették be a gyakorlatot, hogy mikénl bíráljuk el a mintegy egymillió kárpótlásra jogosult ember kérelmét. Úgy érzem, hogy ezt a munkát becsülettel és lelkiismeretesen végeztük.

— Ón szerint a megyei kárrendezési hivatal milyen helyet foglal el az országos rangsorban?

— Úgy gondolom, az alapján lehet rangsorolni, hogy hová mennyi kérelem érkezik. Hozzánk a kárpótlások során közel hatvanezer kérelem futott be, ez az országos rangsorban a negyedik. Amellett, hogy vagyoni kárpótlást bírálunk el, az elmúlt években az országos központtól 16-17 ezer személyi kárpótlási kérelmet is kaptunk.

—Ón mennyire elégedett az első kár- rendezési törvénnyel, illetve annak végrehajtásával? Mennyire tehetnek elégedettek a kárpótoltak?

— Én maximálisan elégedett vagyok az első és a második kárpótlási törvény végrehajtásával. Azt hiszem, nem dicsekvés, mert nemcsak én, hanem valamennyi hivatalvezető azt mondja, hogy példátlan a magyar államigazgatásban, közigazgatásban az a tempó, melyet a kárrendezési hivatalok produkáltak. Nem volt ritka az olyan hét, amikor egy- egy megyei hivatal — köztük mi is — több mint ezer határozatot hozott. Elégedetlen emberek természetesen vannak, de összességében — az új beadásokkal együtt — 100-120 ezer kérelem érkezett a megyéhez, és ekkora szám mellett nyilván vannak, akiknek nem tudtunk az elképzeléseik szerint dönteni.

— Ön mint szakember, mennyire tartja szerencsésnek ezt a törvényt?

— Ez attól függ, hogy kinek miként került elbírálásra a benyújtott igénye. Akinek a régmúltban is két-három aranykoronáin volt. az nem sok mindent tud az érte

Lassan minden kerítés a heitere kerül Fotó: Varga

kapott összeggel kezdeni. Egyébként én hivatalnok vagyok, és a törvényt nem kritizálnom kell, hanem érvényt szereznem neki.

Az első kárpótlási törvény végrehajtása kapcsán 1141 árverést tartottunk. Sok helyen előfordult, hogy az ezer forintba kerülő egy koronát ötszáz forintért is meg tudták vásárolni. Jellemző volt, hogy a licitnél megvárták a legalacsonyabb összegét, és akkor jelentették be a vételi ajánlatokat.

— Hányán jutottak földhöz?

— Az első kárpótlási törvény alapján a megyében több mint 28 ezren. Az árverések során mi jegyzőkönyvet és térképvázlatot adtunk az itt résztvevőknek. Ha egy területre többen pályáztak, akkor a törvény értelmében ideiglenesen birtokba lehet venni ezeket mindaddig, amíg a földhivatalok a végleges birtokba adást meg nem tudják valósítani.

— Mennyi idő kel! a végleges birtokba adáshoz?

— Megszabott határideje van, csak ezt nagyon nehéz tartani. Hat hónapon belül kellene tulajdonba adni, de a leterheltség és egyéb objektív okok miatt ezt nemigen tudják határidőre megvalósítani. A termőföld megművelése különösebb problémát nem okoz, de bizonytalanságot szül az, hogy az ingatlanok nagy része még nem került átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásba, és több pénzintézet csak akkor ad hitelt, ha a vevő már a tulajdoni lappal igazolni tudja, hogy a birtokában van egy termőföld. Ez még kezdetleges állapotban van.

— Nem lehetne szinkronba hozni a két dolgot?

—- Az árveréseket 1994. május 31- én befejeztük, az ott készült, bejegyzéshez szükséges okiratokat a megyei földhivatalnak átküldtük. A már említett létszámhiány az, ami miatt nem lehet követni az árverés menetét.

— Március 16-ig lehetett benyújtani a második kárpótlási igényt. Ezzel a lehetőséggel azok élhettek, akik az elsőt valamilyen oknál fogva nem tudták kihasználni. Sok ilyen igény érkezett önökhöz?

— Az országban a második legnagyobb számban érkeztek hozzánk kérelmek, számuk meghaladta a 36 ezret. Iktatásuk megtörtént, sőt, kora tavasszal megkezdtük a feldolgozásukat is. A mai napig 10 666 határozatot hoztunk, tehát a benyújtott igényeknek közel egyharma- dát elbíráltuk. Úgy gondolom, minden lehetőségünk megvan arra, hogy az elvárásoknak megfelelően november 30- ra minden elsőfokú határozatot meghozzunk, és ne legyen akadálya annak, hogy a későbbiek során kitűzendő második kárpótlási földalap árverésén azok az állampolgárok. akiknek a településen meghirdettük az árverést, valamennyien kárpótlásijeggyel rendelkezzenek. Hogy ez mikor kezdődhet, azt nem tudom. Az országos hivatal előzetes véleménye szerint márciusban megkezdődhet, de a jelenlegi előkészületek mellett én ezt nem látom biztosítottnak.

— Lesz-e elég föld?

— Egész biztos, hogy nem lesz, mert számításaink szerint összesen egymil- liárd forint értékű kárpótlási jegy van kint. Ehhez hozzájön még a 36 ezer ember kárpótlási jegye, nem beszélve a személyi kárpótlásokról, ehhez képest csak 18 ezer olyan termőföldre számítunk, ami kárpótlási földalapot képez. Egy biztos: 1000 forintért nem fognak földet vásárolni Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A föld ára emelkedni fog. Öt-nyolcezer forintos aranykoronánként! értéket minden további nélkül el tudok képzelni.

Ilona nem maradt a fakanálnál

Menyasszony szerelőkulccsal