Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök BELFÖLD-KÜLFÖLD « UJ KELET Változás az egészségügyben Kovács Pál népjóléti miniszter és Sándor László, az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke szerdán megállapodást kötött az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozásának új gyakorlatáról. — A tárca és a biztosító közös, erre vonatkozó javaslatot terjeszt a január 12-i konnányülés elé. Ugyanak­kor tárgyalja meg a kabinet a tb ez évi költségvetésének tervezetét. Ez utóbbiról ugyanis a biztosítónak végre sikerült megállapodásra jutnia a Pénzügyminisztéri­ummal — nyilatkozta újságíróknak szerdán este Sándor László. Horn a gazdaságról — A magyar gazdaság alakulását alapvetően a Nemzetközi Valutaalappal kial­kudott keretszámok határozzák meg, és ezek képezik 1995-ös költségvetésünk alapját is. 1995 számunkra a stabilizáció éve lesz — mondta egyebek közt Horn Gyula miniszterelnök a Hospodárské Noviny című cseh lapnak adott, szerdán meg­jelent újévi interjújában. A kormányfő hozzátette még, hogy a költségvetés hiá­nya az idén nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékát, a fize­tési mérleg hiánya pedig nem lehet több 2-2,5 milliárd dollárnál. A pártok ellenőrzése Idén mind a hat parlamenti párt számvevőszéki ellenőrzésére sor kerül. Jelen­leg a KDNP, az MDF és a Fidesz gazdálkodását vizsgálják a számvevők. Az FKgP, az MSZP és az SZDSZ ellenőrzése a tervek szerint az ősszel kezdődik. Mindezt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék igazgatója nyilatkozta az MTI-nek szer­dán. A Munka Törvénykönyvéről Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala továbbra is ragaszkodik a túl­munka szabályozásának, valamint az átlagkereset számításának módosításához. A munkavállalói oldal ugyanakkor elutasítja ezt. Ez derült ki azon a szerdai egyez­tetésen, amelyre a kormányzati oldal külön-külön hívta meg a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőit. Államadósság Tavaly október végére 28 milliárd dollár fölé nőtt az ország külső adósságállo­mánya. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a devizatartalék 6,9 milli­árd dollárt tett ki. Az elmúlt évben 10 hónap alatt 971 millió dollár külföldi tőke áramlott az országba, valamivel több mint 1993 hasonló időszakában. Suzukisiker Tavaly 30 százalékkal több Suzukit értékesítettek a magyar piacon, mint egy évvel korábban. A Magyar Suzuki Rt.-nél elmondták, hogy a magyar beszállítói részarány már meghaladta az 50 százalékot. Az esztergomi gyár az idén tovább kívánja növelni eladásait belföldön és külföldön egyaránt. HungarHotels-privatizáció Az MTI értesülései szerint az American General Hospitality (AGM) magyaror­szági képviselője az ÁVÜ hivatalos közlését várja, hogy tájékoztassa az amerikai céget a HungarHotels privatizációjának megváltozott feltételeiről. Az amerikaiak várhatóan gyorsan határoznak az új ajánlattal kapcsolatban, az azonban nem lát­ható előre, hogy mi lesz ez a döntés. Főként, mert az eddigi nyilatkozatok alapján az AGM számos kérdéssel találja szembe magát. Továbbra is olajszennyeződés A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) szerdán megduplázta a Pocsajnál kiépített védekezési helyen dolgozók számát: már több mint százan igyekeznek megfékezni az olajszennyezés továbbterjedését. Az olaj román területről január másodika óta érkezik folyamatosan és nagy mennyiségben a Berettyó magyaror­szági szakaszára. A TIVIZIG szakemberei háromszor nyolcórás műszakban dol­goznak. Az olajat konténerekben, illetve fóliával bélelt földmedrekben gyűjtik, amelyekből utóbb három szennyvízszippantóval rakják hordókba. A veszélyes hulladékot a MÓL Rt. által biztosított ideiglenes tárolóhelyre szállítják. Beszélgetés az állampénztárról Egyesek szerint 100 milliárd forintnyi megtakarítást jelenthetne az államnak, ha az államháztartási reform keretében megoldanák a közpénzek egységes keze­lését. Ennek első lépése lehetne az állampénztár felállítása -hangzott el az Állami Fejlesztési Intézetben szervezett szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Fűtőanyag-tároló épül Pakson Számítva az oroszországi elhelyezés újabb nehézségeire, más tárolási módokra is felkészül a Paksi Atomerőmű Rt. Az elhasznált nukleáris fűtőanyagok elhelye­zésére alkalmas, átmeneti tároló építését kezdik meg Pakson két hónap múlva. A 3,5 milliárd forintos beruházás első ütemében a modulrendszerű tároló első részét építik fel. Az új tárolóban lehetőség nyílik majd a használt fűtőanyagkötegek év­tizedekig történő elhelyezésére. A jelenleg használt medencékben ugyanis csak 5 évig lehet a használt fűtőanyagkötegeket tárolni — mondta el szerdán az MTI kérdésére Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási irodavezetője. Rakodnak az atomvonatba Az MTI értesülései szerint hamarosan útnak indul a paksi atomerőmű kiégett főtőkazettáit szállító első idei atomvonat Oroszországba. Sem az indulásáról, sem pedig az útvonalról nem adnak információt az erőműben, azt azonban már tudni lehet, hogy az udvaron álló kocsik előkészítését megkezdték, s minden bizonnyal már szerdán elkezdődhet a berakodás. Meciar Magyarországra látogat Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete szerdán Horn Gyula miniszterelnök Magyarországra szóló meghívólevelét adta át Vladimír Meciar szlovák miniszterelnöknek. Boros Jenő magyar nagykövet az MTI pozsonyi tudó­sítóját úgy tájékoztatta, hogy Vladimír Meciar a meghívást köszönettel elfogadta. 7 I Az idén január 15-ig kifizetésre kerülő decemberi bérek még a múlt évi szabályok szerint adóznak. Ott, ahol a 13. havi béreket ez ideig kifizetik, az a közalkalmazottak esetében tavalyi jö­vedelemnek számít. A köztisztviselők­nél azonban a 13. havi bér már az idei jövedelemhez adódik hozzá. Az adó­előlegeket is ennek megfelelően kell számítani, vagyis egyes esetekben az új szja-törvény rendelkezéseit kell fi­gyelembe venni. A legnagyobb változás a személyi jö­vedelemadó területén, hogy az eddigi adóalapcsökkentő kedvezmények többsége az adóból levonható tétellé vált. Ugyanakkor továbbra sem számít bevételnek a levont munkavállalói já­rulék, a munkavállalói érdekképvisele­tet ellátó szervezet részére fizetett tag­díj. valamint az önálló tevékenység hi­ányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól szá­mos szociális juttatás, ha azt az állami szociális rendszer keretében kapja az adózó, és több esetben a karitatív, ér­dekvédelmi szervezetektől, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támoga­tás, mint például a temetési segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájá­rulás, amennyiben azt kész étel vásár­lására jogosító utalvány formájában kapja a dolgozó, 1200 forintig, ha pe­dig meleg étkeztetésként kapja a jutta­tást, akkor 1600 forintig. Szintén nem kell adózni a lakásvásárlásra nyújtott önkor­mányzati támogatás, lakásépítési kedvez­mény, valamint az e célokhoz nyújtott hi­teltámogatásjogszabály alapján elengedett része után. Ez vonatkozik a vállalati tá­mogatásra is, a vételár vagy az építési költ­ség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb ötévenként egy alkalommal 500 ezer forintig. Nem számít bevételnek a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá csa­ládi eseményhez kapcsolódóan adott aján­dék, ha annak értéke nem haladja meg az 500 forintot. A másfajta hitelek esetében azonban, ha a nyújtott hitel kamata nem éri el a 20 százalékot, akkor a kamatkü­lönbözet bevételnek számít. Az adóból vonható le a társadalombiz­tosítási törvény alapján befizetett, a nyug- díjjárulék-alap 6 százalékát meg nem ha­ladó összegnek, valamint az egészségbiz­tosítási járulékalap értékének 4 százalékát túl nem lépő összegnek a 25 százaléka. Az 500 ezer forintot meg nem haladó éves jö­vedelemmel rendelkező dolgozóknál évi 7200 forintos adócsökkentő tételt lehet fi­gyelembe venni, ehhez azonban szüksé­ges a dolgozó nyilatkozata arról, hogy az év során a jövedelme nem haladja meg az adott mértéket. Új kedvezmény, hogy a munkáltató ál­tal az önkéntes kölcsönös biztosító pénz­tárakba a dolgozó nevére befizetett összeg nyugdíjpénztár esetén 50, egészség- pénztár esetén pedig 25 százaléka, de | együttesen legfeljebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. Szintén 50 ezer forintig vonható le a magánsze- 3 mélyek által, illetőleg a magánszemély nevére szólóan a munkáltató által kö- < tött életbiztosítás, illetve nyugdíjbizto- 6 sítás éves díjának 20 százaléka. A szel- J lemi tevékenység címén kifizetett i összegek 25 százaléka csökkenti az jr adót, legfeljebb 50 ezer forintig. Az ; adókedvezmények közül a társadalom- ' biztosítási járulék, az évi 7200 forin- f tos adócsökkentő tétel, a súlyosan fo­gyatékosok havi 900 forintos kedvez­ménye, valamint az önkéntes kölcsö­nös biztosítópénztárba befizetett összeg adókedvezménye vehető figyelembe az adóelőleg kiszámításakor. A munkáltató az általa kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem 12-szerese után számított adó egytizenketted részét fizeti be adóelőlegként. A 7200 forintos adó- csökkentő tétel esetében, ha a munkál­tató azt tapasztalja, hogy a dolgozó jö­vedelme meghaladja az 500 ezer forin­tot, akkor az észlelést követően az ese­dékes adóelőleget kell roegtoldania az e jogcímen már érvényesített adóked­vezmény összegével. • (MTI) Diplomaták Göncz Árpádnál Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság el­nöke szerdán az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai és más nemzetközi képviseletek vezetőit, akik az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. A fogadáson részt vettek: Kövács Lász­ló külügyminiszter, Eörsi Mátyás, az Oszággyűlés Külügyi Bizottságának elnö-' ke, a Külügyminisztérium politikai és köz- igazgatási államtitkára, valamint az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának alelnö- kei. A diplomatákat köszöntve a magyar államfő az elmúlt esztendőt áttekintve han­goztatta: 1994 fontos év volt Magyaror­szág életében. Több olyan esemény zaj­lott le. amely hosszabb távon hatással van az ország jövőjére. Az országgyűlési képviselő-választásokon a polgárok hitet tettek a rendszerváltás és a parlamenti de­mokrácia folyamatossága mellett. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök hang­súlyozta: Magyarország napról napra kö­zelebb kerül a politikai Európához, tevé­keny részese az európai integrációs folya­matnak. Nagy előrelépés volt az önkormányzati választás, illetve a félezemyi nemzetiségi önkormányzat létrejötte. E testületek re­mélhetően jól képviselik majd közösségük érdekeit, erősítik a hazánkban élő kisebb­ségek nemzeti identitását, és ezáltal kötő­désüket Magyarországhoz. A határokon túlra tekintve a köztársa­sági elnök meggyőződését fejezte ki, hogy következetes, nyugodt párbeszéd eredmé­nyeként sikerül kiegyensúlyozott, jó kap­csolatokat megalapozni, építeni szomszé­dainkkal, és a kölcsönös bizalom légkö­rében megfelelően rendezni tudjuk a még nyitott kérdéseket, köztük a kisebbségek helyzetét. Az államfő utalt arra is, hogy az idén Ma­gyarország tölti be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét. Ez nagy lehetőség Magyarország számára, hogy bizonyságot tegyen el­kötelezettségéről az európai értékek és nor­mák iránt. E tisztségében Magyarország a lehető legtevékenyebben, de bármiféle rész­rehajlás nélkül kíván majd eljárni. Újabb ostrom? Borisz Agapov ingus alelnök értesülései szerint az orosz erők — csütörtökön vagy pénteken — újabb ostromot akarnak indíta­ni Groznij ellen. Ezt Szergej Jusenkov, a duma védelmi bizottságának elnöke közöl­te szerdán Agapovval folytatott telefonbe­szélgetése után. Az ingus politikus szerint a orosz veze­tés figyelembe veszi az előző akció során elkövetett hibákat, és jórészt gyalogságot, illetve ejtőernyős csapatokat vet be. Agapov úgy vélekedett, hogy a nagy erők bevoná­sával tartandó ostrom során az orosz egysé­geknek sikerül elfoglalniuk Groznijt. A Postfactum hírügynökség által közölt érte­sülés szerint szerdán friss ejtőernyős csapa­tokat dobtak át az észak-oszétiai Beszlan repülőterére. Az orosz belügyi erők közle­ménye szerint a különleges rendőri egysé­gek (OMON), illetve a belügyminisztérium gyorshadtestjének különleges alakulatai folytatják a csecsen fegyveresek kiszorítá­sát Groznijból. Ugyanakkor a szerdai harci helyzet jórészt ismeretlen volt. Előzőleg csecsen, illetve orosz független források azt állították, hogy Dudajev fegyveresei kiszo­rították az orosz csapatokat Groznij köz­pontjából. Az orosz hivatalos közlések eköz­ben arról szóltak, hogy továbbra is ellen­őrzik a várost az orosz egységek. Beno-Jurt, illetve Gvargyejszkaja telepü­lések közelében az orosz belügyi erők fel­számoltak egy harminc fegyveresből álló csecsen alakulatot. Előzőleg állítólag Du­dajev emberei a két település lakói között több száz géppisztolyt osztottak szét. A zsilkovói járásban az orosz belügyi csapa­tok elkoboztak egy löveget, egy légvédel­mi ágyút, illetve nagy mennyiségű harc­kocsiaknát foglaltak le. Meghalt Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus Wigner Jenő Pál magyar származá­sú amerikai fizikus Budapesten szüle­tett 1902. november 17-én. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta, megoszt­va M. Geoppert-Mayerrel és J. H. Jensennel, „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezé­séért és alkalmazásáért”. A budapesti evangélikus gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgája után a berlini Technische Hochschulen foly­tatta tanulmányait. Kémiából doktorált 1925-ben. 1926 és 1928 között a főis­kola fizikai tanszékének asszisztense volt. Egy évig hasonló állást töltött be agöttingeni egyetemen, majd 1929-ben a már említett berlini főiskola magán­tanára lett. 1930-ban az USA-ba uta­zott, és a princetoni egyetemen adott elő matematikai fizikát. Több amerikai egyetemen tanított, közben tudomá­nyos munkát folytatott. Kimutatta, hogy az atommagot összetartó magerők nagyon rövid hatótávolságúak, és füg­getlenek az elektromos töltéstől. Eredményesen alkalmazta a csoport- elméletet az atommag energiaviszonya­inak leírására. A szintén magyar szár­mazású Szilárd Leóval és E. Fermivel részt vett az első láncreakció előállí­tásában és az első atomreaktor létreho­zásában. Magyarországgal nem szakí­totta meg soha kapcsolatait, 1988-től a Magyar Tudományos Akadémia felvet­te tagjai sorába. Magyarul megjelent művei: Adalékok a neutron elméleté­hez (1932), A Rayleigh—Schrödinger- féle perturbációelmélet egy módosítá­sáról (1935), Az atommag szerkezete (1969), Szimmetriák és reflexiók (1972), Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában (1979). Kiemelkedő tudományos munkássá­gának elismeréseként a Magyar Köz­társaság elnöke a Köztársaság Érdem­rendet (Középkeresztet a csillaggal) adományozta neki. A világhírű, Nobel-díjas tudós Ame­rikában, a princetoni kórházban, tüdő- gyulladás következtében hunyt el tegnap reggelre virradóra, 92 éves korában. (lefler)

Next

/
Thumbnails
Contents