Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

II 1 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL | |­IVILU 1 LIllX LLL 1 LUVL 1995. január 27., péntek 3 Rendőriskola Az ORFK budapesti és miskolci rendőr szakközépiskolája 1995 szep­temberében a rendőrség közrendvé­delmi és bűnügyi szakterületein tiszt- helyettesi és zászlósi munkakörök betöltésére jogosító kétéves nappali tagozatos képzést indít. A jelentke­zés feltételei: 18-26 életév, középis­kolai érettségi, magyar állampolgár­ság, belföldi állandó lakhely, hivatá­sos állományba vételhez szükséges büntetlen előélet, jó hírnév, fegyve­res szolgálatra való alkalmasság, a férfiaknál minimum 170, nőknél 160 centiméteres testmagasság. A jelöl­teknek meg kell felelniük a BM-al- kalmassági vizsgálat szerinti egész­ségügyi, pszichikai és fizikai, vala­mint tanintézeti alkalmassági és fi­zikai vizsgán. írásos hozzájárulás kell a hivatásos állományba vételhez szükséges ellenőrzéshez. Vállalják a hivatásos rendőri szolgálatot, és meg­kötik a képzésre és a munkavállalás­ra vonatkozó szerződést. A rendőri szolgálat sajátosságaiból adódóan a felvételre kerülők 10 százaléka lehet nő. A rendőri szakismereteken kívül számítástechnikai, idegennyelvi, gépjárművezetési és önvédelmi is­mereteket is tanulnak. Sorkatonai szolgálatukat a rendőr szakközépis­kolai képzéssel teljesíthetik, akik pedig kitűnő tanulmányi eredmény­nyel zárják a második évet, felvételi nélkül jutnak be a Rendőrtiszti Főiskola levelező tagozatának első évfolyamára. A tanulók különböző kedvezményekben részesülnek, mint például térítésmentes oktatás, ruhá­zati ellátás, valamint az első évben havonta 14 500 forintot, a második­ban a kezdő beosztási és rendfoko­zati illetménynek megfelelő fizetést kapnak. Jelentkezni lehet a megyei rendőr-főkapitányságok, a Rendőri Ezred, a Köztársasági Őrezred, a Repülőtéri Biztonsági Főigazgató­ság, továbbá a budapesti és miskolci rendőr szakközépiskolák személy­ügyi szerveinél, az 1995. évben érettségizőknek 1995. február 20-ig, az 1994-ben vagy korábban érettsé­gizetteknek — amennyiben egy éven belül sorozáson vettek részt, Vagy teljesítették a sorkatonai szolgálatot — 1995. június 26-ig. Kié lesz a rozsalyi kavicskincs? Felszámolással jogutód nélkül megszűnt a rozsályi téesz. A hi­telezők több százmillió forintot sze­retnének visszakapni, ha lenne miből. Jobb híján eladták, eladnak mindent, ami mozdítható, illetve azt is, ami ném mobilis. így kerül sor a kavics­bánya értékesítésére, ha lesz rá vevő, mert... — A bányászott terület 9,8 hektár, ami majdnem teljesen elfogyott — magyarázta Bodó Sándor kavics­bánya-vezető. — Ezt úgy kell értel­mezni, hogy addig a mélységig ki­termeltük, amire műszaki lehe­tőségünk van. Az utóbbi években nyereségről nem beszélhetünk, mert a bevételek jószerivel csak az önkölt­séget és a kilenc foglalkoztatott em­ber bérét fedezték. Olyan itt a talaj szerkezete, hogy van másfél-három méter közötti termőréteg, az alatt egy homokágy, és végül hat-huszonhá­rom méteres rétegben az igazi kincs több mint száz hektáron, a kavics. A probléma az, hogy a bányaterületnek számító részen kívül a többi föld részaránytulajdon vagy kárpótlásra kijelölt terület. Mindez attól függ, ezt ki birtokolja, mert azé a sóderkincs. Minderről többet tud mondani önnek Csorna István, a felszámoló helyi megbízottja. — Sok mindent figyelembe kell itt venni eladónak, vevőnek egyaránt — mondja kézfogás közben Csorna úr. — Vannak olyan feltételek, körülmé­nyek, amiről nem is nyilatkozhatok, mert üzleti, helyesebben pályázati titok. Az eddig jelentkezett vevők a mostani dolgozóknak vennék át. Ahhoz azonban, hogy a termelés folytatódjék, hárommilliós felújítás­ra van szükség, mert a géppark meg­öregedett. Ehhez tudni kell, hogy nem mar­kolóval dolgozunk, hanem hidrome- chanikus sugárkotróval, amely váku- mos víznyomással, iszap nélkül hoz­za a felszínre a kavicsot, amit azután osztályozóval teszünk forgalmazha­tó minőségűvé. — Gondolom, még így is megéri privatizálni a kavicsbányát. Itt az átlagos haszonanyag-vastag- ság körülbelül tizenhét méter. Szá­mítások szerint ez közel hétmillió köbméter nagyon jó minőségű ka­vics. Hogy legyen összehasonlítási alapja, meddig elég ez a bányakincs, megemlítem, hogy a megnyitástól el­telt majd két évtized alatt mindössze­sen négyszázezer köbmétert termel­tünk ki. — Akkor ezért a lehetőségért to­longanak a vevők. — így lenne, ha nem bonyolítaná a helyzetet az, hogy a bányára többmilliós bejegyzése van az Agro- banknak. A bánya melletti terület a tulajdoni lapon úgy szerepel, mint szövetkezeti kezelésben lévő föld. Ezt azonban a földrendező bizottság részarány tulajdonba jelölte, majd ta­valy a közvetlenül a bánya körüli föl­deket állami tartalékföldnek nyilvá­nították. Nem tudom, ezt hogy csi­nálták, mert tudtommal a földalapok kijelölésének határideje még ’92-ben lejárt. Erről talán kérdezze Simon At­tilát, a földkiadó bizottság elnökét. — A bányát már korábban is el akarták adni, de nem azért folyik itt a harc, hanem a körülötte lévő több millió köbméteres kavicskincsért — mondta jól értésükén a földkiadó bi­zottság elnöke. — Azt én sem tudom, hogy lehetett megcsinálni a földala­pok cseréjét. Aztán volt egy olyan gond is, hogy egy Antek nevű úr Jár­miból megbízott itt egy embert. írja össze, ki adná el a részaránytu­lajdonát, amit a bánya mellett kért ki. Hétszáz aranykorona kellett volna neki, már felkerestek, hogy adjam ki a földet, mert megvannak az arany­koronák. Ekkor történt ez a földalap­váltás. Még én voltam a téeszelnök, amikor hatvanhat fúrást végeztek itt, és elindítottuk a bányászást. Abban az időben még a gép is újszerűnek számított, mert ezt a sugárkotrót a miskolci Műszaki Egyetem készítet­te. Aztán az új téeszvezetés több veszteséget csinált, mint ami a szö­vetkezet értéke volt. Egy másik baj is van. Tudtommal több licitálás már nem lesz a faluban. A földalapcseré­vel elértük, hogy akinek itt kellett volna a föld, az nem kap, akinek meg van kárpótlási jegye, annak adni kell, az állami földalap terhére. Ha ez tényleg így van, akkor nem tudni, hogy kinek a kezére kerül a rozsályi kavicskincs. A cikk megírása közben értesített a felszámoló megbízottja, hogy a ja­nuár 20-án (péntéken) tartott értéke­sítési megbeszélésen nem kelt el a rozsályi kavicsbánya. A vevők to­vábbi egyeztetést tartanak szükséges­nek a föld tulajdonviszonyának tisz­tázása érdekében. Saját hazájában sem próféta Drága krumpli! Burgonya, krumpli, pityóka, kolom­pár, csicsóka. Sokféleképpen nevezik, de mostanában leginkább csak úgy emlegetik, hogy „drága”. Elképesz­tően drága. Legtöbb helyen már annyi­ba kerül mint a valamikor luxuscikk­nek számító banán vagy narancs. Pe­dig a burgonya étkezésünk fontos ele­me, mondhatni alapvető élelmiszer. A nyíregyházi vásárcsarnok környé­kén kezdtünk rögtönzött nyomozásba, hogy vajon miért kerülhet közel száz forintba egy kiló krumpli. Encs János standján egy ládában nagyon szép burgonya kelleti magát, csupán egyetlen tényező riszthatja a vevőt: a táblácska azt mutatja, hogy bizony ennek az árunak kilója 99 fo­rintba kerül.- Budapesten a nagybani piacon vásárolom az árut, ott 90 forintért ad­ják. Ebből látható, hogy a haszon még a Szállítási költséget is alig -alig fede­zi, nem beszélve arról, hogy cipelni kell a harminckilós zsákokat. Ami készletem van, azt eladom, és többet nem foglalkozom vele. Attól nem fé­lek, hogy nem fog elmenni, mert van­nak akik így is megveszik. Ám nem vet túl jó fényt Szabolcsra - amely fé- lig-meddig a krumpli hazája - , hogy száz forintba kerül belőle egy kiló. Van persze olyan vevő is, aki szitkozódik, de nekem hiába mondják, én nem te­hetek róla. Ami árum van, azt magam is vásárolom.- Tavaly ilyenkor harminc forint volt egy kiló burgonya. Nyolc éve fog­lalkozom zöldség-kereskedelemmel, és azóta ilyen ára még csak egyszer volt. Két éve legalább három hétig 100 forintba került- tavasszal ezért nem volt ára az újkrumplinak. Tavaly 60 forintról indult az ára, de három nap múlva már csak 40 forint volt. Most is mindenki arra számított, hogy sehol nem lesz a krumpli ára, ezért igyekez­tek tőle megszabadulni. Az a néhány kereskedő aki nem így tett, hanem be­tárolt, most felemelte az árat. Véleményem szerint a mifelénk ter­melt burgonyafajták elavultak. Gyen­ge minőségűek, rosszul tűrik a száraz­ságot. Lehet, hogy ez a krumpli, ami itt van a standomon, már harmadszor ugyanabból a vetőmagból lett elültet­ve, azt pedig nem lenne szabad. Csak­hogy a vetőkrumpli is drága, 8 -10.000 forint mázsája, ezért a gazda inkább a saját terméséből ültet. Egy szó mint száz: amíg ilyen drá­ga lesz a krumpli, én nem foglalko­zom vele. Örülök ha túladok a meglévő készleten. Morauszki .lózsefné standján két­Fotó: Bozsó Kati féle burgonya van. A kicsi 85 a még kisebb 65 forintba kerül.- Ezt egy ismerősömtől vásárol­tam - mondja a krumplira mutatva- valószínűleg itt termett a környéken. Tizenöt kíváncsiskodóból jó ha egy rá­szánja magát a vásárlásra. Aki egy ki­csit is belátó, az tudja, hogy nem mi emeltük ilyen magasra az árat. Szeren­csére csak egy pár zsákkal vettem, de ennyit is nehéz lesz eladnom. Az em­ber belefekteti a pénzt, és tulajdon­képpen semmi haszon nincs rajta. Meg kellett vennem az apró burgonyát is, mert csak együtt adták a naggyal.- Az itteni piac minden tekintetben gyenge. Az év ugyan jól kezdődött.de már egy hete nagyon visszaesett a for­galom. Véleményem szerint a jelenle­gi helyzetben 75 forint lenne az a leg­magasabb ár, amin még jól el lehetne adni a krumplit. De annak nagyon szép krumplinak kell lennie! Egyébként - ahogy hallom - még sok burgonya van betárolva, de sok helyütt a fagy miatt nem tudták megbontani a vermeket. Ha ezeket megbontják, akkor valószí­nűleg lejjebb fog menni az ára, mert a termelő is el akarja adni az áruját. Ked­den és csütörtökön az itteni nagybani piacon a termelők is 90 forint körül adják a krumplit. Akinek sok van és el is tudja adni, annak szerencséje van. Ám nem biztos, hogy néhány hét múl­va is vevőt talál az árujának ezen az áron. Ekkor valószínűleg rájön, hogy csökkentenie kell az árat, mert egyéb­ként nevetségesen kevés fogy el. A csarnok mögötti szabadtéri pi­acon is árulnak burgonyát, de megle­petésünkre itt egy kiló csak 45-50 fo­rintba kerül. Zsákból tálba, tálból mérlegre, on­nan pedig Feigl ,/óz.sc/táskájába kerül a vitatható méretű burgonya.- Itt még jó, mert csak ötven fo­rintba kerül - mondja a fiatalember-, de bent a csarnokban az ugyanilyen minőségű legalább 65 forint. Termé­szetes, hogy az ember ott veszi, ahol olcsóbb.-A csarnokban 99forintos krump­li is van, persze ennél szebb.- Kispénzű emberek vagyunk, azt mi nem tudjuk megfizetni. Most össze­gyűjtöttünk egy kis pénzt és veszünk hat kilót az olcsóbbikból. A gyerek nagyon szereti a krumplit, szívesebben eszi ezt mint a tésztát. Veszünk hozzá egy szál kolbászt, és meg is van az ebéd. Krumpli hússal. Vasas László tár szakra (nyolc féléves levelező ta­gozat) csak azok jelentkezését fogad­ják, akik a könyvtárasszisztensi szakot jó vagy jeles eredménnyel végezték el. Számukra felvételi vizsga nincs, a bi­zonyítványt június 15-ig kell leadni. A kiegészítő szerint a nyíregyházi tanár­képzőn nem indulnak tanító—tanári szakpárok, valamint tanítók részére újabb diplomás szakok. A képzés ideje nappali és levelező tagozaton 8 félév, nyelvtanári és álta­lános iskolai tanítói szakon 6 félév, újabb diploma megszerzésére irányu­ló képzésben 5 félév. A Görög Katolikus Hittudományi Főiskola felvételi rendje természetéből adódóan eltér az egyéb felsőoktatási intézményekétől. A jelentkezőknek lehetőleg katolikus vallásúaknak kell lenni. A jelentkezéshez az önéletrajz és az érettségi bizonyítvány mellé csatol­ni kell a keresztelési igazolást, a szülők egyházi házassági anyakönyvi kivona­tát és a lelkipásztori (hittanári) ajánlást. A felvételi vizsga tárgyai sem szokvá­nyosak. Az írásbelin általános önisme­reti tesztet kell kitölteni, a szóbelin hit- tani ismeretekből, altalános műveltség­ből. ének-zenei ismeretekből és előadókészségből kell vizsgázni, vala­mint részt kell venni pszichológiai al­kalmassági vizsgákon. Jelentkezni le­het a teológiai szakra. Képzési idő nap­pali tagozaton 12 félév, levelező tago­zaton 10 félév. Nappali tagozaton és a papnövendékeknél a felvételről a fel­vételi bizottság javaslata alapján a me­gyéspüspök dönt. F. Sipos Hova? Hogyan? LEHETŐSÉGEK A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLÁN A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezést megkönnyíti a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által ki­adott felsőoktatási felvételi tájékozta­tó, valamint ennek kiegészítése. Ter­jedelmi okokból képtelenség egy na­pilap hasábjain a teljesség igényével közzétenni a jelentkezés feltételeit és módjait. Ellenben lehetőségünk van arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet a megyeszékhelyünkön működő felső- oktatási intézményekre oly módon, hogy a tájékoztatók alapján rendelke­zésre bocsátunk néhány, mindenki szá­mára fontos és érdekes információt. Felvételi ügyekben a mindenkori leg­frissebb és legpontosabb információt az intézmények tanulmányi ügyekkel foglalkozó osztálya tudja nyújtani. A Debreceni Orvostudományi Egye­tem nyíregyházi Egészségügyi Főisko­lai Karán védőnő, általános szociális munkás és egészségügyi ügyvitelszer­vező szakok nappali tagozatára, vala­mint általános szociális munkás és dip­lomás ápolónői szakok levelező tago­zatára várják a jelentkezőket. Diplomás ápolónői szakon nappali képzés nem lesz, az általános szociális munkás levelező tagozatára csak azok jelentkezhetnek, akik a szóbeli vizsga napjáig a szociális munka területén leg­alább egyéves munkaviszonnyal ren­delkeznek. A munkaviszonyról szóló igazolást a jelentkezési laphoz csatol­ni kell. A képzés időtartama nappali tagoza­ton és az általános szociális munkás levelező tagozaton nyolc félév, a dip­lomás ápolónői szak levelező tagoza­ton 6 félév. A Gödöllői Agrártudományi Egye­temnyíregyházi Mezőgazdasági Főis­kolai Karán jelentkezni lehet a gépész- mérnöki szak termeléstechnológiai, üzemfenntartó, termékfeldolgozó, áru­forgalmi, agrárelektronikai, automati­zálási, vállalkozásszervezői és erdésze­ti gépesítési szakirányaira, a repülő- mérnöki szak üzemfenntartási és üze­meltetési, kertészeti, állattenyésztési, környezetgazdálkodási és vállalkozói szakirányaira. Távoktatási tagozat indul mezőgaz­dasági gépészmérnöki és mezőgaz­dasági mérnöki szakirányokban. A repülőmémöki szak repülőgépek üze­meltetése szakirányára jelentkezők egyidejűleg máshová is nyújthatnak be jelentkezési lapot. <r A képzési idő nappali és távoktatási tagozaton egyaránt 6 félév. A Bessenyi György Tanárképző Főiskola nappali tagozatára történő je­lentkezés esetén a szakpárok választá­sakor a felsőoktatási felvételi tájékoz­tatóban leírtak az irányadók. Kiemel- , hető azonban, hogy gyors-és gépírás— idegen nyelv, könyvtár—biológia, művelődésszervező és szociálpeda- gógus szakokon csak levelező tagozat indul. Idegen nyelvek közül — szak­pároktól függően — választható az angol, a német, a francia, az olasz, az orosz és az ukrán. A .Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által kiadott felvételi tájé­koztató kiegészítése szerint a könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents