Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
4 1995. január 25., szerda KÜLFÖLD UJ KELET Mégis beismerték... Sugárzás és betegségek A dán kormány először ismerte be, hogy összefüggés lehet az 1968-ban Grönlandon lezuhant amerikai B-52- es bombázó repülőgép nukleáris szállítmánya és a baleset helyén dolgozó emberek halála, a náluk jelentkezett bőrbetegségek és daganatos megbetegedések között. A bejelentést Poul Nyrup Rasmussen dán miniszterelnök tette. A grönlandi Thule közelében történt baleset helyén dolgozók érdekszervezetének vezetője, Marius Schmidt sajtóértekezletén elmondta, hogy a sugármentesítésnél dolgozó 1300 dán és grönlandi fele azóta már meghalt, ám szakemberek nem tudják pontosan hány haláleset függ össze a balesettel. A dán kormányfő egyben megígérte, hogy orvosi vizsgálatot végeznek minden, a helyszínen dolgozott dán esetében és felkéri az amerikai hatóságokat az esetleg a helyszínen maradt radioaktív hulladék elszállítására. A jövőre befejeződő dán és. nemzetközi orvosi vizsgálatok után kártérítést fizetnek a rászorulóknak - erősítette meg a dán egészségügyi miniszter. A kormányfő azt is elmondta, hogy tavaly, a titkosítás alól mentesített amerikai dokumentumok alapján Washington közölte Koppenhágával: a stratégiai bombázó négy, összesen hat kilogramm plutóniumot tartalmazó hidrogénbombát szállított. Rasmussen hangsúlyozta, hogy ez merőben eltér a korábbi amerikai közlésektől, amelyek csupán 3,2 kilogramm plutóniumról szóltak. 1968. január 24-én a Dán Királysághoz tartozó grönlandi Thule közelében fekvő amerikai katonai támaszponttól mintegy 11 kilométerre a partnak csapódott egy amerikai B-52-es. A fedélzetén szállított bombák hétezer köbméter jeget szennyeztek be. Több tucat munkás megbetegedett. Az 1980-as évek vége óta a munkások több ízben megkísérelték beperelni az amerikai légierőt és a dán kormányt is. Ám a felpereseknek sohasem sikerült bebizonyítaniuk, hogy összefüggés van a baleset és a betegségek között, leginkább azért, mert az erre vonatkozó dokumentumok titkosaknak minősültek. A hivatalos bejelentés most megnyitja a lehetőséget arra, hogy újból pereket kezdeményezzenek az Egyesült Államok és Dánia ellen. A 63 éves Marius Schmidt, aki az életben maradtak és az özvegyek 470 tagú érdekvédelmi egyesületét vezeti, pénteken bejelentette, hogy személyenként 700 ezer dán korona kártérítést követelnek majd. Egy 1951-es egyezmény alapján az amerikai légierő négy légitámaszpontot tartott fenn a Dániához tartozó Grönlandon. Jelenleg csupán a thulei van használatban - emlékeztet az AP. Ismét a szeparatizmus Büntető jellegű intézkedések várhatók Izrael a merénylet után Ion Iliescu román államfő kedden, a Moldova és Havasalföld egyesülésének 136. évfordulója alkalmából Focsani városában rendezett ünnepségen mondott beszédében ismét ünnepélyesen állást foglalt mindenfajta „szeparatista” akcióval szemben. Anélkül, hogy konkrétan említett volna bármely ilyen esetet, de nyilvánvalóan a napi politikai eseményekre utalva kifejtette, hogy a demokratikus állam biztosítja, nemzetiségétől függetlenül, minden állampolgár alapvető jogait, ugyanakkor „teljes lojalitást” vár el mindenkitől. Végül kijelentette, hogy Románia következetesen jószomszédi kapcsolatokra és jó együttműködésre törekszik a térség országaival. Az izraeli kormány - a közvélemény nyomása és Ezer Weizman államfő felszólítása ellenére - úgy döntött, hogy a netánjai merénylet miatt sem függeszti fel a béketárgyalásokat a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Hozott azonban számos büntető jellegű intézkedést, így például lezárta Ciszjordániát és a Gáza-övezetet. Az Irán-barát Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah sejk szerint a Libanonban fogságba esett vagy eltűnt izraeli katonák már nincsenek az élők sorában, vagy ahogy ő fogalmazott, „szétporladtak”. Hat izraeli katonát tartanak Libanonban eltűntként számon 1982 óta, de egyedül az 1986 októberében fogságba esett Ron Arad pilótáról feltételezik, hogy még életben lehet. A Hezbollah, amely állítása szerint semmit sem tud Ron Aradról, két izraeli katonát tart fogva, sohasem közölte egyértelműen, hogy foglyai már halottak. A Palesztin Hatóság hétfőn, a netánjai merényletet követő napon, megerősítette, hogy folytatni kívánja a béketárgyalásokat, ami az erőszak leállításának legjobb eszköze. Jichak Rabin kormánya elutasította Ezer Weizman államfőnek a béketárgyalások leállítását szorgalmazó felhívását, viszont kíméletlenebb háborút hirdetett a palesztin szélsőségesek ellen. Nabíl Saat vezető palesztin politikus „tisztán érzelmi megnyilvánulásnak” nevezte Weizman vasárnapi felhívását, és sejtetni engedte, hogy a Palesztin Hatóság nem kívánja a leszámolás politikáját folytatni a 19 életet kioltó netánjai merényletet vállaló Iszlám Dzsiháddal szemben. Mordehai Gur védelmi miniszterhelyettes hétfőn jelezte, hogy Izrael újabb intézkedéseket fog hozni a szélsőségesek ellen, s a kormány szóvivője szerint ehhez a Palesztin Hatóság segítségét is elvárják. Listákat adnak majd át a palesztin hatóságoknak, s azt fogják kérni, hogy a listákon szereplő személyeket adják ki Izraelnek, vagy állítsák őket bíróság elé Gázában. Izraelben hétfőn magasabb készültségbe helyezték a rendőrséget. A palesztin területeket Izraeltől elválasztó „zöld vonalon” lévő átkelőket katonailag megerősítették. A rendőrség gyakoribbá tette az igazoltatásokat, hogy lefülelje a jogtalanul Izraelben tartózkodó palesztinokat. Az új intézkedések része, hogy a kormány meghosszabbította a belső biztonsági szolgálatnak, a Sín Bérnek adott engedélyt, amelynek értelmében a testület keményebb kihallgatási módszerekhez folyamodhat. Emberjogi szervezetek szerint a foglyokat fizikailag és szellemileg rendszeresen kínozzák a Sín Bét kihallgatásai során. A Rabin-kormányra a közvélemény részéről óriási nyomás nehezedik, sürgetik a tárgyalások felfüg- gesztését. A külügyminisztérium egyik, magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője közölte, hogy a kormány kész befagyasztani a tárgyalásokat, de anélkül, hogy azt bejelentené. A kettős robbantásos merénylet ellenére a kabinet hivatalosan a folytatás mellett döntött, de egy sor kormányintézkedés a tárgyalásokon eddig elért kevéske előrehaladást is „zárójelbe teszi”. Elhalasztották a palesztin foglyok szabadon engedéséről folytatandó tárgyalásokat, amiről a legutóbbi Arafat- Rabin találkozón döntöttek. Valószínűleg nem kerül sor annak keddi bejelentésére sem, hogy lehetővé teszik a palesztinok átkelését izraeli területen, a Gáza-övezet és Jerikó között. Az összes palesztin-izraeli találkozót lemondták - közölték izraeli részről. Dániel Sek külügyminisztériumi szóvivő elismerte, hogy a kormány a közvélemény ellenében cselekszik a békefolyamat folytatását illetően. Szarajevói kaland Amikor Szarajevóban, a katonai rendőrségen azt mondták, hogy rövid ideig fog tartani, s csak nyugodjak meg - rögtön ideges lettem. Ez az állapot tartott egészen addig, amíg 26 órával később le nem szállt velünk Zágrábban az ENSZ-erők Iljusin szállítógépe. Tisztázni kellett tehát az egyébként teljesen egyértelmű helyzetet, hogy az EBESZ elnökének kíséretében lévő tudósító nem kém, hanem a tárgyalás idején adódó szünetet felhasználva egyszerűen meg akarja örökíteni a város romjait, anyagot gyűjt riportjához. Végig udvariasan zajlott le a boszniai biztonsági szolgálat vizsgálata, csupán kissé hosszúra nyújtották, majd három óra hosszat tartott. Végül - két óra múltán -, amikor már biztos voltam, hogy nem érem el az EBESZ repülőjét, az egyik ügyosztály folyosóján várakozva kinyílt egy ajtó, kilépett egy fiatal hölgy, s így felszabadult a vizsgálótiszt szobája. Akkor már ment minden, mint a karikacsapás. A filmet végignézték, rájöttek, tényleg ártalmatlan, a harmadik jegyzőkönyvet is megírták, sőt, bocsánatkérőleg mondogatták, hogy itt háború van, mindenkinek kijut belőle, nekem is, nekik pedig nagyon kell vigyázniuk. Magamban azóta mentegetem őket: nyilván bizonyítani akarták, hogy nemrég felfejlesztett ügyosztályuk a helyzet magaslatán áll, nem engedi, hogy gyanús idegenek filmezzék a város objektumait, s nem kell egy szóra elhinni, hogy miniszteri küldöttség tagjaként tartózkodnak a városban. Három kihallgató is volt, mindhárom másik helyen, s mindhárom fűtött irodában, ami Szarajevóban nagy szó, s ezért manapság komolyan meg kell dolgozni. Szemlátomást tehát véget ért az az idő, amikor a szarajevói hivatalos szervek a nemzetközi sajtót tartották az ostromlott város lényegében egyetlen igazi szövetségesének. Manapság már unják, hogy eljönnek, szömyülködnek, megírják ami a várossal történik, s látják, hogy a helyzet közben alig változik, sok hatalmasság már leírta a várost, s belenyugodott Szarajevó megosztottságába. A kaland itt persze nem ért véget. Boldogan konstatáltam, hogy Orbán Györgyi, a Magyar Rádió különtudó- sítója megvárt, a Holiday Inn Szállónál álldogált, s utána innen már az EBESZ páncélautóján siettünk volna a repülőtérre, hátha elérjük a gépet. Több ellenőrző ponton kétségbe ejtő várakoztatás következett. Az én papírjaimat a kéksisakosok rendben találták, Orbán Györgyié azonban lejárt, a posztokról telefonálgattak. Közben telt az értékes idő, s az utolsó kanyarban, a fedezékek és homokzsákok fölött csak azt láthattuk, hogy az ENSZ-erők gépe már felemelkedik. Ma már nem bánja egyikünk sem, értékes órákat tölthettünk így a városban, átéltünk egy háborús éjszakát. Az EBESZ szarajevói irodája rögtön pártfogásába vett, anyagot adhattunk, s meg is vacsoráztattak bennünket. Az éjszakát az óvárosban töltöttük, Orbán Györgyi a katedrálisnál, jómagam pedig kicsit távolabb. Mindkét lakásban egyszerű vaskályhával fűtöttek egyetlen helyiséget. Á fa hatalmas kincs, gáz nincs, villanyt egy család egy hónapban csak 100 kilowatt erejéig használhat. Mindez azonban óriási újság, éveken át többnyire áram nélkül voltak. Nálunk ugyan üveg volt az ablakon, de a parketta már hiányzott, eltüzelték. Előző nap mínusz 13 fok volt, a szobák most jéghidegek, hűtőszekrényre nagy szükség nincs, amúgy sincs nagyon mit tenni bele. Nem mintha nem lehetne már mindent kapni a csempészpiacon, csak hát a húst és egyebet kevesen engedhetik meg maguknak - ötven német márka körül van egy kiló marhapecsenye. Az éjszaka koromsötét volt a városban, időről időre feltűnt egy géppisz- tolyos járőr. Néhol azonban már világított egy-egy kávézó kicsiny ablaka - a város éli a maga fenyegetett, kiszolgáltatott életét. Aznap két embert sebesítettek meg az orvlövészek, két nappal azt megelőzően egy szánkózó kisfiút találtak el. Egész éjszaka lövöldöztek, még a baljós hajnali órákban sem szűnt a fegyverropogás: ilyenkor szoktak kezdődni a támadások, s ilyenkor történnek többnyire a kivégzések is - mesélték utóbb nagyon is nyugodtan. Voltak, akik nem tudták megőrizni nyugalmukat: sokan öngyilkosok lettek, mások megőrültek. A szarajevói városközpontban gatyára vetkőzött fiatalember ropja délelőttönként táncát. A furcsa bolond - aki mindenkijét elvesztette - teljesen ártalmatlan. Van, aki csak maga elé néz naphosszat, de akad aztán dühöngő őrült is szépszámmal. Sok az öngyilkos, özvegyek, egyedülálló öregek vagy rokkantak. Az egyik fiatalember amputációja előtt egy nappal vetett véget életének - mesélték. A gyermekek közt is sok a lelki sérült, szörnyű élményeik voltak-vannak. Amelyik lelkileg egészséges, az testi bajokkal küszködik - fogínysorvadás- sal, sárgasággal, vitaminhiánnyal, hajhullással. Egyébként ők viselik el a legjobban a három éve tartó ostromot. A piszkos utcákon új és új játékokat találnak ki, nem lehet őket a szobákban tartani, időről-időre szedik köztük áldozataikat az orvlövészek. A gyermekek a kereskedelembe is bekapcsolódnak: az egyik sarkon három csöppség csokit és rágógumit árul, apjuk hozta nekik a csemegét a nemrég használhatóvá tett csempészalagúton. Kérdeztük, van-e iskola. Komolyan válaszoltak: persze. Utóbb kiderült, egész nap az utcán voltak. Az iskolák néhol valóban működnek, végig dolgozott a filharmónia, vannak koncertek, próbák. Már dolgozik a villamosművek, jár egy villamos, van sajtó és valamilyen közellátás, sőt, boszniai dinár is, csak éppen semmit sem ér. Mindent német márkában számolnak, s aki hozzájut, túlélheti az ostromot. A lakosság zömét - még mindig 320 ezren élnek itt - az Unprofor és a segélyszervezetek látják el, általában ők is adnak munkát az embereknek. A város lakói nagyon bíznak a jövőben: csak fegyvert adjanak, megvédjük mi magunkat - mondogatják, s szakértők szerint a nyár végén valóban a kormányerők kezébe ment át a kezdeményezés. A szarajevói repülőtérre kijutni egyébként még az EBESZ segítségével is nagy kaland. Közelben a szerb frontvonal, elvben csak páncélautóval lehet átmenni Butmirba, a légikikötőbe. Az EBESZ páncélozott Land- roverje azonban útközben felmondta a szolgálatot, dzsipbe szálltunk át, s rohantunk, nehogy elkéssünk. Sosem lehet tudni, mikor indul gép, végig a váróteremben kell lenni - ez leginkább sötét óvóhelyre emlékeztet. Késő délutánig kétségek közt voltunk, aztán megérkezett az Iljusin óriásgép. A fedélzeten volt három hatalmas hűtőkonténer, egy nagy ipari motor, sok kéksisakos, Bosznia budapesti nagykövet asszonya. Nekünk is jutott hely - egyébként pedig sosem gondoltam volna, hogy a zágrábi légikikötő látványának ennyire lehet örülni. (MTI)
