Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. január 21., szombat 3 Tudni illik, hogy mi illik A protokoll fontossága A napokban alakult meg Nyíregy­házán a Magyar Protokoll Szövetség megyei szervezete. Az alakuló ün­nepség után beszélgettünk Molnár Györggyel, a' szövetség elnökével. —Tulajdonképpen mit takar a pro­tokoll, mint fogalom? — Az ókori Egyiptomban a papi­rusztekercseket — amelyekre a meg­állapodásokat írták — nevezték pro­tokollnak. Az ezekkel foglalkozókat pedig protokollosoknak titulálták. Az idők folyamán aztán ebből alakult ki a protokoll mai értelmezése, ami vé­gül is egyfajta szabályozottságot ta­kar. Ezalatt a rendezvények, fogadá­sok és egyáltalán minden esemény le­bonyolításának szabályait értem. —Ha valaki el szeretné sajátítani ezeket az ismereteket, milyen köny­vet kell beszereznie? Egyáltalán van- e a protokollnak írásban „rögzített” szabályzata? — Nemrégiben jelent meg Ottlik Károly: Protokoll című könyve, ami­ben minden hasznos tudnivaló meg­található. —Miért volt szükség egy ilyen szö­vetség megalakulására? — Az állami körökben dolgozók­nak régi álma volt, hogy a protokoll- menedzserség megjelenjen, mint el­ismert szakma, és mindent megtet­tek ennek érdekében. Ezzel párhuza­mosan fogalmazódott meg a szerve­zet megalapításának gondolata. A diplomáciai testület nagy részének szüksége volt a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás alapvető szabályai­nak az elsajátítására, és ez leg­könnyebben a protokoll-menedzse- rek segítségével valósulhatott meg. Egyébként pedig a magyar viselke­déskultúra színvonalának emelése a legfőbb cél. Szerintem már az álta­lános iskolákban be kellene vezetni a viselkedési fpymák oktatását. Később pedig természetesen a közép­iskolában és a felsőfokú oktatási in­tézményekben is különösen gondot kellene fordítani az etikett és a pro­tokoll szabályainak elsajátítására. A legcélszerűbb megoldás azonban egy protokollos-képzés bevezetése lenne. — A szövetség megalakulásával megindulhat valami mind országos, mind pedig megyei szinten... — Nagyon reméljük, hogy így lesz. Rendkívül nagy az érdeklődés a szervezet iránt itt a megyében is. Én nagyon örülök neki, hogy az or­szágban negyedikként Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében alakult szervezetünk. Népszerűsítés- és fel­világosításképpen április 21—22-én szeretnénk tartani egy kétnapos to­vábbképzést az újonnan megválasz­tott polgármestereknek és kép­viselőknek arról, hogy hogyan kell viselkedniük például a hivatalos ven­dégekkel. Hogyan fogadjuk őket, hogyan beszéljünk velük. — Ön mit tart a legfontosabb tud­nivalónak egy külföldi üzleti vagy ép­pen leendő üzleti partnerrel való vi­selkedésnél? — Mindenekelőtt a mértékletessé­get kell szem előtt tartani. Nem kell lekötni az idejét reggeltől estig. Ne lógjunk a nyakán állandóan, ne kö­vessük mindenhová. Lehetnek önál­ló programjai is, ne rontsuk el túl­zott udvariaskodásunkkal a látogatá­sát. Ne invitáljuk naphosszat étte­rembe, mert vagy az sül ki a dolog­ból, hogy le akarjuk kenyerezni, vagy pedig arra fog gondolni, hogy milyen felelőtlenül szórjuk a pénzt. Egyik változat sem vet ránk jó fényt. — Később, gondolom, a vállalko­zóknak is indítanak majd tanfolya­mokat. — Először nekik is egy-két napos értekezést tartanánk, de a későb­biekben, ha igény van rá, természe­tesen indítunk tanfolyamot. A pro­tokollnak nagyon sok'része van, eze­ket pár napba összesűríteni lehetet­lenség. Ezért csak úgy érdemes be­lekezdeni, ha az ember időt szán az illemszabályok megismerésére. És higgye el nekem, ez nem a mi érde­künk lenne... Úri Mariann Minden ember más Bár mostanság szinte hónapról hó­napra emelkedik az üzemanyag ára, mégis, bármerre nézünk Nyíregyházán, mindenhol tanuló vezetőket látunk. A sok autósiskola jelvénye közül talán az ATI-é tűnik fel a leggyakrabban. Ta­lán mert ez a legnépszerűbb, talán ez a legismertebb, talán ez a legmegbízha­tóbb. Ki-ki döntse el magának, szíve joga szerint. — Évente hány an, fordulnak önök­höz, hogy felkészítsék és beavassák őket a vezetés rejtelmeibe? — teszem fel a kérdést Hrotkó Istvánnak, az ATI Kft. ügyvezető igazgatójának. .— Átlagosan 1000-1200 főt képzünk ki évente. Elsősorban a személygépko­csi-vezetést szeretnék a jelentkezők elsajátítani, de igen népszerű a motor- kerékpár és a tehergépkocsi is. — Mindezt mekkora dogozói állo­mánnyal végzik? — Főállásban 13 oktatónk van, a többiek pedig másodállásban végzik a képzést. — Mennyi idő alatt szerezhet jogo­sítványt egy jelentkező? — Éz egy kicsit függ a hallgató képességeitől. Ha minden vizsgán elsőre megfelel és a vezetés is jól megy, két hónap múlva kezébe veheti a jogo­sítványt. Persze vannak extra kívánsá­gok is, néhányan gyorsított tanfolya­mon szeretnék elsajátítani az autóve­zetést. Mi partnerek vagyunk az ilyen kívánságoknál is. — Azt mondta az előbb, hogy a si­keres vizsga mindig függ a hallgató képességeitől. A megyénkbeliek meny­nyire jeleskednek a megméretteté­seken? — Tanulóink az esetek többségében sikeresen veszik az akadályokat, azt hiszem, dicsekedhetek vele, hogy or­szágos szinten felüli az átlagunk. — Mennyibe kerül most kompletten a tanfolyam? — Az energiaár-emelések és még sok más miatt az év elején kénytele­nek voltunk emelni az árainkon, de még így sem kerül túl sokba. A B ka­tegóriás, tehát a személygépkocsi-ve­zetés tanfolyamának a díja 19 ezer fo­rint, ebben benne van minden, az eméleti és gyakorlati órák díjai, és ezenfelül még 2700 forint a vizsgadíj. — Hol lehet önökhöz jelentkezni? — A központi irodánk a Kereszt utca 2. szám alatt van. Az elméleti oktatás a 6-os iskola tantermeiben folyik, a gyakorlópályánk pedig a Stadion mö­gött van. — Mennyire tudják tartani piaci helyzetüket a konkurenciák kö­zött? — A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy hogyan szolgál­juk ki az ügyfeleinket. Mindig udvari­asnak és türelmesnek kell lenni a tanu­lókkal. — Ón gyakorló oktató. Milyen típu­sú emberek fordulnak meg az autójá­ban? — Minden ember más természet, más egyéniség. Nincs két egyforma tanuló. Van, aki ingerlékeny, van, aki melankolikus, van, aki türelmetlen, van, aki nagyon szerény, de előfordul agresszív tanuló is. Néhányan nem jön­nek ki az oktatójukkal, ilyenkor másik oktatót kell keresnünk nekik. Mindig tudjuk orvosolni a problémákat. —Ha jól tudom, önöknél mindig van részletfizetési lehetőség... Mit takar ez? — Valóban mindig partnerek va­gyunk a részletfizetési kérelmekre. Ilyenkor előre a vizsgadíjat (a 2700 forintot) be kell fizetni, mert ez nem a mi pénzünk, hanem az államé. Ezen­felül a tandíjból az elméleti díj hánya­dát, ötezer forintot kell befizetni. A fennmaradó összeget pedig részleten­ként kell fizetni. Annyi részletben, ahányban az ügyfélnek megfelel. Úri Mariann A pilóta-herceg titokzatos halála Egy kastély emlékére Kölcsey Ferenc halhatatlan sorai Huszt váráról akár a tuzséri Lónyay- kastélyról is szólhatnának. A falu haj­dani büszkesége ma siralmas látványt nyújt. A Ráfowí-rendszerben széthor­dott, lepusztított épület felújítására 1987-ben másodszor került sor. A munka jól haladt, míg el nem jött 1990. október 4. Ennek a napnak a hajnalán a vörös kakas „kukorékolása” riasztotta fel álmukból a tuzsériakat. A kastély tetőszerkezete égett. Ma a felbecsülhe­tetlen értékű freskókat szurkosvászon borítás védi az időjárás viszontagsága­itól. A Lónyay-kastély jövője bizony­talan. Az önkormányzat különféle a felújítást, de az épület állami tulaj­donban van. Egy dolog biztos, hogy ha néhány éven belül nem teszünk vala­mit, akkor egy újabb műemlékünk tű­nik el a föld színéről. Addig is, míg az idő vagy az. emberek ítéletet monda­nak felette, ismerkedjünk meg a tuzséri ,Lónyay-kastély történetével. A hagyomány szerint a korábban itt álló középkori várkastély anyagából építették Lónyay János királyi testőr kastélyát a XVIII. század végén. Ek­kor a mai középső részén lévő 6 helyiségből állt az épület. A korábban itt álló Ambrózy várkastély létezésére nincs írásos adat. A kastély különle­ges értékét a 18. századból származó mennyezet- és falképek jelentik. Ki­emelkedik közülük a nagyterem díszí­tése, amelyet Wurzinger Mihály eperjesi származású kassai festő készí­tett. A falképek megörökítették az építőt és az építtetőt is. Ez a tény külö­nösen megnöveli a tuzséri kastély ér­tékét. Az 1871 -ben grófi rangot kapott Lányai Menyhért pénzügyminiszter a hat helyiségből álló maghoz Ybl Mik­lós tervei alapján kétemeletes szárny­épületet építtetett. Ekkor kerültek az épületre a neobarokk homlokzati gipsz­díszítő elemek. A régi középső tömböt is manzárdtetősre alakították át, kívül és belül is megváltoztatták kialakítá­sát. A második világháborút viszony­lag épen vészelte át, annál inkább meg­szenvedte az elkövetkező időszakot. Államosították a kastélyt, majd volt itt földművesszövetkezeti iroda, tsz-mag- tár, iskola, lakás, művelődési otthon, mozi és még sok egyéb. Az akkor is hibátlanul működő központi fűtés ré­szeit — radiátorokat, kazánt, csöveket — a „gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” akció idején leadták a MÉH-nek. A nagyterem és az empi­re-terem kivételével mindenütt lever­ték a mennyezet- és falképeket. A kas­télypark tönkretételét is szívügyének érezte az akkori vezetés, ezért az év­százados faóriások, a díszpark helyén futballpályát hoztak létre. A kastély a már említett építtetőkön kívül számos híresség emlékét őrzi. Közéjük tarto­zik Salamon Tódornak, az akkori bir­tokosnak a lánya. A 23 éves Ella hip­notizálás közben halt meg. A ma már védett történelmi kert végén található az utolsó birtokosok, az Odesalchi- Lónyay család sírkertje. Itt helyezték 1946-ban katonai tiszteletadással örök nyugalomra a község szülöttjét, herceg Odesalchi Miklós repülőtisztet. Ode- salchi Miklós már a harmincas évek­ben nyíltan hangoztatta németellenes felfogását, különösen megvetette az SS-t. A herceg az akkori idők neves pilótáitól tanulta a repülőgép-vezetést, és a háború alatt felvetette a szövetsé­gesekhez való átrepülés tervét. 1944. májusában behívták a felállítandó 102/ 1 számú M. Kir. Gyorsbombázó Repülőszázadhoz Nyíregyházára. Egy júniusi reggelen Me-210 Ca-1 típusú kétüléses gyorsbombázó gépével fel­szállt, és ismeretlen irányba elrepült. Az ezt követő események máig sem tisztázódtak, valószínűleg tévedésből a szövetségesek helyett Észak-Olaszor- szág egyik német katonai repülőterén landolt. A Gestapo mint árulót letar­tóztatta. majd a nyilas hadbíróság íté­lete alapján 1945. január 21-én fel­akasztották. Később post mortem őrnaggyá léptették elő. A Rákosi-időszak vandalizmusát követően az Országos Műemléki Felügyelőség Agostházy László tervei alapján helyreállíttatta az épületet. Ezt követően a legközelebbi rekonstrukció 1987-ben kezdődött. Jandek Ernő nyír­egyházi építészt bízták meg a főépület, és Pomozi Istvánt a tetőszerkezet fe­lülvizsgálatával és rekonstrukciós terveiek elkészítésével. Aztán eljött az az októberi hajnal, és a remények fe­kete füst formájában szétoszlottak a levegőben. Kép és szöveg: Dojcsák Tibor külső segítségek bevonásával vállalná Csökkent a vásárlók száma Takács Józsefnét, a Hősök terére költözött CSEMEGE JULIUS MEINL vezetőjét reggelizés közben zavartuk meg. — Jöjjenek nyugodtan, ez a kifli még délben is itt lesz az asztalomon — mondja szabadkozva. S valóban, szin­te percenként csörög a telefon, vagy a beosztottjai kémek segítséget, eligazí­tást. —Az iroda kicsi, zsúfolt és hideg — mostoha körülmények egy üzlet­vezetőnek... — így igaz, de a raktár is parányi, az áru zöme kint található a polcokon, a szobámban pedig csak akkor volna meleg, ha a bolthelyiségben elviselhe­tetlen forróság uralkodna. Akkor vi­szont az élelmiszerek minősége is ve­szélybe kerülne, ezért inkább fagyos- kodom. — A közelmúltban költöztek át a Kossuth térről, ezek szerint az új kö­rülmények nem nyerték meg a tetszé­süket. — Borzasztóan nehéz megszokni, hogy ez a helyiség 60 négyzetméterrel kevesebb, mint a Kossuth téri bolt volt. A forgalmunk a háromnegyedére csök­kent, kiestünk a vásárlók látószögéből, úgy érezzük, hogy kerülnek bennün­ket. Valószínűleg úgy gondolják, hogy a kisebb üzletben a választék is alacso­nyabb szintű, pedig a kollégáimmal a legtöbbet és a legjobbat igyekszünk nyújtani. —A kisebb üzletbe kevesebb dolgo­zó szükséges, a létszámcsökkentés azonban a vezetők s a dolgozók rém­álma. Önnek hogyan sikerült ezt meg­oldani? — Az átköltözés ideje alatt a dolgo­zóink szabadságon voltak, de a 31 -bői tíz embernek így is sikerült erre az időre munkát biztosítani. A régi lét­számmal dolgozunk. Mindent megtet­tünk azért, hogy maradjanak, hiszen nem szívesen válnék meg egyikőjüktől sem. — A CSEMEGE JULIUS MEINL egy európai üzlethálózat része, Ho­gyan lett a régi, Kossuth téren lévő üzlet vezetője? Meséljen a pályafutá­sáról! — Egyszerű eladóként kezdtem, majd folytattam tanulmányaimat. Le­érettségiztem, különböző szakvizsgá­kat tettem. 1960-ban nyílt a csemege­üzlet a Kossuth téren, amelynek előbb vezetőhelyettese, majd vezetője lettem. Amíg a gyerekeim kisebbek voltak, képtelen voltam vállalni ezt a felada­tot. A nevelésük lekötötte minden fi­gyelmemet. Már felnőttek, egyikük Németországban közgazdasági egyete­met végzett, a másik gyermekem har­madéves a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen. Már tudnak magukról gon­doskodni, így vállalhattam el ezt a munkakört, amely nem csak egész embert, de egésznapos munkaidőt kö­vetel, reggeltől estig az üzletben va­gyok! —Mint vezető, kinek tartozik beszá­molóval, elszámolással? — A CSEMEGE JULIUS MEINL Rt. budapesti központjának, ott dönte­nek minden fontos kérdésről. Regge­lente le kell jelentenünk az előző napi forgalmat, ennek megfelelően terveket adnak. A legutóbbi tervünk 300 millió forint volt, ha nincs terv, akkor nincs forgalom, ha forgalom nincs, akkor prémium sincs, így a munka minden dolgozó érdeke. — Milyen kívánságai vannak az üz­let jövőjével kapcsolatban? — Szeretném, ha felfedeznének ben­nünket. A reklámügynökeink mindent megtesznek ezért, hisz hirdetések, rek­lámok tömege jelent már meg a televí­zióban, rádióban és az újságokban, de úgy tűnik, hogy ez még mindig kevés. (Bizonyára az emberek kiköltekeztek az ünnepek alatt, s a vásárlást az ár­emelések is hátráltatják.) De a legnagyobb kívánságom az, hogy minél előbb elkészüljön a Kos­suth téri épület, s újra megfelelő kö­rülmények között dolgozhassunk! Kozma Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents