Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-08 / 221. szám

ÚJ KELET 1994. december 8., csütörtök UJ KELET •• •• TISZALOKON Nincs visszaút Augusztus elején, amikor itt jártunk Tiszalökön, írtunk a Munkácsi család vál­lalkozásának sikeréről. Már épült a köz­pontban a város első éjjel-nappali üzlet­háza, és akkor a megnyitását decemberre tervezték. Atmenve a városközponton lát­tuk, hogy még folyik a munka, de azt mi is megállapítottuk, hogy ebből decemberi átadás nem lesz. — Úgy látom, a karácsonyi átadás el­marad —jegyeztem meg, amikor meglá­togattam Munkáé síné Vincié Editet. — Sajnos a MŰVI Bt. üzletház átadása jövő év januárra tolódik át. — Egy ekkora beruházásnál ez a pár nap már igazán nem számít. — Az igaz, de mi a férjemmel, amit el­határozunk és ígérünk, azt szeretjük pon­tosan véghez vinni. Az ez évi átadás nem a mi hibánkból marad el. Ugyanis a nagy­kereskedelmi raktárbázisunkat is ide hoz­zuk át. Szépen ki is építettük neki a megfelelő helyet. Aztán gondoltuk, hogy a főút felől zavarnánk a forgalmat a ki-be járással, ezért egy másik utcából menne a szállítás. Az önkormányzat ehhez hozzá is járul. Egyedüli feltételük az engedély kiadásá­hoz, hogy a közvetlen szomszédnak eh­hez hozzá kell járulni. Nos, itt van a gond. Ezzel a szomszéddal nem tudunk egyes- ségre jutni. O hallani sem akar róla, hogy a lakása mellett üzleti bejárat legyen. — Most akkor emiatt áll az egész? — Nem álltunk meg az építkezéssel, az utolsó simításokat végezzük. Nézze, ez egy 15 milliós beruházás, minden pénzün­ket ebbe fektettük be, nem beszélve a kölcsönökrök Ez egyszerűen emberi irigy­ség a szomszéd részéről. Ha nem tudunk megegyezni, akkor marad a főút felőli be­ás kijárat, amivel biztosan gond lesz, mert akadályozni fogja a forgalmat, meg nem lesz szép látvány a bolt előtt várakozó egy vagy több teherkocsi. — Végül is mi a fő oka, hogy a szom­széd ilyen csökönyös? — Szerinte nagy lesz a zaj, sok a kipu­fogógáz. Ezzel szemben én azt tudom mondani, hogy éjjeli szállítás nem lesz, 18 órakor a nagykereskedelmi raktár bezár, a rakodás meg nyilván nem járó motor mellett fog történni. De mi hajlandóak vagyunk akár egy három méter magas kerítést is húzni, ha kell. —Az üzletház megnyitásával létszámot is növelnek? — Természetesen, a jelenlegi 20 fős dolgozói létszámot még 10 fővel fogjuk növelni, mivel itt három műszakban kell dolgozni. Új dolog még, hogy az egyéb­ként is bő választék mellett, itt helyben fogjuk sütni a péksüteményt, így min­dig friss áruval tudjuk kiszolgálni a vevőket. Az éjjel-nappali Biztos megélhetés A város egyetlen mezőgazdasági termelőszövetkezete jó két évvel ezelőtt a törvénynek megfelelően alakult át, és azóta is stabilan tartja magát. — A tagság egyöntetűen a szövetke­zeti formában való együttgazdálkodás mellett döntött. Egyetlen kiválás sem volt — mondja Baranyai Sándor, a Sza­badság Szövetkezet igazgatóságának el­nöke. A kárpótlási törvény végrehajtá­sát követően a szövetkezet földterüle­téből 30 ezer aranykorona érték került a jogos, volt tulajdonosokhoz, ez 1250 hektár szántóföldet jelentett. A megma­radt területből a részaránytulajdonosok további 150 hektárt vettek használatba. A nevesítés után a többi föld maradt közös hasznosítás és művelés formájá­ban. Ez a terület 1950 hektár szántó, ezer hektár legelő és 125 hektár erdő. — így, kissé lezsugorodva, alapvető­en mivel foglalkoznak? — Csak az alaptevékenységgel és ál­lattenyésztéssel. A szántóföldi kultúrá­kon kívül nagy mennyiségű takarmányt is termelünk a több mint ezres szarvas­marha-állományunk részére. Ezek az állatok tejtermelő típusúak, évente 1,9—2 millió liter tejet termelünk és értékesítünk. Az egyéb tevékenységi körben jelentős szolgáltatást folytatunk a lakosság igényei szerint. Komoly gép­parkkal rendelkezünk, és szinte minden­re fel vagyunk készülve, szántás, vetés, aratás, szállítás... — Hány embernek biztosít megélhe­tést a szövetkezet? — Az ossz taglétszámunk 365 fő, és jelenleg 125 dolgozónk van. Túl nagy létszámcsökkenés nem volt nálunk, há­rom évvel ezelőtt mindössze száz fővel voltunk többen. —Gazdaságilag hogy áll most a szö­vetkezet? — Gazdálkodásunk — az átalakulást is beleértve —jelenleg is eredményes, soha nem volt veszteséges. Ennek kedvező hatása van a városra, mivel nem kevés családot érint. Szövetkeze­tünk biztos megélhetést nyújt ebben a nehéz gazdasági helyzetben is. —Hogyan látja a szövetkezeti forma jövőjét? — Több szempontból is a stabilizá­lódás jegyeit hordozza magában. A far­mergazdaságokat és a szövetkezeti for­mát együtt kell fejleszteni, mivel van­nak olyan termékek, amiket vagy az egyik vagy a másik szervezeti formá­ban lehet hatékonyan termelni. -Juli­A nagyközségből város leH Tiszalök életében igazán eseménydús volt az elmúlt pár év. Nekik is meg kel­lett birkózni a rendszerváltás okozta új­szerű és sok esetben teljesen ismeretlen dolgokkal. Ezelőtt három évvel városi rangot kapott a település. Nos, mennyi­re lett a város város, érzik-e az itt élő polgárok, hogy városlakók lettek? Az­zal mindenki tisztában van, hogy ez egy hosszan tartó folyamat, és alapvetően ez határozta meg az önkormányzat mun­káját a most véget érő négyéves ciklus­ban. A testület küldetésének lejárta előtt pár nappal Király Sándor polgármester­rel beszélgettünk. — Hogyan vette át négy évvel ezelőtt az akkor megválasztott önkormányzat a várost? — Közel 27 milliós hitelállománnyal vettük át az akkor még nagyközség kép­zeletbeli kasszáját. Ennek döntő hánya­da még a tanácsi rendszerből maradt komoly beruházás saját erő része volt, emellett a lakástámogatási hozzájárulás­ként a megyétől kapott pénzeszközök egészítették ki a 27 millió forintot. A nagy beruházás egy 13 tantermes komp­lex általános iskola volt. — Fontossági sorrendben mik voltak azok a fejlesztések és beruházások, ami­ket eltervezett és megvalósított az ön- kormányzat? — Nagy fejlesztést csak a szennyvíz- hálózat kiépítése jelentett. Aztán a kor­mányprogram módosítása lehetővé tet­te a gázberuházás végrehajtását, ezt mindenképpen fel kellett vállalni a kép­viselő-testületnek. Építettünk egy 288 négyzetméteres tornatermet a gimnázi­umban, ez már nagyon időszerű volt. Kerékpárutat létesítettünk egy kilomé­ter hosszan, de még többre van szük­ség. Pályázat útján nyert központi pén­zek segítségével a városon belül elké­szült egy több mint két kilométeres összekötő út, míg az üdülő területén ha­sonló hosszúságú szilárd burkolat épült. A telefonbekötés még 1988-ban meg­valósult, de a Matávval tárgyalásban va­gyunk a további fejlesztések miatt, és ennek eredménye 1996 közepére egy 1152 vonalas digitális központ lesz. —Mennyi pénzből gazdálkodott a négy év alatt a város? — A négy év alatt 880 millió forinttal sakkozhatott az önkormányzat, ebből 260 millió volt az összberuházás értéke. Össze­sen 195 millió forint céltámogatást, illet­ve pályázati pénzt kaptunk. — Van-e olyan félbehagyott munka, amit a következő önkormányzatnak kell befejezni? — Több olyan beruházás is van, ami eb­ben az évben befejeződik, de olyan munka nincs, ami elkezdett és áthúzódik. Minden­esetre nagyobb beruházási, fejlesztési el­képzelések nem is igazán várhatóak a közeljövőben, mert jelen pillanatban önkor­mányzatunknak több mint 50 millió forint tartozása van. Ez magyarázható az elmúlt időszak nagy beruházásainak a saját erővel történő fedezésével. Komolyan számítot­tunk a nagyobb gazdasági egységek segít­ségére is a gázberuházásnál, de időközben ezek gazdaságilag tönkrementek, és a hi­ányzó pénzt fejlesztési hitel felvételével kellett pótolni, ami 28 millió forint volt. — Tehát most gyakorlatilag az önkor­mányzat 50 millió forint mínusszal adja át a váltóbotot. — így mi is fogalmazhatunk, ugyanak­kor azt is mondhatjuk, hogy ez egy 260 milliós beruházást takar. — Van-e olyan beruházás, fejlesztés vagy valamilyen igény, amit nem tudnak megoldani a négy év alatt, és továbbra is feszítő gond? — Még több szilárd burkolatú útra, jár­dára lenne szükség, a takarékosabb köz- világítást is meg kellett volna valósítani. Nem sikerült egy olyan kereskedelmi há­lózatot kialakítani, amilyet a város lakos­sága joggal elvárt. További igény lenne egy melegkonyhás étteremre és egy nagy iparcikkáruházra is. Nem sikerült megtar­tani a szülőotthont. Ennek felsőbb szak­mai okai voltak, tehát végül is nem csak rajtunk múlott. Jelen pillanatban ápolási otthon létrehozására van reális lehetőség. — Mennyiben lett más Tiszalök az el­múlt időszakban? — A nagyközségből várossá vált tele­pülés arculata mindenképpen változott. Úgy gondolom, a mentőállomás megtar­tása, bővítése, a rendőrőrs megalakítá­sa, ezáltal a közbiztonság javítása, az egészségügy korszerűsödése, a kihelye­zett szakrendelések jelzik a fejlődést. Aztán az, hogy a városnak saját újságja van. Szóval városiasodott a település. — Hangulatilag mi foglalkoztatja most a város polgárait? — A választásokon kívül a gyorsan változó áremelkedések, a forintleértéke­lés, az alacsony nyugdíjak. Aztán visz- szakérdeznék, hogy mi is foglalkoztatná azt a várost, ahol közel 500 munkanél­küli van, és ezen túl még vagy 180-200 munkanélküli járadékos is. A megélhe­tés, a biztonság érdekében való törekvés foglalkoztatja legjobban az embereket. —A négy év alatt a város lakossága szegényebb vagy gazdagabb lett? — Megítélésem szerint a lakosság elszegényedése mutatkozik ebben a cik­lusban, amit fordítottan reméltünk az induláskor. Ennek elsődleges oka a már említett munkanélküliség, épp ezért minden munkahelyteremtő törekvést támogatni kell a jövőben is. — Az ön szándéka ismert, újra indul a polgármesteri tisztségért. Mi az, ami ebben az elhatározásában elsősorban motiválja? — Motivál a mögöttem lévő kilenc év, amelyet eddig a közigazgatásban töltöt­tem el. Kialakultak azok az elképzelése­im, amelyek a következő ciklusban meg­valósíthatóak és a fejlődésben elő- revihetik a várost. A következő idő­szakban nem növelni, hanem csökkente­ni vagy teljesen megszüntetni szeretném a város adósságát, erre is vannak elkép­zeléseim. Összességében megszerettem ezt a munkát, és jóleső érzés egy-egy fel­adat elvégzése után, ha csak annyit mond valaki, hogy köszönöm. — Ismerve, hogy hatan indulnak a polgármesteri székért, milyen esélyt ad magának a három nap múlva tartandó választáson? — Optimista vagyok. Hiszem azt, hogy még a következő ciklusra megka­pom Tiszalök város lakosságának többségétől a bizalmat. Fullajtár András A deviáns gyerekek „iskolája" A tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium 1953-tól működik. Akkor még általános gimnáziumként indult, de az idők folya­mán nagyon sok tagozat működött benne. Többek között 14 évig volt mezőgazdasági tagozat, és a hatvanas évek közepétől működik a levelező tagozat. — A levelező oktatásunk pénzügyi ta­gozattal és faipari tagozattal bővült — kezdi fejtegetni az iskola történetét Vajda Lászlóné igazgatónő. — Iskolánk 1976- tól beépült a fakultációs rendszerbe. A megyében elsőként indítottunk három sza­kot. Az anyagvizsgálati szak csak két évig működött, az államigazgatási 1992-ig „tar­totta magát”, és a számítástechnikai szak még ma is működik. Ezekkel a tagozatok­kal célunk mindig is az volt, hogy a kör­nyéket ellássuk megfelelő végzettségű és képzettségű szak­emberekkel. — Hány tanuló­juk van? — Jelenleg 201 diák jár ide. A 60- as,70-es években három párhuzamos osztályunk volt az évfolyamokon, utá­na azonban már csak két osztályt in­dítottunk. — Ha jól tudom, itt is volt kéttan- nyelvű képzés... ' — Igen, 1988- ban minisztériumi engedéllyel indítot­tunk az országban az elsők között orosz kéttannyelvű tagozatot. Sajnos a politikai viszonyok változása miatt csak két évfolyamunk érettségizett le, ugyanis az 1990-ben hozott minisztériumi rende­let értelmében többé nem kötelező az orosz nyelv. Ennek szomorú követ­kezménye az lett, hogy senki sem válasz­totta, így nem tudtunk osztályokat beisko­lázni. — Milyen nyelvet tanítanak helyette? — Bővítve a nyelvválasztékot, a német és az angol nyelv keretén belül áttértünk az intenzívebb nyelvoktatásra. — A környék általános iskoláiból isko­lázzák be a gyerekeket? — Főként igen, de azok közül is inkább a közepes és a gyengébb képességű diá­kok jelentkeznek ide. A többiek elmennek a megyeszékhely és más városok gimná­ziumaiba, szakközépiskoláiba. Éppen ezért nagyon nagy feladatot és kihívást jelent a tantestületnek, hogy eljuttassuk őket az érettségiig. Ennek ellenére termé­szetesen nálunk is vannak jó képességű gyerekek, akik az érettségi után tovább tanulnak valamilyen főiskolán vagy egye­temen. Nem titok az sem, többször is előfordult, hogy más iskolából eltanácsol­tak valakit deviáns viselkedése miatt, és átirányították hozzánk. — Milyen változások voltak mostaná­ban az iskola életében? — Tavaly szeptember 1-jével negyven év után végre új tornateremmel kezdhettük az évet. Még ugyanebben az évben tenisz­pályát is építettünk, melyet az iskola és a város egyaránt használ. Reméljük, hogy ezek a jó irányban megindult változások a jövőben is tovább folytatódnak, és iskolánk tovább szépül, bővül. Vrí Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents