Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

7 Ha a magyar-szlovák alapszerződés előkészítésével kapcsolatos tárgyaláso­kon nem hallgatnák meg a szlovákiai magyar pártok véleményét, akkor való­színű, hogy ezek a tárgyalások kátyúba jutnak — nyilatkozta a SME című szlo­vák ellenzéki napilap szerdai számában Duray Miklós, az Együttélés mozgalom elnöke. Duray azt hangsúlyozta, hogy a szlovák parlament magyar koalícióját alkotó Együttélés, a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt kész erről a témáról a kormánnyal tárgyal­ni. „A kérdés azonban az, vajon e kezde­ményezésünket Vladimír Meciar kabinetje elfogadja-e?” — mondta. Hozzátette, hogy olyan helyzetek is várhatók, melyekből szükségszerűen következik majd a tárgya­lási kényszer. Ezt alátámasztva példaként említette Duray az európai stabilitási egyezmény előkészítését megelőző munkát, mely fo­lyamat „regionális kerékasztalainak kere­tében a kormánynak állást kell majd fog­lalnia, és valószínű, hogy itt sem lehet majd minket megkerülni” — mondta a szlovákiai Együttélés elnöke Vladimir Meciar szlovák miniszterel­nök kezdeményezte a találkozást a Po­zsonyba látogató magyar ellenzéki pártok vezetőivel; a hely és időpont egyeztetése még nem fejeződött be. Erről Für Lajos, az MDF elnöke tájékoztatta szerdán az MTI-t. Az MDF, a KDNP és a Fidesz el­nöki szintű delegációja a szlovák parla­ment Magyar Koalíciójának meghívására csütörtökön utazik kétnapos hivatalos lá­togatásra Pozsonyba. Für Lajos a továbbiakban elmondta: az utazás célját és jelentőségét abban látja, hogy demonstrálják a „magyar-magyar” együttműködést. Nagyon fontosnak tart­ják ugyanis, hogy a magyar kisebbség helyzetének javulásához a magyar ellen­zéki pártok is hozzájárulhassanak. Az MDF elnöke a továbbiakban rámutatott: annak a három magyar ellenzéki pártnak a vezetői utaznak, amelyeknek Szlováki­ában is megvan a „politikai tükörképe”. Mivel a szlovákiai magyar kisebbség párt­jai szintén ellenzéki politikát folytatnak, ez a látogatás felerősítheti a kapcsolatok javulását, az együttműködést a két ország ellenzéki pártjai között. — Annál is in­kább, miután fontosnak tartjuk a szomszéd országok közötti jó viszonyt, az európai normák szerinti egymás mellett élést és a kapcsolatok rendezését. Ezért is találko­zunk az ottani ellenzéki szlovák pártok, így a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Unió vezetőivel is — mondta Für Lajos. Az MDF elnöke még azt is hozzátette: a házigazda pártelnökök­kel folytatandó tanácskozás során megerő­sítik a korábbi magyar álláspontot: a ki­sebbségek megkérdezése nélkül semmi­lyen döntés, szerződés ne szülessék. Új agrárjogszabályok A közeljövőben számos olyan jogsza­bály jelenik majd meg, amely módosítja az agrárszabályozási rendszert. A fonto­sabb változásokról Mikó Zoltán, a szak­tárca jogi főosztályának főosztályvezető­helyettese tájékoztatta az MTI-t. A szakember elmondta: a kormány még az elmúlt évben benyújtotta az elkülöní­tett állami pénzalapokról szóló törvény- módosítási javaslatát. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a múlt év novemberében olyan megállapodást fogadtak el az érde­keltek, amely továbbra is biztosítja az egyes földművelésügyi pénzalapok önál­lóságát. A módosító javaslat várhatóan februárban kerül az Országgyűlés napi­rendjére. E módosítások — a Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból nyújtott beru­házási támogatások folyósításának kivé­telével — nem érintik e pénzalapok folya­matos működését. Várhatóan ez év július 1-jétől hozzák létre a Jövedelemkockáza­ti Alapot, közismert nevén a katasztrófa alapot. Ennek a működtetésében a Magyar Agrárkamarának lesz meghatározó szere­pe. Az alap forrásai a tervek szerint kisebb részben a termelői befizetésekből, na­gyobb részben a központi költségvetésből származnának. A mezőgazdasági termelők által fel­használt gázolaj fogyasztási adójának visszatérítéséről a közeljövőben jelenik meg a kormányrendelet. Ennek alapján a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj fogyasztási adója művelési ágan­ként eltérő mértékben igényelhető vissza. • • ■■■ o Az új egészségügyi törvény elfogadása után a népjóléti tárca átvilágítja a teljes magyar egészségügyi rendszert, októbertől pedig ennek megfelelően változik az in­tézmények finanszírozása. A társadalom- biztosítási önkormányzat október 1-jétől új szerződéseket köt az intézményekkel, ami a mostaninál igazságosabb, reálisabb és a valódi teljesítményekhez közelebb álló finanszírozást tesz lehetővé a klini­káknál is. Ezt Sándor László, az Egészségbizto­sítási Önkormányzat elnöke közölte szer­dai debreceni sajtótájékoztatóján, miután részt vett az Egyetemi Klinikák Szövetsé­gének elnökségi ülésén. Az új támogatási rendszer bevezetésével az orvosegyetemi klinikák hátrányos megkülönböztetését is megszüntetik. Az eddigi, úgynevezett kötelező finanszírozási rendszer ugyanis rendkívüli egyenlőtlenségek kialakulásá­hoz vezetett: amíg az ország egyik felé­ben hiány volt, addig másutt — főként a fővárosban — a valós igényeket messze meghaladó kapacitások jöttek létre. Az új rendszer a valós teljesítményeket támogat­ja, így például a legmagasabb szakmai színvonalat nyújtó, a legnehezebb esete­ket ellátó és a legnagyobb műszerezettség­gel rendelkező orvosegyetemi klinikákat — hangzott el a tájékoztatón. Sándor László bejelentette: kezdeménye­zésére magánalapítványt hoztak létre, ame­lyet a napokban jegyez be a cégbíróság. Az alapítvány tőkéjét az újszülöttek és csecse­mők megbetegedési kockázatának csök­kentése érdekében folytatott kutatásokra, valamint a kisgyerekek külföldi gyógyke­zelésének támogatására fordítják. Az alapítványtevők névsorát a cégbejegyzést követően hozzák nyilvánosságra. Ribári Ottó professzor, az Egyetemi Klinikák Szövetségének soros elnöke az MTI tudósítójának érdeklődésére a sajtó- tájékoztatón elmondta: remény van arra, hogy az orvosegyetemi betegellátás fel­ügyelete és a klinikai fejlesztések finan­szírozása visszakerül a népjóléti tárcához, amit egyébként ők maguk is kezdemé­nyeztek a miniszternél. Azzal viszont egyetértenek, hogy az orvosegyetemi ok­tatás felügyelete és költségvetési támoga­tása a művelődési minisztériumhoz tar­tozzon. (MTI) A korábbi évekhez képest lelassult a hazai gépkocsiállomány növekedési üteme. 1990-ben még 12,3 százalékos emelkedési arányt regisztráltak, 1994- ben viszont már nem egészen 9 száza­lékosat. Jelenleg Magyarországon mint­egy 2,5 millió személygépkocsit és mintegy 3-400 ezer egyéb gépjárművet használnak. Ezt Tóth István, a Közle­kedési Főfelügyelet főigazgatója mond­ta a hatóság szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondta: az elmúlt évben a közle­kedési hatóság mintegy 1,4 millió jár­művet vizsgált meg műszaki szempont­ból. Közülük körülbelül 75 ezer — az ellenőrzött járművek körülbelül 5,5 szá­zaléka — nem felelt meg a műszaki kö­vetelményeknek. A közlekedési hatóság az elmúlt évben mintegy kétmillió gép­járművet vizsgált meg környezetvédel­mi szempontból. Ezek döntő többsége megkapta a környezetvédelmi igazoló­lapot, s csak mintegy 20 százalékukat kö­telezték a szükséges javítások elvégezte­tésére. A hatóság úgy találta, hogy a 2,5 millió hazai személygépkocsi közül mindössze 150 ezer felel meg a legszigorúbb európai környezetvédelmi előírásoknak, illetve rendelkezik szabályozott keverékképzésű, úgynevezett „három utas” katalizátorral. Ez a teljes személygépkocsi-állomány 7,1 százaléka. A közlekedési hatóság 1994- ben 531 ezer járművet ellenőrzött a köz­utakon műszaki, környezetvédelmi, illet­ve a közúti közlekedési szolgáltatás, a nemzetközi árutovábbítás és a veszélyes áruszállítás szempontjából. Az összes megvizsgált jármű 16,6 százalékánál ta­láltak kifogásolni valót. A hiányosságok döntő többsége műszaki jellegű volt. Az elmúlt évben mintegy 125 ezren sze­reztek valamilyen kategóriában vezetői engedélyt. Ez 1993-hoz képest valamivel Oszlopot döntött A mátészalkai közlekedési őr-járőr alosztály vezetője szerint egyre gyako­ribb a figyelmetlenségből és ittasságból eredő baleset. A képünkön látható Lada vezetője, egy pátrohai fiatalember is ittasan törte darabokra Szálkán a Kórház utcai villanyoszlopot és a kocsiját. Személyi sérülés nem történt, a kár viszont jelentős. Az eset az elmúlt héten, még a havazás előtti napon tör­tént. Érdekes statisztikai adat, hogy a csúszós utakon, néhány kivételtől elte­kintve, kevesebb súlyos baleset történik. Óvatosabbak a járművek vezetői Kép és szöveg: Pénzes László Nótaszínház Budapesten A Jaké Vera Alapítvány neves éneke­sek — Béres Ferenc, Bojtor Imre, Gaál Gabriella, Kovács Apollónia, Madarász Katalin, Takács Béla, Tárnái Kiss László és Urbán Katalin — közreműködésével megalapította a Nótaszínházat. Erről Áb­rahám Dezső, a Jákó Vera Alapítvány ala­pítója tájékoztatta az MTI munkatársát szerdán. Abrahám Dezső elmondta: minden hó­nap első vasárnapján délután három óra­kor várja a Nótaszínház (MOM Művelő­dési Központ, XII. kerület Csörsz utca 18.) azokat, akik szeretik a magyarnótát. Az első előadást február 5-én vasárnap tartják. A műsort versekkel, prózai szö­vegekkel teszik színesebbé. Abrahám Dezső hangsúlyozta: elsősorban az idősebb, nyugdíjas közönségre számíta­nak, ezért kezdik az előadásokat délután három órakor. A belépőjegy ára a nyug­díjasoknak jelképes összeg, 50 forint lesz. Természetesen a műsorokra szerettei vár­ják a fiatalokat is — tette hozzá. Távo­labbi terveikről elmondta: a Nótaszínház „tájelőadásokat” is tervez, programjaik­kal a vidék művelődési házaiban is sze­retnék megörvendeztetni a nyugdíjasokat. több mint 8 százalékos növekedést je­lent. Az elmúlt három évben összesen mintegy 44 ezren vettek részt utánkép- zésben, s erre az esetek kétharmad ré­szében — 62,47 százalékában — ittas vezetés miatt volt szükség. A képzés hatékonyságát bizonyítja, hogy a vissza­esés csupán 0,55 százalékos volt. Tóth István főigazgató beszélt még a közlekedési hatóság előtt álló ez évi leg­fontosabb feladatokról is. Szeretnének egységes, számítógépes nyilvántartást készíteni a járművek legfontosabb mű­szaki paramétereiről. Ezt feltehetően még az első félévben összekapcsolják a rendőrségi nyilvántartás rendszerével. A terv megvalósulása a nem legálisan szer­zett autók kiszűréséhez is nagy segítsé­get nyújt majd. Elkezdődött a közutak forgalmi rendjének országos felülvizs­gálata is. Az eredményeket a főhatóság az év második felében teszi közzé. (MTI) Vegyünk Daewoot! Nyugat-Európával egy időben, január első napjaitól Magyarorszá­gon is megkezdték a Daewoo már­kájú személygépkocsik értékesíté­sét — derül ki a Daewoo Motor Kft. MTI-hez küldött közleményéből. Januártól a Racer és a Nexia, már­ciustól pedig már az Espero model­leket is értékesíti a 35 fővárosi, vi­déki márkakereskedés. A Daewoo Motor Kft.-t 300 mil­lió forintos alaptőkével 1994 szep­temberében a Daewoo, a dar Agent Rt., valamint az Argentum Kft. ala­pította. A társaságban a Daewoo részesedése 73,34 százalék. Ebben az évben összesen 3 ezer autó eladá­sát tervezik, hosszú távon pedig a magyar autópiac 10 százalékának a megszerzésére törekednek. A for­galom zökkenőmentes bonyolítása érdekében idén áprilistól az Ml-es autópálya mentén, Törökbálinton megkezdődik a központi autószer­viz és alkatrészraktárral is ren­delkező Deawoo-központ kialakí­tása. Kárpótlás is lésnények Több részvénycserére is lehetőség lesz kárpótlási jegyek ellenében az év első felében. Az AVÜ-től kapott tá­jékoztatás szerint még januárban vár­ható a Möbiusz Rt. 27,5 millió forint névértékű részvénycsomagjának kár­pótlási jegyek ellenében történő meg­hirdetése. Január végén, vagy febru­ár elején hirdetik meg a Hajdúsági Sütödék Rt. 71 millió forintos rész­vénycsomagját. Valószínűleg februárban kerül sor a Váltó-program keretében a Pannon Váltó részvénycserére. A felajánlan­dó részvény értéke 1 milliárd 221 millió forint. Márciusban hirdetik meg a tervek szerint a Budapesti Do­hányfermentáló társaság 238,15 mil­lió forintos részvénycsomagját. A második negyedévre marad vártható- an a Bakony Füszért Rt. 250 millió forintos részvénycsomagja, illetve a Váltó Il.-program, amelynek során 1 milliárd 160 millió forint névértékű részvényt hirdetnek meg. Az első fél­évre tervezik a Hajdútej Rt. 200 mil­lió forintos részvénycsomagjának meghirdetését is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents