Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

UJ KELET 1995. január 25., szerda 7 Tiszakóródi megemlékezés A tiszakóródi Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskola a magyar kultúra nap­ja alkalmából immár hagyományo­san rajzkiállítással egybekötött ének­és szavalóversenyt rendezett az isko­la felső tagozatos tanulói részére. A rajzkiállításon közel 200 mun­ka került bemutatásra, felvonultatva a különböző technikákat. Volt köz­tük tiszaháti tájat ábrázoló akvarell, székelyföldi portákat bemutató gra­fika. Iskolánk tanulói ugyanis test- vériskolai kapcsolat keretében jártak a Székelyföldön. A kis „festőművészek" közötti he­lyezést a közönség szavazatai dön­tötték el, amelyek alapján Kiss Ildi­kó hetedik osztályos tanuló első he­lyezést, Danó Tibor hatodik osztá­lyos tanuló második és Kása Natália hetedik osztályos tanuló harmadik helyezést ért el. A tanulók lelkese­dését és tehetségét Elekes Z. Zoltán tanár úr gyümölcsöztette. A kiállítás jó légkört teremtett az ének- és sza­valóverseny lebonyolításához. Az énekverseny eredménye a következőképpen alakult: 1. Balku Tibor 2. Pinkóczy Norbert 3. Márton Krisztina A szavalóverseny többszörös holt­versenyt eredményezett: 1. Kiss Ildikó, Illyés Krisztina 2. Veress Adrienn, Nyíri Melinda, Balku Tibor, Kása János 3. Hopka Norbert, Kosa János. Eddigi hagyományainkat tovább­ra is szeretnénk megőrizni, színvo­nalát tovább emelni! Tiszakóród, 1995. január 20. K. Papp Tibor ig. Elekes Z. Zoltán László Endre Akire m : istenek hallgatnak en csak játél k" A Magyar Köztársasági Érdemrend Kis- keresztje kitüntetést kapta karácsony előtt, december 23-án Kovács Kati táncdalénekes. Az ezt követő héten megyénkben járt a művésznő, akivel egy nyíregyházi fellépése után beszélgettem. — Hangsúlyozom, hogy a kitüntetést nem életművem, hanem művészi tevékenységem elismerése okán kaptam. Ezt mondta pályám méltatásában is a köztársasági elnök, amikor szűk családi körben, kollégám, Koncz Tibor és a sajtó jelenlétében átadta az érdemrendet. Azért is lepett meg a kitüntetés, mert egyedül kaptam ezen a napon az Országház Nándor- fehérvár-termében ilyen elismerő érmet. Meglepetésemben a huszonharmadikai dá­tum miatt össze is zavartam az egészet, és azt hittem, a Magyar Köztársaság kikiáltásá­nak napján szokásos elismerésekről van szó, de eszembe jutott, hogy a köztársaság kiki­áltása 1989 október 23-án történt Szűrös Mátyás közreműködésével, de javítson ki, ha nem így van, mert még egy hét sem telt el azóta, és azt sem tudom, hogy hol áll a fejem, mert annyian hívnak, keresnek azóta. —Gondolom, gratulálni szeretnének. —Jaj, tudja, milyen jólesik, hogy ennyi­en örülnek velem a sikeremnek? Nem tu­dom, hogy mennyien szeretnek, de én min­denkivel jól vagyok, még a művészvilágban is. Amikor mindenkinek megköszöntem a ki­tüntetést, Katona Klári azt mondta, ezzel lehet, hogy precedenst teremtettél, mert Magyarországon nem volt szokás, hogy az eredményhez segítőket is méltassák. Egy fi­atalabb, kezdő pályatársam azt mondta, jó neked, Kati, mert már van mire emlékezned. Talán ez esett a legjobban. —Mire emlékszik legszívesebben Kovács Kati? — A kislány, vagy az énekesnő? Persze hogy az énekesnőre kíváncsi, de ne felejt­kezzünk el a kislányról sem. arra is vissza­térünk, meg az énekesnőre is, mert maga is táncdalénekest mondott, de ez is csak rész­ben igaz. Hogy mire emlékszem...? Hát az egész életemre, mert minden csak játék. Nem akarok beleszólni, de ez legyen a cikk címe, „minden csak játék”. Van egy ilyen sláge­rem is.. — Ezek szerint semmit nem vesz komo­lyan? — Csak ezt ne mondja, mert különben dühbejövök! írtam egy Piedone-dalt, ez a címe, ne vegye fenyegetésnek. Még hogy én nem veszek komolyan semmit! Amikor hat­vanötben megnyertem a Ki mit tud?-ot. már akkor Koncz Tibor volt a művészpartnerem, és azóta is az a véleménye, hogy precíz, megbízható vagyok. Nehogy maga is azt ter­jessze rólunk, hogy Tibi a férjem, bár az igaz, hogy beutaztuk együtt az egész világot, sok helyen képviseltük már hazánkat. Tudja, sok éven keresztül egyedül utaztam, később ad­tak mellém egy férfisegítséget is, aki a fel­lépésben tudott segíteni. — Úgy tudom, japánul is énekel. — Az egyedüli énekesnő vagyok Magyar- országon, akinek a számait mások is ének­lik, én írok egyedül az énekesnők közül szö­veget, és elmondhatom magamról, hogy két lemezem jelent meg a szigetországban, amit az ő nyelvükön énekelek. A magyarországi japán nagykövet fiának az esküvője a Má­tyás-templomban volt. ahol énekelnem kel­lett, s ez nálunk elég szokatlan dolog. A ja­pán dalok után magyarul is megszólaltam, az Add már uram az esőt című dalommal. A kánikulai száraz nyárban eleredt hirtelen az eső. A bíboros úr megjegyezte, amelyik éne­kesre így hallgatnak az istenek, arra oda kell figyelni. Lehet, hogy most azért figyeltek rám akitüntetéssel. —Énekest vagy táncdalénekest mondott? — Látom, hogy nem nyugszik a kettő különbsége miatt. Amikor harminc éve a pályámat kezdtem, akkor táncdalénekes vol­tam. Most, a jubileum évében is egy új le­mezt adok ki, szintén táncdalokkal. Nem fi­gyeli a pályafutásomat, mert akkor tudná, hogy parodizálok énekeseket, meg operet­teket is éneklek már évek óta. Sőt, egyre több azoknak a munkáknak a száma, amelyekben a szöveget én írtam. Ezek között is a leg­kedvesebb a Napfényes álmok című sláger­ré lett, kubai dallamra írt versem. Ez azért kedves, mert egy havannai vendégszereplé­sem alkalmával értettem meg, mi az, amit az egri kislány álmodozásaiban megpróbált elérni, és mi az, ami megvalósult. —Ha megosztaná ezt a titkát velünk... — Az, hogy ott vagyok a színpadon, amely a világot jelenti számomra, amelyen a pályám kezdetén Koós azért korholt, hogy mozogjak, Aradszky azért, hogy legyek ter­mészetes, Záray Márta meg csak azt mond­ta nemes egyszerűséggel, ez is olyan hely, mint a többi, csak sokan figyelik. És én örü­lök, hogy harminc évvel az első fellépésem után is két új nagylemezem jelent meg az ünnepek előtt, készülhetek a jubileumi fel­lépéseimre, és figyel rám nemcsak a szak­ma, hanem a közönség is. Aradi Balogh Attila Csak annyi tananyag, amennyi elsajátítható Nyitott és rugalmas tanterv Hosszúra nyúlt előéletének új kor­szakába lépett a Nemzeti Alaptanterv, azaz, ahogy már az egész ország — aprók és nagyok — ismerik, a NAT. Úgy tűnik, hogy a január közepén be­mutatott legújabb tervezettel elnyerte végső formáját. Mert tucatnyi elődjét többfordulós viták és átírások után sem fogadta el a pedagógustársadalom. Az átdolgozott tervezetről dr. Báthory Zoltán egyetemi tanárral, a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium helyettes álamtitkárával beszélget­tünk. — Ünnepélyes pillanat volt szá­momra a legújabb tervezet bemutatá­sa, hiszen én a kezdetektől fogva dol­gozom a tanterven. 1989 nyarán há­rom kollégámmal javasoltuk egy új tanterv készítését. Már akkor az úgy­nevezett kétpólusú tervezetet találtuk a legmegfelelőbbnek az oktatási rend­szer számára. Ez azt jelentette, hogy a tanterv egyik fele általános, minden oktatási intézményre érvényes felada­tokat határozzon meg, míg másik fe­lét maguk az iskolák alakítsák. — Végül is úgy tűnik, a jelenlegi, a legújabb változat megvalósította az eredeti célokat. — Valóban, és ez nem véletlen. Külföldi példák is bizonyítják, hogy a mai, modem oktatásban ez a járható út. Vagyis az, hogy a tantervek azokat a követelményeket határozzák meg, melyek elősegítik, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nél­külözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott erősíteni, ám a közös alap mellett teret ad az iskolák, a pedagó­gusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenységének is. — Miben különbözik a NAT a ha­gyományos tantervektől? — Elsősorban abban, hogy minde­gyik iskolatípusra vonatkozik: az ál­talános iskolákra éppúgy, mint a gim­náziumokra vagy a szakképző intéz­ményekre. Másodsorban abban, hogy csak annyi tananyagot tartalmaz, . amennyit valamennyi iskolában el kell Üdülés olcsóbban Téli pihenések címmel jelent meg múlt héten egy írásunk, mely a szabadság kellemes eltöltésére buzdította az olvasót. A cikk meg­jelenése után többen érdeklődtek, hogyan is lehet igénybe venni a kedvezményes üdülést. Ennek feltételéről Gégény Mónikát, a Hunguest Travel Bercsényi u. 3. szám alatti irodájának vezetőjét kérdeztük meg, aki a következőket mondta el: A Nemzeti Üdülési Alapítvány­tól kapott támogatást csak azok vehetik igénybe, akik csütörtöktől csütörtökig szándékoznak pihenni, így tehát a kedvezmény sem a hét­végi kiruccanásokra, sem pedig a vasárnaptól vasárnapig tartó üdü­lésre nem érvényes. Akik azonban a kijelölt időpontokra akarnak ked­vezményes jegyet váltani, azoknak a jegyigényléskor bekell mutatni­uk az utolsó havi nettó kereset jö­vedelemigazolását vagy az utolsó havi nyugdíjszelvényt. A jövedel­met alapul véve a kedvezmény 1000-5000 forint körül mozog, ám az üdülőjegy árának 50 százalékát nem haladhatja meg. A támogatás a kijelölt turnusokban fél és teljes panzióra egyaránt vonatkozik. Sikli — és el lehet — sajátítani. A harma­dik lényeges különbség, hogy az alap­tanterv nem határozza meg a kötelező tantárgyakat, csak a kötelező ismeret­köröket és az egyes területekre vonat­kozó pontos óraszámokat sem, csupán a műveltségi területek közötti arányo­kat. Ezért az iskoláknak nagy mozgás­terük van egyéni arculatuk kialakítá­ügy új korszakába lépjen. Korszakzá­ró ez a terv, s egyben korszaknyitó is: el kíván szakadni az elmúlt évtizedek szigorú korlátáitól, s biztonságos ke­retet kíván adni — hosszú évtizedek­re — a nyugodt, tudatosan építkező iskolai munkához. Egy jól működő demokráciában nem vezethet be min­den kormány új tantervet, ezért széles sában, a szülőknek pedig, miután megismerik az iskola helyi program­ját és tantervét, az iskolaválasztásban. —Nem kapnak ezzel az iskolák túl­ságosan nagy szabadságot? — Valóban nagy rugalmasságot biztosít a tan terv, de tapasztaltuk, hogy nem minden tantestület óhajt élni vele. Jó néhány intézmény, például az al­ternatív iskolák, már eddig is beépí­tették oktatási tervükbe egyéni sajá­tosságaikat, de lesznek iskolák, ame­lyek az új tanterv nyitottságát nem fogják igényelni. Az ilyenek számára megfelelő segédanyagokat, mintatan- terveket biztosítunk. — A NAT mostani bemutatásakor Fodor Gábor miniszter úr elárulta az oktatásügy stratégiáját, mely szerint 2000-re szeretnénk elérni, hogy min­den négy középiskolás korú gyermek­ből három középiskolában tanuljon. Nem hiú ábránd ez? — Szó sincs róla. A „kiművelt emberfőkre” igen nagy szükség van, ez a polgárosodás szerves része. Ez a cél, és a közzétett tervezet is ezt su­gallja, vagyis, hogy a magyar oktatás­megegyezésre van szükség. Az ala­pokban való széles konszenzust feje­zi ki a Nemzeti Alaptanterv kifejezés is, jelezve, hogy a dokumentum a kö­zös nemzeti alapműveltség kialakítá­sára hivatott pedagógiai követelmé­nyeket foglalja magában. —Mi lesz a további menetrend, mi­kor léphet életbe a NAT? — Minisztériumunk a következő napokban minden iskolához, pedagó­giai szervezethez, pedagógusképző intézményhez és parlamenti politikus­hoz, valamint az illetékes kisebbségi szervezetekhez eljuttatja a tervezetet. Március 15-ig várjuk a véleménye­ket, amelyeket mintegy két hónapos korrekciós szakasz követ. Ezután kerülhet sor a NAT miniszteri jóvá­hagyására, amellyel már életbe is lép a Nemzeti Alaptanterv. Természe­tesen megvalósítása több időt vesz majd igénybe, legalább 3 év szüksé­ges ahhoz, hogy minden iskola kimun­kálja egyéni tantervét, s a kettő ötvözetéből adódó oktató-nevelő munkát. Szívós Hajnal „Arany Katedra" pedagógusoknak A kultúra napjának alkalmából pe­dagógusi munkájáért „Arany Kated­ra” emlékplakettel jutalmazták váro­sunk két pedagógusát, Pajkos Mártát, a Kölcsey Gimnázium igazgatóhelyet­tesét és Hostisovszki Istvánt, az ÉVISZ igazgatóhelyettesét. A két kitüntetett közül Pajkos Mártával beszélgettünk. — Először is gratulálunk az emlék­plaketthez. Számított rá? — Kicsit váratlanul ért a magas ran­gú kitüntetés, amit a Közoktatási és Művelődési Minisztériumtól kaptam. Az iskola igazgatója terjesztette elő a nevemet, és csütörtökön délután a pol­gármester asszony adta át a kitüntetést. — Milyen tantárgyakat tanít? — Szakterületem a matek és a fizi­ka. 1962-ben kerültem-az iskolába, azóta itt tanítok. 1972-től 1987-ig vol­tam az egészségügyi szakközépiskola igazgatóhelyettese, majd amikor a gimnázium elvált a szakközéptől, a gimnázium igazgatóhelyettese lettem. — Több mint 30 éves tanári múlttal milyennek látja a mai fiatalokat? — Másabbak, mint a régiek voltak. Ám ez leginkább a technika fejlődé­sének köszönhető. A mai gyerekek sokkal több ismerettel rendelkeznek, és sokkal többet akarnak megismerni a tudományok világából. —Mit csinál a fizika—matek szakos tanárnő, ha kilép az iskola kapuján? — Gyakran még otthonra is jut az iskolai feladatokból. A dolgozatokat sokszor esténként javítom. Ha elvég­zem a napi házi munkát, szívesen té­vézek vagy olvasgatok. Sikli

Next

/
Thumbnails
Contents