Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
UJ KELET ___________ Há t mit csinálnak itt ax emberrel? Kállai Ferenc — Pelikán elvtársrál 1995. január 3., kedd STÚDIÓK VILÁGA —Körülbelül harminc év teli el a Tanú óta. Milyen érzések kel kezdett a folytatáshoz? — Végtelenül örültem. Kegyeltje vagyok a sorsnak, meri a második részben egy más hangulatú társadalomban, de ugyanazzal a buzgalommal be szélünk a társadalom fonákságairól. Az előző Tanúban is eg\ naív, tiszta ember voltam, csak ott a félelem diktálta nemcsak a Tanú forgatási időszakát, hanem magát a filmet is. Tehát e/ az ember akkor félsziben, bu/ galmában csinálta azt, amit kér tek tőle. Most sem Pelikán, sem én nem félünk, csak naivak vagyunk, mondjuk úgy, hogy fisz ták, és megpróbálunk minden nek bedőlni. Persze, bizonyos fokig okulva és emlékezve arra az időre, amikor én azt már ál- éltem. Ilyen szerencsés szitué ció ritkán akad egy színész életében, és én ezért nagyon örülök. Remélem, végig tudom esi nálni. —Hetek óta megfeszített tem pában forgatnak, közben a Nemzeti Színházban premierje volt nemrégen. — A főpróbán erősen tapsol tak, ilyenkor az ember bekép zeli, hogy abszolút nagy sikere van. Talán helyesbítenék, hogy nagyon nagy sikere van. De mindent elsodor és fiatalít a film. Nem érzem a fáradtságot, annyira örömteli a munka. Nagyon jó hangulatú stábbal dolgozom, és olyan filmben, amin az emberek, remélem, elgondolkodnak. S lalan egy kiesd meglő ti azoknak az orrát, akiket érint. —Kállai Ferenc színművésznek mennyi köze van Pelikán elvtárshoz, illetve úrhoz? — Körülbelül annyi, mint minden embernek. Legfeljebb én kicsit politikai Burt Lancaster elment Nem szól többé a hatlövetű Hosszú betegség után elhunyt BÚRT LANCASTER, az Oscar-díjas filmszínész és producer. Gazdag pályafutása alatt több mint hetven filmet forgatott. A magyar mozirajongók — elsősorban az idősebb korosztály — többek között a Trapéz, a Most és mindörökké és az Újra szól a hatlövetű című filmekben láthatták. Markáns, határozott arca, kisportolt atlétatermete miatt hosszú évekig műveletlen és vad férfiakat kellett játszania. Fokozatosan jutott el az igényesebb drámai feladatokig. A népszerűséget a kalandfilmek hozták meg a számára. Mindegy volt, hogy a története a vadnyugaton vagy a külvárosi éjszakában játszódik, Lancaster mindig vérbeli „kemény fickót” alakított. Bizonyos mértékig elődje volt a mai akciófilmek izomkolosszus sztárjainak, de nagy tévedés lenne, ha egy kalapba sorolnánk velük. O a gondolkodó, eszét is használó keménykötésű hős prototípusa volt. Filmjei nem arról szóltak, hogy hány embert tud megölni, lehetőleg minél több fegyverrel. 1913. november 2-án született Burton Stephen Lancaster néven New Yorkban. Az iskola befejezése után, 1932—39 között egy akrobata kettős (Lang and Cravat) tagjaként dolgozott. Súlyos kézsérülés miatt kellett abbahagynia a cirkuszi munkát. A II. világháború alatt három éven át tábori színházzal járta az afrikai, olaszországi majd az ausztriai katonai alakulatokat. Állítólag véletlenül került a világot jelentő deszkákra. Egy segédrendező összetévesztette a liftben valakivel, és jelenésre felzavarta a színpadra. A színészi mesterséget sohasem tanulta. 1946-ban Hollywoodban kapott szerződést. Első nagy filmjével, a Gyilkosokkal (1946) azonnal rivaldafénybe került. Nem sokkal ezután kapta meg Miit Warden főtörzsőrmester szerepét a James Jones világhírű könyvéből készült Most és mindörökké (1953) című filmben. Alakításáért Oscar-díjra jelölték. Ezt követte a Trapéz (1955), amiben egykori önmagát játszotta, hiszen a történet artistákról szólt. Miután elege lett a hollywoodi filmgyártási rendszerből, saját produceri irodát hozott létre. Lancaster tehetségének kiteljesedését bizonyította az Oscar-díjjal jutalmazott Elmer Gantry (1960) robosztus címszereplőjeként, az ítélet Nümbergben (1961) náci hőse és a Párduc öreg hercegeként (1962). Pályafutása során számtalan partnere volt a filmvásznon. Kirk Douglashoz, a kalandfilmek másik kemény legényéhez élete végéig őszinte barátság fűzte. Több közös filmjük volt, egyik az Újra szól a hatlövetű (1970). Legutolsó filmjét 1989-ben forgatta, 1990- ben még szerepelt egy televíziós sorozatban. Halálával a mozi egyik pótolhatatlan egyénisége távozott el. narkomán is vagyok, úgyhogy többet foglalkozom \ele, újságot olvasok, tévét nézek. És akadnak olyan figurák — nézve a parlamentet —, akiket szívesen minősítek. Ilyen szempont- hói is eléggé kielégít a film, hogy olyanokba lő bele, olyan helyzetekbe, olyan akarásokba, amik nekem is ellenemre vannak. És a ketlő együtt erőt kölcsönöz egy ilyenfajta dologhoz. Menyin iben van közös vonásunk? I lát hellyel-közzel cn is elég naív vagyok, hogy finoman fejezzem ki magam, ilyen szempontból belülről tudok táplálkozni. — A régi stábból kik vannak még benne a mostaniban? — Sajnos nagyon sokan meghaltak. Például kiváló barátom, Őze Lajos, akivel egyenrangú szerepem volt az első részben. Virág elv- lárs fia szerepel most, a filmben Szacsvay László alakítja. aki ugyanolyan megszállott. Őrültje a maga világnézetének. Ő is presszionál engem valami marhaságra, és ő is az egyike azoknak, akikről az embert azt mondja, hogy borzasztó. És van egy slusszmondata a filmnek, ami elég erős. Amikor bedobják Pelikánt a Dunába, majd onnan kifogják, akkor azt mondja: HÁT MIT CSINÁLNAK ITT AZ EMBERREL? Könyv a komikusról Az igazi Benny Az igazi Benny Hill homályos, kiismerhetetlen figura volt. Az egyik percben még azt hitted, megfogtad, a másik pillanatban már csak futó benyomás az agyad eldugott csücskében. Ha túl kíváncsi vagy, még el is tűnik. Két dolgot azonban mindenki megtudott róla. Az egyik, hogy nagyon jó komikus volt, a másik, hogy nagyon jó ember. Benny rejtélyes ember volt, és csak kevés embert engedett igazán közel magához. Még ma is szinte rejtély, hogyan élt valójában, és miért élt úgy, ahogy élt. Ha olyan gazdag volt, miért nem vásárolt magának csodálatos házat? Miért nem nősült meg soha? Nem lehet, hogy csak színleg kedvelte a nőket? Valójában milyen kapcsolat fűzte a Benny Hill-show táncosaihoz? Igaz, hogy nejlonszatyorban mindig magánál hordta a pénzét? Mit csinált, amikor nem dolgozott? Mi az igazság a végrendeletéről? Milyen volt együtt dolgozni vele? És mindenekfelett: valóban az a boldogtalan ember volt, akinek annyiszor leírták? Szomorú volt és magányos? 1992 húsvétján bekövetkezett halála tragédia volt, nem csak azért, mert éppen eljutott odáig, hogy új tévésorozatot készítsen négy év után először. Szakmailag azonban örökké élni fog, hála istennek, hiszen minden munkáját filmszalag őrzi. Csodás munkáját, életét viszont egy könyv, Az igaz történet örökíti meg. A méltán világhírű angol komikus, Benny Hill életéről szóló könyvet két egykori forgatókönyvírója, Dennis Kirkland és Hilary Bonner írták. 5 i hírmagazin januártól Csapdát állít a tévé az egyházaknak? Magazin jellegű vallási műsort tervez a Magyar Televízió vallási stúdiója. Az új, januárban induló hírműsorral kapcsolatban a katolikus püspöki kar tévéreferense azt nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak, hogy ezzel a televízió csapdát készít elő a történelmi egyházaknak. — Tudomásom szerint az új vallási műsorban nemcsak a korábbi megegyezésben részt vevő történelmi egyházaknak, hanem minden vallási csoportnak nyilvánosságot kívánnak adni — mondta a Vatikáni Rádió magyar adásának Pákozdi István atya, a magyar katolikus püspöki kar tévéreferense. — Európai értelemben az mondható etikus gyakorlatnak, hogy az országos közszolgálati televízióban az országos és történelmi jellegű egyházak szólalnak meg. A kis egyházak pedig szerepüknek, jelentőségüknek megfelelően a helyi televíziókban kapnak helyet, tehát az egyházak és felekezetek nem darabszámra méretnek, hanem társadalmi jelenlétük szempontjából. És itt állunk a csapda előtt... Pákozdi István szerint a televízió nagylelkű ajánlata az új műsorral erőszakosan figyelmen kívül hagyja az egyházakat, „vélhetően merőben politikai indítékból”. Az atya véleménye szerint a történelmi egyházaknak is, de föltételezése szerint a kis egyházaknak is sértő és megalázó, ha azonos kategóriába kerülnek a magazinműsor soráh. — A csapda még ennél is nagyobb veszélyt rejt magában — mondta interjújában a püspöki kar tagja. — Előbb vagy utóbb kiderül, hogy túl sok a vallási műsor, már most is halljuk, hogy a magazin kielégíti a nézők ilyen irányú igényeit. Október elsején a Magyar Televízió máris törölte az eddigi vallási és egyházi stúdió elnevezésből az egyházi szót. Ez az intézkedés azt jelzi, hogy komoly veszély fenyegeti az egyházi műsorokat. A készülő műsorról, a csapdáról, a kis és nagy egyházakat kölcsönösen „sértő” szándékról, illetve a műsorszámok esetleges csökkentéséről megkérdeztük a vallási stúdió vezetőjét, Csiszár Ferencet. — A Vallási Hírmagazin január elején indul, valószínűleg vasárnap reggelenként fél nyolctól nyolcig sugározzuk majd. Négy héten át a történelmi egyházakról adunk hírt, és minden ötödik hét lesz a kis egyházaké, vallási felekezeteké. Mindegyikükkel egyeztető tárgyalásokat folytatunk, ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi embrionális állapotban koraiak Pákozdi atya félelmei. Nem készítünk csapdát, sem pedig fából vaskarikát, a műsorok csökkentését sem tervezzük. A vasárnap reggeli magazinban éppen azokról az eseményekről. haranglábszentelésről, egyházi hangversenyekről szeretnénk hírt adni, amelyek az esti vallási híradóba már nem fémek be. Csiszár Ferenc a műsorok csökkentéséről még elmondta, hogy kezdetben, 1990-ben 2400 műsorperce volt az akkori vallási szerkesztőségnek, az idén pedig 7400 perc állt rendelkezésükre az adásidőből. Hozzátette, hogy kezdetben sem volt a nevükben az egyházi szó, s a mostani változtatás is csak rövidítés, ésszerűsítés. —- Milyen megállapodás született 1990-ben az egyházak és az MTV között, amelynek fölrúgására hivatkozott Pákozdi István az interjújában? — Abban állapodtunk meg a történelmi egyházakkal — válaszolta a stúdiót kezdettől vezető Csiszár Ferenc —, hogy 1990. május 7-étől elindulnak a vallási műsorok. Ezek 50 százalékában a katolikus egyház, 25 százalékában a református egyház, a többi 25 százalékban pedig az evangélikus, a baptista, az unitárius, a metodista, az ortodox, a zsidó felekezetek kapnak helyet. Magyarországon jelenleg 56 egyház és felekezet — „kicsik, nagyok” együtt — van hivatalosan bejegyezve. Ki vállalhatja a döntőbíró szerepét abban, hogy szerepükről, fontosságukról dönt-
