Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

MAGAZIN ÚJ KELET ___________ II Ra jzórák A legmegbízhatóbb forrásból tudom — gyermekeimtől—, hogy jó néhány rajzórá­juk valamely pénzintézet vagy biztosító társaság pályázata jegyében telt el. Mond­hatni „megrendelésre” dolgoztak a kis nebulók és az általános iskola ranglétrá­ján már ugyancsak elől járó tanulók, szebbnél szebb, jobbnál jobb alkotásokat létrehozva. Nem keveset ezekből volt is alkalmam látni: örömmel nyugtáztam a gyermekek alkotó fantáziáját, műveiken át­sütött tiszta gyermekségük, vágyuk, moso­lyuk, de fintoruk és félszegségiik, didergé­sük is az evilági hatások nyomán, s melye­ket, mi, felnőttek is hasonló rezzenésekkel élünk meg. Avagy rezzenéstelenül. S mi már rajzolni sem tudunk. De visszatérve e nem minden szándék nélküli rajzórákhoz, az ugyan nem látott, csak szóban elmondott alkotás nyerte meg tetszésemet. Maga az alkotás meglehetősen extrém, ugyanakkor expresszív módon adja vissza az illető biztosító társaság gon­dolatiságát: életbiztosításról tévén szó, ne­vezetesen a családfő megfelelő gondosko­dását, történjen bármi is alapon. A mű pedig: szóval nehéz elmondani, mint a legtöbb művészi alkotást. De kép­zeljük el. A kép előterében egy sírhalom, közepén fejfa „díszük”, a mű alkotójának édesapja nevével. Merthogy elhunyt. Itt a rajzon legalábbis. A sír mellett a gyerek maga. De nem sír. Örül, nevet, szinte röp- dös, szája az égre mosolyog, míg rá, mint a mesékben, aranyak, pénzérmék sokasá­ga hullik. Szinte teljesen betemeti már, de csak jön, jön az égi manna pénzzé tárgyi­asult formában, egyenest az alkotó, a gyer­mek vállára... ...és az aláírás: ezt is a biztosítónak kö­szönhetem! Isten bizony! Nem tudtam: röhögjek, vagy sírjak... Nem is mertem ezek után megkérdezni lányaimat, ők mit rajzol­tak?! Lefler György A kis herceg Gyakran találok az utakon elütött, el­hagyott állati tetemeket. Akárhogy is igyekszem elfordított fejjel továbbhalad­ni, egy pillanatra mindig felvillan szemem előtt a kép, mint egy vörös mozivásznon. Lehangoló, szomorú, elgondolkodtató látvány. Aztán nap mint nap ugyanott megyek el, és észreveszem, hogy pontosan tudom, hol bukkan fel szegény elütött cica vagy kutya „holtteste”, és már előre felkészü­lök a látványra. Az elütött állat körül meg­szaporodnak a keréknyomok, és végül nem marad más belőle, mint egy szőr­kupac. Még soha nem ütöttem el állatot. Nem hallottam azt a fémes, kemény koppan- tást, és nem éreztem azt a döccenést, ahogy egy pillanatra megemelkedik a kerék, hogy aztán folytassa közömbös útját az aszfalton. Kellő elővigyázattal mindig el tudtam kerülni. Viszont ütöt­tek már el előttem kutyát, lakott terüle­ten belül, 80-100 km/h-val száguldva. A szegény állat óriási csattanással vágódott az éppen csak fékező, majd ugyanolyan lendülettel továbbvágtató Ladának, melyből szikrázó lámpadarabok repültek szanaszét. Elkábult, majd nagy nehezen felállt és eloldalgott. Nem tudhatta, hogy kevés ember törődik vele, hogy a tévé képernyőjén naponta látott, emberáldo­zatokkal járó esetek ennyire közömbös­sé teszik az embereket saját embertársaik­kal szemben is. „Te egyszer s mindenkorra felelős let­tél azért, amit megszelídítettél” — mond­ja Saint-Exupéry felnőtteknek szóló me­séjében a róka a kis hercegnek. Kará­csony elmúlt ugyan, de talán még nem késő a könyvet ajándékul elküldeni. A felnőtteknek — az emberekért. Baráth Andrea II 1995. január 4., szerda Takarékoskodjunk — ha már drága! Mivel, hogyan lehet? A villanyáram díjának mintegy 70 szá­zalékos emelése sokunk családi pénztár­cáját próbára teszi. Az energia drága do­log: tudjuk, értjük, ahogyan azt is, hogy az ilyen mérvű emelését az előző kormá­nyok is folyvást csak elodázták. Most meg­történt, s stílusosan szólva: az új ár erősen megrázó és feszültséggel terhes. A villa­mossági szakember szerint sem lesz könnyű: a fogyasztók közel tíz százaléka eddig is fizetési gondokkal küzdött, nyil­ván ez az arány csak növekedni fog a jövőben. Meg igazán nem voltunk mi, fo­gyasztók rákényszerítve a takarékosságra — mondja a villamossági szakember. Az­tán — értetlenségemet látván — magya­rázatba kezd. A „takarékosság” az ő meg­fogalmazásában nem feltétlenül csak a „pazarlás” ellentétjeként értendő. Sokkal inkább szemléletről, belénk ivódott szokás­ról, egyszóval takarékossági kulturáltsá­gunkról van szó. A villamos árammal való takarékosság okán például nem kell vissza­mennünk a petróleumlámpa vagy akár a mécses használatáig. A takarékosság azt jelenti: csak annyi áramot használjunk, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne mond­junk le a kényelemről, melyet a villamos berendezéseink nyújtanak. Új, korszerű háztartási gépek kerültek forgalomba, amelyek kevesebb energiát kívánnak. Különösen az egyik legnagyobb fogyasztóként számon tartott villanytűzhe­lyek helyes megválasztásával tehetünk so­kat az energiapazarlás ellenében. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek az eszkö­zök drágábbak is, mint ódonabb társaik, s pont azok vásárolhatják meg a legkevésbé őket, akiknek a legnagyobb szükségük len­ne a takarékoskodás révén megmaradt fo­rintokra. Igen — vonja le a tanulságot a villamossági szakember. Majd a Hálózat című lap különszámát veszi elő, azzal a szándékkal, amellyel most mi is néhány tanácsát közreadjuk, remélve, hogy segít­hetünk ezáltal némely villamos berende­zés takarékosabb üzemeltetésében. Világítás. Mellőzze az ünnepi díszkivi­lágítást a használaton kívüli helyiségekben! Ahol csak lehet, csökkenteni kell a bekap­csolt fényforrások számát. Hangolja lám­páinak teljesítményét személyes igényé­hez, és ott helyezze el azokat, ahol való­ban szükségesek. Rendszeresen tisztítsa meg izzólámpáit, így megőrzi világításá­nak minőségét. E szempontból célszerű a világos falfelületek, padlózat használata. Vásároljon energiatakarékos fényforráso­kat, kompakt fénycsöveket. Az árúktól nem kell megijedni, bizonyított tény, hogy meg­éri lecserélni a hagyományos izzókat. Eze­ket igazán akkor érdemes alkalmazni, ha azok rendszeresen, naponta legalább egy órán át égnek megszakítás nélkül. Melegvíz-ellátás. A bojlerek esetében kerülendők a hosszú csővezetékek. Moso­gatáskor a folyó meleg vízzel való öblítés drága mulatság. A zuhanyozást részesítsük előnyben a fürdéssel szemben. Egy teli kád fürdővíz három egyenként 6-6 perces zu­hanyozáshoz elegendő. A csöpögő csap fe­leslegesen pazarolja a villamos energiát. (Percenként 10 csepp havi 170 liter meleg víz elhasználását jelenti.) Hosszabb távol­iét idejére kapcsolja ki a vízmelegítőt, mert az feleslegesen fogyasztja a villamos ener­giát. Mosás. A mosógépek többségénél a villamosenergia-felhasználás nem attól függ, hogy az teljesen tele van vagy üres. Ezért előnyös, ha a mosás során a mosó­gépet csak a megengedett mértékig töltjük fel ruhával. Automata mosógépeknél a ke­vésbé szennyezett ruhák főzőmosásánál a 60 °C-os takarékprogramot használja, ez­zel 40 százalék villamos energiát is meg­takaríthat, míg az átlagosan szennyezett ruháknál pedig ne használja az előmosást. Főzés és sütés villanytűzhelyen. Az éte­lek elkészítéséhez mindig sík- és vastag­fenekű edényeket használjon, hogy a hőátadás veszteség nélkül történhessen! Az edény aljának átmérője lehetőleg azonos legyen a főzőlap átmérőjével. Fontos a megfelelő méretű fedő használata is. A leg­nagyobb kapcsolási fokozatról időben kap­csoljon vissza kisebbre, hogy kihasználhas­sa a főzőlap utóhőjét! Sütésnél az előmelegítés csak néhány süteménynél és sültnél szükéges. A sütőajtót ne nyitogassuk feleslegesen. Használja ki a sütő utóhőjét, így a párolási vagy sütési idő vége előtt az már kikap­csolható. A főzéshez csak a szükséges víz- mennyiséget használja! Mikrohullámú sütő. A lefektetett étel­darabok gyorsabban melegszenek, mert a mikrohullámok behatolási mélysége 3-6 cm között van. Ha a felolvasztást, felme­legítést és párolást a tálalóedényben vég­zi, kevesebb lesz a mosogatnivaló, időt és energiát takarít meg. Hűtőszekrény. Fontos a megfelelő nagy­ságú hűtő kiválasztása. Lehetőleg a ház hűvösebb helyén helyezzük el, ne kerül­jön tűzhely vagy fűtőtest mellé! Féléven­ként meg kell tisztítani a hátsó részét, mi­vel a hőátadó rácson lerakódó szennye­ződés csökkenti a hűtőszekrény hatásfokát. Rendkívül fontos ajég rendszeres leolvasz­tása. Sosem szabad a hűtőt 3 mm-nél vas­tagabb jégréteggel üzemeltetni! Á belső hőmérsékletet körültekintően kell megvá­lasztani. Feleslegesen ne hagyjuk az ajta­ját nyitva, a meleg ételeket előbb hagyjuk kihűlni, s csak azután tegyük be a hűtő- szekrénybe. Fagyasztóláda. Elhelyezésére és keze­lésére a hűtőszekrénynél elmondottak az irányadók. A zúzmararéteg 10 mm vastag­ságig még nem növeli az energiafogyasz­tást. Villamos hőtárolás fűtés. Vásárlás előtt tájékozódjon az áramszolgáltató területi­leg illetékes kirendeltségén a bekapcsolás feltételeiről. Minden fűtési szezon előtt ellenőrizze a nyílászárók tömítettségét. Többször, intenzíven szellőztessen (rövid ideig, kereszthuzattal). A kályhát mindig a leghidegebb felületre (ablak alá) célsze­rű elhelyezni. (lefler) Kapcsolótáblák (Foto: Harascsák) „Mily borzasztó volna a világ, ha nem születnének állandóan gyermekek, kik az ártatlanságot és minden tökéletesedés lehetőségét hozzák magukkal.” Puskin Minden család, életében nagy esemény egy újszülött világrajötte. Már évtizedek­kel ezelőtt is álomba ringatták a csecsemőt. Segített ebben a bölcső. Ki találta fel a bölcsőt? Milyen nemzet fia feküdt először ilyen ringó alkotmányban, amelyhez annyi dal, mese és emlék fűződik? Ezt a kérdést valószínűleg soha senki nem kísérte figye­lemmel. Tény az, hogy a bölcső nagyon kezdetleges formából alakult át jelenlegi díszes alakjába. A legelső bölcső az anya karja volt. A nomád népek pedig, mint a cigányok még manapság is. hátukra kö­tötték egy nagy kendőbe a gyereket. A népvándorlás után mar kezdtek primitív bölcsőket használni. Legkezdetlegesebb ' formája egy kivájt fatőrzs vagy vesszőből font kosár volt, hasonlatos ahhoz, amilyen­ben Mózest tették ki a Nílus partjára. A görögök kerek kosarakat használtak bölcsőnek, a harcias lakedamoniaik pedig az apa pajzsában helyezték el kisdedeiket. A régi Rómában nagyon sokan foglalkoz­tak bölcsőcsinálással, mégpedig olyanokat csináltak, mint a görögök. A XI. század­ban jött divatba a magas bölcső, akkor a hajót választották alakjául. Ettől az időtől fogva már csak kevés változáson kellett keresztülesnie, hogy a mai díszes és cél­szerű formájához jusson. A bölcső története rendkívül gazdag, a két karóhoz kötött mozgatható kosártól az 1920-as évek „Bauhaus” művészei által tervezett, célszerű, egyszerű bölcsőig szá­mos változata ismert. A világ különböző részein különböző időpontokban ugyan­arra a megoldásra jöttek rá, és a hasonla­tosság meglepő. Egy, az i.u. 79-ben, szán­talpas fabölcsőt a Vezúv kitörése követ- keztébert láva borított, konzerválta, és nagyszerű állapotban megmaradt. S egy, a XVII. században készített délnémet parasztbölcsőnek még a részletei is meg­egyeznek vele. A mechanikus szerkezettel ringatott bölcső Az újszülött számára a bölcső olyan ter­mészetes fekhelyet biztosít, mint az anya­méh. A ringatás és a bölcsődal megnyug­tatóan hat a kicsire, emlékezteti az anya­méh biztonságára — vallotta Gerhard Joppich göttingeni gyermekorvos. Az an­gol Stephenson gépesítette a ringatást. 1800-ban Holinshed, a londoni ágykészítő olyan bölcsőt kreált, amely óramű segít­ségével 45 percig ritmikusan mozgott. Az amerikaiak tovább fejlesztették a talál­mányt. A XIX. század derekán Ameriká­ban már olyan bölcsőket készítettek, me­lyek egy benne lévő óramű segítségével órák hosszat hintázsak anélkül, hogy a gye­rek anyjának vagy dajkájának kellett vol­na a ringatással tölteni az idejét. Érdekes és hasznos találmány az is, de bizonyosan még jobb s egészségesebb, ha a gyerme­ket úgy szoktatják, hogy minden ringatás nélkül aludjon el. Alphonse Leroy francia szülészprofesszor a XIX. században káros­nak tartotta a ringatást. A vélemények a ringatásról minden korban megoszlottak. Híres bölcsők Híres bölcsőket tartanak számon — írja a Die Weltwoche című lap képes kiadvá­nya —Bonaparte Napóleon, fiának, a sze­rencsétlen „a Római királynak” vagyont érő bölcsőt csináltatott. Pierre Paul Prudhon udvari festő szállította a repre­zentatív gyermekfekhelyet. Kettőszáz­nyolcvan kiló ezüstöt használtak fel a bölcsőhöz, amelyet ma a bécsi, egykori császári kincstárban őriznek. Viktória angol királynő 1850-ben bölcső készítésére adott megbízást. Az volt a kí­vánsága, hogy Albert herceggel való há­zasságát jelképezze a ráfestett kép. 1881- ben a londoni világkiállításon mutatták be a szuperbölcsőt. Az egyébként haladó szellemű svéd ki­rályi pár, fiuk. Károly Fiilöp számára azt a 300 éves bölcsőt hozatta rendbe, amely­ben a XVII. században XI. és XII. Károlyt ringatták. Alighanem azért, hogy hozzon szerencsét az újszülötteknek. Adam Opel, a világhírű autógyáros, első szülött fiának a „modern technikának megfelelő” bölcsőt gyártatott, mely a Rösselshemeri (Németország) múzeum­ban látható. A sok remekmű mellett a legeredetib­bek, a legszebbek a parasztbölcsők. Ügyes­ség, találékonyság, szépérzék és szív van a népi munkákban. A falvakban többnyi­re művészi érzékkel rendelkező ezermes­ter parasztok faragták a bölcsőt. A váro­sokban asztalosok, mesteremberek készí­tették. s csak a XIX. század végén vette ál a feladatot a bútoripar. Varga Júlia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents