Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

UJ KELET 111 II JÁRMI Dl i 1995. január 31., kedd 7 „Ez a hely minőségében más1 Kártyaasztal és nyelvi labor Tavaly készült el Jármi új művelő­dési központja. Az épület olyan sok funkciót szolgál, hogy felsorolni is nehéz. A földszinten négytantermes általános iskola. Az osztálytermekben amerikai rendszerű tanulópadok van­nak, amelyeknél a székek és asztalok magassága állítható a gyermek mére­tei szerint. A színek nyugalmat árasz- tóan harmonikusak. Fehérek a székek, a padok, a szalagfüggönyök, a falak, a tanári asztal, a tábla és a padok lapja zöld. Rajtuk egy-egy matrica, azon an­nak a gyereknek a neve, aki négy éven át ül ott. A földszinten kapott helyet az öregek napközi otthona. Itt kényelmes — Igen, Szatmárnémetiben szület­tem. A férjem református lelkész. Há­rom évet végzett Kolozsváron a teoló­gián, kettőt pedig itt, Debrecenben. Én ’90-ben költöztem át, ő '88-ban. — Azóta Jármiban laknak? — Pontosan. Szeptemberben voltam két éve a könyvtárban, akkor vettem át, azelőtt hitoktatóként dolgoztam. A hitoktatóképzőt itt végeztem el, most könyvtár szakra járok levelezőn. — Mi a fő különbség a régi és az új könyvtár között? Mi az, ami miatt töb­ben járnak ide, mint hajdan oda? — Minőségében más. Volt ugyan ott is olvasótermünk, de nem igazán le­btelek, kártyaasztalok, hifi-torony,Ehetett kihasználni. Sokat jelent a tévé színes tévé, videó szolgálja majd a pi­s'henni vágyókat, ha beindul a működé­se. Mellette konyha, ebédlő, iskolai büfé állandó délelőtti nyitva tartással. A színházteremben szombatonként ingyenes diszkó működik a helyi fiata­és a videó varázsa. Hála Istennek, itt sem csökkent az olvasási kedv, bár tar­tottam tőle, hogy a tévé vissza fogja vetni. — A kazettákat kiviszik vagy itt né­zik meg Szép épület, gazdag belső ok számára. A női-férfi színészöltözők felszereltségét bármelyik fővárosi szín- Sház megirigyelhetné. Az emeletre fel­kérve egy stúdiót találunk, melyben is­kolarádió üzemelhet, műholdas adáso­kat tud kiadni az osztálytermekbe, me­lyek mindegyikében van tévé és videó, valamint a faluban kiépítendő kábelté­vé bázisául is szolgálhat ez a hely. A szomszédos nyelvi labor orosz, francia, német és angol nyelv tanítására alkal­mas, mindhez van tanár is. Számí­tógépvezérlés, 24 box, mindegyikben magnókészülék. Az órán elhangzó anyagot hangszalagra rögzítve hazavi- hetik gyakorolni a gyerekek, akik 3. osztálytól tanulhatnak itt. Az emeleten létrehozott könyvtárnak a régi helyén soha ennyi tagja nem volt, mint most. Valamennyi folyóirat megtalálható, amely érdeklődésre tarthat számot. Egyre népszerűbb a videófilmtár, ahonnan a tagok ingyen kölcsönözhet­nek, de akár itt.is megnézhetik az őket érdeklő kazettát. A könyvtár napi há­rom órában tart nyitva, plusz a lyukas­órák idejében. Végül az épületben ka­pott helyet egy 80 személyes gazda­köri terem, amely a modern elő­adótermek felszerelésével van beren­dezve. A tíz éve működő kertbarát klub tartja itt többek között összejöveteleit. Amikor itt jártam, éppen könyvtáróra volt. A gyerekek a könyvek közül vá­logattak, néhányan az Aladdint nézték videón. Koós Ildikó könyvtárosi teendői ellátása mellett szakított rám néhány percet idejéből.-—Ha jól tudom, Ón a férjével együtt Erdélyből települt át. — Ötven darab körüli állományunk I van, ebből 25 darab kölcsönzésben, a t másik 25 pedig házi olvasmány vagy ; ismeretterjesztő film, ezek itt vannak : bent, és főleg pedagógusok vagy a gye­rekek helyben használhatják. — Van pénzük könyvek, kazetták vásárlására? — A többi könyvtárhoz viszonyít­va mi — a polgármester úr kedvezmé­nyezettjeként — jó helyzetben va­gyunk. Tavaly elég jó költségvetéssel dolgoztunk. Jó lenne, ha idén is ma­radna ez az összeg, már csak azért is, mert az értékes, színvonalas kiadvá­nyok ára egyre nő. — Ezt a munkát főállásban végzi? — Nem, nem. Részmunkaidőben csinálom. Főleg gyerekek járnak ide, ők pedig délelőtt iskolában vannak. Ha az öregotthon működne, akkor való­színűleg lenne igény egész napos nyit­va tartásra. — Ötödik éve él Magyarországon. Sikerült megszoknia? — Az én helyzetem más mint azé, ; aki valamilyen céllal települ át egyik országból a másikba, ugyanis férjhez jöttem. Már korábban ismertük egy­mást. A férjem szüleivel együtt költö­zött át, és könnyebben beilleszkedtek, mint gondoltam volna. Én néha még ma is úgy vagyok, hogy Szatmárra megyek haza, de már ide is haza jö­vünk. Biztosan nagyon sokat jelent, hogy szinte az egész faluval van kap­csolatunk, hol a hittanórák, hol a könyvtár, hol a cserkészet által. Vala­mi apróság mindenkihez köt. — dojcsák — A jármi főutca Margit néni üzletházával (Fotók: Zefi) Jármi a fejlődés útján üzembe. Erre igen nagy szükség volt a 49-es számú főút forgalma miatt. Ez a forgalom amennyire gond, annyira áldás is a falunak. A jármiak nyaranta a főút mentén áralj ák terményeiket — diny-nyét, uborkát, káposztát stb. —, valamint kisebb boltok mellett egy üz­letközpont is létrejött, amely aszfalto­Kemény munka aran vált lehetove, hogy a megyében elsőként itt zárul­jon le a reprivatizációs folyamat, és mindenki földtulajdonossá váljon. Mindezeken felül bevezették a lakos­ság részére a folyamatosan végzett szemétszállítást, ami ráadásul térítés- mentesen történik. A paposi elágazás (Fotó: Zefi) Szinte példátlan az a fejlődés, amelyen Jármi az utóbbi években keresztülment. Köszönhető ez a fa­lubeliek vállalkozó kedvének, a köz­séget átszelő 49-es főút forgalmá­nak, de mindenekelőtt egy ember, a polgármester tenni akarásának, ki­tartásának. Szántó Csaba emberi és vezetői erényeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a falu lakos­sága a következő négy évre is bizal­mat szavazott neki. Úgy érezte, ha ő nyilatkozna Jármiról és az eltelt négy évről, akkor óhatatlanul is a szerénytelenség bűnébe esne. Ezt elkerülendő, arra kért, nézzek kö­rül, és azt írjam meg, amit látok. Némi háttérinformáció beszerzése után így is tettem. Jármi és a szomszédos Papos köz­ség földrajzi viszonyát első ránézésre így lehetne leírni: egy test, két lélek. Az „átkosban” a testvéri szeretet je­gyében forrasztották eggyé a két hely­séget, melyek területét ma csak egy tábla választja el egymástól. A rend­szerváltás után egy ideig még körjegy­zőségben voltak, de aztán mindketten önállósodtak. Maradtak olyan intéz­mények is, melyeket a két falu lakos­sága közösen használ. Ilyen a felső tagozatnak otthont adó, Jármiban ta­lálható általános iskola. Itt történt az első nagy beruházás, egy tornaterem építése. Ezzel nemcsak hogy rekord­idő alatt készültek el, de bekerülési költsége is egyedülállóan alacsony eb­ben a kategóriában. Egyidejűleg meg­indult a belterületi utak építése is. Az ehhez szükséges követ Ukrajnából importálták, így érték el azt, hogy ugyanannyi pénzből négyszer annyi út készülhessen! A falu teljes hosszában kerékpárút épült, és még ebből maradt annyi pénz, hogy ebben az évben le tudják kövezni a maradék két kis föld­utak A gyalogosátkelőhelyeken — két ponton a kerékpárút mellett — forga­lomirányító jelzőlámpákat helyeztek zott parkolóval várja az átutazókat. Ki­épült a telefonhálózat. Jármi a telefo­nok számát illetően is irigylésre mél­tó helyen áll, ugyanis itt átlagosan két lakásra több mint egy telefon jut! Összkomfortossá vált az egészségügyi alapellátás, gyógyszertár és orvosi rendelő épült. Igaz, az önkormányzat csak az utóbbi befejezéséhez és felsze­reléséhez járult hozzá pénzzel. Beve­zették a gázt, és a rendszer minden probléma nélkül működik. A paposi úton járda épült, valamint új reprezen­tatív buszvárókat telepítettek. Megtör­tént a napközi otthonos konyha felújí­tása, és felépült az új művelődési köz­pont. Utóbbiról ugyanezen az oldalon bővebben is olvashatnak. Sikeresen befejeződött a termőföld-árverés, min­denki visszavehette eredeti földjét. Ez történt Jármiban az elmúlt évek folyamán. Korántsem teljes a leltár, és a folyamat még nem zárult le, a pol­gármester és a képviselő-testület nem ül a babérjain. A következő nagy be­ruházás a szennyvízhálózat kiépítése és egy uszoda építése lesz. Nyugod­tan hihetnek a szemüknek, Jármiban valóban uszoda épül, mégpedig egy 12x6 méteres fedett tanuszoda. A felnőttek és az idősek számára szauna és szolárium is helyet kap majd itt. Már megvan a szükséges telek, elkészül­tek a tervek, és ha sikerül eladniuk egy tízmillió forintért áruba bocsátott — korábban téeszirodaként funkcionáló — épületet, akkor abból a pénzből fél éven belül tető alá is lehet hozni a lé­tesítményt. D. T. A ház alatt, mellett és mögött: lakatosüzem A jármi Vasudvar Kovács János Az utcáról bepillantva a jár­mi Vasudvart jelző tábla mö­götti csinos családi ház szépen parkosított udvarával, leköve­zett kocsibejárójával még csak nem is sejteti, hogy belül az udvaron egy üzem rejtőzik. Pedig ott van. Hátul egy hatal­mas épület, oldalt egy műhely­sor, jobbról pedig vasrakások. Kovács Jánossal, az üzem tu­lajdonosával irodájában ültünk le beszélgetni. — Tősgyökeres jármi va­gyok, a szüleim is itt, a termelő- szövetkezetben dolgoztak. Az eredeti szakmám kovács, utá­na levelező úton szereztem la­katos képesítést. 1972 óta va­gyok másodállásban, ’81 óta pedig főállásban kisiparos. Ele­inte csak lakatosként dolgoz­tam itthon, utána jöttem haza főállásba, de akkor még csak a családdal csináltuk. Emellett még disznót tartottunk. Felesé­gem és a két gyerekem segített. Ahol most a raktár meg a vas­bolt van, az volt a sertéstelep. Ezt ’91 -ben számoltuk fel, ami­kor lehetőség nyílt egy másik vállalkozás beindítására. Ahogy a disznót szállítottuk Ózdra — akkor ott sertéshiány volt — , úgy hoztuk visszafelé a vasat. Akkor nyitottuk meg a vaskereskedést, azóta napról napra fejlődünk. — Mi az oka annak, hogy vas keres­kedések sora ment tönkre, de ez tal­pon maradt, sőt, fejlődik? — Az alacsonyabb árakkal és az árubőséggel fogjuk meg a vevőket. Először, mint mondtam, csak vassal indultunk, aztán bővítettünk. Ami a szakmával kapcsolatos: elektródok, csavaráru, ajtóva­salások, minden kapható. — Közben nőtt a munkaerő- igény is. — ’91-ben már volt két al­kalmazottam, utána jött a fiam haza, aki katona volt. Ma 14 alkalmazottam van meg négy tanuló, és a család. A lányom szülésznő, ő is hazajött a bol­tot vezetni. Még két lakatosra volna szükségem de, a környé­ken sajnos nincs jó szakember. Azóta fejlődött a lakatosüzem, építettünk ide egy másikat, most már az is kicsi lett, mu­száj hátul egy harmadikat épí­teni. A mostani fejlesztés több mint tízmillió forintos beruhá­zás: a 150 négyzetméteres la­katosműhely, a hozzá kapcso­lódó szociális létesítmény, az iroda és egy raktárcsarnok. Eb­ben kapott helyet egy öt tonna teherbírású, anyagmozgatásra szolgáló daru. — Tavaly sikerült hozni azt az eredményt, amire számí­tott? — Természetesen. Ha nem jöttek volna be a számításaim, akkor nem csinálnám. Nem a gyors meggazdagodásra törekszem, az az üzletpolitikám most is, hogy többét eladni, alacsonyabb áron. Kép és szöveg: Dojcsák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents