Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-26 / 22. szám
1995. január 26., csütörtök H BELFÖLD-KÜLFÖLD i p UJ KELET Nyugdíj és gyógyszerár A kormány csütörtöki ülésén napirendre tűzi a privatizáció helyzetét. A végleges álláspont kialakítása után pedig hatpárti egyeztetés várható e témában. A kabinet folytatja az elmúlt féléves munkájának értékelését. A testület a parlament elé terjeszti a nyugdíjbiztosítási önkormányzat előterjesztését a nyugdíjak 10 százalékos emeléséről. Továbbá téma lesz a gyógyszerár-támogatás. Lemondanak a bírák? Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága szerdán határozatban állapította meg, hogy Botos Gábor és Eigner József-— az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tagjai — nem felelnek meg az 1994. évi 23. törvény (az úgynevezett ügynöktörvény) által az átvilágító bírák személyével szemben támasztott feltételeknek. A gépjárműadókról A parlament Önkormányzati és Rendészeti bizottsága szerdai ülésén megtárgyalta a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat módosítását. A javaslat a tehergépkocsik esetében adóemelést kíván bevezetni. A bizottság tagjai az Érdekegyeztető Tanácsban már elfogadott kompromisszumot támogatták. Eszerint a tehergépkocsiknál nem az össztömeg, hanem a járművek összsúlya és rakodósúlyának fele lesz az adóalap. MDF—Fidesz „csúcstalálkozó" Csütörtökön az MDF és a Fidesz vezetői „csúcstalálkozót” tartanak. Az MTI értesülése szerint Für Lajos MDF elnök, Szabó Iván frakcióvezető, Boross Péter alelnök, Balaton Péter választmányi elnök, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnök, Szájer József frakcióvezető, Németh Zsolt alelnök és Várhegyi Attila választmányi elnök a két párt hosszú távú együttműködési lehetőségeiről, az önkormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzéséről és a frakciók együttműködéséről tárgyal. Segítség a Dimagnak Az Állami Vagyonkezelő Rt. január 31-ével 8,5 milliárd forintért kivásárolja a felszámolás alatt lévő Dimag társaságcsoport eszközvagyo- nát — jelentette be Lascsik Attila, az ÄV Rt. vezérigazgatója szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Indul az olaj? Az Adria kőolajvezetéken csak a szállítási szerződések megújítása után indulhat meg az olaj Magyarországra, erről csütörtökön vagy pénteken folytatnak megbeszéléseket a magyar és horvát partnervállalatok képviselői Horvátországban — tájékoztatta szerdán az MTI-t Szabó György, a MÓL Rt. ügyvezető igazgatója. Elmondta: a magyarországi szállítások megindulásának a vezeték üzemképessége mellett feltétele az is, hogy tisztázzák: a vezetékben jelenleg kényszemyugalomban lévő nyersanyag milyen állapotban van, és kié. Mosószeres tejföl Egerben Egerben kedden több üzletben reklamáltak a vevők, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezeténél is jelentették: az Egri Tejüzem által előállított tejfölnek mosószeríze van. Az MTI tudósítójának érdeklődésére Ötvös Imre, az Egertej Kft. ügyvezető igazgatója szerdán elmondta: tévedés következtében került kiskereskedelmi forgalomba az a néhány láda tejföl, amelybe előzőleg fertőtlenítésre használt klór került. Az amerikaiak várnak A földtulajdon rendezetlensége akadályozza a mezőgazdaságban az amerikai invesztációt. A földtörvény átfogó korszerűsítése még várat magára, és ez visszatartja az amerikai befektetőket — mondta USA-beli útjáról hazatérve szerdán Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal becsült adatai szerint az elmúlt évben az ipar termelői árindexe 1 1.4 százalékkal növekedett, a nemzetgazdaság beruházásainak értéke 750 milliárd forintot tett ki, ami 5-6 százalékkal meghaladja az 1993. évi szintet. A jelek szerint a mezőgazdaság teljesítménye is elmozdult a mélypontról, termelésének volumene várhatóan 1,7 százalékkal több lesz az egy évvel korábbinál. A növénytermelés teljesítménye 13,4 százalékkal haladta meg az előző évit* az állattenyésztésé viszont várhatóan 11,3 százalékkal alacsonyabb szinten teljesült. Az agrárolló 1994-ben valószínűleg szűkül. Milosevic fogadta Owent A Horvátországban állomásozó ENSZ-erők mandátumának megvonásáról szóló zágrábi döntés veszélyezteti a krajinai rendezés terén elért eddigi eredményeket, s azzal fenyeget, hogy a térségben ismét fellángolnak a harcok —jelentette ki Slobodan Milosevic szerb elnök, a Lord Owennel, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökével folytatott keddi belgrádi megbeszélésen. Az előre be nem jelentett találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint Milosevic hangsúlyozta: a krajinai rendezést szolgáló Vance-terv az eddigi legjobb nemzetközi javaslat, s az amerikai politikus irányításával kidolgozott terv a gyakorlatban is bizonyította életképességét. A józan ész győzelme Kétórás plenáris tárgyalást tartott szerda délelőtt az Országházban a magyar és a szlovák tárgyalóküldöttség Horn Gyula kormányfő és Vladimir Meciar miniszterelnök vezetésével. A két kormányfő és a tágabb kísérethez tartozó szakminiszterek azután ültek a tárgyalóasztalhoz, hogy a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett szlovák miniszterelnököt. A kormányfői eszmecserén elhangzottakról a tárgyaló- partnerek megállapodása szerint csak a délután sorra kerülő nemzetközi sajtókonferencián adnak tájékoztatást. Ezt a „gentlemen's agreement”-et a politikusok ez alkalommal be is tartják. Ezzel együtt az MTI értesülése szerint egyebek mellett szó esett a dunai vízmegosztásról is, és nem kizárt, hogy ez ügyben valamiféle egyezségre jutottak. A kormányfői megbeszélés után Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a szlovák kormányfőt. A találkozó után az államfő újságírók előtt hangoztatta: reményei szerint Vladimír Meciar mostani látogatása a józan ész egyértelmű győzelmét jelenti a két ország kapcsolatában. Annak felismerését, hogy egymás nélkül nem tudnak meglenni: hogy a kisebbségek összekötik Magyarországot és Szlovákiát; és hogy mindkét ország útja Európába vezet. Márpedig sokkal nehezebb úgy haladni, hogy az ember hátat fordít a másiknak; ezzel szemben köny- nyebb úgy menni, hogy az emberek kezet fognak, és átsegítik egymást az útakadályokon. Az államfő ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kapcsolatépítés folyamat, ennélfogva két ország viszonyrendszerében nem lehet valamiféle piros vonalat húzni. Ezzel együtt Göncz Árpád meggyőződése szerint Magyarország és Szlovákia viszonyában hamarosan észrevehető lesz a változás a kulturális, a gazdasági, a politikai és a szerződéses kapcsolatokban csakúgy, mint a Magyarország számára oly fontos kisebbségi ügyekben. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök hangsúlyozta: őszinte szándékot lát arra, hogy a kisebbség gondját, megmaradásának lehetőségét mindkét ország biztosítsa. Az elhangzottakat Faragó András elnöki szóvivő azzal egészítette ki, hogy a magyar államfő és a szlovák miniszterelnök nem először találkozott; 1990 óta folyamatos a párbeszéd köztük. A megbeszélésen Göncz Árpád azt hangoztatta: elérkezett az ideje, hogy megvalósítsuk közös céljainkat; érdekünk a rendszeres párbeszéd és a folyamatos politikai kapcsolattartás. A két országot erre ösztönzi az a kívánság, hogy jószomszédi kapcsolatokat ápoljanak; és a geopolitikai realitás is az, hogy egymásra vagyunk utalva. Az államfő ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy közösek Magyarország és Szlovákia céljai; mindkét ország minél teljesebben szeretne bekapcsolódni az európai integrációba, piacgazdaságot, demokratikus berendezkedést épít. Mivel ilyen sok közös törekvés köti össze a két országot, elengedhetetlen, hogy a józan ész diadalmaskodjék, és annak alapján szülessenek a döntések. A jószomszédi viszony fontosságát az államfő azzal is indokolta, hogy az euro-atlanti integráció is megköveteli a rendezett kapcsolatokat. Ugyanis az integrációs szervezetek nemkívánatosnak minősítenek minden olyan jelentkezőt, aki nem tudja rendezni problémáit szomszédaival. Az államfő kitért arra is: naivitás lenne azt gondolni, hogy minden vitás kérdés megoldható egyetlen nap alatt; és pusztán egy szerződés aláírásától sem várható a vitatott ügyek rendbetétele. Az aláírás inkább azt jelezheti, hogy megkezdődött egy folyamat. Az államfő szólt arról is, hogy kedden találkozott a szlovákiai magyar törvényhozók küldöttségével. Egy korábbi szlovéniai látogatása tapasztalataira utalva hozzátette: szívesen látta volna Vladimír Meciar tárgyaló- delegációjának soraiban a szlovákiai magyarság képviselőit is. A szlovák kormányfő erre úgy reagált, hogy nem lát problémát ez ügyben. (Ami a magyar tárgyalófél értelmezése szerint azt is jelentheti, hogy legközelebb már a határon túl élő magyarok is helyet kaphatnak a szlovák delegációban.) Göncz Árpád kérte azt is a kormányfőtől, hogy szlovák részről támogassák minél nagyobb mértékben a szlovák nemzetiségi önkormányzatokat Magyarországon. Vladimír Meciar hangsúlyozta: Szlovákia prioritásként kezeli a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését; és nem véletlen, hogy első hivatalos útja Magyarországra vezetett. A kormányfő megerősítette: Pozsony célja, hogy mind teljesebben bekapcsolódjék az európai integrációba. A kisebbségeket illetően arról tájékoztatta az államfőt, hogy pénteken immár közvetlen kapcsolatfelvételre, párbeszédre kerül sor közte és a szlovákiai magyarság képviselői között. (MTI) Az ellenzék kivonult „Szó sincs bármelyik kisebbség létének veszélyeztetéséről” — jelentette ki Viorel Hrebenciuc kisebbségi ügyekben is illetékes román kormányfőtitkár szerdán a Parlamentben, ahol az Országgyűlés külügyi és kisebbségi bizottságának tagjaival találkozott. E kijelentésre azután került sor, hogy Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke bejelentette: a két bizottság ellenzéki tagjai tiltakozásul nem vesznek részt a román kormányfőtitkárral folytatandó megbeszéléseken. Az ellenzéki képviselők a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen indított kampány miatt döntöttek így. Ezzel kapcsolatban azonban Eörsi Mátyás megjegyezte: az elmúlt egy napban történt valami Bukarestben, ami indokolja, hogy a kormánykoalíció képviselői folytassák a párbeszédet. A sajtó képviselőinek a tárgyalás megkezdése után el kellett hagyniuk el a külügyi bizottság tárgyalóját, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyitottságához. Azt viszont hangsúlyozta: amennyiben ez a tárgyalás Bukarestben lenne, természetesnek tartaná a sajtó jelenlétét. Merénylet Terrortámadást intéztek Moszkvában Hrebenciuc látogatása Román lopok kommentárja Az RMDSZ gesztusai és a román kormány reakciói példátlan válságot robbantottak ki a román—magyar kapcsolatokban — ez a legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul zilei szerdai számának elsőoldalas címe. Az újság csaknem egy teljes kolumnát szentel a témának, ezen belül Marius Stoian budapesti tudósításában azt hangsúlyozza, hogy Viorel Hrebenciuc budapesti látogatása a maximális feszültség légkörében zajlik, a rotnán- —magyar kapcsolatok barométere az utóbbi években példátlan módon zuhan. A tekintélyes Adevarulban Dórin Suciu helyszíni tudósításának címe: Egy olyan pillanatban, amikor a román—magyar párbeszéd feltétlenül szükséges, Budapesten Hrebenciuc úr orrára csapják az ajtót. A lap teljes terjedelmében ismerteti a hat magyar párt nyilatkozatát. A népszerű ellenzéki Ziua ugyancsak első oldala szalagcímét szenteli a látogatás alakulásának, egy szójátékkal arra utalva, hogy Hrebenciuc „hoppon” maradt. A magyar elnök és miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni a kormány főtitkárát. Mivel székhelyük a Duna bal partján található, Hrebenciuc Budán maradt (ez érthető úgy is, hogy hoppon. bajban maradt). Jéghíd a román— magyar kapcsolatokban. Budapest hevesen tiltakozik Bukarestnek az RMDSZ ellen indított kampánya miatt. A hat'magyar kormánypárt a romániai magyar lakosság tömeges deportálásának elindításé- tói tart — olvasható a Ziua kiemelt mondataiban. • A Vocea Romaniei, a kormány lapja 3. oldalán „A bejelentett csúcsszintű találkozókra nem került sor” cím alatt tényszerű beszámolót közöl Hrebenciuc budapesti tárgyalásairól, az MTI-t idézve azzal kapcsolatban, hogy a programból kimaradt találkozókra feltehetőleg azért nem került sor, mert Bukarestben hivatalos körök élesen bírálták az RMDSZ-t, felvetve törvényen kívül helyezésének lehetőségét is. A tudósítás fölött nyilatkozat olvasható Sevket Karadümantól, az amerikai törökök szövetsége elnökétől, „Románia mintaszerűen tiszteletben tartja a kisebbségek jogait” címmel. A Dimineata, az államelnökség lapja nem tesz említést Hrebenciuc útjáról. Az RMDSZ-szel kapcsolatosjobbára kritikus nyilatkozatok, cikkek, állásfoglalások a szerdai román lapokban is nagy számban találhatók. (MTI) a 29 éves Georgij Karkarasvili, volt grúz védelmi miniszter ellen. Ismeretlen tettesek szerda reggel közvetlen közelről lőttek rá a volt miniszterre, aki egyes jelentések szerint súlyos fejsérüléseket szenvedett, más hírfon ások haláláról tudósítottak. A merénylet az orosz vezérkari akadémia moszkvai kollégiuma előtt történt. Karkarasvili tavaly februári lemondása után kezdett tanulmányokat az akadémián. A moszkvai grúz nagykövetség illetékese cáfolta, hogy a helyszínen meghalt volna a volt grúz védelmi miniszter. David Demetresvili, a követség sajtóattaséja az MTI-nek telefonon elmondta, hogy lőtt sebekkel kórházba szállították a volt védelmi minisztert. Demetresvili megerősítette, hogy a merénylet a katonai akadémia kollégiuma előtt történt, és Karkarasvili volt helyettese, Paata DatuasviU a helyszínen meghalt. A társaságukban lévő harmadik grúz férfi könnyebben megsérült. Karkarasvili azután vált meg posztjától, hogy 1993. december végén súlyosan összekülönbözött Igor Georgadzéval, a biztonsági minisztérium főnökével. A heves vérmérsékletű védelmi miniszter válogatott fenyegetéseket vágott Georgadze fejéhez a tbiliszi repülőtéren, miután 1993. december végén hazatért a soros FÁK-csúcsról. Nem sokkal később súlyos robbanás rázta meg a biztonsági minisztérium épületét. A merénylet elkövetésével Georgadze a védelmi minisztériumot vádolta. Moszkvai megfigyelők szerint a merénylet hátterében feltehetően a régi viszály áll.
