Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
UJ KELET BELFÖLD-KÜLFÖLD« ; m 1 1995. január 4., szerda 9 Kevés a női légi kapitány Női pilóta a repülőgép kormányánál 20 évvel ezelőtt még kivételnek számított. Ma már minden légitársaság számos nőt alkalmaz. A női légi kapitányok azonban még ritkaságszámba mennek. Ennek egyik oka az — írja a dpa német hírügynökség —, hogy kevés fiatal nő akar pilóta lenni. A Lufthansa légitársaság iskolájában 15-18 növendék között általában csak egy nő található. Mindenekelőtt a kisebb légitársaságok foglalkoztatnak aránylag több női pilótát. Ennek oka az, hogy ezek a vállalkozások több turbórepülőgépet és kisebb sugár- hajtású repülőgépeket járatnak, ami tanfolyamnak számít a fiatal pilóták számára. A Lufthansánál jelenleg két tucat nő ül a vezetőfülkében. A kapitányságig azonban hosszú út vezet, másodpilótából a kapitányságig 12-15 év telik el. A British Airways-nél más a helyzet. A hatalmas légitársaság gépein már 42 női pilóta dolgozik, köztük két Concorde-másodpilóta, Barbara Harmer és Jenny Fray. A Finnair öt nőt foglalkoztat gépein. A SAS ennél sokkal messzebb tart, 50 női pilótával. Hasonló a helyzet az Air Francénál, ahol 55 női pilóta dolgozik a járatokon. Az Egyesült Államokban a nők pilótaként történő alkalmazása már nem is téma. A légitársaságoknál 2530 nő ül a vezetőfülkében, köztük 259 a kapitányi négy aranysávot viseli. Teljesen más a helyzet viszont az ázsiai, főleg az arab légitársaságoknál. Ott nem alkalmaznak női pilótákat, csupán a Philippine Airlines büszkélkedik azzal, hogy nála öt női pilóta található, és közülük kettő kapitány. A Japan Airlines, ez az óriási légitársaság mindössze 30 női pilótát alkalmazt, ami meglehetősen kevés a társaság 2740 pilótájához viszonyítva. Egyetlen japán női pilóta sem visel kapitányi rangot. Az ausztráliai Qantas már messzebbre tart: 20 női pilótája között található egy kapitány is. A női kapitányok is kicsi gépen kezdik Csökken a munkaadói járulék Emelkedik a nők nyugdíjkorhatára Még öl év munkában Még az előző parlament döntött arról, hogy a nők nyugdíjkorhatára az eddigi 55 évről 60-ra emelkedik. Az erre vonatkozó törvény szerint az új korhatár bevezetése fokozatos. Ez a korhatár 2003- ra lesz általános, mivel addig két évenként egy esztendőt nő. Már a nyolcvanas évektől látszott, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, és a megoldással stabilizálható a nyugdíjak értéke, egy olyan szint megőrzése, amely szerény, de tisztességes megélhetést garantál a munkában megfáradt embereknek. A fogyó lakossággal párhuzamosan csökken az aktív népesség. Elöregedő társadalomban élünk, ahol mind több a nyugdíjas. Az alacsony nyugdíjkorhatár nem tartható fenn. A döntés realizálására politikai és foglalkoztatási meggondolások miatt csak most kerül sor. Európában — néhány országot kivéve — nálunk a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Például a finneknél 66, a svédeknél 67, a hollandoknál 65 év mindkét nemnél, Portugáliában és Svájcban a férfiak 65 évtől, a nők 62 évtől, a szomszédos Ausztriában pedig 65, illetve 60 évtől mehetnek nyugdíjba. így érhető el nálunk is az aktív és inaktív lakosság közti reális arány, amely a megtermelt és elosztható javak mértéke, és ennek keretén belül a nyugdíjak szempontjából kulcsfontosságú. Nálunk 1000 aktív keresőre 496 nyugdíjas jut! Ez már a kritikus határ, átlépése súlyos következményekkel járhat a társadalomra és a nyugdíjasokra egyaránt. A törvényhozás 1991-es döntése óta vannak, akik bírálják ezt a lépést, számosán pedig az elvetését óhajtanák. —Mi ennek a magyarázata? — kérdeztük Krémemé Gerencsér Ildikótól, a Népjóléti Minisztérium Társadalombiztosítási Koordinációs Főosztályának helyettes vezetőjétől. — A bizonytalanságot és az ebből fakadó kritikát leginkább a tények, az összefüggések ismeretének hiánya okozza. A végrehajtás egyik alapelve, hogy a január elsejétől életbe lépő jogszabályok a nyugdíjba menő, 55 éves nőket ne érintsék hátrányosan. ők tehát az eddigi feltételekkel léphessék át az új életszakaszuk határát. A módosítások gyakorlatilag — 1995- től — a munkáltatókat érintik, mivel ekkor már 56 év a női nyugdíjkorhatár, s azokban a munkakörökben, ahol e korhatár elérése felmondási indok — mint például a közalkalmazottaknál — már csak az emelt korhatárt elértek helyezhetők e címen nyugállományba. Viszont még ez évben is az 55 éves kor lesz a kiindulópont a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknál, vagy azoknál, akik előnyugdíjasként lépik túl az aktív időszakot. A korhatár emeléssel együtt a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételrendszerének kidolgozása folyamatban van. Várható, hogy még az első félévben a törvényhozás elé kerül valamennyi, ezzel kapcsolatos javaslat. — Mit jelentenek ezek a feltételek, és évente hány nőt érintenek ezek a jogszabályok? — Mivel még ezekben a kérdésekben döntés nincs, nem volna helyes nyilatkozni róluk. De az már látható és kimondható, hogy a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezők járnak majd a legjobban a rugalmas nyugdíjba vonulás révén. A számítások szerint az átmenet során 40 ezer lesz évente azoknak a száma, akik az érvényben lévő feltételek mellett, a részükre legkedvezőbb megoldást választják a nyugdíjba vonulásoknál. Nagyon fontos jellemzője lesz e rendszernek, a tervek szerint, hogy a korábbinál jobban igazodik az egyéni elképzelésekhez. többféle választási lehetőséget nyújt az érintetteknek. Amint a parlament jóváhagyja a korhatáremeléssel kapcsolatos előterjesztéseket, nyomban „offenzívát” kell indítani ezek ismertetése. a meglévő kétségek eloszlatása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy minden érdekelt ismerje a nyugdíjba vonulás új feltételeit, mérlegelhessen, és legyen ideje a döntésre, nyugdíjaskorának előkészítésére. — Fontolgatják-e a férfiaknál is a nyugdíjkorhatár felemelését, és ha igen, mikorra várható ez? — Ez a téma még nincs napirenden, de foglalkozunk vele. Nem sokáig tartható ugyanis, hogy nálunk a férfiak átlagosan 58 és fél éves korukban mennek nyugdíjba. Az évezred végén vagy a második évezred elején minden bizonnyal a férfiaknál is felemelik a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal elérjük azt a 62 éves átlagot, ami demográfiai arányok szempontjából szükségesnek tekinthető. Mint köztudott, a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban már régen felismerték az aktív és inaktív korcsoportok egymáshoz való arányának fontosságát, és ehhez igazították a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal megteremtették az egyik alapfeltételét az értékálló nyugdíjaknak. Adomány volt — az utódok * • lo.vp. Az új korhatár ellentmondásai Januárban még nem változik a Szolidaritási Alapba fizetendő munkaadói járu- ■fékr Ennek összegét ugyanis-a decemberi munkabérek után számítják ki. Először a januári munkabérek után. februárban kell majd fizetniük a munkaadóknak a korábbi 4,2 százalék helyett 5 százalékos járulékot. Mint ismeretes, a munkavállalói járulék mértéke nem változik, habár a munkanélküliek számainak alakulása lehetővé tenné ezt. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a szakszervezetek felajánlották a 0,3 százalékos csökkentésnek megfelelő összeget a közalkalmazotti béremelés részbeni finanszírozásához. Többek között az ebből adódó 3 milliárd forint is szükséges ahhoz, hogy a közalkalmazotti illetményrendszer A1 alapkategóriáját január 1 -jétől 8000 forintról 8500 forintra emeljék. A költségvetés ennek köszönhetően fizethet 12 milliárd forint Amennyiben a Heves megyei APEH január 13-ig nem rendezi a Matávval szemben fennálló több mint egymillió forintos tartozását, a távközlési vállalat leszereli az adóhivatal egri központjának 19 telefonját — közölte kedden az MTI tudósítójával Nagyvári Péter, az egri Távközlési Centrum vezetője azt követően, hogy a cég leszigetelte, azaz működésképtelenné tette az APEH egri irodájának vonalait. Mint elmondta: az ügy több mint fél éve húzódik. Az adóhivatal gyakorlatilag augusztus óta nem rendezi a számlát. Már egy hónappal ezelőtt intézkedni kívántak, de a megyei adóhivatal vezetője megígérte, hogy december közepéig kifizetik a helyett 9 milliárd forint munkaadói járulékot — a költségvetést intézmények után — a Szolidaritási Alapba. Idén a számítások szerint a Szolidaritási Alapba a munkaadók 39, a munkavállalók 18 milliárd forintot fizetnek be, és ehhez járul hozzá a költségvetés előbbiekben említett, 9 milliárd forintos befizetése. Az összességében 66 milliárd forint bevételhez járul hozzá a múlt évi többletből az idei évre átvitt 20 milliárd forint. A 86 milliárd forintos keretösszegből egy korábbi elkötelezettség alapján 11 milliárd forintot kell átadni az aktív foglalkoztatáspolitikai célokat szolgáló Foglalkoztatási Alapnak. A fennmaradó részből kell fedezni a munkanélküliségi járadékot, a pályakezdők segélyét, az előnyugdíjat, a végkielégítések társadalombiztosítási járulékát, az útiköltség-térítést, valamint az országos munkaügyi szervezet fenntartását. tartozást. Ez nem történt meg, így december végén kikapcsolták a telefonokat. Ez azt jelenti, hogy a hivatalból nem lehet telefonálni, ám kintről két vonalon fogadhatják a hívásokat. Kálmán Mihály, a Heves megyei APEH helyettes irodavezetője az intézkedésre reagálva nehezményezte, hogy azok a vonalak, amelyeket meghagyott számukra a Matáv, gyakorlatilag használhatatlanok, hiszen azokról nem tudják kapcsolni az ügyfélszolgálatot. Tudomása szerint ez idáig sehol nem fordult elő, hogy az adóhivatalt, a közüzemi vagy egyéb szolgáltatási díjak elmaradása miatt retorziók érték volna. A kérdésben két okból erkölcsi kötelességem állást foglalni. Egyrészt jó húsz évvel ezelőtt tiltakoztam a korhatár csökkenése ellen. Másrészt most — mint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnökségi tagjai — a korhatáremelés ellen szavaztam. Nem a véleményem változott meg, hanem a körülmények! A szocialista rendszerben azért csökkentették a nyugdíjkorhatárt, mert egyre nyomasztóbbá vált a kapun belüli munkanélküliség, ugyanakkor béremelésre nem volt forrás. A nyugdíjkorhatárt béremelés helyett adták. Ez ugyanis olyan adomány volt, amelynek a költségei csak évek múlva jelentkeznek a nyugdíjfolyósításkor. A politika örök törvénye, hogy a kormányok szívesen adnak olyan kedvezményeket, vesznek fel olyan hiteleket, amelyeket majd az utódoknak kell fizetniük. Annak idején nemcsak a munkafegyelmet aláásó teljes foglalkoztatással nem értettem egyet, hanem az annak leplezését jelentő kapun belüli munkanélküliséggel sem. Még inkább ellene voltam annak, hogy a rejtett munkanélküliséget még jobban elrejtsük, idő előtt nyugdíjba küldjük az embereket. Aztán jött a rendszerváltás, és az alacsony korhatárból fakadó nyugdíjterhek teljes súlya. Törvény született a korhatár emeléséről. Közben a farizeus teljes foglalkoztatásból átestünk a másik végletbe: a felháborítóan magas és reménytelenül tartós munkanélküliségbe. Amíg az előző parlamentünk törvényt hozott a korhatár emelésére, a kormány a gyakorlatban a munkanélküliek százezreit küldte idő előtt nyugdíjba. Azt hangoztatták, hogy nagyon alacsony a nyugdíjkorhatár, de még ehhez képest is nyakló nélkül adták a korengedményeket. Az ellentmondás akkor derült ki, amikor a törvény végrehajtása esedékessé vált. Ezt kénytelen volt még az előző kormány elhalasztani. Jelenleg az a helyzet, hogy a hivatalos korhatár is magas, mert ez sem tartható. Mi a helyes nyugdíjkorhatár? A kérdésre nem lehet a körülmények ismerete nélkül válaszolni. Legfeljebb azt mondani, hogy az volna a jó, ha mindenki addig dolgozna, ameddig a szakmájában munkaképes. Ez azonban egyéni elbírálást igényel. Az a jó rendszer, amelyik méltóan jutalmazza azokat, akik tovább dolgoznak, bünteti azokat, akik idő előtt nyugdíjba akarnak menni. Az a küszöb, amely felett kezdődik a jutalmazás, illetve amely alatt jelentkezik a büntetés. Ez legyen a nyugat-európai átlagos. Ez lényegesen magasabb, mint nálunk a jelenlegi. Mi ebben is rekordot tartunk, pedig Nyugaton is az emelésen gondolkodtak. Most ugyan fiókokba rakták, mert ott is olyan magas a munkanélküliség, amit tíz évvel korábban elképzelhetetlennek tartottak. Levonhatjuk az első tanulságot: a nyugdíjkorhatárt csak akkor szabad emelni, ha nem nagy a munkanélküliség. Ahol a tartós munkanélküliek száma nem éri el a 2-3 százalékot, a hat hónapnál rövidebb munkanélküliség pedig nem haladja meg az öt százalékot. A fontos a tartós munkanélküliségi küszöb. Ebből következően nálunk egyelőre le kellene venni a napirendről a korhatáremelést. Hiszen háromszor akkora a tartós munkanélküliek száma, mint ami megengedhető volna. Ennek a csökkentéséről pedig még az illetékes körökben sem mernek jóslásokba bocsátkozni. Ahogy nem értek egyet azokkal, akik a korhatár emelését napirendre akarják tűzni, nem értek egyet azokkal az érintettekkel sem, akik hallani sem akarnak róla. Nemcsak a társadalomnak van szüksége arra, hogy minél tovább dolgozzanak az emberek, de az egyéneknek is ez lenne a jobb. Szomorú sorsú az, aki nem jut munkához, amikor még az egészségi állapota, a kora alapján dolgozhatna. Aki azért akar nyugdíjba menni, mert otthon sok munka vár rá, az nem a többséghez tartozik. Főleg nem a férfiak esetében. A korán nyugdíjba küldöttek százezreit lehet látni, hogy sok időt töltenek a kocsmákban, még több cigarettát szívnak és még többet járnak az orvoshoz. A munka sokkal hosszabb életet ígér, mint a tétlen nyugdíjaság. Tudom, hogy egy rövid írásban nem lehet mindenkinek kielégítő választ adni. Mégis szólnom kellett, nemcsak azért, mert az elöljáróban kettős okra hivatkoztam, hanem azért is, mert 73 évesen ma is legalább két átlagos fiatal helyett dolgozom, és ennek köszönhetem, hogy nem vagyok öreg. Nem minket, hanem őket kell sajnlni. Őket, akik szeretnének dolgozni, de nincs rá módjuk. Elsősorban értük felelős a társadalom, amelynek ezt a kötelességét előre kell teljesítenie, mint a nyugdíjorhatár-emelését. Bizonyítványosztás Az általános és középiskolákban január 3-án befejeződik a téli szünet. Az első félév január 31-én zárul. A diákok tanulmányi eredményeiről — a jogszabály szerint — az iskolák február 7-ig kötelesek értesíteni a szülőket, gondozókat — mondta Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője az MTI-nek. Jelenleg — az óvodásokat is beszámítva — közel 2 millió gyermek részesül a közoktatásban. Ebből 400 ezernél többen középfokú iskolákban tanulnak. Az általános iskolát idén várhatóan 128 ezren fejezik be. A gimnáziumokban 33 ezer, a szakközépiskolákban és technikumokban 56 ezer, a szakmunkás- képzőkben 55 ezer, a gép- és gyorsíró iskolákban és speciális szakiskolákban 13 ezer végzős diák tanul. A tavaszi szünet március 31-től kezdődik és április 7-ig tart. Háborúban, munkában megfáradva megérdemlik a nyugdíjat
