Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
Könyvtár és információs központ Három évvel ezelőtt új arc tűnt fel a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Nagy László igazgató személyében. Az aktív, mindig tevékeny intézményvezető önmagáról a következőket mondta el. — Újcsanáloson, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születtem 1952-ben. Sárospatakon érettségiztem, majd Ki- jevben, az ottani műszaki egyetemen tanultam. Ezt követően Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola matematika—könyvtár szakán, majd az ELTE szakinformatikus szakán szereztem diplomákat. A főiskolán tanítottam Szombathelyen, majd 1982-ben Debrecenben, a KLTE könyvtárában dolgoztam, illetve óraadóként az egyetemen oktattam. A DATE könyvtárának lettem az igazgatója 1991-ben, ötéves kinevezéssel, ám amikor meghirdették a nyíregyházi könyvtárigazgatói állást, megpályáztam. A kihívás —Miért, hiszen még három éve lett volna Debrecenben? — Úgy éreztem, itt nagyobb szükség van a munkámra, s az itteni feladatok izgattak. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 80 százalékban városi és 20 százalékban megyei fenntartású. Mint a megye legnagyobb könyvtárát, úgy gondoltam, hogy információszolgáltató központtá lehetne fejleszteni. Ennek a munkának láttam neki, s ezt szeretném is megvalósítani. Természetesen úgy. hogy a könyvtári és kulturális jellegét is megőrizze az intézmény. Kezdetben a gazdasági feltételrendszer nem kedvezett ennek az elképzelésnek. Azonban, ha lassabban is, de folyamatosan alakulnak a dolgok. így egyre többet pályázunk, s a pályázatokon nyert összegeket, céltámogatásokat az intézmény fejlesztésére használjuk. A magam részéről a város legnemesebb közszolgálati intézményének szeretném látni a könyvtárat, úgy, hogy a szolgáltatásaink a lakosságnak ingyenesek lennének. (így a kulturális funkciónk, valamint az információs rendszerünk is.) Ám a piaci viszonyok között ezt nem tudtuk, s tudjuk tartani. Vád is ért bennünket, hogy a megyében ez az egyetlen könyvtár, ahol beiratkozási díjat kell az olvasóknak fizetni. Ez igaz, de ezt a pénzt mi a könyvállomány gyarapítására forgatjuk vissza. A tizenhétezer beiratkozott olvasónk közül így is többen kapnak kedvezményt. A katonák, a nyugdíjasok például. A gyermekek viszont továbbra is ingyenesen vehetik igénybe az alapszolgáltatásokat. A beiratkozott olvasóknak is csak az alapszolgáltatást tudjuk biztosítani. Másolásokért, kazetták, CD-k kölcsönzéséért sajnos fizetniük kell. Az elmúlt évben a könyvtár állományának gyarapítására 2,7 millió forintot fordíthattunk. Most, hogy összesítettük az adatokat, mégis pontosan 5,5 millió forinttal többet sikerült felhasználnunk. Hogyan? A szolgáltatások díjaiból s a pályázatok útján nyert pénzekből. Ez a beszerzés még mindig kevés, hisz így is a Magyarországon megjelent könyveknek csak a felét sikerült megvásárolnunk. — Sikeres pályázataik „titka” ? — Nem titok. Csupán annyi, hogy 1993 márciusában megalakítottuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesületét, amely a megye lakosságának alapfeladatokra koncentráló magasabb színvonalú könyvtári ellátása érdekében jött létre a megyében lévő városi könyvtárak csatlakozásával. Az egyesülés indulásához, illetve működéséhez szükséges anyagi feltételek is a rendelkezésünkre álltak az adott időszakban. így a megyei önkormányzat által biztosított összeg, valamint a tagkönyvtárak anyagi hozzájárulásai. Ezzel az alappal indultunk el, s a közös cél a társult könyvtárakkal együtt a megye könyvtári szolgáltatórendszerének korszerűsítése, új informatikai technológiák és eljárások bevezetése, a könyvtárak közötti gazdasági együttműködés szervezése, eszközök, információhordozók közös beszerzése és hasznosítása. Ez még kiegészül szolgáltató- és kisegítő tevékenységgel. így többek között szoftver-előállítással, tájékoztatással és adatellátással. A hirdetés, propaganda, reklámtevékenység, kiállításszervezés, valamint a könyv- és zeneműkiadás, lapkiadás, hangfelvétel-készítés és -kiadás, műsoros videofelvétel-készítés és -kiadás szerepel e tevékenységi körben. Haladni kell a korral — Ezekhez azonban technológiaváltás szükséges... — Igen, s ez is a célunk. Tudvalevő, hogy az ismeretszerzési szokások megváltoztak, a nyomtatott információhordozók egyeduralma megszűnt. Megjelentek az elektronikus kiadók és kiadványok. A számítástechnika társadalmi méretű elterjedése és a távadatátvitel által nyújtott új lehetőségek a könyvtárakat is technológiai váltásra ösztönzik. Korábban a hanghordozók, a videó, most pedig a számítógépes információhordozók kérnek helyet a könyvtári gyűjteményekben. Ezek kezeléséhez, feldolgozásához, tárolásához és közreadásához számítógépekre van szükség. A gyors és hatékony kiszolgálás a könyvtárhasználóknak egyre fontosabb. Ám a hagyományos nyilvántartások, katalógusok naprakészségét sem lehet biztosítani számítógép nélkül. Ez a technológiaváltás vagy fejlesztés azonban függ az erőforrásoktól is, hiszen az intézmény belső feltételrendszere biztosítva van, a könyvtári személyzet szakmailag is felkészült az új befogadására. Erre a fejlesztésre azonban nem, vagy csak alig kapunk pénzt a fenntartóinktól. Ezért kellett bizonyos belső átcsoportosításokat végrehajtani, s egyéb külső erőforrásokkal pótolni a fedezet hiányát. Egyesülésünk e tekintetben mérföldkő, hiszen a pályázatok útján nyert összegekkel nemcsak a mi technológiaváltásunk, hanem a városok könyvtárainak struktúrája is megváltozik. Lépnünk kellett, mivel egyre több olyan dokumentum lát napvilágot, amely nyomtatott és számítógépes adatbázis formájában egyaránt vásárolható. A nyomtatott dokumentumok pedig egyre drágulnak, így a beszerzésük is egyre költségesebb. Nem tudunk annyi példányt vásárolni, hogy elég lenne. Az adatbázis beszerzése nemcsak olcsóbb, hanem az alkalmazása — információhordozóként — is jelentős. Egy példával élve: Könyvtárunkban hat számítógépen tudnak egyszerre „jegyzetelni". azaz információhoz jutni, míg nyomtatott alakban legföljebb két- három olvasó juthatna, a példányszámtól függően, ugyanazon információhoz. Ha ezt még kivetítem tíz városunkra is, amelyek bármikor hozzájuthatnak ezen információkhoz, akkor kézenfekvő az, hogy az adatbázist kell megvásárolni. — Milyen adatbázisokhoz lehet hozzájutni? — A KARTOTÉK adatbázis a hatályos jogszabályok keresőrendszere, melyet az Igazságügyi Minisztérium forgalmaz, és havonta frissíti az adatokat. Olyan gépi kiadványok is vannak, amelyek nyomtatott formában nem jelentek meg. Ilyen az Országgyűlési Könyvtár PRESSDOC nevű sajtófigyelő adatbázisa, melyet kéthetente frissítenek. Könyvtárunkban új szolgáltatásként jelen van már a CD-adat- bázisok három kiadványcsoportja. A már említett PRESSDOC frissített kumulációja, a hatályos jogszabályok teljes szövegét tartalmazó ComPLEX CD- jogtár nevű adatbázis, amelyben minden hatályban lévő jogszabály minden szavára vissza lehet keresni. A harmadik CD kiadványcsoportot a különböző kézikönyvek, monográfiák compact disc változatai (enciklopédiák, lexikonok, vagy éppen maga a Biblia) képviselik. Érdekesek még az úgynevezett multimédia kiadványok. Ezek a szöveget, a képet és a hangot egyszerre jelenítik meg a számítógép által vezérelt CD segítségével. Az ilyen kiadványoknak az oktatásban lesz várhatóan nagy jövőjük, hiszen egyszerre olvasható, hallható és mozgó képekkel (animációval vagy videóról átvett módon) szemléltethető a közölni kívánt ismeretanyag. Számitógépes kapcsolatok — Az egyesülés megkezdte a városi könyvtárak számítástechnikai és távadat- átvételi eszközparkjának a kialakítását. Milyen más jellegű szolgáltatásokat tudnak így a kívülállók részére is biztosítani? — Az egyéb intézmények, vállalkozások szolgáltatásainak a közvetítését. Nem vásároljuk meg az adatbázist, hanem úgynevezett on line módon közvetítjük szolgáltatásaikat az olvasóinknak. Általában jogdíjköteles, térítéses szolgáltatásokról igénybe vehetők. így közvetlenül tudunk kapcsolódni az Országgyűlési Könyvtár adatbázisához, a Debreceni Agrártudományi Egyetem s a PR1MOM országos cég- információs rendszeréhez. Bekapcsolódtunk az Országos Informatikai Infrastruktúra fejlesztési program keretében kiépült adatszolgáltató hálózatba, ami esetenként lehetővé teszi külföldi adatbázisok elérését is. E szolgáltatások területén könyvtárunk közvetítőként, információs ügynökségként jelenik meg, hiszen a járulékos költséget a végfelhasználóra terheljük. Ugyancsak figyelemmel kísérjük a megyei információs rendszer kiépítését. Amelyik településen az önkormányzat és a könyvtár elhelyezkedési adottsága lehetővé teszi, kölcsönösen előnyös fejlesztési tervet dolgozunk ki. Amennyiben gépi kapacitásunk engedi, csekély térítés ellenében tudjuk sizolgál- tatni a KARTOTÉK adatbázist. Az egyesülés munkamegosztásában indítjuk a helyismereti, helytörténeti és egyéb közhasznú adatbázisunk szolgáltatását. Ugyancsak az egyesülés keretében kívánjuk kidolgozni és forgalmazni azt a kommunikációs szoftvert, mellyel adatbázisaink elérhetőek és lekérhetők lesznek. — Csak a megye városai kapcsolódtak e fejlesztési programba, technológia- váltásba? — Igen, első lépcsőben. Ám távlati tervünk, hogy a második lépcsőben a megye nagyközségeit is bevonjuk, valamint Nyíregyháza város fiókkönyvtárait. — Mi a helyzet a fiókkönyvtárakkal? — Éppen a frissiben elkészült 1994-es statisztika van a kezemben. A városi fiók- könyvtári hálózatban a múlt évben tíz olyan fiókkönyvtár működött, amely naponta nyitva tartott. Négy könyvtár: a Jósavárosban, a Városmajor utcán, a Vécsey közben, valamint Oroson napi 8 órában, míg a többiek napi 4-5 órában tartottak nyitva. Kivéve a Ferenc körúti fiókkönyvtárat, mely szeptember végétől ideiglenesen szünetel. E könyvtárakat felnőtt és gyermek olvasók egyaránt látogatják. Az Örökösföldön csak felnőttek az olvasók. A gyerekek az iskolában kölcsönözhetnek, mivel a fiókkönyvtár olyan kicsi, hogy a hétezres könyvállománynak is alig van helye. Az elmúlt év márciusában nyitott a Vécsey utcai fiókkönyvtára közel tizenhat ezres könyvállományával jelentős olvasói igényeket tudott kielégíteni. Naponta általában 70-80 fő kereste fel az intézményt, a beiratkozott olvasók száma 1248 fő volt. A tíz fiókkönyvtárba 1994-ben 2424 könyvet szállítottunk, de raktáron van még harmincezer kötetünk, melyből igény szerint tudunk biztosítani az idén is. Az alapterület növelése mellett szükség lenne a berendezések, bútorzatok korszerűsítésére, valamint a már részben elavult audiovizuális eszközök kicserélésére is. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy telefon-összeköttetés legyen a központi könyvtárral, hiszen a későbbi számítógépes technológia- váltásunk második lépcsőjében a fiókkönyvtár-hálózatunkat is szeretnénk bekapcsolni. Tervek és lehetőségek — Milyen tervei vannak 1995-re a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesületének? — Az idei évben a könyvtárak egyesülése kapcsán az előttünk álló feladatokat szeretnénk megoldani. így többek között a könyvállomány gyarapítását és a technológiai fejlesztést. Ugyancsak fontosnak tartjuk a kistelepülések támogatását és módszertani segítését. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban ez évben nagyobb átalakításokat nem tervezünk, csupán a klubterem és a gyermek- könyvtár klímaberendezését szeretnénk beszereltetni. A British council-Britanniától kapott 351 kötet angol nyelvű irodalmat gyarapítjuk, és német segítséggel a könyvtár német nyelvű gyűjteményét alakítjuk ki. Ugyancsak nőni fog az idegen nyelvű videokazetták száma is. Nem változtatunk a könyvtár beiratkozási rendszerén, a beiratkozás egy évre szól. A gyermekkönyvtár azonban továbbra is ingyenes marad. A középiskolások kötelező olvasmányainak kivételi gyorsítása szükséges, ezért ezeknél a könyveknél csökkentjük a kölcsönzési időt. Bővítjük — s ennek már most meg van az anyagi fedezete — a süketek- és nagyothallók hangoskönyvtárát, valamint ez évben térünk át a vonalkódos rendszerre, amely által meggyorsul majd a kölcsönzés menete. Szintén ez évben lépünk be olyan jogosultsági rendszerbe, amelynek információs rendszeréhez jutva az amerikai egyetemek adatbankjai is hozzáférhetőek lesznek a könyvtárunknak. Köszönöm a beszélgetést! Budaházi István van szó. melvek a könyvtárunkban is