Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

1995. január 13., péntek KÖZELKÉP III Nyitott óvoda a Huszár-telepen Minden gyerek külön kis sors A Huszár-telepen élő gyermekek helyzetét az itt működő óvoda vezetőjének egyetlen mondata jel­lemzi legjobban: — Sok a hátrányos helyzetű — és veszélyeztetett gyerek. Egy körséta után beszélgetünk Péter Lászlóné óvodavezetővel. — Minden körzetünkben lakó gyerek számára szeretnénk biztosítani az óvodába járás lehetőségét. Az itt élő családok anyagi helyzetét tekintve indo­kolt a csökkentett térítés, sok esetben az ingyenes­Ezekbó'l az Amerikából kapott építőkoc­kákból „gyermek-magasságú” várat lehet építeni ség bevezetése is. Ezt önkormányzati finanszírozással oldjuk meg. —Az elmúlt évben komoly rekonstrukciót hajtottak végre. Honnan volt a pénz? — Az épületek szerkezeti és belső felújítása önkor­mányzati pénzből történt. Ehhez kapcsolódik a Soros Alapítvány által két évig támogatott gyermekfejlesztő és -nevelőprogram bevezetése, mely amerikai tapasz­talatok alapján a hazai óvodai nevelés hagyományaira építve a hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekek be­illeszkedését és felzárkóztatását hivatott segíteni. Szak­mai programunk lényege a nyitott óvoda-modell létre­hozása és működtetése. Az országban tíz óvodában dolgoznak eszerint a program szerint, kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekekért. A nevelőmunkába a szülőket is igyekszünk bevon­ni. Bármikor részt vehetnek a foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken. A gyerekeket a szülőkkel együtt visszük kirándulni, kulturális programokat látogatni, sportrendezvényekre, stb. Minden csoportban plusz egy dajka alkalmazására van lehetőségünk, egyetlen kikö­téssel: csak guszevi szülő lehet, hogy ezáltal a nevelé­si normák kikerülhessenek a lakóközösségbe. — Ismertessük röviden a szakmai program lénye­gét! — Célunk a gyerekek egyéni fejlesztése. Majdnem minden gyerek egy külön kis sors, ezért speciális ne­velési módszerekre van szükség. Itt csak a tapasztalati úton történő fejlődés lehetséges. Alapítványi támoga­tásból külső szakemberek—logopédus, gyógytornász, pszichológus — segítségét is igénybe vesszük, fokoz­zuk a szakorvosi ellenőrzést. A hagyományos óvoda- pedagógiai módszerektől nem térünk el, csak speciális eljárásokat alkalmazunk. Fontos az állandó tevékeny­ség, a folyamatos munka és a szülők részvétele az óvo­dai környezet alakításában. Nem lehet mindent a szülői értekezleten elmondani, gyakorlati tapasztalatokon keresztül kell megmutatni a jót. Reméljük, így megta­nulják megbecsülni a szépet, ami visszahatással lehet környezetünk alakítására. Alapítványi pénzből készítettük el a belső burkola­tok egy részét, játékokat, eszközöket, berendezéseket vásároltunk, sok mindent készen kapunk, valamint lehetőség nyílt egy fő szociális munkás alkalmazásá­ra, amely hatékonnyá teszi az óvoda és a szülők kö­zötti együttműködést. A tíz, e program szerint dolgo­zó óvoda vezetői és munkatársai rendszeresen talál­koznak és megbeszélik tapasztalataikat. —Nem szélmalomharc ez? Két év elteltével tudják- e folytatni a programot? — A folytatáshoz adottak az eszközök, szakmai ta­pasztalatunk csak növekszik, képzési és továbbképzé­si lehetőségünk megvan. Jelenleg folyik a program, az eredményesség két év múlva kiderül. Készül a nagy mű F. Sipos József AROSIfEZO _________________ A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Tüzér u. 2-4. S. T. A régi Kótaji utcának a körút­tól északra vezető rövid szakasza két városrészt választ el egymás­tól. Balra található a kertes, csa­ládi házas Hímes, szépen hang­zó, madár nevű utcáival, jobbra pedig a város felszabadulás utá­ni első lakótelepének egyike, az Északi alközpont. Jobbra a 2. Számú Gyakorló Iskola előtt te­rül el az Eszperantó park. A Hí­mes városrész és a Víz- és Csa­tornamű vállalat mellett, immár a Kótaji úton tovább haladva s el­hagyva az Izraelita temetőt, a vas­úton áthaladva a Vetőmagtermelő Vállalat Kutató Központja találha­tó. Térjünk vissza az Északi kör­útra, és haladjunk tovább a belvá­ros felé a Vasvári Pál utcán. Az utca jobb frontja már teljesen át­épült. A 16. szám alatt található a Vásárheyi Pál Építőipari és Víz­ügyi Szakközépiskola. Itt épült ki 1921-től fokozatosan a város második fiúgimnáziuma, mely 1948-tól Vasvári Pál nevét visel­te, s egy időben építőipari tech­nikumként működött. 1962-ben a Kerepesi Ferenc tervei alapján megépült utcai homlokzati rész már az akkor alapított nyíregy­házi tanárképző-főiskola számá­ra készült. 1969-től használja a mostani szakközépiskola. Az is­kola aulájában a mai névadó mellszobra található. E heti kér­désünk: Kinek az alkotása a szo­bor és mikor készült? Múlt pénteki rejtvényünk he­lyes megfejtése így hangzik: A sóstói szigeten található Napozó című szobor, mely 1979-ben ké­szült, Kincses Mária alkotása. A helyes vála­szokat beküldők közül Gazdag .lános nevét sor­soltuk ki, aki postán kapja meg könyvjutal­mát. Megfejtései­ket nyílt leve­lezőlapon szer­dáig küldhetik be szerkesz­tőségünk címé­re: Nyíregyháza. Kevesebb lesz a pavilon A nyíregyházi Kossuth tér olda­lában, a Takarékpalota előtt kará­csony előtt kezdték építeni azt a paviloncsoportot, mely az év vé­gére készült el — és meglehetősen sok vita forrása lett. Van, aki ele­ve elhibázottnak ítéli, mert vélemé­nye szerint nem odaillő, zsúfolttá teszi a két teret összekötő részt, mások szerint túlságosan „csi­csás”, megint más azt mondja: mi­nek már megint egy „bazársor”, méghozzá a város szívébe... S per­sze, van, akinek tetszik mind a pa­vilonok léte, mind a külleme. Veress István városi főépítésztől megtudtuk: a pavilonok az átépí­tett Kossuth térnek a lakosság ál­tal „jóváhagyott” tervében szere­pelt, s erre az akkori közgyűlés is áldását adta. Neki mint városépí­tésznek az a véleménye: jól illesz­kedik a nagy nyitott tér után a (pa­vilonok által) zegzugossá, „bujká- lóssá” tett szakasz a környezetbe, s szerinte gyorsan megszeretik és megszokják majd a nyíregyháziak. Azon valóban el lehet gondolkod­ni, mondja, hogy most, hogy a va­lóságban is elkészült a paviloncso­port, nem tűnhet-e soknak az adott területre, bár ő megfelelőnek véli. Az új közgyűlés városfejleszté­si bizottsága is megtárgyalta a dol­got a minap, érveket ütköztettek, s mérlegelték azt is, hogy a pavilo­nok egy része immár gazdára is talált egy versenytárgyaláson. Igaz, az érdeklődés nem volt nagy, hiszen a nyolc épületből négyre (két nagyra és két kisebbre) van bérlő, de azok minden bizonnyal megfelelő színvonalat és szüksé­ges szolgáltatást nyújtanak majd. Hozzá kell tenni, hogy nem lehet akármit működtetni a pavilonok­ban, nem lesz pecsenyesütő vagy kiskocsma egyikben sem — lesz viszont könyvárus, hirdetésfel­vételi irodácska, zöldséges és ha­sonló. Nos, a döntés megszületett. Mindent számba véve úgy határo­zott a bizottság, hogy a pavilonok számát csökkenteni kell, s hármat a város más pontján kell elhelyez­ni! Nem lesz nehéz az elszállítás, mivel daruval a pavilonokat föl lehet emelni, s járműre rakni, nincs szükség semmiféle bontásra, nead- jisten a térburkolat megsértésére (az odatelepítésnél sem történt ilyesmi!). A „pavilonkérdés” tehát — remélhetőleg — megoldódott, bíz­hatunk abban, amit a főépítész mond: gyorsan megszokjuk és megszeretjük a városnak ezeket az új. érdekes színfoltjait. Lánc, lánc, Gasztrolánc Megdrágult a kenyér, többe ke­rül a tej, meg sok egyéb. így szinte már természetes, hogy csemetéink is drágábban étkeznek majd az is­kolákban. óvodákban. Ám akár hi­szik, akár nem, vannak olyan szülők, akik szívesen fizetnek töb­bet a tízóraiért, ebédért és uzsonná­ért, csak hogy gyermekeik a Gasztrolánc gyermekélelmezési Kft. egészséges étrendjét fogyaszt­hassák. Hogy megtudjuk, mit is ta­kar a „gasztronóm étkeztetés”, el­látogattunk Nyíregyházán az 1. Szá­mú Óvodába, ahol Szombathy Jánosné vezetőnővel váltottunk néhány szót ebéd után. — Mitől más a gasztronóm ét­keztetés mint a hagyományos? — A különbség lényeges és kéz­zel fogható. S mivel óvodánk egészségvédő szellemben működik, számunkra igen fontos. Együttmű­ködésünk alapja, hogy a gyerekek érdekének alárendelten, ízlésükhöz igazodva főzzünk. — Mit jelent ez? — Az apróságok életkori sajátos­ságainak megfelelő étrendet kell biztosítanunk. ízletes, vitaminok­ban gazdag ételeket kínálunk. Bár a péksütemény ára feljebb ment, mi mégis ragaszkodunk a teljes kiőrlésű lisztből készült magvas kenyérhez, zsömléhez. A gyerekek a tízórai mellé ízlésük szerint kér­hetnek tejterméket vagy teát. Ez utóbbinak főleg ebben a meghűlé­ses időszakban van nagy jelentősége. Újszerű dolog, hogy a kicsik minden esetben kevés cukor­ral ízesített gyümölcsteát kapnak. —A frissítőről jut eszembe, hogy az ebédlőben járva egyáltalán nem láttam az én időmben még olyan divatos műanyag poharat. — Eltűnésükért én vagyok a „felelős” — neveti el magát a vezetőnő. — Úgy gondolom, hogy a finom étel mellett az esztétikára is hangsúlyt kell fektetnünk. így csak porcelán csészéket, tányérokat és rozsdamentes evőeszközt hasz­nálunk. —Mennyire változatos a menü? — A már említett tízórai mellett az ebédhez is kétféle másodikat kí­nálunk. S hogy miért van erre szük­ség? Nem szabad, hogy az óvodá­ból éhesen menjen haza a gyerek. A napi háromszori étkezés mellett mindig friss gyümölcs van a tála­lón, amiből lehet csipegetni. — Milyen hatással van az ár­emelkedés a gyermekélelmezésre? — Mivel a Gasztrolánc Kft. szo­ros kapcsolatban áll az önkormány­zattal, így a normarendezésről is közösen döntenek. Január végén kerül a közgyűlés asztalára a téma. Előreláthatóan februártól 20 száza­lékos emelés várható. Ez azt jelen­ti, hogy míg eddig egy gyermek napi ellátása 65 forint volt, most 78 forintba fog kerülni. Mi azonban szeretnénk mindent elkövetni annak érdekében, hogy a gyerekek ne lás­sák kárát az áremelésnek. Sikli Hírcsokor A Nyíregyházi Központi Kert­barát Klub várja vendégeit ma délután háromra a Vasutas Mű­velődési Házba ez évi első össze­jövetelükre. Áramszünet zavarja meg a hét­köznapokat a mai napon Nyír- pazonyban, a 4. számú főköz­lekedési úton, a Vasvári Pál ut­cán és a 4-es főközlekedési út va­lamint a Petőfi utca közötti sza­kaszon. A reggel héttől délután négyig tartó áramkimaradásra számítani kell még az Ifjúság, a Szabolcs és a Kossuth utcában, a Kossuth zugban, a Jókai, Jázmin, Gyöngyvirág, Margaréta, Arany János illetve a Cseszpitális utcá­ban is. A Titász Rt. dolgozói kérik a lakosság megértését. A História Klub soros elő­adását dr. Szűcs Lászlóné tartja Európa a 70-es években címmel jövő hét hétfőn este hattól a VMK- ban. Isten hozta őrnagy úr a címe Fábri Zoltán fülűjének, melyet a Narancs Zselé Filmklub mutat be január 16-án 16 órától a mű­velődési központban. ErdőssPál: Vérvonal című film­jét a Budapest Film kínálatából a Huszárik Zoltán Filmklub tűzte műsorára jövő héten hétfőn este hattól a VMK-ban. A környezetbarát kertészeti ter­melés lesz a téma a TIT Mező- gazdasági Szakosztályának első foglalkozásán, 16-án délután fél öttől a TIT Konferencia termében. Mesterséges intelligencia cím­mel tart előadást Agócs József mérnök, a Delta Klub jövő hét ked­di találkozóján, melyre az érdek­lődőket 18 órára várják. Csalóka Péter címmel csalogat­ja a gyerekeket a művelődési köz­pont január 17-én délelőtt fél ti­zes és 11 órás kezdettel. A bábjá­tékot egyébkétn a Vojtinak Báb­színház adja elő, a rendező­tervező Giovannini Kornél. A belépő hatvan forint. Anyanyelvápolók és a TIT Nyelvszakosztálya ülésezik janu­ár 19-én 15 órától a TIT épüle­tében. A Pátria Klub Nyíregyháza megyeszékhellyé válásáról és a város társadamáról tart előadást jövő héten csütörtökön a mű­velődési központban. A meghívott előadó dr. Láczay Magdolna főiskolai docens lesz, a belépés ingyenes. Gyermekjáték néptáncoktatói tanfolyamra várja a pedagógusok jelentkezését január 20-án 17 órától a VMK. A VMK Fotógalériájában még egész januárban látható a Deb­receni Kodak Galéria kiállítóinak kollektív tárlata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents