Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

KÖZELKÉP 1995. jaguár 27., péntek Bizottságról bizottságra Jó utak, iskola, szociális háló A Jonatán rádió kedd esti studióbeszélgetésének részt­vevői legutóbb Belus Tamás szocialista képviselő, a Város- fejlesztési és Őr. SoltészJános független képviselő, az Egész­ségügyi szociális és lakásügyi bizottság elnökei voltak. Szokásunkhoz híven most közreadjuk az elhangzott be­szélgetés szerkesztett változa­tát.- Mindketten régen Nyíregy­házán élnek, mégis kérem mondjanak néhány szót maguk­ról, azok kedvéért, akik nem is­merik Önöket. Először Dr. Sol­tész Jánost kérném rövid bemu­tatkozásra.- Több mint húsz éve Nyír­egyházán tevékenykedem kör­zeti orvosként, most már mint háziorvosként. Az előző ciklus­ban is önkormányzati képviselő voltam. Három évig ugyanezt a bizottságot vezettem, ame­lyiknek most is az elnöke va­gyok. Talán nem szerénytelen­ség. ha azt mondom, hogy némi rutint már szereztem ennek a bi­zottságnak a vezetésében. Az is igaz, hogy a rutin kevés, mert a feladat hatalmas, de igyekszünk megbirkózni vele.- Belus Tamás is dolgozott már az előző önkormányzat­ban ?- Igen. Egy évig voltam kép­viselő, és tagja voltam a Város- fejlesztési bizottságnak is. Itt születtem Nyíregyházán, har­mincnyolc éves vagyok. Deb­recenben a vegyipari szakkö­zépiskolába jártam, mérnöki diplomám mellé üzemgazdász képesítést is szereztem. Két gyermekünk van. Nagyon bol­dog, kiegyensúlyozott családi életet élünk.- Már az előző beszélgetések­ben is kiderült, hogy bár tizen­egy bizottságban dolgoznak a képviselők ', mégis aligha vá­lasztható külön a munkájuk. Az Egészségügyi, szociális és la­kásügyi bizottság munkája ma­napság nem tartozik a könnyű területek közé.- Magam is úgy látom, hogy egységesen kell kezelnünk ezt a várost. Azt hiszem túl sokat vártunk az előző kormánytól és a rendszerváltozástól. Azt gon­doltuk, hogy a kedvező politi­kai változások után gazdasá­gunk is csak úgy hipp-hopp el­indul felfelé. Sajnos ez nem következett be. Az okokat én nem merném taglalni, de az utóbbi négy évben a szegény­ség inkább fokozódni lát­szik. Annyira azonban én opti­mista vagyok, hogy most már itt az ideje, hogy nekilendül­jünk, még akkor is, ha a kö­vetkező két év még nagyon sok megpróbáltatást is hoz.- Belus Tamás bankszakem­ber, a kormánykoalíció vezető pártjának önkormányzati kép­viselője. Ön mire számít? Lesz javulás két év múlva?- Bár lenne! Nehéz erről be­szélni. Én éppen a bankszakmá­ban érzékelem, hogy még nem látni fellendülésre utaló jeleket.- Ez igen szomorú, hiszen ép­pen a banki szférában kellene szinte leghamarabb megjelen­nie ezeknek a jeleknek...- Elég ha arra utalok, hogy a jegybanki alapkamat most há­rom százalékot emelkedik, 28 százalék lesz. Ez abszolút nem segíti a vállalkozások fellendü­lését. nem szolgálja azt, hogy a szabad pénzeszközöket vállal­kozásokba forgassák.- Ez viszont azt jelenti, hogy nem növekszik a vállalkozások­ból származó adóbevétel.- Pontosan így van! Ezt bi­zonyítja az is, hogy 1995-ben a költségvetés 4,7 százaléka jut csak fejlesztési célokra, míg a megelőző évben ez 10,5 száza­lék volt.- Előző stúdióbeszélgetéseink során többször is szóba került, hogy a pedagógus F kategória rendezése meglehetősen korlá­tozza a fejlesztési lehetőségeket. Mennyit jelent a Belus Tamás által említett 4,7 százalék fo­rintban?- Ez háromszáznyolcvan mil­lió forint, de ez már a kapott cél- támogatásokat is tartalmazza, ami ebből 45 milliót jelent. így valójában csak 335 millió áll rendelkezésünkre. Ez annyit je­lent, hogy a folyamatban lévő beruházásokat kell befejez­nünk, ilyen például azenesikola második ütemének építése és a volt SZAÉV-munkásszálló kol­légiummá alakítása. A marad­vány csak tervezésre, ksebb te­lekkialakításra, minimális köz­műfejlesztésre elegendő. Arra viszont már nem jut, hogy a magánerős útépítésekhez az ön- kormányzat a saját támogatást hozzá tudja tenni.- Ez azt jelenti, hogy nem lesznek további útépítések?- Felújítások lesznek, a Csa­lád utca felújítása például sze­repel a tervben, és abban is bí­zom, hogy akár további hitel­felvételekkel is az önkormány­zat támogatást tud majd nyúj­tani a lakossági erővel történő útépítésekhez is.- Nem jár ez azzal a ve­széllyel, mint ami az ország ese­tében egyértelműen bekövetke­zett? Arra gondolok, hogy a túl­zott kötelezettségvállalások után a hitelek visszafizetése csak újabb hitelekből finanszí­rozható és ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat.- Én úgy gondolom, hogy meg lehet találni a helyes és kezelhető mértéket - mondja Belus Tamás - Szerintem a költségvetésben van pénz, van­nak tartalékok. Jobban kontroll alatt kell tartani a kiadásokat, s bizonyos fokig át kell alakítani a város „fogyasztási szerkeze­tét”.- Soltész doktor úr hogyan látja az egészségügyi alapellá­tás helyzetét a városban ?- Ugyanaz történt, mint más területeken. Az Alapellátási Igazgatóság felélte azokat a tar­talékait amelyek még néhány évvel ezelőtt voltak, hiszen a szervezet meglehetősen jó kon­díciókkal vált le a kórháztól. Manapság már nem tudjuk nél­külözni az önkormányzat által ideirányított pénzeket. Ezt elég nehéz kimondani most, amikor az egyik legnehezebb költség- vetési év előtt állunk. Erre is utaltam az előbb, amikor azt mondtam, hogy folyamatos az elszegényedés, hiszen minden költségvetés korlátozottabb volt az előző évinél. Ugyanakkor úgy látóm, hogy az új önkor­mányzat jobban kívánja támo­gatni az egészségügyet mint az elődje, s reméljük, hogy ez az ellátás színvonalában is jelent­kezik majd. Előzőleg ugyanis mindössze a két évvel ezelőtt le­zajlott úgynevezett funkcioná­lis privatizációra tudtunk tá­maszkodni.- Kifejtené bővebben ezt az utóbbi fogalmat- Az orvosi körzetek akkor alakultak át háziorvosi praxi­sokká, ami azt jelentette, hogy az orvosok nem alkalmazottak voltak a továbbiakban, hanem vállalkozók. Ennek számos előnye van az alkalmazotti lét­tel szemben, mert sokkal átgon­doltabb költséggazdálkodást lehet megszervezni, mint abban az időszakban amikor alkalma­zottként dolgoztak az orvosok...- Ez azt jelenti, hogy a vál­lalkozó orvos takarékosabb?- Egyrészt. Másrészt pedig a takarékosan megszerzett java­kat másként tudja felhasználni. Elsősorban arra utalnék, hogy az adóra és társadalombiztosí­tásra befizetendő összeget most előre el lehet költeni bizonyos felszerelések és berendezések megvásárlására. Amikor egy orvos állami alkalmazott volt akkor erre nem volt lehetőség. Most a nagyobb és hatéko­nyabb praxisok többet tudtak fejlesztésre fordítani.- Ez alatt azt kell érteni, hogy nagyobb létszámú a pacien- túrájuk, mint másoknak?- A nagyobb praxis kifejezés valóban ezt takarja, bár igaz, hogy a megelőző időszakban is voltak olyan körzetek, ahol na­gyobb volt a beteglétszám.- Ha városfejlesztésről beszé­lünk mindig létesítményekre, utakra, közművekre gondolunk. Ugyanakkor egy-egy új beren­dezéssel, mondjuk orvosi mű­szer is fejlesztést jelent. Milyen most a háziorvosok műszerellá­tottsága, Soltész úr?- Azt kell mondanom, hogy megfelelő. A közelmúltban zaj­lott le egy olyan akció, amely­nek keretében kárpótlási jegye­ket kaptak a háziorvos kollégák és ezért műszert vásárolhattak. A következő évi költségvetés­ben is mintegy tízmillió forint jut műszerbeszerzésre. Valószí­nű. hogy itt feltétel lesz. na­gyobb értékű műszerek vásárlásani.deezakkormeg is fog látszani a város alapellátá­sán.- Mennyire jól műszerezettek a nyíregyházi háziorvosok rendelői?- Mindenből megvan a leg­szükségesebb, bár nem mindig a legjobb minőség, hiszen ha sok vérnyomásmérőt kell egy­szerre vásárolnunk, akkor nem biztos, hogy a legjobbra és a legtartósabbra futja.Viszont a vállalkozó orvosok már fontos­nak tartják, hogy igényes és tar­tós műszereket szerezzenek be. Már majdnem teljesen áttértünk a számítógépes adatrögzítésre és néhány komoly műszer is van már a praxisokban- Térjünk vissza a falakon kívülre. Ma már többször szó- bakerültek a pályázatok. Az el­múlt négy évben ezek sokat hoz­tak a fejlesztés „konyhájára" . Mi lesz a jövőben, hiszen a pá­lyázati pénzek mellé jelentős részt kell letennie a Városnak is, csak így nyerhető el támogatás. Hogyan látja ezt Belus Tamás?- Általában negyven-hatvan százalék saját forrással kell ren­delkeznünk, de emellett nagyon fontos a pályamunkák mi­nősége. Én úgy tudom, hogy a pályázatok készítőinek egy kü­lön jutalomkeretből lehet majd juttatni, ha sikeres volt az anya­guk. Ettől függetlenül 1995-ben nem túl sok lehetőségünk lesz, hiszen az előző kormány köte­lezettségvállalásai miatt szinte üresek a pályázati alapok, de 1996-ban 97-ben javulást vá­runk e tekintetben.- Az Egészségügyi szociális és lakásügyi bizottság vezetője, hogyan látja a város lakáshely­zetét?- Ebben az évben új lakások építését nem biztos, hogy tudja az önkormányzat vállalni. Va­lószínűleg meg kell elégednünk az építkezők, lakásvásárlók tá­mogatásával, mint például az első lakáshoz jutók segítése. Az is igaz, hogy eddig sem tudtunk erre annyit fordítani, mint amennyit kellet volna- A lakásépítéshez telek kell. Lesznek új telkek a városban? Belus Tamás:- Lesznek, de nem tömege­sen, hiszen ez megintcsak pénz­kérdés. Ezeket a területeket meg kell vásárolnunk és csak közművesítés után értékesíthet­jük azokat az építkezőknek. Borbányán, valamint az Örö- kösföld és a Pazonyi út között szeretnénk telkeket kialakítani. Ez utóbbit teljes közművel kép­zeljük el. Belátható időn belül körülbelül ötven telek lesz a város különböző területein. A közművesítettség miatt ezek nem lesznek olcsók.- Soltész úr! Szociális bérla­kások épülnek-e majd?- Az idén aligha. A jövő év­ben talán abból az alapból, amit támogatásokra szánunk lehet majd valamennyit építeni. Nagy baj egyébként, hogy Nyíregyházán kicsi a lakás­mobilitás, s akinek - mivel gye­rekei megnőttek - nagy lett a lakása nem mindig tudja, vagy nem is akarja kisebbre cserél­ni. A másik gond, hogy ol­csóbb lakásokat nem is tudunk ajánlani azoknak, akik képtele­nek a rohamosan emelkedő la­kásárakat vagy a nagy lakások robbanásszerűen növekvő köz­műdíjait finanszírozni. Kezelni kellene azt a problémát is, hogy sokan egyáltalán nem fizetnek közműdíjakat.- Nagy gond hát a szegény­ség...- Való igaz, ezeknek a gon­doknak a kezelése a szociális bizottságnak is egyre nehezebb. Ki kell mondani, hogy egyre vékonyabb az az úgynevezett középréteg, amely a nagy köz­műdíjakat egyáltalán meg tud­ja fizetni. Valójában nem biz­tos, hogy saját választásuk volt ez, hiszen amikor ezeket a la­kásokat megkapták, nagyon ol­csók voltak a közműdíjak.- Ma délután hat leszerelő katona ült itt a stúdióban. Kö­zülük egyetlen egy volt akinek leszerelése után lesz munkahe­lye. Van a városnak ráhatása ennek a problémának a kezelé­sére, hiszen a szegénység össze­függ a munkanélküliséggel. Belus Tamás hogyan látja ezt?- A Városfejlesztési bizottság arra törekszik, hogy a város megbízatásait helyi vállalkozók kapják, hiszen ez az itt élőknek, ez ha nem is túl nagy számban, de munkahelyeket jelent. A pá­lyázatoknál azokat is előnyben részesítettük akik közmunká­ban alkalmaztak embereket. A mi bizottságunk így tudta támo­gatni a munkahelyek egy ré­szének megőrzését. A munka- alkalmak teremtéséhez a kez­dőlökést megadhatja az önkor­mányzat. Érdemes lenne elgon­dolkodni azon, hogy valami­lyen részvénytársaságot alakít­sunk a sóstói létesítmények nagyrészének jelenlegi tulajdo­nosával és újra működtessük ezeket. Ez számos munkahelyet teremthetne és más előnyei is származnának a városnak be­lőle.- Történt ennek kapcsán va­lamilyen intézkedés ? Én úgy tudom, hogy a pol­gármester asszony tárgyalt eb­ben a témában, és megindult a közös gondolkodás - válaszol­ja Belus Tamás.- Teljes már a bizottságok létszáma?- A képviselő tagok már megvannak, a külső szakértők személye még nem tisztázott pontosan - mondja dr. Soltész János.- Csak szakértőkről van szó?- Fontos, hogy szakértők legyenek, bár kétségtelen tény, hogy ezek kiválasztása sem nél­külöz bizonyos pártpolitikai érdekeket - mondja Soltész doktor.- Belus Tamás szerint nem lehetett volna ezt pártsemleges módon megoldani?- Bizonyára van erre mód. Ha a Városfejlesztési bizottságot nézem valamennyi eddigi ta­gunk is szakértő a maga terüle­tén és igazi szakmai hátteret biztosít a Városfejlesztési Iro­da is. Számos külső szakértőt viszont aligha lehetne bevonni a bizottság munkájába, mert cége akkor nem kaphatna városi megbízást. A mi külső tagjaink nevét még nem tudom meg­mondani.- A szakértelemet majd a négy éves ciklus végén lehet igazán minősíteni. Belus Tamás szerint még vannak tartalékok a város költségvetésében Mire gondolt konkrétan? •- Lehet, hogy rossz utakon járunk, máshol viszont pa- zarlunk. Itt elsősorban az okta­tási intézmények átvilágítására gondolok. Ezt alaposan nem vé­geztük el sosem. Nézzük meg, hogy mire fordítják a pénzt ezek az intézmények, mekkorák a tanulócsoportok, hány pedagó­gus tanít ott.- Ez azt jelenti, hogy Ön sze­rint vannak felesleges isko­lák?- Többesszámban nem mon­danám, de ha a jelenlegi tanu­lócsoport létszám 20-22 fő ak­kor elképzelhető, hogy egy iskolával több van Nyíregyhá­zán.-Nagyon nehéz lenne eldön­teni, hogy melyik a felesleg. Mellesleg a pedagógia szakem­berei az Ön által említett létszá­mot tartják az ideálisnak.- Lehet, de akkor kátyusak maradnak az utak.- Mit mond erről Soltész dotor?- Lehet, hogy az iskolák so­kat költenek, de ez inkább kényszer mint hanyagság. De az iskolák nem az én területem. Az is biztos, hogy Nyíregyháza város költségvetésében soknak tűnhet az évi 400 milliós szoci­álpolitikára költhető összeg. De ha ezt egyénekre lebontjuk, lát­hatjuk, hogy nagyon kevés, hi­szen többek közt ebből kell fe­dezni a munkanélküliek jövede­lempótló támogatását, ami egyénenként szinte semmire nem elég.- Önök szerint mi most a leg­fontosabb feladata szakterüle­tüknek? Belus Tamás:- A megkezdett beruházások - a zeneiskola és a kollégi- umfelujítás befejezése és az, hogy pénzt tudjunk szerezni a magánerős útépítések önkor­mányzati támogatására.- Dr. Soltész János:- Az egészségügyi alapellá­tás és a szociális háló fenntar­tása.- Köszönöm a beszélgetést. (Kézv Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents