Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

Könyvtár és információs központ Három évvel ezelőtt új arc tűnt fel a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Nagy László igazgató személyében. Az aktív, mindig tevékeny intézményvezető önmagáról a következőket mondta el. — Újcsanáloson, Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyében születtem 1952-ben. Sárospatakon érettségiztem, majd Ki- jevben, az ottani műszaki egyetemen tanultam. Ezt követően Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola matematika—könyvtár szakán, majd az ELTE szakinformatikus szakán szerez­tem diplomákat. A főiskolán tanítot­tam Szombathelyen, majd 1982-ben Debrecenben, a KLTE könyvtárában dol­goztam, illetve óraadóként az egyete­men oktattam. A DATE könyvtárának lettem az igazgatója 1991-ben, ötéves ki­nevezéssel, ám amikor meghirdették a nyíregyházi könyvtárigazgatói állást, megpályáztam. A kihívás —Miért, hiszen még három éve lett vol­na Debrecenben? — Úgy éreztem, itt nagyobb szükség van a munkámra, s az itteni feladatok izgattak. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 80 százalékban városi és 20 százalékban megyei fenntartású. Mint a megye legnagyobb könyvtárát, úgy gondoltam, hogy információszolgáltató központtá lehetne fejleszteni. Ennek a munkának láttam neki, s ezt szeretném is megvalósítani. Természetesen úgy. hogy a könyvtári és kulturális jellegét is megőrizze az intézmény. Kezdetben a gazdasági feltételrend­szer nem kedvezett ennek az elképze­lésnek. Azonban, ha lassabban is, de fo­lyamatosan alakulnak a dolgok. így egy­re többet pályázunk, s a pályázatokon nyert összegeket, céltámogatásokat az intézmény fejlesztésére használjuk. A magam részéről a város legnemesebb közszolgálati intézményének szeretném látni a könyvtárat, úgy, hogy a szolgál­tatásaink a lakosságnak ingyenesek len­nének. (így a kulturális funkciónk, vala­mint az információs rendszerünk is.) Ám a piaci viszonyok között ezt nem tudtuk, s tudjuk tartani. Vád is ért bennünket, hogy a megyében ez az egyetlen könyv­tár, ahol beiratkozási díjat kell az olvasók­nak fizetni. Ez igaz, de ezt a pénzt mi a könyvállomány gyarapítására forgatjuk vissza. A tizenhétezer beiratkozott olvasónk közül így is többen kapnak kedvezményt. A katonák, a nyugdíjasok például. A gyer­mekek viszont továbbra is ingyene­sen vehetik igénybe az alapszolgálta­tásokat. A beiratkozott olvasóknak is csak az alapszolgáltatást tudjuk biztosí­tani. Másolásokért, kazetták, CD-k köl­csönzéséért sajnos fizetniük kell. Az el­múlt évben a könyvtár állományának gya­rapítására 2,7 millió forintot fordíthattunk. Most, hogy összesítettük az adatokat, mégis pontosan 5,5 millió forinttal töb­bet sikerült felhasználnunk. Hogyan? A szolgáltatások díjaiból s a pályáza­tok útján nyert pénzekből. Ez a beszer­zés még mindig kevés, hisz így is a Magyarországon megjelent könyvek­nek csak a felét sikerült megvásárol­nunk. — Sikeres pályázataik „titka” ? — Nem titok. Csupán annyi, hogy 1993 márciusában megalakítottuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyv­tárak Egyesületét, amely a megye lakos­ságának alapfeladatokra koncentráló magasabb színvonalú könyvtári ellá­tása érdekében jött létre a megyében lévő városi könyvtárak csatlakozásá­val. Az egyesülés indulásához, illetve működéséhez szükséges anyagi feltéte­lek is a rendelkezésünkre álltak az adott időszakban. így a megyei önkormány­zat által biztosított összeg, valamint a tagkönyvtárak anyagi hozzájárulásai. Ezzel az alappal indultunk el, s a közös cél a társult könyvtárakkal együtt a me­gye könyvtári szolgáltatórendszeré­nek korszerűsítése, új informatikai tech­nológiák és eljárások bevezetése, a könyvtárak közötti gazdasági együtt­működés szervezése, eszközök, infor­mációhordozók közös beszerzése és hasznosítása. Ez még kiegészül szolgál­tató- és kisegítő tevékenységgel. így töb­bek között szoftver-előállítással, tájé­koztatással és adatellátással. A hir­detés, propaganda, reklámtevékenység, kiállításszervezés, valamint a könyv- és zeneműkiadás, lapkiadás, hangfel­vétel-készítés és -kiadás, műsoros vi­deofelvétel-készítés és -kiadás szerepel e tevékenységi körben. Haladni kell a korral — Ezekhez azonban technológiaváltás szükséges... — Igen, s ez is a célunk. Tudvalevő, hogy az ismeretszerzési szokások meg­változtak, a nyomtatott információhor­dozók egyeduralma megszűnt. Megje­lentek az elektronikus kiadók és kiadvá­nyok. A számítástechnika társadalmi mére­tű elterjedése és a távadatátvitel által nyújtott új lehetőségek a könyvtárakat is technológiai váltásra ösztönzik. Koráb­ban a hanghordozók, a videó, most pe­dig a számítógépes információhordo­zók kérnek helyet a könyvtári gyűjte­ményekben. Ezek kezeléséhez, feldol­gozásához, tárolásához és közreadá­sához számítógépekre van szükség. A gyors és hatékony kiszolgálás a könyvtárhasználóknak egyre fontosabb. Ám a hagyományos nyilvántartások, katalógusok naprakészségét sem lehet biztosítani számítógép nélkül. Ez a technológiaváltás vagy fejlesztés azonban függ az erőforrásoktól is, hiszen az in­tézmény belső feltételrendszere bizto­sítva van, a könyvtári személyzet szak­mailag is felkészült az új befogadá­sára. Erre a fejlesztésre azonban nem, vagy csak alig kapunk pénzt a fenntar­tóinktól. Ezért kellett bizonyos belső átcsoportosításokat végrehajtani, s egyéb külső erőforrásokkal pótolni a fedezet hiányát. Egyesülésünk e tekintetben mérföld­kő, hiszen a pályázatok útján nyert össze­gekkel nemcsak a mi technológiavál­tásunk, hanem a városok könyvtárainak struktúrája is megváltozik. Lépnünk kel­lett, mivel egyre több olyan dokumen­tum lát napvilágot, amely nyomtatott és számítógépes adatbázis formájában egy­aránt vásárolható. A nyomtatott dokumen­tumok pedig egyre drágulnak, így a beszerzésük is egyre költségesebb. Nem tudunk annyi példányt vásárolni, hogy elég lenne. Az adatbázis beszerzése nemcsak olcsóbb, hanem az alkalmazása — infor­mációhordozóként — is jelentős. Egy pél­dával élve: Könyvtárunkban hat számí­tógépen tudnak egyszerre „jegyzetel­ni". azaz információhoz jutni, míg nyomtatott alakban legföljebb két- három olvasó juthatna, a példányszám­tól függően, ugyanazon információhoz. Ha ezt még kivetítem tíz városunkra is, amelyek bármikor hozzájuthatnak ezen információkhoz, akkor kézenfekvő az, hogy az adatbázist kell megvásá­rolni. — Milyen adatbázisokhoz lehet hozzá­jutni? — A KARTOTÉK adatbázis a hatályos jogszabályok keresőrendszere, melyet az Igazságügyi Minisztérium forgalmaz, és havonta frissíti az adatokat. Olyan gépi kiadványok is vannak, amelyek nyomta­tott formában nem jelentek meg. Ilyen az Országgyűlési Könyvtár PRESSDOC nevű sajtófigyelő adatbázisa, melyet két­hetente frissítenek. Könyvtárunkban új szolgáltatásként jelen van már a CD-adat- bázisok három kiadványcsoportja. A már említett PRESSDOC frissített kumulációja, a hatályos jogszabályok tel­jes szövegét tartalmazó ComPLEX CD- jogtár nevű adatbázis, amelyben minden hatályban lévő jogszabály minden szavá­ra vissza lehet keresni. A harmadik CD kiadványcsoportot a különböző kéziköny­vek, monográfiák compact disc változa­tai (enciklopédiák, lexikonok, vagy éppen maga a Biblia) képviselik. Érdekesek még az úgynevezett multi­média kiadványok. Ezek a szöveget, a képet és a hangot egyszerre jelenítik meg a számítógép által vezérelt CD segítségé­vel. Az ilyen kiadványoknak az oktatás­ban lesz várhatóan nagy jövőjük, hiszen egyszerre olvasható, hallható és mozgó képekkel (animációval vagy videóról átvett módon) szemléltethető a közölni kívánt ismeretanyag. Számitógépes kapcsolatok — Az egyesülés megkezdte a városi könyvtárak számítástechnikai és távadat- átvételi eszközparkjának a kialakítását. Milyen más jellegű szolgáltatásokat tudnak így a kívülállók részére is bizto­sítani? — Az egyéb intézmények, vállalkozá­sok szolgáltatásainak a közvetítését. Nem vásároljuk meg az adatbázist, hanem úgy­nevezett on line módon közvetítjük szol­gáltatásaikat az olvasóinknak. Általában jogdíjköteles, térítéses szolgáltatásokról igénybe vehetők. így közvetlenül tudunk kapcsolódni az Országgyűlési Könyvtár adatbázisához, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem s a PR1MOM országos cég- információs rendszeréhez. Bekapcsolódtunk az Országos Informa­tikai Infrastruktúra fejlesztési program keretében kiépült adatszolgáltató hálózat­ba, ami esetenként lehetővé teszi külföldi adatbázisok elérését is. E szolgáltatások területén könyvtárunk közvetítőként, in­formációs ügynökségként jelenik meg, hiszen a járulékos költséget a végfelhasz­nálóra terheljük. Ugyancsak figyelemmel kísérjük a me­gyei információs rendszer kiépítését. Amelyik településen az önkormányzat és a könyvtár elhelyezkedési adottsága lehetővé teszi, kölcsönösen előnyös fej­lesztési tervet dolgozunk ki. Amennyiben gépi kapacitásunk engedi, csekély térítés ellenében tudjuk sizolgál- tatni a KARTOTÉK adatbázist. Az egye­sülés munkamegosztásában indítjuk a helyismereti, helytörténeti és egyéb köz­hasznú adatbázisunk szolgáltatását. Ugyancsak az egyesülés keretében kíván­juk kidolgozni és forgalmazni azt a kom­munikációs szoftvert, mellyel adatbázisa­ink elérhetőek és lekérhetők lesznek. — Csak a megye városai kapcsolódtak e fejlesztési programba, technológia- váltásba? — Igen, első lépcsőben. Ám távlati tervünk, hogy a második lépcsőben a megye nagyközségeit is bevonjuk, vala­mint Nyíregyháza város fiókkönyv­tárait. — Mi a helyzet a fiókkönyvtárakkal? — Éppen a frissiben elkészült 1994-es statisztika van a kezemben. A városi fiók- könyvtári hálózatban a múlt évben tíz olyan fiókkönyvtár működött, amely na­ponta nyitva tartott. Négy könyvtár: a Jósavárosban, a Városmajor utcán, a Vécsey közben, valamint Oroson napi 8 órában, míg a többiek napi 4-5 órában tar­tottak nyitva. Kivéve a Ferenc körúti fi­ókkönyvtárat, mely szeptember végétől ideiglenesen szünetel. E könyvtárakat felnőtt és gyermek olvasók egyaránt látogatják. Az Örö­kösföldön csak felnőttek az olvasók. A gyerekek az iskolában kölcsönözhet­nek, mivel a fiókkönyvtár olyan kicsi, hogy a hétezres könyvállománynak is alig van helye. Az elmúlt év márciusá­ban nyitott a Vécsey utcai fiókkönyvtára közel tizenhat ezres könyvállományával jelentős olvasói igényeket tudott kielégí­teni. Naponta általában 70-80 fő kereste fel az intézményt, a beiratkozott olvasók száma 1248 fő volt. A tíz fiókkönyvtárba 1994-ben 2424 könyvet szállítottunk, de raktáron van még harmincezer kötetünk, melyből igény sze­rint tudunk biztosítani az idén is. Az alapterület növelése mellett szük­ség lenne a berendezések, bútorzatok korszerűsítésére, valamint a már rész­ben elavult audiovizuális eszközök ki­cserélésére is. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy telefon-összeköttetés le­gyen a központi könyvtárral, hiszen a későbbi számítógépes technológia- váltásunk második lépcsőjében a fiók­könyvtár-hálózatunkat is szeretnénk be­kapcsolni. Tervek és lehetőségek — Milyen tervei vannak 1995-re a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak, valamint a Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesüle­tének? — Az idei évben a könyvtárak egyesü­lése kapcsán az előttünk álló feladatokat szeretnénk megoldani. így többek között a könyvállomány gyarapítását és a tech­nológiai fejlesztést. Ugyancsak fontosnak tartjuk a kistelepülések támogatását és módszertani segítését. A Móricz Zsig­mond Megyei és Városi Könyvtárban ez évben nagyobb átalakításokat nem terve­zünk, csupán a klubterem és a gyermek- könyvtár klímaberendezését szeretnénk beszereltetni. A British council-Britanniától kapott 351 kötet angol nyelvű irodalmat gyara­pítjuk, és német segítséggel a könyvtár német nyelvű gyűjteményét alakítjuk ki. Ugyancsak nőni fog az idegen nyelvű videokazetták száma is. Nem változtatunk a könyvtár beirat­kozási rendszerén, a beiratkozás egy év­re szól. A gyermekkönyvtár azonban továbbra is ingyenes marad. A középis­kolások kötelező olvasmányainak kivé­teli gyorsítása szükséges, ezért ezeknél a könyveknél csökkentjük a kölcsönzé­si időt. Bővítjük — s ennek már most meg van az anyagi fedezete — a süketek- és na­gyothallók hangoskönyvtárát, valamint ez évben térünk át a vonalkódos rendszerre, amely által meggyorsul majd a kölcsön­zés menete. Szintén ez évben lépünk be olyan jogosultsági rendszerbe, amelynek in­formációs rendszeréhez jutva az ame­rikai egyetemek adatbankjai is hoz­záférhetőek lesznek a könyvtárunk­nak. Köszönöm a beszélgetést! Budaházi István van szó. melvek a könyvtárunkban is

Next

/
Thumbnails
Contents